Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-27 / 21. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 27. TANÁCSADÓ Érvényesítse jogát! VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Gyengülő dollár Az elmúlt héten az 1,79-1,84 DEM, 125-129 JPY szinteken ingadoztak a dollár jegyzései. A hét elején még emelkedett az árfolyama, ezt követően azonban süllyedni kezdett a főbb valutákkal szemben. A jen folytatta emelkedését, mi­vel a legfrissebb hírek szerint ajapán kormány áprilisban újabb gazdaságélénkítő cso­magtervvel áll elő. A jennel kapcsolatos optimizmust az sem befolyásolta, hogy a köz­ponti bank legújabb felméré­se változatlanul a gazdaság stagnálásáról árulkodott. Fi­gyelemre méltó tény, hogy míg az ázsiai valuták túlnyo­mó többsége zuhant a dollár­ral és más vezető valutákkal szemben, addig a jen stabilan tartotta magát, sőt erősödni tudott. Az Európai Monetárius Unió­val (EMU) kapcsolatban újabb feszültségekről érkez­tek hírek, ezúttal is az olasz tagsággal kapcsolatban osz­lottak meg a vélemények. Az európai pénzügyminiszterek ülésén végül mégis az olasz tagság mellett döntöttek. Erősödött az angol font, a né­met márkával szemben 3,02 DEM/GBP szintig emelked­tek jegyzései. A német márka is erősödött a héten, a Né­metországi Gazdaságkutató Intézet legfrissebb felmérésé­nek eredményei ugyanis job­bak voltak a vártnál. A dollár gyengülő pályára állt a Ja­pánnal és az EMU-val kapcso­latos bizalom erősödése mi­att. Nem tett jót jelzéseinek az sem, hogy Bili Clinton kö­rül sűrűsödnek a viharfelhők. Emiatt ezen a héten előrelát­hatólag az 1,76-1,80 DEM szintek között fog ingadozni árfolyama. (MH) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Rekordszámú Škoda kelt el Prága. Rekordszámú Škoda személyautó keltel 1997-ben. A Mladá Boleslav-i székhelyű gyár kimutatása szerint tavaly szerte a világban 336 334 Škoda gépkocsit adtai el, 28,8 %-kal többet, mint 1996-ban. Feliciából 288 458-at, a közép­kategóriájú Octaviából pedig 47 876-ot adtak el. A Škoda gyár legnagyobb piaca Csehor­szág. Külföldön a legnagyobb kereslet Németországban és Szlovákiában mutatkozott a Škodák iránt. (MTI) Külföldi beruházások Bécs. A szlovákiai cégekbe 1997. szeptember végéig 1,132 milliárd dollárt ruház­tak be - közölte Ján Foltín, a gazdasági minisztérium ál­lamtitkára. A legfontosabb szlovákiai beruházó Német­ország (részaránya 24,4%) és Ausztria (21,8%). A külföldi beruházók elsődleges cél­pontja Pozsony (az összberuházás 44,4 %-a), majd a Nagyszombati, Trencséni és Nyitrai kerület következik. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. január 27-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 58,263 Osztrák schilling 2,793 Francia frank 5,866 Svájci frank 24,171 Kanadai dollár 24,023 USA-dollár 34,840 Német márka 19,649 ECU, EU 38,707 Olasz lira (1000) 19,892 Cseh korona 1,007 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,040 18,460 Az SZK kormánya az okok megszüntetése helyett az elbocsátásokban látja a megoldást Összeomlik, akár a kártyavár Pozgony. Tavaly december 3-a óta az Istrochem Bratislava Részvénytársa­ság viszkózgyártó részle­gének dolgozói kénytele­nek komolyan elgondol­kozni munkahelyük jövője és saját sorsuk, valamint a társadalomban végbeme­nő változások fölött. Több­ségük ügy látja, hogy az igazság csakis a hatalmon lévők oldalán van. FIALA ILONA Az említett napon, 1997. decem­ber 3-án a viszkózgyártó részleg dolgozóit a szakszervezet veze­tősége nagygyűlésre hívta össze. Ezen a részvénytársaság elnök­ségének elnöke, illetve a vállalat vezérigazgatója, Marián Trandžík mérnök tudatta velük: a vállalatvezetés fontolóra vette a viszkózselyem gyártásának le­állítását. Néhány nap múlva, de­cember 9-én a szakszervezetet levélben tájékoztatták a tömeges elbocsátásról. Az Istrochem Rt. elnöksége december 8-án úgy döntött, hogy legkésőbb 1998. július 1-jéig teljesen leállítja a viszkózgyártást. Ez az elhatáro­zás az SZK 1994/28l-es kor­mányhatározata alapján jött lét­re, illetve a pozsonyi III. kerületi önkormányzat utasítására, amely környezetvédelmi okokra hivatkozik. „Mindez annak ellenére történt, hogy a vállalat az 1999-2002-es évekre nagyszabású modernizá­ciót tervezett" - tudtuk meg Var­ga Józseftől, az Istrochemben működő szakszervezet vezetősé­gi tagjától. Az objektivitás ked­véért nézzük a viszkózgyártás it­teni történetét. A termeléshez szükséges gépeket 1927-ben gyártották, s 1947-ben kerültek az UNRA háború utáni segítség­nyújtó program kertében Csehszovákiába. A gépeket a clevlandi Taylor cég szállította. A viszkózgyártás 1951-ben in­dult. A gépek élettartamát maxi­málisan 20 évre becsülték. Ép­pen ezért a 70-es években a ter­melés modernizálását és foko­zását tűzték ki célul (évi 5000 tonnával szemben 10 000 tonna műselyem gyártását tervezték). A modernizálást azonban a fel­sőbb szervek nem hagyták jóvá, s ugyanígy jártak el a további felújító programok benyújtása esetén is. Ez azt jelenti, hogy már 47 éve ugyanazokon a gé­peken állítják elő a viszkózt. A gépek beindításakor nem vették figyelembe a levegőbe kerülő szennyeződéseket sem. A kör­nyezetvédelmi törvények orszá­gunkban csak a 70-es évek ele­jén léptek érvénybe. Ezért is tör­ténhetett, hogy a vállalat kör­nyékén lakótelepek épültek. így a vállalat egyszer csak a tágabb értelemben vett városközpont­ban találta magát. „Itt hozzá kell tennem - mondja Varga József -, hogy az utóbbi években a kormány felszólításá­ra önerőből, elsősorban a dolgo­zók áldozatkész segítségének köszönhetően, olyan felújítási eljárásokat alkalmaztunk, ame­lyek minimális ráfordítással, de annál hatékonyabban biztosítot­ták a további termelést." Az Varga József úgy gondolja, hogy az emberek nem merik kinyilvání­tani véleményüket. (Peter Procházka felvétele) utóbbi időben egyre nagyobb nyomás nehezedett a vállalatra a környezetvédők részéről. Az Istrochem dolgozói számára sem közömbös saját egészségük, fő­leg ha figyelembe vesszük, hogy sokan közülük a vállalat környé­ki lakótelepeken laknak. De munkahelyük sem közömbös a számukra. Vannak, akik 30 éve dolgoznak ugyanazon a helyen, a viszkózgyártó részleg dolgozó­inak átlagos életkora 48 év. leg­többjüknek ez az első munkahe­lye. Ezért a szakszervezet által többször is benyújtottak már ésszerűsítési indítványokat. Ja­vaslataikat azonban többnyire elvetették vagy elodázták. A vég­eredmény pedig: a vállalat kár­tyavárként omlik össze. Varga úr úgy gondolja, hogy az emberek nem merik kinyilvánítani véle­ményüket. Ennek elsődleges oka a munkahelyük elvesztése miatti félelem. „A kormány most bebi­zonyíthatná, a gyakorlatban is meg akarja valósítani azt, amit annyiszor hangoztat: vagyis, hogy a gazdasági gondokat új gazdasági rendszerrel kívánja orvosolni. Abból, hogy az embe­rek elégedetlenek, azt a követ­keztetést lehet levonni: az illeté­kesek nem kívánják megoldani a problémát. Illetve olyan megol­dást találnak csupán, mint az Istrochem esetében, ahol 1998 végéig összesen 960 dolgozó el­bocsátását tervezik." Szorult helyzetben a városi tömegközlekedés A vám- és adóelőírásokat 3108 esetben szegték meg Aránytalan az elosztás Értékeltek a vámosok ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. A városi tömegközle­kedésre szánt állami támogatás összegét mindenütt csökkentet­ték az idén. Az új területi felosz­tást követően a déli körzetek ma­gyarlakta városai jártak a leg­rosszabbul. Dr. Novák Tamás, Komárom alpolgármestere el­mondta: az önkormányzatnak legfőbb gondot a városi tömeg­közlekedés okozza. Nyolc vona­lon a járművek elavultak. Felújí­tásukra, újak vásárlására nincs pénz. A tömegközlekedésből származó veszteség enyhítésére kapott korábbi állami támogatást drasztikusan csökkentették. Ta­valy a hiány pótlására 1,4 milliót kaptak, az idén mindössze 630 ezer koronát. Ugyanakkor a ke­rületi székhelyek, s más városok az említett összeg többszörösét Áremelés az SKT-nál Módosított díjszabás Pozsony. A pozsonyi Rendsze­resített Kábeltelevízió (Systé­mová káblová televízia - SKT), amely a dunaszerdahelyi kábel­tévérendszert is üzemelteti, a napokban levélben értesítette ügyfeleit a díjszabás változásá­ról. Az áremelés oka: a 289/ 1995-ös számú, a hozzáadottér­ték-adóról szóló törvény módo­sítása értelmében az általuk nyújtott szolgáltatás esetében 6 százalékról 23 százalékra növe­kedett ez az adót. Az áremelés után a havi díjsza­bás az alap műsorkínálat eseté­ben 37, 34,50, illetve 32,50 ko­rona, a kibővített műsorkínálat esetében 136, 126,50, illetve 122 korona - a fizetés módjától függően. (TA SR) kapják. Míg a 75 ezer lakost számláló Nyitra 11,5 milliót, ad­dig a 40 ezres Komárom alig több, mint 600 ezer koronát ka­pott. Komáromban ennek ellené­re nem terveznek tarifaemelést az idén. Versenypályázatot sem írhatnak ki, mert az elöregedett géppark felújítását és a vesztesé­get senki nem vállalná magára. A magas, 25 százalékos kamat mi­att kölcsönt sem vehetnek fel a hiány fedezésére. Egyetlen meg­oldás van, a városi vagyon eladá­sából biztosítani a pénzt. A 70 éven felüliek, a tartós egészség­károsultak továbbra is díjtalanul vehetik igénybe a tömegközleke­dési eszközöket. Kedvezményt kapnak a nyugdíjasok és a szociá­lisan rászoruló gyermekek is. Er­re a célra 100 ezer koronát külö­nített el a város a költségvetésé­ből. Krascsenics Géza ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A vámosok nemzetkö­zi napja alkalmából tartott teg nap értékelő sajtótájékoztatót Jaromír Kaličiak, a Vámigazga­tóság vezérigazgatója. A statisz­tikai adatokból kitűnik, hogy ta­valy Szlovákia irányába 14,8 millió személygépkocsi és mo­torkerékpár lépte át az országha­tárt, míg ellenkező irányba ez a szám 14,4 millió volt. 1997-ben négy illegális határátkelési kísér­letet sikerül feltárniuk és 10 sze­mélyt tartóztattak le illegális ha­tárátlépésért. A vám- és adóelő­írásokat 3108 esetben szegték meg, ami összesen 681 millió ko­rona értékű árunak felelt meg. Kaličiak elmondta, hogy a vá­mokból, a fogyasztási adóból, a vámpótlékból és a hozzáadottér­ték-adóból tavaly 93,22 milliárd korona folyt be. Összehasonlítás­ként: 1996-ban ez az összeg 83,53 mid korona volt. Idén a vámpótlék fokozatos eltörlése miatt az eredetileg tervezett 11 mid korona bevétel helyett csak 8 mid koronával számolnak eb­ből a titulusból. A tavalyi évvel kapcsolatos negatívumok közül a vezérigazgató kiemelte, hogy 30 munkatársukat a munkakörből adódó visszaélés, illetve a mun­kafegyelem megsértése miatt azonnali hatállyal kénytelenek voltak elbocsátani. 1997-ben egyébként 255 személy lépett ki a kötelékükből. Megtudtuk to­vábbá, hogy az idén két új határ­átkelőhely nyitását tervezik: be­fejezik az Oroszvár-Rajka és Járfalu-Kittsee közti sztrádaát­kelóhelyet. Megnyitják továbbá a Ligetfalun épülő, Ausztriába irá­nyuló vasúti átkelőt, (krasznica) Az RM-S Slovakia részvényárfolyamai Néhány kiválasztott befektetési alap és vállalat részvényeinek árfolyama az RM-Systém Slovakia értékpapírpiacon január 23-án (anonim üzletkötések): Befektetési alap, vállalat árfolyam (Sk) Befektetési alap, vállalat árfolyam (Sk) min. max. min. max. Agrofond 109 110 Juhocukor, Dun. Streda 112 112 Biotika, Slov. Ľupča 195 200 Július Meinl Baliarne, a.s. 936 1100 Chemolak 723 724 Nafta, Gbely 1152 1152 Drôtovňa, a. s. 255 255 Ozeta, Trenčín 150 150 Ferrofond I. IF 50 58 Plastika, Nitra 335 335 G-INVEST holding 520 520 Považské strojárne, a.s. 72 72 Grafobal, a.s. 812 812 SES, a.s. 219 219 Harmanecké papierne, a.s. 301 301 Slovakofarma, a.s. 3850 4160 Harvardský dividendový IFS 106 106 Slov. poisťovňa 990 1002 Harvardský rastový IFS 105 105 Slov. lodenice, Komárno 340 345 Hirocem, a.s. 280 280 Slovnaft, Bratislava 885 896 IF Horehronie 30 30 St. Nicolaus, a.s. 230 231 IF Biofond 110 110 Tatra Kupón IF 1600 1700 IF Paríž 150 150 Tatramat, a.s. 170,50 170,50 IF poľnohospodárov 34 34 Váhostav, a.s. 901 901 IF PSIPS, a.s. 112 117 VSŽ, Košice 660 680 IPF I. Sporiteľňa - VSŽ Jacobs Suchard Figaro 45 45 VÚB 870 882 IPF I. Sporiteľňa - VSŽ Jacobs Suchard Figaro 725 741 Závod SNP. a. s. 190 205 S. L.-né (Losonc): Ezúton köszönöm meg tanácsadá­sát, melynek segítségével megkaptam a kárpótlási je­gyeket a salgótarjáni pénz­intézetben. Most más ügy­ben fordulok Önhöz taná­csért. 1993-ban kérésemre kimértek 2,5 ha tulajdonomban lévő szántóföldet, de nem kaptam hozzá sem esz­közt, sem pénzt az eddigi haszná­latért. Mások kap­tak állatot, gépet, az én kérésemre pedig még csak nem is válaszol­tak. A 229/1991 Tt. sz. földtörvény szerint az 1991. június 24-e előtti időre a föld és más eszközök használatáért nem lehet kö­veteléseket támasztani. Vi­szont ha a földet a szövetke­zet használta és mérette ki, a 42/1992 Tt. sz. ún. transzfor­mációs törvény 17. paragra­fusa szerint a föld nagysága, a bevitt javak értéke, esetleg a szövetkezetben ledolgozott időtartam szerint részesedés jár a szövetkezet vagyonából. Erről a transzformáció kere­tében minden jelentkező tu­lajdonos, illetve tag bizonyla­tot kapott. Ha a kimért földe­ken a tulajdonos földműve­léssel kapcsolatos vállalko­zást folytat, mint bejegyzett vállalkozó, köteles volt a szö­vetkezet 90 na­pon belül meg­egyezés alapján a részesedés ér­tékéig eszközö­ket, állatot, vető­magot adni vagy akár szolgáltatás formájában a mezőgazdasági munkát elvégez­ni. Ha ezt megta­gadta volna a szövetkezet, ke­resetet lehetett benyújtani a bíróságra. Nehe­zen tudom elképzelni, hogy ezeket a jogokat visszamenő­leg most lehetne érvényesíte­ni. A szövetkezet közben megszűnhetett, vagy átala­kult más egységgé. Ha kezé­ben van a vagyonrészesedés­ről szóló bizonylat, próbálja meg érvényesíteni jogát. A szerző a MKDM parlamen­ti képviselője Ásványi László

Next

/
Thumbnails
Contents