Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-07 / 4. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998 JANUÁR 7. Az ET Bölcsek Tanácsa Párizs. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács - a legrégebben, 1949-ben alapított, s immár 40 tagú páneurópai szervezet - hétfőn egy öttagú Bölcsek Tanácsát választott, mely feladata, hogy bő egy éven belül javaslatokat tegyen az ET strukturális reformjára, hogy az kibővülve is megfeleljen az ezredforduló kihívásainak. A Bölcsek Tanácsa elnökének Mario Soarest, Portugália volt elnökét választották, s a voksolás eredményeképp a tagok közé került Kovács László magyar külügyminiszter is. A további három tag: Tarja Halonen finn külügyminiszter, Gret Halier, az ET Bosznia-Hercegovina ügyeiben közvetítő svájci diplomataasszony, valamint Vlagyimir Csusztov orosz ET-nagykövet. (MTI) A Solo Spirit kudarca Moszkva. Az oroszországi Krasznodar mellett hétfőn kényszerleszállást hajtott végre hőlégballonjával a világkörüli útra indult Steve Fossett. Az 53 éves amerikai léghajója, a Solo Spirit közép-európai idő szerint déli 12 után 28 perckor baj nélkül ért földet. (MTI) Steve Fossett utolsó percei a hőlégballonon. (ČTK/AP) Tanácskozás a terrorizmusról Tunisz. Húsz arab ország belügyminiszterei tuniszi tanácskozásukon olyan megállapodást fogadtak el, amelyben együttműködésre kötelezik magukat a nemzetközi terrorizmussal szemben. A dokumentum szövegét nem hozták nyilvánosságra, ám a kiadott közleményből kitűnik: az ellenőrzés szigorítását tűzik ki célul, hogy megelőzzék a „terrorista elemek" átszivárgását az arab országok határain és határátkelőhelyein, s megkönnyítsék a terrorizmussal vádolt vagy amiatt elítélt személyek kiadatását. A most elfogadott egyezményt az arab országok bel- és igazságügy-minisztereinek áprilisi, kairói ülésén hagyják véglegesen jóvá. Az arab politikusok „terrorizmuson" általában a muzulmán szélsőségesek erőszakos cselekedeteit értik. (MTI) Szaddám fia lövetett Dubaj. Kuszaj, Szaddám Húszéin iraki diktátor kisebbik fia adott parancsot arra, hogy tüzet nyissanak az ENSZ bagdadi főhadiszállására. Ezt a londoni székhelyű, ellenzéki csoportokat tömörítő Iraki Nemzeti Kongresszus közölte az AFP-hez eljuttatott nyilatkozatában. (MTI) Az izraeli parlament elfogadta a költségvetést, Netanjahu népszerűsége mélypontra zuhant Bonn rendeletmódosítást követel, a schengeniek igyekeznek összefogni Politikai megoldást Bonn/Róma/

An kara/Liszszabon. Nyugat-Európa országaiban egyre nagyobb aggodalmakat kelt a kurdok tömeges bevándorlása. Ugyanakkor Törökország továbbra is cáfolja, hogy bátorítaná az emigrációt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A német belügyminiszter hétfőn felszólította Olaszországot, Törökországot és Görögországot, hogy tegyen határozott lépéseket „az egész Nyugat-Európát és különösen Németországot fenyegető kurd menekültáradat feltartóztatására". Manfred Kanther bonni nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a kurd kérdést a helyszínen politikai eszközökkel kell megoldani, de addig is mindenképpen meg kell akadályozni a kurdok tömeges illegális bevándorlását NyugatEurópába. „Németország a boszniai háború idején menekültek hatalmas tömegeit fogadta be, de ez még egyszer nem történhet meg" - szögezte le a miniszter. Rámutatott, hogy az országban jelenleg is mintegy félmillió kurd él. Kanther felszólította a római vezetést, hogy az eddiginél szigorúbban ellenőrizzék az ország határait. Kérte, hogy mielőbb változtassák meg azt a szabályozást, amely szerint az illegális bevándorlók két héten belül bármilyen irányba szabadon elhagyhatják az országot. Rámutatott, hogy az olasz, a görög és a török illetékes szerveknek sokkal szigorúbban kellene ellenNémetországban jelenleg is mintegy félmillió kurd él. őrizniük a kikötőket és a tengeri útvonalakat. Az észak felé vezető olaszországi útvonalak következetes ellenőrzését kérte Rómától, hogy megakadályozzák a kurdok Franciaországba és onnan Németországba jutását. Közölte, hogy a német kormány diplomáciai nyilatkozatok helyett konkrét és szigorú határozatokat vár a rendőri vezetők csütörtöki római megbeszélésétől. Amennyiben nem születik kielégítő eredmény, Bonn kezdeményezni fogja a schengeni tagországok rendkívüli konferenciájának összehívását. Az olasz, francia, német, török, görög és holland rendőrségi szakértők értekezlete a kurd menekültek kérdéséről holnap kezdődik - közölte az olasz bel-^ ügyminisztérium. Murát Basesgioglu török belügyminiszter hétfőn óva intette attól a nyugat-európai országokat, hogy menedéket nyújtsanak a kurd menekülteknek. A politikus szerint az illegális bevándorlás a Kurd Munkáspárt (PKK) „rabszolga-kereskedelme". Mindaddig megmarad ez a probléma, amíg Nyugat-Európa eltűri az illegális bevándorlókat - fejtette ki véleményét a török belügyek irányítója. A Lisszabonban hivatalos látogatáson tartózkodó Hubert Védrine francia külügyminiszter leszögezte: a kurd kérdés nem nehezedhet egyetlen ország vállára. Követelte, hogy az Európai Unió tagállamai egységes politikát alakítsanak ki a probléma kezelését illetően. MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A román-magyar stratégiai partneri kapcsolat már működik, de még nagyon sokat kell tenni, hogy olyan legyen, amilyennek szeretnénk látni - mondotta a román diplomácia első évének mérlegét megvonva tegnapi sajtóértekezletén Adrian Severin, aki tavaly decemberben belpolitikai okok miatt kényszerült lemondani külügyminiszteri és államminiszteri (miniszterelnök-helyettesi) tárcájáról. A politikus, aki jelenleg is a koalícióban részt vevő Demokrata Párt alelnöke és parlamenti képviselő, áttekintésében első helyen szólt a román-magyar kapcsolatokról, amiben nem csak kronológiai szempontok vezették, hiszen első külföldi útja Budapestre vezetett, hanem - mint fogalmazott - az is, hogy „a házépítést az alapok lerakásával kellett kezdeni". Az exminiszter emlékeztetett arra, hogy amikor hivatalba lépett, már megkötötték a román-magyar alapszerződést, amely csaknem olyan volt, mint a szlovák-magyar alapszerződés, és a két ország viszonya is csaknem olyan volt, mint a szlovák-magyar kapcsolat - viszont ma már figyelemreméltó a különbség Bukarest és Budapest „kiváló" kapcsolata, illetve Pozsony és Budapest kapcsolata között. Az MTI kérdésére vélaszolva Severin kifejtette: azért helyezett különös hangsúlyt a Magyarországgal való viszony fejlesztésére, mert meggyőződése szerint mindkét ország nyugati betagolódása, európai és euroatlanti jövője, Közép-Európa stabilitása és biztonsága egyaránt függ a román-magyar viszony minőségétől. A volt külügyminiszterrámutatott, hogy a partnerséggel kapcsolatos prioritások és teendők listáját a legrészletesebben Horn Gyula magyar kormányfő tavaly októberi bukaresti látogatása során fogalmazták meg, Emil Constantinescu román elnök közelgő budapesti látogatásán pedig további előrelépésre lehet számítani a kétoldalú kapcsolatokban. Külön kiemelte a a megbékélés témájáról tervezett francia-német-román-magyar csúcstalálkozójelentőségét. Újabb, 160 áldozatot követelő tömegmészárlás Algériában - a vezetés ingerülten reagál a külföldi követelésekre Adrian Severin a román-magyar kapcsolatokról Stratégiai partnerség Jog a védelemre MTI-HÍREK Algír/Párizs/London/Washington. Ismét tömegével mészároltak le polgári személyeket a hétvégén Algériában. Független helyi lapok tegnap jelentették, hogy az ország nyugati részén valószínűleg fanatikus iszlámista banditák megtámadtak két falut, a fővárostól délre pedig egy autóbuszt, és összesen 160 embert meggyilkoltak. Párisz igen kemény hangú nyilatkozatban ítélte el hétfőn az algériai mészárlásokat, s figyelmeztetett az algíri vezetés felelősségére is. A nyilatkozatban hangsúlyozzák: „Á lakosság törvényes joga, hogy megvédelmezzék mindenféle terrorista bűntettel szemben". Algéria nyomban minden szempontból elfogadhatatíannak minősítette a nyilatkozatot. ,A francia hatóságoknak nincs joga emlékeztetnie az algériai kormányt kötelességeire, és nincs helye a megoldásokat javasló követelésnek sem. Algéria a maga módján lép fel, hogy véget vessen a válságnak" - áll a külügyi nyilatkozatban. Az Európai Unió a kormánnyal és a kormánytól független szervezetekkel közösen kíván fellépni az észak-afrikai országban pusztító erőszak áldozatainak védelmében - áll abban a diplomáciai nyilatkozatban, amely hétfőn látott napvilágot a brit EUelnökség nevében. A nyilatkozó EU-illetékes szerint a közösség a külügyminiszterek január végére tervezett ülésén vitatja meg részletesen az algériai helyzettel kapcsolatos terveket. Az Egyesült Államok még ennél is tovább ment: nemzetközi vizsgálatot sürgetett a tömeggyilkosságok feltárására, és arra kérte az algériai kormányt, hogy tegyen többet a polgári lakosság megoltalmazására. Az első próbatétel ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Jeruzsálem. Az izraeli parlament hétfőn jóváhagyta a zsidó állam idei költségvetését. Benjamin Netanjahu kormánya ezzel kiállta az első próbatételt, amelyet a külügyminiszter és képviselőtársainak a kormányból való kilépése jelentett. A kabinet azonban még nem vészelte át a válságot, s egyre nő az előrehozott parlamenti választások esélye. Netanjahu a szavazás előtt találkozott a kormánykoalíció parlamenti képviselőivel, hogy biztosítsa a büdzsé támogatását. Nem találkozott viszont azokkal a honatyákkal, akik a külügyminiszterrel együtt kiválnak a kabinetből. 58 honatya voksolt az idei költségvetés mellett, 52 képviselő nemmel szavazott, míg a Netanjahu vezette jobboldali Likud párt egyik tagja, Benny Begin tartózkodott. Netanjahu tehát ezt a csatát megnyerte, a válságot azonban még nem vészelte át. Izraelben egyre többen beszélnek előrehozott választásokról, s a törvényhozás bizalmatlansági szavazásra készül. Dávid Lévi és képviselőtársai kiválásával a kormány mindössze egyfős többséggel rendelkezik a 120 tagú kneszetben. Bár Netanjahu számíthat két szélsőjobboldali képviselőre, saját pártjának „lázadó" tagjai a kormányfő megbuktatásával fenyegetőztek. A palesztin vezetés attól tart, hogy Dávid Lévi izraeli külügyminiszter lemondása a közel-keleti békefolyamat végét jelentheti. Jordánia szintén hangot adott aggodalmának: az izraeli fejlemények feltartóztathatják a rendezést, és veszélyeztethetik a térség biztonságát. Közben Simon Peresz volt munkáspárti miniszterelnök tegnap cáfolta, hogy felajánlották volna neki a megüresedett külügyminiszteri tárcát. „Nem kaptam semmiféle felkérést" - mondta a 74 éves politikus. Nyilvánvalóan az utóbbi események hatására a megkérdezett izraeliek kevesebb mint egynegyede nyilatkozott úgy, hogy előrehozott választások esetében a jelenlegi miniszterelnökre szavazna. Netanjahu népszerűsége a mélyponton van, míg ellenlábasa, Ehud Barak, az ellenzéki Munkapárt elnöke minden korábbinál erőteljesebben - 23 százalékponttal - hagyta le. Egy sokatmondó felvétel: Dávid Lévi és Benjamin Netanjahu a hétfői parlamenti ülésen. (ČTK/AP) Litvánia Adamlcus lett az elnök Vilnius. Hajszálnyi különbséggel ugyan, de a 71 éves amerikai litván Valdis Adamkus nyerte a litvániai elnökválasztás vasárnap megtartott második fordulóját. A szavazatok 50,3 százalékával választották meg, míg ellenfele, Arturas Paulauskas 49,7 százalékot kapott. Paulauskas még hétfőn kijelentette: olyan tájékoztatást kapott, mely szerint több szavazókörzetben csaltak a szavazatszámláláskor, ezért kérni fogja a központi választási bizottság által nyilvánosságra hozott eredmény megsemmisítését. Az új litván elnök élete nagyobbik részét az Egyesült Államokban töltötte. 1992-ben nyerte csak vissza litván állampolgárságát. A politikában újonc, az Egyesült Államokban a Környezetvédelmi Ügynökség körzeti vezetőjeként dolgozott. Moszkvában nagy figyelmet váltott ki az elnökválasztás. Számítanak rá, hogy a két ország együttműködése folytatódni fog - jelentette ki a helyettes külügy szóvivő. Adamkus azt nyilatkozta: fontosnak tartja a jó kapcsolatok fenntartását Oroszországgal. (MTI) A hétvégi mészárlás egyik túlélője a relazini kórházban. (ČTK/AP) 4