Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-20 / 15. szám, kedd

POLITIKA - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 19. A katonák gyilkolnak? Washington. Az algériai hadsereg szervezi a polgári személyek legyilkolását, hogy azokat az iszlám szélsőségeseknek tulajdonítsák - állította Abdelhamid Brahimi, aki a 80-as években volt az észak-afrikai ország kormányfője. Úgy véli: a hadseregnek az a feladata, hogy „ördöginek" állítsa be az iszlámistákat és megbüntesse a lakosságnak azt a részét, amely rájuk szavazott az 5 éwel ezelőtti választáson, amelynek 2. fordulóját a hadsereg eltörölte, megakadályozva a fundamentalisták hatalomrajutását. (MTI) Bosznia: SFOR-akció Szarajevó. A NATO-vezette boszniai nemzetközi békefenntartó erő (SFOR) egyes alakulatai tegnapra virradóra körbevették a boszniai keményvonalas szerb vezetéshez hű rendőrség kulcsfontosságú épületeit Pale és Bijeljina településeken. A NATO közleményt adott ki, bejelentve: az SFOR és a nemzetközi rendőri erők azért „fokozták jelenlétüket" a két településen, hogy ezzel is biztosítsák a régi, immár ügyvezető kormány és az újonnan megválasztott kabinet közötti hatalomátadás békés jellegét. (MTI) A délszláv háborúban eltűnt személyek kérdésének mielőbbi tisztázására szólított fel tegnap Szarajevóban Bob Dole volt amerikai elnökjelölt, a kérdéskörrel foglalkozó nemzetközi bizottság elnöke. A Vöröskereszt adatai szerint Boszniában még mindig 19600 ember szerepel az eltűntek listáján. (Arch.-fotó) Horn Gyula Londonban London. Egynapos látogatást tett Londonban Horn Gyula. A magyar kormányfő, akit elkísért Kovács László külügyminiszter és Pataki István, az integrációs államtitkárság helyettes vezetője is, többek közt brit kollégájával, Tony Blairrel találkozott, s hivatalos volt az alsóház külügyi és védelmi bizottságának ülésére is. (MTI) Mészárlás Ruandában Kigali. Ruandai hutu fegyveresek legkevesebb 80 polgári személyt mészároltak le tegnap az ország északnyugati részén. A hutu milícia egy sörgyár vállalati busza ellen intézett támadást. A támadók előbb külön akarták választani a buszon ülő hutukat a tusziktól, de a jármű utasai nem engedelmeskedtek, ekkor a fegyveresek válogatás nélkül lövöldözni kezdtek a buszon ülőkre. (MTI) William Cohen látogatást tett egy szigorúan titkos kínai légvédelmi központban Védelmi egyezmény Román belpolitika Bizonytalan helyzetben Peking. Az Egyesült Államok és Kína védelmi miniszterei tegnap Pekingben aláírták azt a megállapodást, amely a két ország haditengerészeti manővereinek egyeztetéséről, s ezzel az esetleges konfliktusok, összeütközések megelőzéséről szól. Az ünnepélyes ceremóniát megelőzően William Cohen amerikai védelmi miniszter ellátogathatott egy szigorúan titkos kínai légvédelmi központba. Amerikai források szerint ez volt az első eset, hogy egy külföldi egyáltalán beléphetett a létesítmény területére: a központ titkosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy a kínaiak egészen az elmúlt hetekig még a létezését is cáfolták... Szakértők úgy látják, hogy mind az aláírás, mind a látogatás a két ország katonai kapcsolatainak javulását mutatja. Cohen ázsiai körútja keretében vasárnap érkezett Kínába, s itteni tárgyalásainak csúcspontja az államfővel, Csiang Cöminnel folytatandó mai megbeszélése lesz. (MTI) Koccintás az aláírás után (ČTK/AP) Bukarest. A román kormánykoalíció pártjainak előző heti nyilatkozatháborúja után - Constantinescu államfő szombati kezdeményezésének megfelelően - holnaptól a parlamentbe helyeződik át a reform üteméről és a miniszterelnök szerepéről kirobbant vita. A kormány tegnap Ciorbea kormányfő elnökletével és a demokrata párti miniszterek részvételével rendkívüli ülést tartott, s úgy határozott, hogy a parlamenti ülésen a privatizációról szóló sürgősségi kormányrendelet parlamenti jóváhagyására vonatkozó törvénnyel kapcsolatban veti fel a bizalmi kérdést. Ha, mint várható, valamelyik ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt nyújt be, akkor az államfő által kért nyílt szavazás méri majd le, mi a tényleges helyzet a koalícióban. A szavazás eredménye megmutatja majd, rendelkezik-e még a szükséges támogatással a kormány és értelemszerűen Victor Ciorbea kormányfő. (MTI) Belfastban lelőttek egy protestáns férfit Folytatódik a terror London. Újabb merénylet történt tegnap Észak-Írországban, ahol a politikai erőfeszítések ellenére folytatódik a vallási terrorhullám. MTI-TUDÓSlTÁS Az áldozat ezúttal egy protestáns férfi volt, akit Belfast egyik déli elővárosában lőttek agyon szőnyegboltjában. Az Ír Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (INLA) a BBC belfasti irodájának továbbított telefonüzenetében beismerte, hogy egységei gyilkolták meg a protestáns férfit. Áz üzenet szerint a férfi, Jim Guiney a britpárti Ulsteri Demokrata Párt (UDP) támogatója volt. Az INLA ölette meg Billy Wright protestáns gerillavezért is. A Maze börtönben elkövetett december végi merényletével bosszúgyilkosságok sorozatát váltotta ki. Alig 24 órával korábban az egyik legszélsőségesebb protestáns félkatonai szervezet, a Lojalista Önkéntes Haderő (LVF) végzett egy katolikus fiatalemberrel Londonderry közelében, s jelezte, hogy újabb támadásokra készül. David Erviné, az LVF-fel szoros kapcsolatokat ápoló protestáns „civil" párt, a PUP vezére pedig szinte percekkel a tegnapi katolikus ellentámadás előtt adott ki figyelmeztetést arról, hogy bármikor várható a katolikusok visszavágása. Az IRA politikai fedőszervének, a Sinn Feinnek a vezérkara épp tegnap délutánra volt hivatalos a londoni kormányfői hivatalba Blair miniszterelnökhöz. A találkozó után Gerry Adams kijelentette: a Sinn Fein elvetette a brit-ír javaslatcsomagot. A kezdeményezés tartalmaz ugyan ajánlásokat valamely ír-északír politikai testület tető alá hozására, a javasolt szervezet azonban annak a választott ulsteri képviselői testületnek lenne alárendelve, amely ugyancsak szerepel a létrehozni javasolt politikai intézmények közt, de amely a tartomány lakossági megoszlása miatt nyilvánvalóan protestáns többségű lenne. Csehország: pártelnökök az idő előtti választásokról Tošovský lemondással fenyegetőzik Amerika-ellenes tüntetés Butler Bagdadban Bagdad. Az iraki fővárosba érkezett tegnap Richard Butler, az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-különbizottság elnöke. Érkezése előtt mintegy 5000 iraki tüntetett az ENSZ-megfigyelők bagdadi központja előtt, amerikai ügynöknek minősítve az ausztrál ENSZ-diplomatát, és Amerika zsoldjában álló kémeknek a bizottság szakértőit. A tüntetők elégettek egy amerikai zászlót. Az Iraki Baath Párt lapja azzal vádolta Richard Butiért, hogy Irakkal szemben igazságtalan jelentéseket írt. „Butler jogilag és erkölcsileg felelős minden egyes iraki gyermek és beteg haláláért, akik a szankciók áldozatai" - írta az újság. Szaddám Húszéin „nagyon magabiztos" az ENSZ-szel kitört válság végkifejletét illetően szögezte le egy jordániai ellenzéki politikus, aki vasárnap megbeszélést folytatott az iraki államfővel. Erről a találkozóról az iraki televízió is beszámolt, s a felvételen Szaddám Húszéin valóban mosolygó, fesztelen ember képét mutatta. Az iraki államfő a megbeszélés után bejelentette: szabadon engedik az Irakban fogva tartott összes jordán állampolgárt. (MTI) Csecsenföld: Samil Bászájev harcot hirdet Az emberrablások ellen MTI-HÍR Moszkva. Samil Bászájev megbízott csecsen miniszterelnök harcot hirdetett az emberrablások ellen, s azt ígérte, hogy a grozniji vezetés nagyszabású hadjáratot indít a túszüzletre szakosodott bűnözők ellen. „Az igazi harc a ramadán szent hónapjának végével indul meg ellenük" -jelentette ki Bászájev (a muzulmán böjt január 30-án ér véget), azt hangsúlyozva, hogy a csecsen vezetés intézkedéseit az emberrablók ellen „csak egy igazi szélviharhoz lehet majd mérni". Grozniji adatok szerint Csecsenföldön jelenleg több mint 70 túszt tartanak fogva köztük két magyar állampolgárt. Borisz Jelcin visszatért szabadságáról Bírálta a kormányt MTI-HÍRT Moszkva. Kormánya bírálatával kezdte tegnap - kéthetes szabadságát követően - idei első kremlbeli munkanapját Borisz Jelcin. Az orosz elnök Viktor Csernomirgyin kormányfőnek és két első helyettesének elsősorban azt vetette szemére, hogy az óévben nem teljesültek az ígéretek, s nem számolták fel teljesen a közalkalmazottak bértartozásait. Jelcin azért elismerte, hogy a kabinet eredményeket is elkönyvelhet, hiszen az óév „mindent összevetve kedvezőbben alakult, mint az 1996-os esztendő": javult az emberek hangulata, nincsenek sztrájkok, habár a kormánynak még maradtak adósságai. Úgy ítélte meg, hogy a rubel január elsejével kezdődött átcímletezése nem okozott gondokat. Az elnök Kulikov belügyminiszterrel is találkozott a Kremlben, s arra szólította fel az orosz rendőrtábornokot, hogy egyeztesse vele a jövőben olyan megnyilatkozásait, mint például legutóbbi kijelentése „a preventív csapásokról" a csecsen banditák bázisai ellen. Jelcin kijelentette: egyetért ugyan a terroristák elleni kemény fellépés szükségességével, de a miniszternek pontosabban kellett volna fogalmaznia, hogy szavait ne értelmezzék a csecsenföldi háború felújítására irányuló felhívásnak. ČTK- ÉS MTI-HÍR Prága. Josef Tošovský cseh kormányfő lemondással fenyegetőzött a Polgári Demokratikus Párt obstrukciós politikája miatt. Klaus pártelnök tegnap a parlamenti pártok elnökeinek találkozóján elvetette a kormány javaslatát, miszerint az idő előtti választások előtt azzal nyíljon meg az alkotmányos út, hogy a kormány az állami föld eladásáról szóló törvényt bizalmi szavazással kösse egybe. Ha ezt a január 15-én előterjesztett javaslatot a parlament április közepéig nem tárgyalja meg, akkor feloszlatható a parlament, s június 19-ére ki lehetne írni az idő előtti választásokat. Klausék nem ellenzik ezt a forgatókönyvet, csak azt, hogy megvalósítására a kormány éppen az említett törvényt választotta. „Ez nagyon szerencsétlen döntés volt, mert fontos privatizációs törvényről van szó" - jelentette ki Klaus. „A politikai válság folytatódik, és úgy vélem, ha nem oldják meg rövid időn belül, akkor át kell értékelnem a saját helyzetemet" jelentette ki Tošovský. Pontosításul hozzátette: az esetleges lemondásáról van szó. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy ha az általa vezetett kabinet nem kap bizalmat a parlamentben, akkor a belpolitikai válság tovább mélyül, s ezért bizonyos politikai pártoknak viselniük kell majd a politikai felelősséget. Miloš Zeman, a szociáldemokrata párt elnöke bejelentette: pártjának vezetése javasolni fogja képviselőinek, hogy a bizalmi szavazáson támogassák a Tošovský-kormányt. Zeman attól tart, hogy ha nem kap bizalmat az új kormány, akkor gyakorlatilag lehetetlen lesz júniusban előrehozott választásokat tartani, ami a szociáldemokraták egyik fő célja. Csehországban ma elnököt választanak. Václav Havelnek két ellenfele lesz: a kommunisták által jelölt Stanislav Fischer asztrofizikus (jobbra) és Miroslav Sládek, a republikánusok elnöke (balra), akit fajgyűlöletre való uszítással vádoltak meg, s ezért két héttel ezelőtt vizsgálati fogságba került. Havelt a volt kormánykoalíció 3 pártja és a szociáldemokraták jelölték. Bár a Klaus vezette ODS képviselőinek és szenátorainak egy része az utóbbi hetek belpolitikai eseményei következtében hátat fordított Havelnek, várható, hogy az így lecsökkent támogatás is elegendő lesz az újraválasztásához. Az államfői tisztséget az a jelölt szerzi meg, aki megkapja a képviselők és szenátorok több mint felének a támogatását. (ČTK) 4