Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-27 / 21. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 27. PoLiTikA - HIRDETÉS 5 Negyedik alkalommal rendezték meg a Győri Nemzetközi Grafikai Biennálét Egyedül a minőség dönt N. Mészáros Júlia, a győri Városi Művészeti Múzeum igazgatója (Dömötör Ede felvételei) Győr. E hét végéig még megtekinthető a Győri Nemzetközi Grafikai Biennále a Városi Művészeti Múzeumban. Negyvenöt ország százötven művésze vesz részt két-három alkotással A grafikai művészetek mesterei című kiállításon. Csehország, Hollandia és Kolumbia önálló tárlatokkal van jelen. TALLÓSI BÉLA 1989-ben jelentkezett Győrben N. Mészáros Júlia művészettörténésznél egy Franciaországban élő magyar művész, Joseph Kádár, vagyis Kádár József azzal a szándékkal, hogy szívesen támogatna a Xantus János Múzeumban évente egyszer olyan kiállítást, amely valamilyen nemzetközi anyagot mutat be. A művészettörténész rögtön azon kezdett gondolkozni, hogy azzal a nem túl nagy összeggel, amelyet Kádár úr felajánlott, milyen irányba lehetne lépni. így született meg a grafikai biennále ötle-^ te. Azért döntöttek a grafika mellett, mert Győrben ennek a művészeti ágnak szép múltja van. A városban tizenöt éve grafikai műhely működik, a Xantus János Múzeumnak komoly grafikai gyűjteménye van, a Győri Balett vizuális művészeti szakközépiskolájában pedig grafikát is oktatnak. Ezeken az előzményeken kívül több tényező is e műfaj mellett szólt. A gyűjtés - a grafika könnyen szállítható, akár postán is küldhető - és a ki állítás szervezése szempontjából is ez a művészeti ág tűnt perspektivikusnak abban az esetben, ha a rendszeresség elvét meg akatják tartani. Bár a Miskolci Nemzeti Grafikai Biennále szervezői próbálkoztak azzal, hogy egy-egy alkalommal meghívták valamely ország művészeit csoportos kiállításra, de nemzetközi grafikai biennále a győrit megelőzően még nem volt Magyarországon. Tehát a grafika a győri galériát ahhoz is hozzásegítette, hogy ezen a területen elsőséget élvezhessen. Kádár József létrehozott egy alapítványt azzal az elhatározással, hogy támogassa a biennále beindítását. Alapítványa segítségével kezdték el szervezni az első kiállítást, amelyet 1991-ben rendeztek meg. .Akkor úgy gondoltuk - mondja N. Mészáros Júlia -, hogy a biennálénak nyitott nemzetközi rendezvénynek kell lennie, ezért igazából nem volt különösebb feltétele a részvételnek. Mindössze az, hogy a művésznek volt már legalább három komolyabb önálló kiállítása." Ez a fajta szervezés, tehát a nyitott nemzetközi pályázat oda vezetett, hogy egyre több művész jelentkezett. Olyanok is, akik munkáikkal nem ütötték meg azt a mértéket, amely egy ilyen nagy rendezvényen elvárható. „Kénytelenek voltunfc" zsűrizni, és nemcsak azokat, akiknek esetleg kevésbé volt jó a munkájuk, hanem azokat is, akik jó művészek voltak, és nagyon érdekes művekkel jelentkeztek." Második alkalommal már meghívásos alapon kezdték szervezni a biennálét, de még volt nyitott pályázat is. „Rájöttünk mondja az igazgatónő -, hogy ezzel a fajta szervezéssel azt a színvonalat és azokat a célokat, amelyeket szeretnénk elérni, nagyon lassan, esetleg a tizedik, tizenötödik biennále után érhetjük csak el." És megváltoztatták a szervezés alapját meg egy kicsit a koncepciót is. A harmadik biennálén kizárólag meghívásos alapon, nagyon szigorú feltételek mellett már csak azok a művészek vehettek részt, akiket a kurátorok kiválasztottak. S mivel a biennáléval kétévente szeretnének bemutatni valamit az aktuális grafikai törekvésekből is, a kurátoroknak a válogatás során olyan művészek munkáit kell elfogadniuk, akik nagyon fontos művészeti törekvéshez kapcsolódnak, vagy olyan művészekét, akik különleges technikai eljárásokkal dolgozva, valami újat, mást hoznak létre. Harmadik szempontot is figyelembe vesznek a zsűrizésnél, mégpedig hogy a kiválasztott alkotó olyan fiatal tehetség legyen, aki hazájában már bizonyított, de még nem volt lehetősége nemzetközi rendezvényen megméretni magát, így látják biztosítottnak a kitűzött célok elérését. Egyrészt, hogy a Győri Nemzetközi Grafikai Biennále olyan fórum legyen, ahol a művészeti ágon belül az utóbbi időszakban elért legjobb eredmények jelennek meg. Másrészt pedig, hogy a biennále a művészeti ág helyzetét mutassa be. Ez utóbbi, tehát a műfajszemléleti célkitűzések elérését segíti az a megoldás is, amelyet a harmadik biennálén és a mostanin is érvényesítettek, vagyis hogy a nagy kiállítás mellett nemzeti tárlatokat is nyitottak egy szomszédos, egy európai és egy Európán kívüli ország részvételével. A következő biennáléra Szlovákiát, Japánt és Belgiumot hívják meg. Hogy a szlovákiai részvétel mennyire jelenti majd a szlovákiai magyar grafikusok munkáinak jelenlétét is, arra a győri múzeum igazgatója a következőket mondta: „Szlovákiában élő művészek, grafikusok vesznek részt a kiállításon, melynek kurátora Eva Trojanová, a Szlovák Nemzeti Galéria művészettörténésze lesz. Az első biennálénkon volt jó néhány szlovákiai magyar művész, a másodikon is. Azt követően nem igazán, miután már nagyon kevés művészt lehet kiválasztani, és nem a nemzetiség a szempont, hanem hogy milyen színvonalon alkot." Hogy milyen a rangja a győri biennálénak, nehéz megítélni. Ahogy az igazgatónő elmondta, egyfelől abból tudja lemérni, hogy milyen meghívásokat kapnak nemzetközi rendezvényekre, másfelől abból, hogy egyre több szakember, művészettörténész, kritikus, folyóiratszerkesztó figyel a kiállításra. Értékelések jelennek meg róla külföldi - argentin, cseh, finn, norvég, spanyol - szaklapokban, így aztán egyre inkább odafigyelnek Győrre, a Városi Művészeti Múzeumra, a Nemzetközi Grafikai Biennáléra. Vladimir Gažovič (Szlovákia) grafikája is látható a biennálén Miért hallgat a szlovákiai magyar író? Diszkrimináció az Irodalmi Alapban? Kevesebbet ér, vagy kevesebbet eszik? DUSZA ISTVÁN Az Új Szó bó másfél hete közölte a Szlovák Köztársaság Irodalmi Alapjának pályázati kiírását eredeti gyermek- és ifjúsági szépirodalmi művekre. Nem volt abban semmi feltűnő, hogy nemcsak szlovákul írt gyermekverseket, prózai munkákat kívánnak jutalmazni, hanem a kisebbségek nyelvén alkotott műveket is. Ez így természetes egy magát demokratikusnak mondó jogállamban. Annál inkább meglepő, hogy míg a szlovák alkotásokat kategóriákként 20,15 és 10 ezer koronával jutalmazzák, a ruszinul, ukránul magyarul írt irodalmi művekért már csak 15, 10 és 5 ezer koronát osztanak ki a majdani díjazottaknak. Úgy véltem, nem feltétlenül az újságíró dolga, hogy szóvá tegye azt, ami az írók, költők elemi létérdekeit, jogait és bizonyára önérzetét is sérti. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy egy hellyel-közzel irodalomkritikusként is dolgozó publicistának a lehető leghangosabban fel kell emelnie szavát. Az sem lenne indokolatlan, ha nemzetközi botrány, amolyan PEN Club-os ribillió támadna az irodalminak látszó, de mélyen emberjogi diszkrimináció nyomában. Fel tehetően a leginkább érintettek most is hallgatni fognak, mint ahogyan hallgattak számos esetben a rendszerváltás óta. Elvégre a Szlovákiai Magyar írók Társaságának tevékenysége az utóbbi időben abban merül ki, hogy köszönti az arra érdemeseket. Hallgat viszont a tisztelt társaság, ha kétnyelvű bizonyítványokat vonnak be, ha tiltják a magyar szót a hivatalokban, ha megbélyegzik a gyerekeinkért kiálló pedagógust. Miért éppen az irodalmi alap diszkriminációs pályázatkiírása ellen emelne szót? Élvégre ez a cég még ma is juttat némi koncot a még ma sem független szlovákiai magyar íróknak. Egy-két hónap alkotószabadság, ösztöndíj, budmericei pihenés, meg szociális segély a rászorultaknak. Mindez nem alanyi jogon, hanem ismét érdem szerint. Márpedig, mi lehet manapság érdem... pontosan 75 százalékos állampolgároknak minősítenek le... nek tekinthető a „magyarul író szlovák írók" (po maďarsky píšuci slovenskí spisovatelia) esetében, mint a cinkos némaság. Hallgatás a hetenként csorbított állampolgári jogainkat látva, lapítás a Pro Slovakia alap politikai megfontoltságú pénzosztogatásáról értesülve, kussolás Ady Endre magyar mečiarišták általi bemocskolásakor. Tény, hogy Csáky Pálon kívül nemigen akad író, aki aktív politikusként ismertebb lenne, mint regény- és novellaíróként Ez azonban nem feltétlenül ad okot a többiek némasággal vállalt cinkosságára, amikor pontosan 75 százalékos állampolgároknak minősítenek le nemzeti kisebbségekhez tartozó írókat az irodalmi alap hivatalnokai. A két első díj összege között ugyanis pontosan 25 százaléknyi a különbség. Rosszabbul járnak majd a harmadik helyezett kisebbségiek, akik 50 százalékkal érnek majd kevesebbet. Nekik talán kevesebbért adják a villanyáramot, a meleget, a kenyeret és a tejet? Az ó ruszin, ukrán és magyar alkotásaik értékét már látatlanban is kevesebbre taksálták? Vagy éppen az olyan hallgatásra épített az Irodalmi Alap, amely mostanság annyira jellemző a szlovákiai magyar írókra. Kávéházi törzsasztal Semmi sem változott, csupán azok száma szaporodott, akik szeretnének odaülni a Lýceum kávéházbeli törzsasztalomhoz. Ma délután öttől hétig - és minden hét keddjén folyamatosan - a Konvent utcában, a Fórum Szállóval szemben, az Astorka Színház mögött, nem messze a Kalligram szerkesztőségétől várom azokat, akik szeretnek beszélgetni. Jelige: A hallgatás is lehet sokatmondó, ha nem cinkos némaság. Szeretettel: Dusza István. Hernády Ferenc: Párhuzamok Párhuzamok címmel jelentette meg a Lilium Aurum könyvkiadó Hernády (Herdics) Ferenc verseskötetét. Záporban című novelláskötete után a szerző ezúttal lírikusként mutatkozik be az olvasóknak. „Versnovelláinak indult opusai térben-időben koncentrált tudatállapot lenyomatai, párhuzam(talan) ságaiban esendőség s emelkedettség, felvillanó szkepticizmus, merész (ön)írónia és extraterritorialitás egyaránt jelen van. Párhuzamok éppúgy, mint paradoxonok. Mindez korántsem parttalan elrugaszkodás - a szerző tisztában van vele, hogy »csak akkor van jogunk szabadjára engedni a fantáziát, ha ez nem vonja maga után a valahol mégis létező korlátok mozdíthatósága általi (etikai, esztétikai) értékdevalválódást.« ... Az író-költő spontán, ám tudatosan alkalmazott megnyilatkozási formája ugyan nem szokványos, nem a klasszikus értelemben vett líra jegyeit viseli, mégis imponáló kísérlet kölcsönöz kétségkívül egyéni hangot éles meglátásoktól tanúskodó mondandójának" - írja a kötetről T. Varga Lajos. Liszt Intézet nyílt Bolognában A Liszt-életmű tudományos kutatásának támogatására és népszerűsítésére Liszt Intézet nyílt vasárnap Bolognában. A „XIX. századi zene nemzetközi Liszt központja" elnevezésű intézet Olaszország leggazdagabb Lisztkönyvtárát kínálja a kutatóknak, az előadóművészeknek pedig ösztöndíjat, illetve azt a lehetőséget, hogy a világhírű zeneszerző darabjait korhű hangszeren szólaltassák meg. (MTI) A Prágai Tükör tartalmából A lap 1997/5. száma részletesen foglalkozik az október közepén Prágában és Brünnben megrendezett Magyar Kulturális Napokkal. A hatodszor sorra került rendezvényt Szabó Gyula grafikus és festőművész kiállításával nyitotta dr. Kubička Kucsera Klára. A kiállítás anyagáról a művészettörténész Párbeszéd a Holddal című írásában olvashatnak. A Prágai Magyar Kulturális Központ októberi Bibó István-estjéről ír Kokes János. A jónál lehet jobb címmel Kocsis Zoltánnal, a világhírű magyar zongoraművésszel, karmesterrel és zeneszerzővel készített beszélgetést a főszerkesztő, Kubány Éva. A Látogatóban rovat Ágh Líviát, a prágai nemzeti Színház operatársulatának szólóénekesnőjét mutatja be. Tartalmas, színes olvasmányokat kínál ezúttal is a folyóirat, (ú) MNNHKHMÉM SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rusalka (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kis éji zene (19) KIS SZÍNPAD: Marcus Aurelius a Garamnál (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Medúzafej (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Hyppolit, a lakáj (10) KASSAI JANKO BORODÁČ SZÍNHÁZ: A Tátrától a Dunáig (19) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Kakukkfészek (19-Nagykapos) POZSON

Y HVIEZDA: Csillagközi invázió (am.) 15.30,18, 20.30 TATRA: Az idegen: újjászületés (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Csillagközi invázió (am.) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Leon, a profi (fr.) 20 Reszkessetek betörők (am.) 17 A holnap markában (am.) 18.45, 20.30 Ördögbrigád (am.) 19.30 KASS

A DRUŽBA: Angyal (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Csillagközi invázió (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Csillagközi invázió (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Az idegen: újjászületés (am.) 16,18.15, 20.30 IMPULZ: Jack és Sarah (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A KOMÁROM - TATRA: Tűz a mélyben (am.) 17, 19 GÚTA MOZI: Zsaruország (am.) 18.30 LÉVA - JUNIOR: A holnap markában (am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A holnap markában (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Összeesküvő-elmélet (am) 18 5 MOZI