Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-30 / 24. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 30. KOMMENTÁR Tétova demokrácia TÓTH MIHÁLY Abszurd helyzet állhat elő Csehországban: előfordulhat, hogy a fasiszta Sládek „sérelmének" orvoslásával akarják bizonyítani az alkotmányosságot. A csehországi szélsőjobb (mondhatnám: fa­siszta) erők vezére parlamenti képviselő létére börtöncellai tele­vízión nézte végig a minap, ahogy a Cseh Köztársaság törvény­hozásának két háza ismét elnökké választotta Václav Havelt. Sládek sokért nem adta volna, ha börtönőrök között, kurtavasra verve jelenhet meg a Hradžin Spanyol termében. A törvények nem tették ezt lehetővé. Mentelmi joga felfüggesztve, így semmi sem gátolta a törvények alkalmazását. Az alkotmány mondja ki, hogy a jogszolgáltatást a bíróságon kívül senki, még a parla­ment, az államfő vagy a kormány sem befolyásolhatja. A közvélemény-csinálók most mégis komoly jogászprofesszoro­kat, alkotmányjogászokat, vezető politikusokat próbálnak állás­foglalásra ösztönözni, hogy nyilatkozzanak, vajon nem kellett volna-e mégis lehetővé tenni Sládeknek, hogy voksoljon az el­nökválasztás kérdésében. Kötetnyi terjedelemben dokumen­tálhatnánk, mikor és hányszor vétett Sládek a fajgyűlöletszítás megtorlására hivatott törvények betűje és szelleme ellen. A cseh törvényhozás óvakodott precedenst teremteni, és még akkor sem volt hajlandó ót a bűnüldöző szerveknek kiadni, amikor ki­jelentette: „A cigány már azzal bűnt követ el, hogy megszületik". A parlament demokratáinak akkor fogyott el a türelmük, amikor Sládek legmagasabb rangú német politikusok szeme láttára, fü­le hallatára uszított szomszéd nemzet ellen. Az új demokráciák­ban a magukat demokratának minősítő politikusok mintha szé­gyellnék beismerni, hogy hazájukban a diktatúra legyőzése után sem haltak ki a kútmérgezők. Szlovákiában kormányképesnek fogadják el Slotát, aki nem átallotta a parlamentben kifejteni a kis udvarról és a hosszú ostorról szóló tételét. A zsolnai főpol­gármestert ezt követően is alkotmánytisztelőnek minősítik. Vagy Magyarországon a demokráciára hivatkozva alapítanak pártot olyanok, akik egy szuszra Szálasi egyenes ági örökösei­nek és keresztény-nemzetinek tekintik magukat. Egy szó mint száz: az új demokráciák nem építették ki a demokrácia védel­mének mechanizmusát. Nem a háború utáni Németországról vettek példát, ahol a szélsőségesek Sládek, Slota, Csurka, Funar „csínytevéseinél" ezerszer jelentéktelenebb megnyilvánuláso­kért is eltűnnek a politikai süllyesztőben. Főszereplő a pecsét?! VOJTEK KATALIN „Az újságírónő írja meg az igazat!" - üzeni címemre a nádszegi polgármester, ezt követően telefonon arról fag­gat, tudom-e, hogyan szerez­te Agócs Béla azt a kétnyelvű bélyegzőt, amellyel a kétnyel­vű bizonyítványokat pecsételi le. „Mert ezt is meg kell írnia, ha igazat akar írni!" - figyel­meztet nyomatékkal. Kérem, ezen ne múljék. Bizonyára ta­lálta, mint kormányfőnk a tit­kos iratokat az íróasztalán. Szlovákiában így tűnnek föl dokumentumok, és a meghiú­sított referendum óta bélyeg­zők is, hogy azután ugyan­olyan titokzatosan ismét el­tűnjenek. Az igazság nádszegi bajnoka tehát világgá akarja kiáltani, hogy a nádszegi isko­la kétnyelvű bélyegzője nem egészen szabályos úton-mó­don bukkant elő. De ha annyi­ra ragaszkodik az igazsághoz, miért nem érdekli az is, ho­gyan és miért tűnt el az erede­ti kétnyelvű bélyegző? Mert az sem volt szabályos és tör­vényes dolog, hogy a járási hi­vatal bevonta, és helyette egy­nyelvűt adott az iskolának. Ezt ugyanis semmiféle tör­vény nem írja elő. Minisztéri­umi rendelet szabályozza vi­szont a magyar oktatási nyel­vű iskolák kétnyelvű bélyeg­zőjének feliratozását, s ki­mondja, hogy a szlovák nyel­vű elnevezés alatt foglal he­lyet az iskola magyar nyelvű elnevezése, utána pedig a helységnév következik, szlo­vákul. Ez a minisztériumi ren­delet a mai napig érvényes, ennek megfelelően csináltatta meg bélyegzőjét nemrég a po­zsonyi Duna utcai iskola is, az illetékes kerületi hivatal jóvá­hagyásával. Feltételezem azonban, hogy az igazságsze­rető nádszegi polgármester még nem hívta fel a Galántai Járási Hivatalt, a bélyegzővel kapcsolatos szabálytalan eljá­rását reklamálva. Nyakam a tőkére, hogy az egész ostoba és abszurd bizonyítványügy kezdeményezőjét - az oktatá­si minisztériumot - sem hívta fel telefonon, és nem kérte számon, hogy hivatalnokai ­Slavkovská miniszterrel az élen - tévesen értelmezték a nyelvtörvényt. Ebben az ügy­ben az a vicc, hogy egyáltalán nem a pecsétről szól. Aki sze­rint igen, azok malmára hajtja a vizet, akik ezt az országot Abszurdisztánná változtatták. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettesek: Grendel Ágota (felelős szerkesztő), Madi Géza (5238342), Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó 11. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Tetjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Szöveg nélkül. (Szalay Zoltán karikatúrája) Hudec azzal hitegette az érintetteket, nem esik csorba működésük autonómiáján Csalóka színjáték Miután befejezettnek lát­szik a kulturális szféra és ezen belül a színházak irá­nyításának szerkezeti át­alakítása, s - Petőfi után szabadon - elzúgtak szín­házi sztrájkjai, látszólag nyugalom van. DUSZA ISTVÁN A szlovák kulturális minisztéri­um színházi osztályának főhiva­talnoka arról cikkezik, hogy a tavaly még nagyhangú színé­szek lógó orral visszasomfordál­tak a színházak színpadára, s egyetlen sztrájkoló színházban sem utasították el a bőkezű álla­mi támogatást. Nos, erről a bő­kezű támogatásról legkevésbé a két szlovákiai magyar színház­ban lehet beszélni. A költségve­tést állítólag bőkezűen osztoga­tó állami hivatalnokokat ez a legkevésbé érdekli, hiszen ők szeretnek áüagolni. Két színházunk jogalanyiságá­nak a megszüntetésekor Ivan Iludec miniszter azzal hitegette az érintetteket, hogy növekszik ... a megszorítások nyomán egyre csökken a bemutatók száma... majd a költségvetési támogatás, s nem esik csorba a működésük autonómiáján. Márpedig ha egy színháznak a Kelet-szlová kiai Kulturális Központ, illetve a Du­na Menti Kulturális Központ igazgatói szabják meg, hányszor és hol tájoljanak, s a gazdálko­dási megszorítások nyomán egyre csökken az évadonkénti bemutatók száma, az előadások képzőművészeti és műszaki ki­vitelezésének színvonala, aligha lehet beszélni autonómiáról. Abba pedig, hogy ki lehet igaz­gató a két magyar színházban, a két intézmény intendánsain kí­vül legfeljebb a kulturális mi­niszternek van beleszólása. Még akkor is, ha nyílt pályázatot ír­tak ki a poszt betöltésére. Nem véletlen, hogy a Thália Színháznak az egy éve lefolyta­tott pályázati procedúra ellené­re sincs kinevezett (csupán megbízott) igazgatója, mivel a minisztérium megítélése szerint nem pályázott megfelelő sze­mély. A Jókai Színház igazgatói helyére január 15-i határidővel kiírt pályázati folyamatban mind a mai napig nem tartották meg az ilyenkor kötelező meg­hallgatásokat. Valószínűleg azért, mert keresik a nekik meg­felelő potenciális jelöltet, akihez foghatót a pályázók között nem találtak. Nyílt titok, hogy a kulturális mi­nisztérium hivatalnokai jó ideje szeretnének meggyőzni egy szlovák filmrendezőt, akinek magyar nemzetiségű a felesége, hogy pályázzon a Jókai Színház igazgatói posztjára. A kiszemelt személynek egyetlen feltétele van: a társulat támogassa a pá­lyázarát. Más szempontot vet fel az igazgatói poszt betöltésére vállalkozóknál a most már nyíl­tan is kimondott elvárás: az ille­tőnek nem feltétíenül kell tud­nia magyarul. Ezt bizonyította a pályázat szövege, amellyel egy szlovákiai magyar színház élére olyan személyt kerestek, akinek nincs feltételül szabva a magyar nyelv akár csak alapfokú isme­rete sem. Az meg ne lepjen meg senkit se, hogy a kulisszák mö­gött Alexander Mrázik inten­dáns eltökélten a szlovák társu­lat megalapításán dolgozik. Egy megfelelően hajlékony és lojális igazgatóval ezt meg is tudná va­lósítani. Minden a Milan Ferko és a Matica slovenská által olyannyi­ra tökéletesen kitervelt szlovák nemzetstratégia szerint halad. Szép lassan birtokba veszik a „szlovák Délt", először földrajzi, régészeti, történelmi, néprajzi és irodalmi alapon. Most éppen a gazdasági, a kulturális és az ál­lami közigazgatásbeli gyarma­tosítás folyik, s az űj önkor­mányzati és a választási törvé­nyekkel a községi önigazgatást is ki szeretnék végezni. Fojto­... a kulturális és az ál­lami közigazgatásbeli gyarmatosítás folyik... gatják a Csemadokot, szoron­gatják a magyar iskolákat, jogi­lag megszüntették az Ifjú Szive­ket, gazdaságilag ellehetetlení­tik a két magyar színházat, ami után a szellemi és művészi ere­jükben is legyengített társulato­kat majd betagosítják egy két­nyelvű színházba. Olyanba - s ezen a tények ismeretében egy­általán nem csodálkoznék -, amelynekjutalomból megadnák a Jókai Színháztól elorzott jog­alanyiságot. Ivan Hudec és Milan Ferko pénzt, paripát, fegyvert nem kímélve dolgozik azon, hogy a diszkrimináló ál­lamnyelvtörvény, a megnyirbált magyar nemzeti kisebbségi kul­túra, a megfélemlített anyanyel­vi oktatásügy után anyanyelvi kultúránk két utolsó intézmé­nyes bástyáját is ledöntsék. Ha ez megtörténik, már semmi sem áll útjában a „szlovák Dél" etni­kai összetétele megváltoztatásá­nak. OLVASÓI LEVELEK A turisták konferenciája Január 31-én kerül sor a Dunaszerdahelyi Járási Turisz­tikai Szövetség konferenciájára a helyi sportcsarnokban. A vég­rehajtó bizottság abban állapo­dott meg, hogy minden turiszti­kai szervezetet legalább két személy képvisel. A járásban nyolc turisztikai szervezet talál­ható, a nagymegyeri, patony­réti, dióspatonyi, eperjesi, gellei, bakai és két dunaszer­dahelvi székhelyű. A konferen­cián részt vevő képviselők a kö­vetkező feladatokat vitatják meg: értékelik az előző idő­szakokban megvalósított túrá­kat, megválasztják a szövetség új vezetőségét, a végrehajtó bi­zottságot és az egyes bizottsá­gok elnökét. Továbbá megvitat­ják a felsőbb szervek utasításait és az ez évi programokat: mi­lyen gyalogtúrákat, vízi és ke­rékpártúrákat szervezzenek, milyen rendezvényeken vesz­nek részt az idén, hogyan fog­nak együttműködni más turisz­tikai szervezetekkel, milyen or­szágos turisztikai rendezvénye­ken fognak részt venni. A kü­lönböző gyalogtúrákat úgy vá­lasztják ki, hogy a járásból min­den szervezet beküldi az évi tervét, hogy milyen gyalogtúrá­kon szeretne részt venni, és eb­ből a járási vezetőség kiválaszt­ja a legmegfelelőbbeket. Már meg is jelent az országos turisz­tikai terv, melyben az idei túrák programja található. Sárkány Anita Baka Szemüveget a bírónak! A focirajongók tudhatják iga­zán, hogy mit jelent, ha a bíró rosszul vezeti a mérkőzést. Részrehajlás, rossz döntés ese­tén a drukkerek a játékvezető fejét követelik, meg akarják ver­ni, mindenfélét kiabálnak rá. Nos, ebbe a helyzetbe került Mečiar úr is. Sokan bosszút es­SLOVENSKÁ REPUBLIKA Ivan Hudec kulturális miniszter Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövettől kért szerdai talál­kozójáról számol be a lap hasáb­jain. A szlovák miniszter magyar kollégája, Magyar Bálint Po­zsonyban elhangzott múlt heti kijelentéseire kért magyaráza­tot. Hudec meglátása szerint Fo­dor Gábor, Magyar Bálint elődje megfontoltabb volt, és nem avatkozott be a szlovák bel­ügyekbe, Magyar Bálint viszont elfeledkezett arról, hogy Szlová­kia is önálló állam, emellett megsértette a diplomáciai pro­tokollt is, mert Magyarország mindennemű szlovákiai tevé­kenységéért a pozsonyi nagykö­vet vállal politikai felelősséget. „Úgy tűnik, Magyar Bálint nem akart személyesen találkozni ve­lem. Mindenki nagyon jól tudja, hogy keddenként ül össze a kor­mány, és rendre erre a napra es­nek azok a rendezvények, ame­lyek szervezésében részt vállal a politikai ellenzék, vagy amelye­ken az ott képviselt érdekek nem egyeznek Szlovákia érde­keivel. A körülmények arra utal­nak, hogy nem véletlenről vagy elszólásról van szó, nyilván bi­zonyos érdekek játszottak- itt közre, és attól tartok, hogy a szlovák kártya ütőlap lesz a ma­gyarországi választási kam­pányban" - nyilatkozta Hudec a lapnak. A kulturális miniszter kitért a magyarországi szlovák­ság helyzetére is, s arra, hogy több nyugati vezető politikus szerint az elégedett helyzetével. „De kérdem én: gondot okoz bármelyik kisebbség soraiban találni egy elégedett csoportot? És kinek higgyünk: az elégedet­teknek vagy az elégedetlenek­nek?" PRAVDA A lipótvári börtönben vizsgálati fogságban levő Mikuláš Čer­náknak, a Security 3 őrző-védő szolgálat tulajdonosának jogi képviselője optimista védence további sorsát illetően. Dr. Ján Gereg derűlátását a Černák el­len felhozott „szegényes" terhe­lő bizonyítékokkal indokolta a lapnak. „Sajnálatos lenne, ha semmi más, csupán egyetlen ál­lítás szolgálna bizonyítékul egy másik állítással szemben; egy­előre viszont így állnak a dol­gok." Ján Gereg szerint a zsaro­lással és más súlyos bűncselek­mények elkövetésének gyanú­jával őrizetbe vett Černák és társai pszichikailag jól tűrik a vizsgálati fogságot. Az ügyvéd mindemellett szokaüannak tartja, hogy a börtönlátogatá­sok során mindent, még az utol­só tízfillérest is ki kell raknia a zsebéből, s amikor távozik, vé­denceit megmotozzák, még a zoknijukat is levettetik velük. A trencséni kerületi ügyész a na­pokban utasította el Geregnek a védencei vizsgálati fogságának feloldására irányuló kérelmét, de az ügyvéd tizennégy nap el­teltével ismét kérheti ennek megfontolását. küdtek, újabban merénylet ké­szül ellene. Lehet, hogy tényleg fél? De mitől? Azt mondják, az a jó játékvezető, aki keveset fúj, alig lehet észrevenni a pályán. Igaz, ehhez partnerek is kelle­nek. Kormányfőnk azonban tényleg feltűnési viszketegség­ben szenved. Nem jól vezeti a mérkőzéseket, és alig akadnak partnerei. Akik pedig akadnak, azok csak az egyik csapatból va­lók. így nem csoda, hogy nem szeretik, kígyót-békát kiáltanak rá. Nem tudom, Mečiar úr mi­lyen eredménnyel végezné el a bírói tanfolyamot, de azt tu­dom, hogy nagyon sürgősen ki kéne venni a sípot a szájából. Ondró Ernő Kéménd JEGYZET

Next

/
Thumbnails
Contents