Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-08 / 5. szám, csütörtök

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 8 Kisebb csapatkivonás? Jeruzsálem. Izraeli lapjelentések szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök kisebb csapatkivonást akar a Jordán folyó nyugati partvidékén mint korábban tervezte. Netanjahu amerikai nyomás hatására korábban már állítólag kész volt felajánlani az izraeli katonaság kivonását a terület több mint tíz százalékáról. A Hááarec című izraeli lap viszont arról számolt be tegnap, hogy Dennis Ross amerikai elnöki különmegbízottal kedden folytatott megbeszélésén Netanjahu már nem szólt a csapatkivonás mértékéről. Az újság úgy értesült: a kormányfő csökkenteni kívánja ezt, hogy elfogadtathassa a parlamenttel, amelyben pártja csak minimális többséggel rendelkezik. A Jediot Ahronot szerint Netanjahu Ciszjordániának mindössze újabb 8 százalékát kívánja átadni a palesztin hatóságnak. (MTI) Katasztrofális helyzetben Kijev. A csernobili atomerőmű 1986-ban megsérült reaktora fölé vont betonburok, azaz a szarkofág állaga katasztrofális állapotban van, fennáll a veszély, hogy beomlik - figyelmeztetett Valentyin Kupnyij, az erőmű igazgatóhelyettese. Elmondta: az előre beütemezett munkálatok pénzhiány miatt már hónapok óta szünetelnek. (MTI) William Cohen amerikai védelmi miniszter a jövő hétfőn ázsiai körútra indul, amelynek keretében Kínába is ellátogat, hogy a kétoldalú katonai együttműködés bővítéséről tárgyaljon partnerével. (Arch.-fotó) Temelín be lesz fejezve Prága. A cseh kormány be akatja fejezni a Temelínben épülő atomerőművet, amely ellen rendszeresen tiltakoznak a környezetvédők, mert az eredetileg szovjet dokumentáció alapján kezdett erőművet a korszerűsítés után sem tartják biztonságosnak. - Temelín mindenképpen be lesz fejezve. A beruházás távolról sem érte el azt a határt, amikor ki kellene jelenteni, hogy befejezése nem gazdaságos. Az ellenkezője igaz. Ha Temelínt nem helyeznék üzembe, a tervezett energia igen hiányozna az országnak - mondta Karel Kühnl ipari és kereskedelmi miniszter. Kühnl a cseh villamosművek vezetőségi tagjának nyilatkozatára reagált: ebben azt állította, hogy a CEZ vezetősége mérlegeli az egész építkezés leállítását, mert az kezd ellenőrizhetetlenné válni. (MTI) Algír/Genf. Falusiak százai menekültek el lakhelyükről a hegyekbe Algéria nyugati részén, miután feltehetően iszlám szélsőségesek bandái megközelítőleg 600 embert mészároltak le a környéken az utóbbi napokban. MTI-TUDÓSÍTÁS A fővárosba érkezett hírek szerint az Algírtól 240 kilométerrel délnyugatra fekvő Relizán tartományban az emberek a világtól elzárt falvakból a nagyobb védelmet nyújtó városokba özönlenek. A menekülők áradata az utóbbi egy-két napban tovább erősödött, azután hogy fegyveres bandák vasárnap éjszaka,megtámadtak két falut Relizán tartományban, s a túlélők elmondása szerint meggyilkoltak körülbelül 200 embert. A menekülők beszámolói szerint azon kevesek, akik otthon maradtak, fegyvert kaptak a biztonsági erőktől. Az algériai lapok a mészárlásokat egyöntetűen iszlámista gonosztevők művének tartják. A La Tribune szerint 153 embert mészároltak le Had Sekala településen, Algírtól 250 kilométernyire délre. A lap előző nap arról számolt be, hogy a faluban feltehetőleg mindenkit meggyilkoltak, s ezért senki sem tudott beszámolni a támadásról. A Le Matin szerint viszont a 300at is meghaladja az áldozatok száma. A L'Authentique című kormánylap legyilkoltak tucatjait említi, hozzátéve, hogy a hézagos tanúvallomásokból lehetetlen pontos adatot megállapítani. A Liberté továbbá beszámol arról, hogy Tipaszában (Algírtól 60 km-re nyugatra) 20, Lagvátban pedig (300 km-re délre) 6 embernek elvágták a torkát. Az öldöklések, illetve a következmények szemtanúi megcsonkított tetemeket láttak. A mészárlási hullám felerősödése nyomán növekszik az algériai kormányra nehezedő nemzetközi nyomás annak érdekében, hogy tegyen többet állampolgárai védelmében, és tegye lehetővé a tettesek kinyomozását. Az algíri amerikai nagykövetet behívatták az algériai külügyminisztériumba, s átadták neki a minisztérium tiltakozását az ellen, hogy az Egyesült Államok felszólította az észak-afrikai ország vezetését: tegye lehetővé, hogy egy nemzetközi bizottság vizsgálatot folytasson a vérengzések ügyében. „Az az ötlet, hogy küldjenek nemzetközi bizottságot Algériába, a terroristák felmentéséhez nyújt segítséget, és kétségbe vonja a terrorista akciók elkövetőinek kilétét" -jelentette ki egy minisztériumi tisztségviselő. Az amerikai vezetés és az európai államok kormányai után az ENSZ emberi jogi főbiztosa is sürgette, hogy küldjenek tényfeltáró bizottságot Algériába a tömeges gyilkosságok kivizsgálására. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa kapcsolatba lépett az algériai kormánnyal annak érdekében, hogy az ország hatóságai mihamarabb tegyék lehetővé az ENSZ emberi jogi szakértőinek látogatását az országban - jelentette be Genfben a főbiztos szóvivője. Kovács a magyar-szlovák külügyi találkozóról Nincs pontos időpont MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Kovács László magyar külügyminiszter tegnap a külügyi szóvivői tájékoztató vendégeként értékelte a tavalyi magyar külpolitikát és válaszolt az újságírók kérdéseire. Tudatta többek közt, hogy nincs még pontos időpontja a januárra tervezett budapesti magyarszlovák külügyminiszteri találkozónak. A tájékoztatás szerint a találkozón a kétoldalú viszony minden fontos kérdését áttekintik majd, a magyar remények szerint annak az Emlékeztetőnek a szellemében, melyet Horn Gyula magyar kormányfő adott át tavaly augusztusban Vladimír Mečiar miniszterelnöknek Győrben. Kovács László elmondta továbbá: a kormány célja az, hogy még ebben az országgyűlési ciklusban megszülessen a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletéről rendelkező jogszabály. Kovács László hangsúlyozta azt is, hogy nincs olyan szomszédos ország, amellyel tavaly feszültté vált volna Magyarország viszonya. Példaként megemlítette, hogy Magyarország bekerülése, Románia kimaradása a NATO és az EU bővítésének első köréből sem okozott törést a kétoldalú viszonyban, sőt, méginkább elmélyítette azt. Magyarország az EU- és a NATO-bővítés első körében érintett országokkal folyamatos tapasztalatcserével, a különböző tevékenységek összehangolásával kívánja erősíteni az együttműködést. A magyar külpolitika ugyannakkor át kívánja adni a felkészülés tapasztalatait a bővítésből egyelőre kimaradó államoknak. A parlamenti választások kapcsán Kovács úgy vélte: jó lenne, ha a kampányból - amenynyire lehet - kihagynák a külpolitikai kérdéseket. „Az Országgyűlés, a kormány összetétele módosulhat, de nem változhat Magyarország euroatlanti elkötelezettsége, a szomszédos országokkal folytatott kapcsolatokra való törekvés, s a határon túl élő magyarság helyzetének javítására irányuló szándék" jelentette ki. Arról is tájékoztatott, hogy életben vannak a Csecsenföldön elrabolt magyar túszok, létrejött a kapcsolatfelvétel a magyar és a csecsen hatóságok között a túszok kiszabadítása érdekében. Kurd menekültek: olasz-német megállapodás Szigorúbb ellenőrzés MTI-HÍR Róma/Ankara. Róma a kurd menekültek ügyének szigorúbb ellenőrzését ígérte, hogy eloszlassa azokat az aggodalmakat, melyeket a Németországba tartó kurd menekültáradat keltett Bonnban. Romano Prodi olasz kormányfő kedd esti telefonbeszélgetésük során biztosította Helmut Kohl kancellárt: a kurdok menekültkérelmeit egyedileg bírálják el. Az olasz külügyminisztérium tegnap nyilvánosságra hozta Prodi és Kohl telefonbeszélgetésének tartalmát. Az olasz kormányfő biztosította Kohlt, hogy Róma teljes mértékben tartja magát a schengeni egyezményhez, amely a határellenőrzés erősítésével elejét hivatott venni az aláíró országokba irányuló illegális bevándorlásnak. A hoszszú telefonbeszélgetés során megvizsgálták és megállapodtak a kurd menekültügy kezelésének módjáról. A telefonbeszélgetés előzménye: Bonn növekvő idegességgel reagált arra, hogy a kurd menekülthullám végcélja Németország, s konkrét intézkedéseket helyezett kilátásba, ha Róma nem akadályozza meg, hogy területéről kurdok jussanak Németországba. Törökország is kész együttműködni a schengeni egyezményhez tartozó országokkal a kurd menekülthullám ügyében. Ezt Mesut Yilmaz török kormányfő jelentette be az olasz La Stampában megjelent nyilatkozatában. A török hatóságok közben letartóztattak 166 kurd menekültet, akik megpróbálták illegálisan átlépni a török-görög határt. Szigorítják az ellenőrzést az olasz-osztrák határon is. Gyakrabban végeznek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. Különösen a teherautókat ellenőrzik, de a jelentések szerint eddig még egyetlen kurd menekültet sem találtak. Valószínűleg nem az IRA számláját terheli Hatástalanították a pokolgépet MTI-HÍR London. Hatalmas pokolgépet hatástalanítottak az északír rendőrség és a brit hadsereg szakértői tegnap hajnalban egy észak-írországi kisvárosban; a merényletkísérlet újabb jele az ulsteri erőszakhullám gyors terjedésének. A tűzszerészek azu tán szálltak ki Banbridge városába, hogy az ír állami rádióhoz bejelentés érkezett a készülő robbantásról. A szakértők a megjelölt helyen egy gépkocsit, abban pedig egy legalább 250 kilogrammos szerkezetet találtak, amelyet ellenőrzött robbantásokkal megsemmisítettek. A hatóságok egyértelmű gyanúja szerint valamelyik kisebb katolikus terrorcsoport keresendő a háttérben. A merényletkísérlet nagy valószínűséggel nem az IRA, a legnagyobb republikánus terrorcsoport számláját terheli, mert a szervezet nyár óta ismét tűzszünetet tart érvényben, amelyhez a legutóbbi három hétben súlyos mértékben kiéleződött felekezeti feszültség közepette is tartja magát. Az északír békefolyamatot alapjaiban fenyegető legújabb terrorhullámot is az egyik kisebb, a radikális republikánuskatolikus mozgalom fő sodorvonalától leszakadt fanatikus csoport, az ír Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (INLA) indította útjára, amikor tagjai karácsony után, a hírhedt belfasti börtönben, a katolikus és protestáns terroristákat egyaránt őrző Maze-ben agyonlőtték az egyik meghatározó protestáns félkatonai szervezet vezérét. A Lojalista Önkéntes Erő (LVF) nevű csoport azóta többszörösen megbosszulta Billy Wright meggyilkolását. A lojalista protestáns mozgalom mértékadó civil pártjainak vezetői ezekben a napokban a Maze protestáns elítéltjeihez járnak könyörögni a békefolyamat fenntartásáért, tudván: a tűzszünet sorsa döntően a fegyveres csoportok vezéreinek szándékain múlik. Miroslav Sládek Fogságban marad Prága. A prágai városi bíróság tegnapi döntése szerint vizsgálati fogságban marad a Miroslav Sládek, a Tömörülés a Köztársaságért - Csehszlovákia Republikánus Pártjának (ZPR-RSC) elnöke, akit a rendőrség szóvivője szerint azért tartóztattak le kedden este, mert hónapok óta nem volt hajlandó átvenni a bírósági idézést. Sládeket, akit tegnap a Pankrác börtönbe szállítottak, a cseh-német megbékélési nyilatkozat aláírásakor tavaly januárban elhangzott nyilatkozatai miatt idézték bíróság elé. A republikánus politikus akkor a németekre nézve sértő kijelentéseket tett, s híveivel együtt nyilvánosan elégetett egy német zászlót is. Korábban Sládek 18 hónapi felfügesztett börtönbüntetésre ítélték a közrend megsértése és a hatóság elleni fellépése miatt. Ha megvonják Sládektől a mentelmijogot, s valóban bíróság elé kerül, akkor akár két évi szabadságvesztésre is elítélhetik. (ČTK) 4 Az algériaiak tömegesen hagyják el otthonaikat, s a nagyvárosokba menekülnek. (ČTK/AP) Algéria: az ENSZ emberi jogi főbiztosa is vizsgálatot követel Menekülnek a falusiak Miroslav Sládek, a cseh republikánusok vezetője (ČTK)