Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-24 / 19. szám, szombat

Q POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 22. Merénylet Belfastban London. Újabb fegyveres merénylet történt tegnap este Észak-Írországban, ahol az egyik protestáns ge­rillaszervezet vezérének ka­rácsonyi meggyilkolása óta tart a felekezeti bosszúhad­járat, jóllehet az egyik pro­testáns félkatonai szervezet éppen tegnap közölte: befe­jezettnek tekinti a „katoli­kus agresszióra adott, azzal arányos katonai válaszlépé­seket". Az újabb merénylet helyszíne Belfast katolikus északi városrésze volt. A ki­szemelt áldozat súlyos fejsé­rüléseket szenvedett. (MTI) Irak: orosz álláspont New York. Az iraki tömeg­pusztító fegyverek leszere­lését ellenőrző ENSZ-bizott­ság vezetője szerint a testü­let munkájával szemben tá­masztott új bagdadi feltéte­lek a végtelenségig elha­laszthatnák az ellenőrzések folytatását. Eközben Orosz­ország a Biztonsági Tanács­ban felvetette: a testületnek le kellene zárnia az iraki el­lenőrzési program nukleá­ris részét. Az orosz ENSZ­nagykövet helyettese sze­rint egy ilyen lépés Bagda­dot is rugalmasabb állás­pontra késztethetné. A BT­ben dolgozó diplomaták va­lószínűtlennek mondták a javaslat elfogadását mind­addig, amíg Irak az ENSZ­határozatokat megszegve egyes létesítményekben nem engedélyezi az ellen­őrzést. (MTI) Háborús bűnös elfogása Zágráb. A Brcko melletti lukai koncentrációs tábor parancsnokaként horváto­kat és bosnyákokat kínzott meg és lőtt agyon az a boszniai szerb férfi, akit csütörtökön fogtak el laká­sán az SFOR amerikai ka­tonái - tájékoztatott a zág­rábi sajtó, ismertetve a le­fogott Goran Jelisics elleni vádakat. Jelisics ellen 14 rendbeli gyilkosság vádjá­val adott ki elfogatási pa­rancsot a hágai Nemzetkö­zi Törvényszék. (MTI) Dollár a szivarzsebben Győr. Százötvenezer dol­lárt próbált külföldre csempészni egy budapesti férfi tegnap hajnalban a rajkai határállomáson. Személyautóval egy hölgy társaságában érkezett a férfi a határátkelőre. A vá­mosoknak 400 márkát val­lott be. Tüzetesebb vizsgá­lat alá vonták, s eközben összesen 150 ezer dollár került elő a csempész szi­varzsebéből, kabátjából, alsónadrágjából és a kocsi első ülése alól. (MTI) Balti Tanács: a gazdasági együttműködésről és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről Csúcs Rigában Riga. Tanácskozást kezdett a lett fővárosban a tíz országot tö­mörítő Balti Tanács. A csúcsta­lálkozó napirendjén a gazdasági együttműködés, valamint a szervezett bűnözés - a drog­csempészet, pénzmosás, ember­csempészet - elleni közös fellé­pés szerepel. Viktor Csernomirgyin orosz kor­mányfő felszólalásában a balti­tengeri közös piacra, s ezen be­lül közös villamosenergia- és gázvezeték-hálózatra vonatko­zó elképzelését adta elő. Hang­súlyozta: egyaránt figyelembe kell venni az Európai Unió és a balti államokkal hagyományo­san szoros kapcsolatokat fenn­tartó Oroszország gazdasági ér­dekeit. A csúcson Észtország, Lettország, Litvánia, továbbá Dánia, Norvégia, Svédország, Lengyelország, Németország, Oroszország és Izland vezetői, valamint az EU-Bizottság képvi­selői vesznek részt. (MTI) Csütörtökön este Helmut Kohl német kancellár és Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő egyórás külön megbeszélést tartott Rigában. (ČTK/AP) Clinton - szexbotrány Stratégiára van szükség Washington. Ostromlott várhoz hasonlít a Fehér Ház, ahol a ta­nácsadók lázasan igyekeznek ki­dolgozni a leghatékonyabb stra­tégiát arra, hogy miként lehetne gátat vetni a Bili Clinton feje fö­lött összecsapó, újabb állítólagos szexügy kavarta hullámok esetle­ges politikai és jogi következmé­nyeinek. Az amerikai elnök, aki tagadja az ellene felhozott váda­kat, megígérte, hamarosan a köz­vélemény elé tátja az igazságot. Politikai tanácsadói azt szeret­nék, ha az elnök mindent elmon­dana: attól félnek, hogy ha nem sikerül minél előbb lecsillapítani a valóságos sajtóőrületet kiváltó botrány morajlásait, akkor az el­nöki intézmény működése politi­kaialag megbénulhat. Azt szor­galmazzák, hogy Bili Clinton saj­tóértekezlet keretében vagy tele­víziós beszédben tisztázza ma­gát. A jogi csapat viszont amellett érvel, hogy az elnök bánjon óva­tosan a nyilvánossággal. (MTI) Washingtonban a közel-keleti békefolyamatról: áttörés egyelőre nem született Új elgondolások Tabajdi: kell az alkotmánybírósági kotroll Kisebbségek vitanapja Washington. Az amerikai elnök csütörtökön kezde­ményezte, hogy a megre­kedt izraeli-palesztin tár­gyalások újbóli mozgásba hozása és az eltérő állás­pontok közelítése érdeké­ben Jasszer Arafat - eset­leg Madeleine Albright külügyminiszter közvetíté­sével - találkozzon Benjamin Netanjahuval. MTI-HÍR Bili Clinton a nap folyamán két­szer is tárgyalt a Palesztin Ható­ság elnökével, akárcsak a hét el­ső felében az izraeli kormányfő­vel. Amerikai részről új elgon­dolásokat vázoltak fel a közel­keleti békefolyamat holtpontról való kimozdítására, de áttörés egyelőre nem született. Hivata­los forrásokból úgy fogalmaz­tak, hogy vélhetően egy-két hét­be is beletelik, mire a két fél el­gondolkodik a felvetett javasla­tokon, és sor kerülhet a követke­ző lépésekre. Kiszivárogtatások szerint Bili Clinton kifejtette a palesztin ve­zetőnek: ő maga indítványozta Benjamin Netanjahunak, hogy a kiürítési folyamat „érdemi és je­lentős" folytatásaként Izrael a még megszállt ciszjordániai te­rületek legalább tíz százalékáról vonja vissza csapatait, szemben az izraeli kormány által kilátás­ba helyezett kilenc százalékos plafonnal. Izrael eddig a Jor­dán-folyótól nyugatra fekvő te­rületek 27 százalékát helyezte palesztin ellenőrzés alá. A pa­lesztinok további 30 százalékot akarnak. Nem tudni, hogy Jasszer Arafat mit válaszolt az elnök elképzelé­sére, de palesztin forrásokból közölték: Bili Clinton jelezte, hogy akkora kivonást nem tud helyeselni, amennyit ők, azaz a palesztinok szeretnének. Maga ... akkora kivonást nem tud helyeselni, amennyit ők... a palesztin vezető a Fehér Ház előtt újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a korábbi megállapodások szellemében a palesztinok a nyugati part 60 százalékára tarthatnak igényt. A találkozón Jasszer Arafat át­nyújtotta az elnöknek azt a jegy­zéket, amely tanúsítja, hogy a Palesztin Nemzeti Tanács már 1996-ban törölte alapokmányá­ból az Izrael lerombolására vo­natkozó kitételeket. (Az izraeli kormány a csapatkivonás fejé­ben egyebek között azt követeli, hogy a palesztin parlament vizs­gálja felül az „Izrael elpusztítá­sát kimondó" alaptörvényt.) Arafat egyszersmind világossá tette: a változásokat valamennyi hivatalos palesztin okmányban érvényesítik, bizonyságot téve arról, hogy a palesztinok elisme­rik Izrael jogát a békés és bizton­ságos határok közötti létre. James Rubin külügyi szóvivő nagyon fontos lépésnek minősí­tette a palesztin gesztust. Jasszer Arafat csütörtökön meg­beszélést folytatott az amerikai diplomácia vezetőjével is. Ma­deleine Albright az eszmecsere után tartott sajtóértekezletén ki­jelentette: nagy hangsúlyt he­lyezett a terrorcsoportokkal szembeni fellépésre, ráirányítva a Palesztin Hatóság elnökének a figyelmét arra, hogy az izraeli csapatkivonást palesztin részről megfelelő biztonsági intézkedé­seknek kell kísérniük. Elismerte, hogy valóban felvetődött a hár­mas (amerikai-izraeli-palesz­tin) találkozó lehetősége, de hozzátette: egyelőre korai még találgatni az időpontról. MTI-HIR Budapest. Alkotmánybírósági kontrollra szükség van a kisebb­ségek parlamenti képviseletét il­letően, hogy ne kérdőjeleződ­hessen meg a kisebbségi képvise­lők legitimitása - jelentette ki Tabajdi Csaba, a Kisebbségek vi­tanapja címmel megrendezett fó­rumon. A magyar miniszterelnö­ki hivatal politikai államtitkára közölte: szerinte nincs reális esély arra, hogy valamennyi parlamen­ti párt egyetértésre jusson a ki­sebbségi képviselet kérdésében. Ám reményét fejezte ki, hogy négypárti egyetértéssel (MSZP, SZDSZ, Fidesz, MDNP) a parlamentnek márciusban sike­rül elfogadnia a kisebbségi képvi­seletről szóló törvényt. A kor­mánykoncepcióban foglalt mo­dell fontos jellemzőjeként emlí­tette: az a választójogi rendszer­be beépítve teremtené meg a ki­sebbségi képviseletet, és nem bontaná meg az Országgyűlés­ben a pártszerű szerveződés el­vét. A lengyel kisebbségi önkor­mányzat elnöke felhívta a figyel­met annak a veszélyére, hogy egy kisebbségi párt esetleges lét­rehozása szembeállíthatja a ki­sebbségeket a többségi magyar társadalommal. A bolgár kisebb­ségi önkormányzat elnöke sze­rint „el kell felejteni azt a gon­dolkodást", amely a kisebbségek létszámát veszi alapul. Tošovský távozása kizárná a júniusi választásokat Havel figyelmeztet MTI-HÍR Prága. Václav Havel nem zárja ki, hogy Josef Tošovský lemond, ha a mérvadó cseh politikai pár­tok és vezetőik továbbra is takti­káznak. „Ha a politikusok to­vábbra is vonakodni fognak kor­mánya támogatásával, s állandó­an újabb követelésekkel állanak elő, megérteném, ha elege lenne A Vatikán egyes kubai foglyok szabadon bocsátását kérte a legfelsőbb kubai vezetőtől A pápa találkozója Fidel Castróval MTI-TUDÓSÍTÁS Havanna. II. János Pál pápa ku­bai látogatását tegnap Catnagüey városban folytatta, ahol hívek tízezrei előtt celeb­rált misét. A pápa elítélte az Egyesült Államok Kuba ellen al­kalmazott embargóját. Mint minden embargó, ez is a legsze­gényebbeket sújtja - indokolta állásfoglalását a fiatalokhoz in­tézett üzenetében. Közép-európai idő szerint teg­napra virradó éjszaka majdnem egyórás, négyszemközti megbe­szélést folytatott Fidel Castro kubai elnökkel. A katolikus egy­házfő az AFP francia hírügynök­ségjelentése szerint egyes kubai foglyok szabadon bocsátását kérte Castrótól, s kubai részről állítólag meg is ígérték a kérés megfontolását. Joaquin Navarro-Valls pápai szóvivő szerint a szabadon bocsátásra vonatkozó kérést hivatalosan Angello Sodano vatikáni ál­lamtitkár adta át Carlos Lage kubai miniszterelnök-helyet­tesnek: ők ketten II. János Pál és Castro találkozójával párhu­zamosan folytattak megbeszé­lést. A kubai kormány „nagy fi­gyelemmel" fogadta a humani­tárius okokra hivatkozó felve­tést. Ugyanakkor a szóvivő nem volt hajlandó elárulni, hogy összesen hány bebörtön­zöttről lenne szó, s hogy közöt­tük vannak-e politikai foglyok. (A kubai ellenzék szerint majd­nem 500-1000 embert tarta­nak börtönben Kubában politi­kai nézeteik miatt.) II. János Pál és Fidel Castro megbeszélé­sének helyszíne a Forradalom Palotája volt Havannában: ez a hatalmas épület ad helyet a leg­főbb kubai vezető szerveknek, így az Államtanácsnak, illetve a miniszterelnökségnek. Castro szívélyes kézfogással üdvözölte a pápát. (ČTK/AP) mindebből és távozna" - mondta tegnap Havel mielőtt elutazott a közép-európai államfők lőcsei ta­lálkozójára. Leszögezte: ebben az esetben készen áll arra, hogy „heteken át" új kormányfőket ke­ressen, akik „hónapokon keresz­tül" új kormányprogramokat fog­nak készíteni, ami kizátja, hogy idén júniusban idő előtti parla­menti választások legyenek. Mečiar a rádióban: „A tervezet nálam van" Pozsony. Hagyományos péntek esti rádióbeszédében a kor­mányfő cáfolta, hogy hét tárca élén készülne változás; egy, ma­ximum két miniszter cseréjét is­merte el. Mint mondta, erről már beszélt az államfővel, de a konkrét javaslatot még nem küldte el. A kormányfő a továbbiakban azt fejtegette, hogy „az alkotmány már revízióra érett", és fel is vá­zolt néhány elképzelést, de elis­merte, hogy a jelenlegi parla­mentben erre nincs esély. Végül hosszasan elemezgette a válasz­tási törvény tervezett módosítá­sának előnyeit, elismerve, hogy a kommunális választások elvei még nem tisztázottak a koalíci­ón belül sem. Mint mondotta, a tervezet már három hónapja készen áll, s kár mindenfelé keresgélni, az nála van, de csak akkor adja ki a ke­zéből, ha már mindenben meg­egyeztek. -ú­• Richard Butler jelezte, hogy az ellenőrzésekkel kapcsola­tos bagdadi hajthatatlanság miatt nem sok esélyt lát az Irakkal szembeni szankciók feloldására. (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents