Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-20 / 15. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 19. SporT/tévé és Rádió - szombAt fl q 5 Bozsik Yvette és Az estély. A világot már bejárta. Holnap este Pozsonyban, a Stúdió S-ben Hárman a pokolban SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A varázsfuvola (19) HVIEZ­DOSLAV SZÍNHÁZ: Cseresznyéskert (19) KIS SZÍNPAD: De­mokraták (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Elefánttemető (19) KO­MÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Kiálts, város! (19 - Duna­szerdahely) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Csehov tréfái (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Csillagközi invázió (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: L.A. eltitkolt valóság (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Illúziók - Jancsó Miklós (magy.) A propos Fábri (magy.) 17.30 Szökés (magy) 20 TATRA: Az idegen: újjászü­letés (am.) 15.30,18,20.30 ISTROPOLIS: Csillagközi invázió (am.) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Az őserdő hőse (am.) 18.30 Larry Flynt, a provokátor (am.) 20 Szabadulás a Shawshank börtönből (am.) 20 Rómeó és Júlia (am.) 18 Prá­gai éjszakák (cseh) 19.15 KASS A DRUŽBA: Csillagközi invázió (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: L. A. eltitkolt valóság (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Csil­lagközi invázió (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Az idegen: új­jászületés (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Jack és Sarah (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A KOMÁROM-TATRA: A holnap markában (am.) 17,19 GUTA -MOZI: Reszkessetek betörők 3 (am.) 18.30 LÉVA-JUNIOR: Pénz beszél (am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az idegen: újjászületés (am.) 16.30, 19 Tizennégy országos Csemadok-rendezvény A nyelvműveléstől a néptáncig Nincs még egy hozzá ha­sonló rebellise a magyar táncművészetnek. Tizenva­lahány évvel ezelőtt, ami­kor nagyszínpadon a Csip­kerózsikát táncolta, egy másik előadásban, a saját­jában üvegdobozba zárták, s ott mutatta meg, hogy szűk térben, homokban is képes a testével beszélni. SZABÓ C. LÁSZLÓ Bozsik Yvette azóta tökéletesre csiszolta stílusát. A klasszikus ba­lettet meghagyta másoknak; Giselle, Odette-Odilia, Zaréma sírhat utána, ő más utakon jár. Spicc-cipőjét szögre akasztotta, mezítláb taposott ösvényt a tánc­színházak dzsungelében. Klasszi­kus képzettségét a színpadi tánc­nyelvegyéni stílusú megújítására használta. Koreográfiái sistergő­en eredetiek, izgalmasak és pro­vokatívak. Bozsik Yvette alkotá­sában nem jut egy pici kis rés sem üres mozdulatoknak, mellébe­széléseknek, értelmetlen rátétek­nek, cifraságoknak. Ó pontosan fogalmaz. Érzelmei tiszták, logi­kája követhető, jelrendszere át­tekinthető. A ki nem mondott szavakat tiszta gesztusokkal köz­vetíti. Operaházi primabalerína helyett egy „szabad csapat" prí­ma balerinája, aki nemcsak a tes­tével - a szellemiségével, művelt­ségével, intelligenciájával is hat­ni tud. Magyarországon, éveken át, sokkal kisebb közönsége volt, mint például Angliában. Mára változott a helyzet. Otthon is is­merik. Munkáiért Harangozó-dí­jat kapott. Skócia rangos feszti­válján, Edinburghban azonban annyi „aranyat" raktak már a nyakába, hogy felléphet bárhol a világon, jó híre mindenütt meg­előzi. Jean-Paul Sartre Zárt tár­gyalás című egzisztencialista drámája, alapján készült koreo­gráfiájával Bolognától Hongkon­gig mindenütt hatalmas siker övezi. Nagy művész. Nagy elme. Nagy komponista. Sartre tételdrámáját csupán ki­indulási pontként használta Az estélyhez. De a magány, mint olyan, végig jelen van a színpa­don. Mint ahogy a humor is. Ezt na­gyon fontosnak tartom. Az alap­vető emberi érzések, az univer­ERDÉLYI EDIT Paul Verhoeven új filmje, a Csil­lagközi invázió (Starship Tro­opers) az Egyesült Államokban két héttel a bemutató után már 40 millió dolláros bevételt ho­zott. Az, hogy kasszasiker lesz belőle, már most bizonyos. Szá­míthattak erre a film készítői is, mert a jócskán túlépett költségek (100 millió dollár) sem zavarták őket különösebben. A holland származású rendezőről a film szerelmesei jól tudják, hogy a megbotránkoztatás, a sokkhatás nála alapkövetelmény. A Hús és vér (Fleshand Blood), Robotzsa­ru (Robocop), az Elemi ösztön (Basic Instinct), a Showgirls stb. rendezője a fülledt erotika és a félmeztelen táncosnők után is­mét visszatért kedvenc zsáneré­hez, a sci-fi thrillerhez. Ez eddig rendben is lenne, ám végül az alapul vett Robert Heinlein­regényból vajmi kevés maradt a filmben... De nézzük, ezúttal mi­vel sokkol bennünket Verhoe­ven? A film első részét bármelyik amerikai sorozat készítője meg­irigyelhetné. Beverly Hills ez a ja­vából, csak éppen nem a jelenleg vetített Beverly Hills 90210, ha­igenis ilyenek vagyunk" zális témák mellett a humor és az erotika számomra egyszerűen nélkülözhetetlen „kellék". Az es­tély is ezért tud hatni szerte a vi­lágon. Sajátos, de érthető nyel­ven szól emberi örömökről és fáj­dalmakról. A Zárt tárgyalás ti­zenéves koromtól kedvenc dara­bom. Körülbelül százszor olvas­tam, már szinte fejből tudom. Úgy vagyok vele, mint nagyon sok filmmel. Mindig felfedezek benne valami újat. Ha regény vagy dráma alapján dolgozom, mindig az inspiráció visz tovább. Csak az alapszituáció érdekel, az fog meg, utána már a saját gon­dolataimra, megérzéseimre ha­gyatkozom. Az estélyben három ember van bezárva egy szobá­ban, egy szalonban, amelyről ki­derül, hogy maga a pokol. Ami alatt én a mindennapi életünket értem. Ennél izgalmasabb szituá­nem a pár évszázaddal később játszódó. Csillogás, villogás, fog­krémreklám-mosolyú fiatalok... Ebben a jövőben a mindennapi történések részévé vált a számí­tógép és az ún. Fed Net (a tévé és az internet kombinációja), amely propagandaműsorokat sugároz. A Szövetség két részre osztja az embereket, és a törvényei szerint csupán az igazi, teljes értékű ál­lampolgárok szavazhatnak, ve­hetnek részt a politikában, sőt, csak a teljes értékű nő kaphat en­gedélyt a szülésre! Ahhoz, hogy valaki igazi állampolgárrá vál­hasson, két évet kell lehúznia a hadseregben. Johnny Rico (Casper Van Dien) a barátnője, Carmen (Denise Ri­chards) miatt lép be a hadsereg­be. Carmen pilótának készül, Ri­córa viszont a legrosszabb vár: gyalogos lesz belőle. Ugyanennél az alakulatnál szolgál Dizzy (Dina Meyer) is, aki reménytele­nül szerelmes Ricóba. A fiú egy kiképzés során tudatosítja: a szü­leinek volt igazuk, nem való neki a hadsereg. Ám amikor az undo­rító óriásrovarok lerombolják szülővárosát, Buenos Airest, mégis a hadseregben marad, és a többiekkel együtt harcol, hogy (Oláh Csaba felvétele) ciót keresve sem találnék. Ez ak­kora alkotói szabadságot adott, de olyan nagyot! Hiszen ott bent, a szalonban bármi megtörtén­het. Két nő és egy férfi, három egymástól teljesen eltérő maga­tartásforma. Tulajdonképpen csak a karaktereket kölcsönöz­tem Sartre-tól, egy adott helyzet karaktereit, a darab cselekmé­nyét azonban nem követem. Jean-Philippe Heritier muzsi­kája szinte együtt lélegzik a táncosok mozdulataival. Ott­hon, a polcról emelte le ezt a zenét? Nem. Svájcban válogattam, a ze­neszerző alkotásai közül. A ki­lencvenes évek elején csináltam egy svájci koprodukciót, ottani táncosokkal, s akkor ismerked­tem meg Heritier zenéjével. Neki az én stílusom, az én munkáim megvédjék az emberiséget a fé­lelmetes rovaroktól. Az édeskés, már-már szirupos első részt tehát merőben ellentétes képsorokkal váltja fel a rendező. A háborús rész tulajdonképpen semmiben sem különbözik az ilyen jellegű filmektől - éppen csak az óriásro­varok jelentenek újdonságot. Hullákból, letépett karú és lábú emberekből bizony bőven kijut a nézőknek, s akkor még nem is szóltam a részletekről. Kétségte­len, hogy a mozinézők ma már nemigen találnak a modern tech­Jelenet a filmből (Fotó: Satum tetszettek, nekem meg az ő mu­zsikája, így újra és újra visszata­lálunk egymáshoz. Két partnere van Az estélyben: Bodor Johanna, a Vígszínház koreográfusa és Tokai Tibor. Bodor Johanna a Szegedi Balett szólótáncosa volt; örülök, hogy sikerült meggyőznöm őt: folytas­sa táncos pályafutását. Tokai Ti­bor már a társulatom tagja. Óriá­si felfedezés számomra. Elké­pesztően nagy tehetség. Néptánc szakon végzett a Balettintézet­ben. Tüll szoknyáját elhajította, spicc-cipőjét szekrénybe dug­ta. így hajt fejet Isadora Dun­cen művészete, vagyis a „sza­bad tánc" előtt? Persze, hogy szimpatizálok Dun­cannel. De nemcsak vele. Martha Grahammel és Mary Wigmannel is. Készítettem is egy estet, amellyel nekik, hármuknak állí­tottam emléket. Amúgy minden­képpen azt gondolom: a modern tánc gyökerei már az ősember ri­tuális táncában is felfedezhető­ek. Vagy ha a keleti táncokat néz­zük: azokban is ott az ősi gyökér. A modern tánc alapját a huszadik század elején ők hárman, Duncan, Graham és Wigman rak­ták le. És amit ők csináltak, az ma is korszerű. A modern stílus pe­dig olykor megkívánja, hogy az ember mezítláb táncoljon. Ugyanolyan estélyen, mint az öné, részt vett már valaha? Még nem. De elmennék ilyenre is. Szeretem az összejöveteleket. Én ott mindig jól szórakozom, mert állandóan figyelek. Lesem az embereket, hogyan viselked­nek, figyelem a szokásaikat, a gesztusaikat. Olyan fokon sajnos nem engedik el magukat, mint Az estélyben, annyira szabadon nem tudnak „lélegezni". A legtit­kosabb vágyaikat nem merik ki­mutatni. Kár. Szerintem azért olyan frusztrált a világ. Mit kér a nézőktől? Hogy „tü­körben" lássák magukat? Hogy nyitottan nézzék az elő­adást. Hogy ne a megértésre összpontosítsanak, hanem a rá­érzésre. A hangulatában próbál­janak megmártózni. Akármilyen furcsának találják is majd, amit látnak, én csak azt tudom mon­dani: igenis ilyenek vagyunk! nika ábrázolásában semmi külö­nöset. A számítógépes effektu­sokkal készült trükkök egyszerű­en hozzátartoznak a filmekhez. (A Csillagközi invázióban példá­ul 550 vizuális effektust látha­tunk.) Verhoevennek tehát mást kellett kitalálnia ahhoz, hogy sokkolja a nézőket - ez pedig a már említett csöpögős romantika és a háborús film kombinációja. Hogy a filmnek nálunk milyen fo­gadtatásban lesz része, nem tu­dom. Én mindenesetre mielőbb szeretném elfelejteni... ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség közreadta az általa és a társrendezők által 1998-ban megrendezésre kerülő országos versenyek, seregszemlék és fesz­tiválok listáját. Ezen elsőként a hagyományőrző szólisták és csoportok sereg­szemléje szerepel, amelyre már­cius 27-28-án Komáromban ke­rül sor. Április 3-án és 4-én Kas­sán rendezik a XXIX. Kazinczy Napokat és a Szép Magyar Be­széd országos döntőjét. A VI. Tompa Mihály Vers- és Próza­mondó Verseny döntője április 22. és 25. között Rimaszombat­ban lesz. Május 29-30. az idő­pontja az érsekújvári X. Csengő Énekszó gyermek és ifjúsági kó­rusfesztiválnak. Május 30-31­én tartják a martosi Pünkösdi Népművészeti Fesztivált. A XXIV. Duna Menti Tavaszt júni­MTI-HlR „Itt élned, halnod kell!" címmel kárpátaljai magyar református egyházi ünnepeket, emlékeket és emlékhelyeket bemutató fo­tókiállítás nyílt vasárnap Debre­cenben, a református Nagy­templom galériájában. Az Or­szágos Református Gyűjteményi Tanács felkérésére az elmúlt há­rom évben Kárpátalja száz ma­gyar református gyülekezetében végeztek gyűjtőmunkát a szak­emberek, s tárták fel a helyi em­us 3-6-án rendezik meg Duna­szerdahelyen. Június 10. és 14. között Komáromban lesznek a XXXV. Jókai Napok és a Petőfi versmondó verseny döntője. Idén hagyományos időpontban június 27-28-án kerül sor a Gombaszögi Országos Kulturá­lis Ünnepélyre. Augusztus 15­én tartja bemutatóját a III. Nyá­ri Szabadtéri Táncszínház Ko­máromban. A XXVIII. Fábry Zol­tán Napokat október 16-17-én rendezik meg Kassán. Komá­romban október 24-én találkoz­nak a felnőtt néptáncegyüt­tesek, és e seregszemle kereté­ben kerül sor az országos táncháztalálkozóra is. Két országos történelmi vetélke­dőt is szerveznek. A Múltidéző döntőjére március 7-én Komá­romban kerül sor. Október 6-án Pozsonyban rendezik meg A for­radalom és szabadságharc em­lékhelyei a Felvidéken című ve­télkedő országos döntőjét, (d-n) lékeket. A munka során több mint ötezer fotót készítettek, il­letve kutattak fel, s olyan - álta­lában a templomokhoz kapcso­lódó, templomkertekben levő ­emlékhelyeket is találtak, ame­lyek a szovjet uralom idején ár­tatlanul elhurcolt, kivégzett ma­gyaroknak állítanak emléket. Ezeket örökítik meg Küllős Imre és Molnár Ambrus fotói, ame­lyek közül több mint ötvenet te­kinthetnek meg az érdeklődők a református Nagytemplom galé­riájában. Paul Verhoeven rendezőről közismert, hogy a megbotránkoztatás, a sokkhatás nála alapkövetelmény Szirup és óriásrovarok Kárpátaljai egyháztörténeti kiállítás Debrecenben „Itt élned, halnod kell!" Ránki Dezső Ránki Dezső zongoraestje Pozsony. A Magyar Köztársa­ság Kulturális Intézete új szék­házának megnyitása alkalmá­ból, a Magyar Kulturális Napok keretében ma este 19.30 óra­kor kerül sor a világhírű ma­gyar művész, Ránki Dezső zon­goraestjére a Szlovák Filhar­mónia Nagytermében. A hang­verseny programján Haydn, Schubert, Debussy és Bartók művei szerepelnek, (ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents