Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-29 / 23. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 29. KULTÚRA - HIRDETÉS Gondolatforgácsok Zalabai Zsigmond ötvenedik születésnapján Tápláló gyökér és építő szigorúság Nem véletlenül jutnak eszembe a líra, a szociog­ráfia, az esszé, a kritika műfajai, amikor az ötven­éves Zalabai Zsigmond műveire gondolok. Nem köteteket nézegetek, nem is műveket lapozgatok. Azokat az olvasmányélmé­nyeket idézem fel, ame­lyek igencsak nagy hatás­sal voltak gondolkodá­somra, társadalomlátá­somra és az irodalmi ér­tékrendem kialakítására. DUSZA ISTVÁN Szeretnék tárgyilagosan hűvös lenni - már csupán a látszat ked­véért is - minden mondatom­ban, de már tudom: az óhaj nem válik valóra. Lehetetlen úgy írni Zalabai Zsigáról, mintha nem barangoltuk volna be együtt szülőfaluját, mintha nem ismer­ném az ipolypásztói „faluvüág" házait, mintha nem tudnám, hol van a szőlődomb, hol van a te­mető. Lehetetlen úgy szólni, mintha nem tudnám, hol van a református templom, amelynek harangja talán ihletője is volt Zsiga szociográfiai eposza má­sodik részének, s rajta keresztül egyre több embernek a sorsával, történelmével mostanság oly nagy elszánással szembesülő magyaroknak a Felvidéken. Ta­lán nem is tudatosítja, ő az első szlovákiai magyar író, akinek könyve, a Hazahív a harangszó szinte egy mozgalom névadója lett. Ezzel a jeligével gyűltek ... a Hazahív a harang­szó szinte egy mozga­lom névadója lett. össze sok dél-szlovákiai faluban az ötven éwel ezelőtt kitelepí­tettek, deportáltak és utódaik. Elevenebb bizonyítéka irodalmi mű hatásának aligha lehet. A Mindenekről számot adok (1984) és a Hazahív a harang­szó (1985) két kiadása egyen­ként meghaladta a tízezret. Egy ipolypásztói szociográfia eseté­ben ez sem mellékes körülmény, hiszen bizonyítja: egyáltalán nem csupán helytörténeri jelen­tősége van a két kötetnek, ha­nem irodalmi értékeik révén mérföldköveket is jelentenek a szlovákiai magyar tényiroda­lomban. Lehetetlen úgy méltatni Zalabai Zsigmondot, a kritikust és az esszéírót, hogy elfelejteném azo­kat a fényjeleket, amelyeket tőle kaptam és kapok a mai napig, barangolva az irodalom bozóto­sában. Mindig nagytudású em­bernek tartottam, akinek meg­adatott, hogy kritikusként im­már irodalomtörténeti szerepe legyen. Mostanság lehetne akár költő is, hiszen az Egyszemű éj­szakások kirajzásakor maga is publikált már verset. De nem lett, mert a nemzedék kritikusa, amolyan irodalmi topográfus és mércehordozó, aki a hetvenes évek elején felállította libelláját, topométerét, s azóta minden időszakaszban beméri és megha­tározza az irodalmi terepet, s an­nak legmagasabban és legala­csonyabban fekvő pontjait. Ugyanakkor sokkal több is en­nél: esztéta, akinek Tűnődés a trópusokon című esszéjét a me­taforáról külföldön sokkal több­re tartják, mint idehaza. A nem­rég megjelent A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikonában egy negyed mondat említi az egyetemi tankönyv rangjára emelkedett művet, a mondatból akkor is kifelejtve a kötet címét. Zalabai Zsiga nélkül nehezebb lenne eligazodni abban a mo­dern irodalmi változásban, amelynek Tőzsér, Zs. Nagy, Cselényi és Gál voltak elindítói, s a gyarapodás többirányúságát az egyetemes magyar irodal­mon belül is méltatott színvona­lon ma is folytatják. Ennek a Tóth L., Kulcsár, Mikola, Varga Imre és Keszeli képviselte nem­zedéki sor lett a kiszélesítője és Petíció, amelyhez legalább 100 ezer hiteles aláírás kell A kisebbségi nyelvhasználatért ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A félévi bizonyítványosztás nyo­matékos aktualitást ad annak az országos akciónak, melynek szervezői petíció útján kívánják elérni, hogy törvény szülessen a kisebbségek nyelvhasználatá­ról. A períciós bizottság - Kolár Péter, a CSEMADOK elnöke, Sidó Zoltán, az SZMPSZ elnöke, Huszár László, az SZMSZSZ al­elnöke, Vasiľ Túrok, a Ruszin Megújhodás elnöke és Neszméri Róza újságíró - kérésére ma a petícióval kapcsolatos tudniva­lókat közöljük. Petíciós ívek a következő helyeken szerezhetők be: az SZMPSZ területi elnökei­nél, az SZMSZSZ területi elnö­keinél, a CSEMADOK területi választmányainak irodáiban, ill. titkárainál és a SZABAD ÚJSÁG szerkesztőségében. A petíciós jog értelmében az alábbi gyűjtőívet aláírhatja * minden szlovák állampolgár­ságú egyén, aki 15. életévét be­töltötte (tehát már van személyi igazolványa). - A gyűjtőíven a vezetéknevet és a keresztnevet olvashatóan és olyan formában kell feltüntetni, ahogyan az az aláíró személy hi­vatalos okmányaiban szerepel. - A személyi szám feltüntetése az aláírások hitelességének el­lenőrzése végett fontos. A petí­ciós bizottság és az aktivisták kötelezik magukat, hogy az íve­ket megóvják attól, hogy illeték­telen kezekbe kerülhessenek. - A gyűjtőíven olvashatóan és pontosan fel kell tüntetni az alá­író állandó lakhelyének címét. Tehát: a település (falu vagy vá­ros) szlovák nevét, az utca nevét és a házszámot is. - A saját kezű aláírásnak a jogi vagy hivatalos kapcsolatokban használt aláírásoknak kell meg­felelniük. - A petíció aláírásából senkinek semmilyen hátránya nem szár­mazhat. Pozsony, 1998. január 28. A petíciós bizottság Kétnapos tanfolyam Hogyan pályázzunk? A Palóc Társaság és a Magyar Kollégium (Budapest) a Magyar Alapítványi Központ támogatá­sával 1998. március 6-7-én tan­folyamot rendez Nagykürtösön a szlovákiai magyar intézmé­nyek szakemberei, a civilszerve­zetek képviselői, a népművelők, a pedagógusok, a fiatalok s az érdeklődő polgárok számára. A résztvevők megismerkedhet­nek az alapítványok tevékenysé­gével, az adományszervezés kö­vetelményeivel, a pályázatírás fortélyaival. Lehetőség kínálko­zik a legjelentősebb támogatást nyújtó alapítványok vezetőivel való személyes ismerkedésre, tanácsadásra és -kérésre. A résztvevők gyakorlati foglalko­záson mélyítik el a szerzett is­mereteket. Előadóként e szakte­rület kiváló képviselőit hívták meg a rendezők. Részvételi díj 250 korona (1 éj­szakai szállás kétágyas szobák­ban, étkezés, benevezési díj). Jelentkezéseket név, lakcím, küldőszerv feltüntetésével 1998. február 15-ig fogadnak el a szervezők a következő címen: Palóc Társaság, 991 31 Vrbovka. A jelentkezőknek részletes prog­ramot tartalmazó meghívót kül­denek. (ú) SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A sevillai borbély (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kis éji zene (19) KIS SZÍNPAD: Tangó (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Tartuffe (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Ágacska (9, 11 - Somoija) KASSAI JANKO BORODÁČ SZÍNHÁZ: Temetés (19) POZSON Y HVIEZDA: Alul semmi (ang.-am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Alul semmi (ang.-am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Csillagközi invázió (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Ragyogj (am.) 15.30, 17.30 Marvin szobája (am.) 20 YMCA: Az idegen: újjá­születés (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Csillagközi in­vázió (am.) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Az idegen: újjá­születés (am.) 20 Reszkessetek betörők 3 (am.) 17 A holnap markában (am.) 18.45, 20.30 Ördögbrigád (am.) 19.30 A tré­fa (cseh) 19.15 KASS A DRUŽBA: Rómeó és Júlia (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Csillagközi invázió (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Csillag­közi invázió (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Alul semmi (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Jack és Sarah (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY­LUX: A holnap markában (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Tűz a mélyben (am.) 17, 19 GALÁNTA - MOZI: Az ötödik elem (am.) 17.30 ZSELÍZ ­SPUTNIK: Rómeó és Júlia (am.) 18 LÉVA - JUNIOR: Az ide­gen: újjászületés (am.) 16.30, 19.30 SLOVAN: Három szín: vörös (fr.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A holnap markában (am.) 16.30,19 elmélyítője. Ez a két nemzedék ­A vers túloldalán (1974) című kritikagyűjteményétói a Vers­történés (1995) című irodalom­történeti összegzés megjelené­séig - meghatározója volt mind­annak, amit a szlovákiai magyar irodalomról gondolt és leírt. A két kötetben szinte a bennük át­fogott negyedszázad líratörté­netét rajzolta elénk. Annak ide­jén ő volt az, aki a hetvenes években nyakló nélkül írt, eszté­tikai minőséget nem képviselő, a didakszisban is a merev kiok­tatásra alapozott gyermekver­sek szerzőit élesen bírálta. Ré­Számára mindig a mű az elsődleges... sze volt abban, hogy minőségi­leg megújult a gyermeklíránk, s ma már kiváló költőink írnak a gyermekeknek. Egyetlen pillanatra sem téveszti szem elől a világirodalmi hori­zontot, a bemérhető és feltérké­pezhető hazai irodalmi tájat körbevevő egyetemességet. Szá­mára mindig a mű az elsődle­ges, a benne összesűrűsödött esztétikai és társadalmi tapasz­talás, értelmi és érzelmi szubsz­tancia, a felismerhető és megis­merhető szépsége az irodalom­nak, a poétika játékossága és a játék poézise. Közreműködnek: Boráros Imre, Cs. Tóth Erzsébet, PŐthe István, Benes Ildikó, Bárdos Ágnes, a Csallóközkürti Asszonykórus, Csabai Izabella, Kovács Zsuzsa, leblanc Győző, Bugár Béla, Csáky Pál, Petőcz Kálmán, Duka Zólyomi Árpád és Bárdos Gyula. Műsorvezető: Pék Zoltán és Bárdos Ágnes. Helyszínek és időpontok: 1998. február 9. Ružinovi Művelődési Ház, Jegyrendelés: 0903 45 77 73 (mobil) február 10., 19.00 óra - Komáromi VMK február 12., 19.00 óra - Érsekújvári VMK február 16., 19.00 óra - Somorjai VMK február 17., 19.00 óra - Galántai VMK február 18., 19.00 óra - Dunaszerdahelyi VMK február 19., 19.00 óra - Párkányi VMK február 24., 19.00 óra - Füleki VMK február 28., 19.00 óra - Nagymegyeri VMK VKX-M SZINHÁZ MOZI Zalabai Zsigmond (Nagy László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents