Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-26 / 20. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 26. POLITIKA - HIRDETÉS 5 Beszélgetés Kornai János közgazdásszal, a Harvard Egyetem tanárával a gazdasági átmenet kérdéseiről Fejlődést jelent a nyitottság Kornai János nemzetközi hírű közgazdász, az egyesült államokbeli Harvard Egyetem tanára nem csupán elméleti síkon foglalkozik a rendszerváltás gazdasági kérdéseivel, hanem tevőleges részt is vállal a problémák megoldásában. SIDÓ H. ZOLTÁN A Kalligram Kiadó - Gulyáskommunizmustól a piacgazdaságig címmel - a napokban jelentette meg szlovákul az 1992 és 1996 között írt tanulmányainak gyűjteményét. Ö az első magyar közgazdász, akinek műve szlovák nyelven is olvasható. A posztkommunista országokbeli gazdasági rendszerváltást elemezve nem feledkezett meg a szociális problémákról sem. A polgárok az elmúlt 40 évben az állam gondoskodásához, az egyenlősdihez szoktak, ma azonban óriási jövedelemkülönbségekkel, a szétszakadó szociális védőhálóval szembesülnek. Hogyan lehet elviselhetőbbé tenni a gazdasági átmenet szociális terheit? Véleményem szerint nem volna helyes fenntartani a kommunizmusban működtetett szociális ellátó rendszert. Ugyanis az úgy működött, hogy az emberektől szereket, hogy közben növekedjék az egyén autonómiája. Természetesen az új helyzetben se vonuljon ki teljesen az állam, minimális biztonsági hálót mindenki számára fenn kell tartania, ám ne az emberek helyett döntsön. Annak idején nagy visszhangot keltett az Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében című munkája. Ebben a rendszerváltással kapcsolatos legfontosabb, legsürgetőbb gazdasági teendőket vázolta fel. A volt szocialista országok gazdasági átalakulása mennyire követte az ön által kívánatosnak tekintett modellt? Könyvem három fő témakörre összpontosított: a tulajdonviszonyok megváltoztatására, a makroökonómiai viszonyok módosítására és a szociális biztonsági háló átépítésére. Javasoltam, hogy az állami tulajdon a privatizáció során kerüljön magánkézbe, és a magánvállalkozások számára kedvező légkört teremtsenek. A privatizációs elképzelések közül elvetettem a vagyonjegyes magánosítást, tehát azt, ami Csehszlovákiában megvalósult. Igaz, hogy a magánosítás gyorsabb útját jelentette, viszont ez nem olyan fontos tényező, ráadásul a kuponos módszer nem teremt valódi tulajdonosi réteget. Szerintem a hagyományos utat választó magyarországi A rendszerváltás kezdetén le kellett volna nyeletni a társadalommal a keserű pirulát... szinte észrevétlenül elvették keresetük meghatározó részét, és ebből finanszírozták „a bölcsőtől a koporsóig terjedő", atyáskodó, paternalista rendszert. Az állam a polgárok helyett döntött. Ez pedig nem méltó az emberhez, hiszen neki felelősséget kell vállalni döntéseiért. Tehát úgy kell átalakítani a szociális ellátó rendmagánosítás bevált, és a valóság megfelelt a könyvemben lefektetett elveknek. Ami a makroökonómiai változásokat illeti, az Antall-kormány nem fogadta el a makroökonómiai változásokat sürgető elképzeléseimet. A rendszerváltás kezdetén le kellett volna nyeletni a társadalommal a keserű pirulát, vagyis fel kellett volna szabadítani az árakat, a fizetőeszközt le kellett volna értékelni úgy, ahogy azt Csehszlovákiában tették 1990-ben és 1991ben. Ez elmaradt, a torz szerkezet, az általam gulyás-posztkommunizmusnak nevezett struktúra fennmaradt, s ennek az 1995ös Bokros-csomag vetett véget. A jelenlegi kormány meg merte gadó ország gazdaságát lendítik előre. A tőkeáramlással szorosan összefügg az EU-tagság kérdése is. A kormánykoalíció nem túl lelkesen támogatja az ország csatlakozását. Milyen előnyökkel járna, ha Szlovákia már az unió tagja volna? ... nyitottnak lenni gyors fejlődéstjelent, a bezártság pedig elmaradást okoz. Somogyi Tibor felvételei tenni e fájdalmas lépést, s ezzel sikerült rendbe hozni az ország makrogazdaságát. Ami a szociális hálót illeti, szerencsére nem volt halogatás. Idejében kiépítették a munkanélkülieket segélyező és átképző rendszert, továbbá nem támogatták a tartósan veszteséges vállalatokat. A szigorú csődtörvény hozzájárult a termelékenység növekedéséhez. A jelenlegi szlovák kormánykoalíció megnyilvánulásából kitűnik, hogy fél a külföldi tőkétől, a külföldi beruházóktól, úgymond, tart az ország kiárusításától. Noha nyilvánvaló: a hazai pénzforrások nem elegendőek a gyökeres szerkezetváltáshoz, a korszerűsítéshez. Globalizálódó világunkban, az Internet korszakában még az Egyesült Államok sem zárkózhat el a nemzetközi tőkeáramlástól, a határokat nem ismerő beruházásoktól. A világ nemzetközivé válása alaptendencia; aki ezzel szembeszáll, az a történelem sodrának próbál ellenállni. Az elmúlt száz év gazdaságtörténetét végigtekintve világosan kiderül: nyitottnak lenni gyors fejlődést jelent, a bezártság pedig elmaradást okoz. A külföldi tőke ugyanis magával hozza a tudást, a szakismereteket, a piacokat, az új technológiákat; gyökeret eresztve ezek előbb-utóbb a befoAz Európai Unió révén különösen sokat nyertek azok az országok - Portugália, Írország stb. amelyek fejlettségi szintje korábban összehasonlítható volt a közép-európai szocialista országokéval. Az azonban igaz, hogy ha egy ország összességében nyer is a csatlakozás révén, egyes régiók, ágazatok, emberek veszíthetnek rajta. Viszont az egységes piac elősegíti a termelékenység növekedését, az áru, a tőke, a tudás szabad áramlását, továbbá az unió révén a világgazdaság fő áramkörébe kerülünk. Persze azt senki ne vátja, hogy ha hétfőn belépünk, akkor kedden már párizsi életszínvonalon fogunk élni. Jelenleg a vadkapitalizmus, a tőkefelhalmozás korszakát éljük, miközben úgy tűnik, hogy a rendszerváltásnak egyelőre több a vesztese, mint a nyertese. Valóban elkerülhetetlen, hogy a gazdasági átalakulás ennyire fájdalmas legyen? Szerintem nem ennyire egyértelmű a dolog, és a kérdést boncolgatva nem szabad a társadalmat egységes egészként kezelni. Azok, akik a piacról élnek, egyre inkább élvezhetik az új rendszer előnyét. A vesztesek elsősorban a közalkalmazottak, a nyugdíjasok és a munkanélküliek. A megoldást a magánszektor bővítésében látom. RÖVIDEN A. Nagy László nyilatkozata Pozsony. A Magyar Koalíció elsőrendű feladatának továbbra is a kisebbségi jogok védelmét tartja, de a választásokra készülve korántsem merül ki ebben minden tevékenysége" - nyilatkozta a cseh sajtóirodának A. Nagy László. Az MPP elnöke rendkívül fontosnak nevezte a demokratikus ellenzék összefogását és a választások tisztaságának megőrzését, (ú) Vladimír Mečiar saját csapdájában Pozsony. Jogi akadályai vannak annak, hogy Mečiar államfő lehessen. Ha megválasztanák, akkor addig nem iktatható be, amíg le nem mond kormányfői tisztségéről, viszont saját lemondását nem fogadhatja el. Megoldást jelenthetne, ha még Michal Kováénak nyújtaná be lemondását. Ezt március 2-áig megteheti, az államfő azonban nem köteles visszahívni, (ú) Nagytakarítás a kormányban Pozsony. Jozef Migaš szerint a kabinetnek jelenlegi összetételében kellene leköszönnie a választások előtt, hogy számon kérhető legyen programjának teljesítése. A DBP elnöke a tevezett személycseréket a kellemetlen, népszerűtlen miniszterek „eltakarításának" tekinti. (TA SR) Keresztelő a Mečiar családban Pozsony. A kormányhivatal kápolnájában tegnap megkeresztelték Vladimír Mečiar unokáját, a tavaly októberben született Kristínkát. Ifj. Vladimír Mečiar tavaly tavasszal nősült. (TA SR) Bombariadó a Markíza székházában Pozsonybeszterce. Tegnap este bombariadó volt a Markíza székházában. Háromnegyed hét körül érkezett a hívás: az ismeretlen telefonáló csak annyit mondott, hogy „bomba van ott". A rendőrség átkutatta az épületet. Pokolgépet nem talált. A bombariadó ellenére a televízió nem szakította meg műsorát, (ú) „Adatvédelem" - a kormány elképzelései szerint Politikai indíttatással ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elfogadhatatlannak tartja a kormánynak a személyi adatok védelméről szóló törvényjavaslatát. A statisztikai hivatal három éve készíti elő a jogszabályt az ET szakértőivel, de a már egyeztetett javaslatot a kabinet több lényeges pontban módosította - az MKDM ezt politikai indíttatásúnak, ezért nagyon veszélyesnek tartja. Az eredeti javaslat értelmében a személyi adatok védelmének biztosát a parlament jelölné, és az államfő nevezné ki; a kabinet tervezete szerint kormányhivatalnok töltené be a fontos posztot. További változás, hogy a kabinet a kormányhivatal egyik alosztályát bízná meg a személyi adatok védelmével, nem pedig a statisztikai hivatal önálló főosztályát. Az eredeti javaslatban az állt, hogy a parlament felügyelné a hivatal és a biztos tevékenységét, viszont a kormány az MKDM értékelése szerint magának szeretné megkaparintani ezt a fontos jogot. Az MKDM nem ért egyet azzal sem, hogy a kormány módosításai nyomán a polgárok személyi adatai nem élveznének kellő védelmet bizonyos állami szervek (titkosszolgálat, rendőrség) érdeklődésével szemben sem. „Ha Szlovákia nemzetközi kötelezettségeit figyelmen kívül hagyva a parlament mégis a kormány által javasolt formában fogadja el a törvényt, az MKDM képviselői kezdeményezik a törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatát" - közölte lapunkkal Csáky Pál, a mozgalom alelnöke.