Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-07 / 4. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 7. TANÁCSADÓ Rosszul végződött befektetés Ü. J., Sz. Z. (Alsófalu-Tor­nalja): Szerződést kötöt­tünk a Nemzetközi Befekte­tési Tanácsadó Iroda buda­pesti képviseletével kárpót­lási jegyeink 100 százalé­kos értékesítéséről. Az első havi részletet meg is kap­tuk, a további 11 részlet fi­zetésképtelen­ség miatt elma­radt. A bíróság megállapította a bűntényt, de kö­vetelésünket nem tudja be­hajtani az előny­ben részesített követelések tö­mege miatt. Az Új Szóból tud­tuk meg, hogy az NBTI kárpót­lásijegyeinket egy fafeldolgozó üzembe fektette be. Felvilágosítást kérünk, mit kell tennünk, vagy csak várni a budapesti válaszra? Önök a Nemzetközi Befekte­tési Tanácsadó Irodával kö­töttek jóhiszeműen szerző­dést a kárpótlási jegyeik érté­kesítéséről. Ez a befektetés nagyon rosszul végződött. Csak sovány vigasz, hogy Ásványi László nem Önök az egyedüliek, akik így jártak, és az NBTI sem az egyetlen kétes szán­dékú és kimenetelű vállalko­zás, amelyik kihasználta az emberek jóhiszeműségét. A mellékelt „ügyészségi értesítés" értelmében az Önök keresete már nincs ér­vényesítve a vád­iratban. Követelé­süket polgári eljá­rásra tanácsolják. Nem ajánlom ezt folytatni, mert ez költséges eljárás és az eredmény nagyon bizonyta­lan kimenetelű. Egyébként érdek­lődtem az NBTI után, de semmi pozitív eredmény­re nem jutottam. Tévesen értelmezték az Új Szóban közölteket arról, hogy az NBTI a kárpótlási je­gyeiket fafeldolgozó vállalko­zásba fektette volna. Ezt a COINVEST Rt. Bp. tette má­sok szerződés alapján átvett kárpótlási jegyeivel. Tehát in­nen nem remélhetnek sem­miféle törlesztést. A szerző az MKDM parla­menti képviselője GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Stabilizálódik a helyzet Pozsony. A Beruházási és Fejlesztési Bankban (IRB) a karácsonyi és újévi ünnepek utáni rohamokat követően fokozatosan stabilizálódik a helyzet. A fizikai személyek is egyre kevésbé veszik ki pénzüket az IRB-ből, inkább azért keresik fel a pénzinté­zetet, hogy betéteik összegét hozzáigazítsák a bankbetétek védelméről szóló törvény­hez. Mint ismeretes, ennek értelmében a betétek a havi átlagbér 30-szorosának meg­felelő összeg nagyságáig, je­lenleg mintegy 246 ezer ko­ronáig védettek. A bank na­ponta több tízmillió korona értékű betétet regisztrál, és felújította a fizetési átutalá­sokat is. (NO) Csehországban drágult a benzin Prága. Csehországban az év elejétől a legtöbb benzinfajta 1,30 cseh koronával, a gáz­olaj pedig 40 fillérrel lett drá­gább, ami megfelel a fogyasz­tói adó emelésének. Az Arai töltőállomásokon például az ólommentes, ún. naturál ben­zinek új ára oktánszámtól függően 21,70-27,60 korona literenként. A többi benzin­fajta új ára: 21,40-24,20 (špeciál), illetve 22-25,30 (super) cseh korona. A gáz­olaj litere 18,90-20,30 koro­nába kerül. (TA SR) Mélyponton a cseh korona Prága. Történelmi mélypont­ra zuhant hétfőn az amerikai dollárhoz viszonyítva a cseh korona árfolyama: 35,50 ko­ronát ért a zöldhasú. Elem­zők szerint a korona süllye­désében az ázsiai pénzügyi válság mellett a csehországi politikai bizonytalanság is szerepet játszik. (MTI) Autóipar - fölös kapacitások Párizs. A világ autógyártásá­nak fölös kapacitása leg­alább 40 százalékos - mond­ta az amerikai Ford vezér­igazgatója, Alex Trotman. Szerinte a verseny különö­sen Európában erős, és ezért igen szerények a haszon­kulcsok. (MTI) Munkahelyek szűntek meg Tokió. Ülősztrájkkal tiltakoz­nak Hongkongban a csirkete­nyésztők és a fuvarozók, ami­ért a kormány nem ajánlott fel számukra elfogadható kártérítést a leölt 1,4 millió csirke ellenében. Az eddig is­meretlen H5Nl-es madárinf­luenza-vírus, amely 12 em­bert is megfertőzött, vissza­vetheti az idegenforgalmat is. A baromfiüzletágban máris munkahelyek ezrei szűntek meg. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. január 7-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 56,952 Osztrák schilling 2,727 Francia frank 5,733 Svájci frank 23,628 Kanadai dollár 24,398 USA-dollár 34,780 Német márka 19,190 ECU, EU 37,910 Olasz líra (1000) 19,522 Cseh korona 0,892 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,040 18,460 A bankkonszolidációhoz a pénzintézetek hatékony jogi segítséget várnak az államtól Kedvezőtlen hitelek terhe Pozsony. A Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) ne­hézségei ráirányították a figyelmet a hazai bankok helyzetére, amellyel kap­csolatban a bankfelügyele­tet gyakorló Szlovák Nem­zeti Bank mindeddig az ál­lította, hogy nem alakul­hat ki a csehországi cső­dökhöz hasonló állapot. TUBA LAJOS A szlovákiai bankok valós hely­zetével kapcsolatban eddig meglehetősen kevés információ került napvilágra. Amikor pél­dául kiderült, hogy a korábbi évekkel ellentétben csak szim­bolikus nyereséggel rendelkez­nek, az illetékesek közölték: az eddigi gyakorlattal szemben már nem mutatják ki a behajt­hatatlan hitelekből adódó, csak papíron létező nyereséget. Ez ugyanis a társasági adó miatt eddig kétszeres veszteséget je­lentett számukra, de a jobb imidzs érdekében még azt is vál­lalták. A szakemberek szerint közel 100 milliárd koronára becsülhe­tő a hazai bankrendszeren belül létező rossz, sőt általában már teljesen behajthatatlan hitelál­lomány - ennek nagy része az Általános Hitelbankban (VÚB), az IRB-ben és a Szlovák Taka­rékpénztárban (SSP) összpon­tosul. A rossz hitelek egy része a szocializmus öröksége, de bő­ven jut belőlük a kereskedelmi bankrendszer kialakulásának kezdeti időszakára is. Bankszak­emberek általában az 1994-ig tetjedő időszakot tekintik a ta­nulóéveknek. Általánosságban igaz, hogy minél később alakult meg egy bank, annál kevesebb az ilyen jellegű terhe. A legelter­jedtebb vélemény szerint - a jogszabályok szükséges módosí­tása után - az előbb említett hármason kívül a többi bank ön­erőből le tudná küzdeni ezeket a terheket, vagyis maga elvégez­né a bankkonszolidációt. Erre utal az a jegybanki bejelentés is, amely szerint a kockázatos kinn­levőségek szempontjából a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő 8 százalékos ún. tőkemegfelelési mutatónak csak a VÚB, az IRB és az SSP nem fe­lel meg. Emiatt ezekben állami részvétellel és jegybanki jóváha­gyással konszolidációs progra­mok kezdődtek. Ezek részleteit nem hozták nyilvánosságra, de több elemük azért már ismert. Ilyen például, hogy a konszoli­dáció időtartama alatt nem fi­zetnek osztalékot, hanem a tel­jes nyereséget a kockázati alap­ban hagyják. Jellemzésként: a Mindeddig sikertelen­nek bizonyult a kon­szolidációs program. független könyvvizsgálói jelen­tés szerint 1996-ban a VÚB-nak 7,8 milliárd koronával kellett volna feltölteni a kockázati alapját. A valóságban azonban 1,5 milliárddal, illetve 80 millió koronás év végi nyereségével töltötte fel csupán. A banki források kiegésztése az állami garanciával rendelkező ún. alárendelt kölcsöntőkével is történhet, amely a minősítés szempontjából az alaptőkével egy kategóriába tartozik. 1996 végén ilyenben részesült a VÚB és az SSP. Az is tény viszont, hogy az állami konszolidációs program eddig nem túl sikeres, hiszen a bankszektor rossz hite­leinek mennyisége nem csök­kent, sőt, a tavalyi év végén az IRB még a fizetésképtelenséget is bejelentette. A bankkonszolidációval kapcso­latban a pénzügyminisztérium eleve kikötötte, hogy az állam Az Általános Hitelbank pozsonyi központi épülete. (Somogyi Tibor ilusztrációja) pénzzel nem hajlandó növelni a bankok tőkéjét. A bankszakem­berek azt állítják, ők pénzt nem is kérnek, sokkal fontosabb len­ne viszont néhány jogszabály megváltoztatása. Leggyakrab­ban a működő csődtörvény szükségességét emlegetik. Ez ugyanis nemcsak a gazdasági életet tenné sokkal áttekinthe­tőbbé, de lehetővé tenné azt is, hogy a csődeljárás alá helyezett vállalatokban bennrekedt banki hitelek könyvelési és adózási szempontból egyaránt kisebb terheket jelentsenek a pénzinté­zeteknek. A pénzügyminisztéri­um azt is évek óta ígéri a ban­koknak, hogy a behajthatatlan­nak bizonyuló hitelek fedezésé­re képzett kockázati alapba fél­retett pénzt adómentesnek nyil­vánítja. Eddig erre nem került sor, annak ellenére, hogy ez gyakorlatilag nem jelent adóbe­vétel-többletet az államnak. A bankok ugyanis az erre szánt pénzt most az általános tarta­lékalapba helyezik, amely ugyan a felhasználás után adó­köteles lenne, ám abban re­ménykednek, hogy egyszer mégis számíthatnak az állam ilyen jellegű segítségére. A WHO nemzetközi kutatásra szólít fel Rákkeltő mobilolc? A jegybank leírta a vitatott kötelezettséget Mečiar előre jelezte TA SR-INFORMÁCIÓ Canberra. Andrew Davidson, ausztráliai rákkutató egy orvosi lapnak nyilatkozva kifejtette: összefüggés lehet az agydaganat kialakulása és a mobiltelefon­használat között. Statisztikai adatokból kitűnik, hogy 1982 és 1992 között Nyugat-Ausztráliá­ban 50 százalékkal emelkedett az agydaganatok előfordulása. Davidson ennek alapján úgy gondolja, hogy ez összefügg a mobiltelefonok nyolcvanas évek második felében tapasztalt szé­leskörű elterjedésével. Az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) egy átfogó nemzetközi kutatási program megvalósítására szólí­totta fel az érintetteket, amely során azt vizsgálnák, hogy a mo­biltelefonok valóban okozhat­nak-e rákos megbetegedéseket. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank (SZNB) végérvényesen le­írta könyveléséből azt a Cseh Nemzeti Bankkal szembeni 24,5 milliárd koronás vitatott kötele­zettséget, amely még a volt Cseh­szlovák Állami Bank kettéosztása során keletkezett. A jegybank ezt a lépést az 1997-es évre szóló ál­lami költségvetésre vonatkozó törvény módosítása alapján tette meg. Az egyéb passzívumok feje­zetet csökkentette a vitatott ösz­szeggel, ugyanakkor a mérleg másik oldalán a jegybanknak csökkent a Szlovák Köztársa­sággal szembeni aktívuma. Vla­dimír Mečiar kormányfő még 1996 novemberében jelezte, hogy 1997-ben 24 milliárd koro­nával lesz majd kisebb az állam eladósodottsága. (P) Szlovákia külkereskedelmi mérlegének hiánya 1997-ben hónapról hónapra milliárdokkal mélyült A vámpótlék hatása Pozsony. Az ország külkereske­delmi mérlegének hiánya 1997 első 11 hónapjában 42,9 milli­árd koronát ért el. A külkereske­delem egyetlen hónapban sem zárt többlettel. Különösen az év első felében alakult kedvezőtle­nül a mérleg, januárban 6,9 mil­liárd, áprilisban 10 milliárd ko­rona deficitet halmoztunk fel. E kedvezőtlen folyamatot megfé­kezendő, 1997 júliusában ismét bevezették a behozatali vámpót­lék rendszerét. A 7 százalékos vámpótlék hatása rögvest érző­dött, ugyanis júliustól csak egy­szer, mégpedig októberben ug­rott meg kissé a külkereskede­lem mérleg hiánya. Tény, hogy a decemberi adat még nem isme­retes, márpedig karácsony hatá­saként éppen akkor szokott megugorni a behozatal volume­ne. (U) A külkereskedelmi mérleg hiányát a behozatali vámpótlék bevezetése ugyan némileg mérsékelte, azon­ban ez csak átmeneti megoldás, ugyanis október végére el kell törölni. (TA SR-grafikon)

Next

/
Thumbnails
Contents