Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-19 / 14. szám, hétfő

6 Gazdaság és fogyaszTók ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 19. Szükséges, hogy feltérképezzük és feldolgozzuk a szlovákiai magyar művészettörténet egyes fejezeteit Művészet a két háború között Díszkút a szabadságharc emlékére Somoskőújfalu. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából június 12-én díszkutat terveznek felállítani a somosi vár tövében található Petőfi-kunyhónál, ahol a krónikák szerint 1848. június 12-én talált menedéket Petőfi Sándor. A tervezett díszkút elkészítését Bobály Attila szobrászművész vállalta. MTI SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Cosi fan tutte (19) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Csehov tréfái (15) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Csillagközi invázió (am.) 15.30,18, 20.30 OBZOR: L.A. eltitkolt valóság (am.) 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: Hoszszú alkony (magy.) 17.30 Witman fiúk (magy.) 20 TATRA: Az idegen: újjászületés (am.) 15.30,18, 20.30 ISTROPOLIS: Csillagközi invázió (am.) 18,20.30 CHARLIE CENTRUM: Az őserdő hőse (am.) 18.30 Larry Flynt, a provokátor (am.) 20 Szabadulás a Shawshank börtönből (am.) 20 Rómeó és Júlia (am.) 18 Herkules (am.) 15 Kutyák és emberek (cseh) 19.15 KASS

A DRUŽBA: Csillagközi invázió (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: L. A. eltitkolt valóság (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Csillagközi invázió (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Az idegen: újjászületés (am.) 16,18.15,20.30 IMPULZ: Jack és Sarah (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A KOMÁROM - TATRA: A kapcsolat (am.) 17, 19.30 GÚTA MOZI: Reszkessetek betörők 3 (am.) 18.30 LÉVA - SLOVAN: Tűz a mélyben (am.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Az idegen: újjászületés (am.) 16.30, 19 Megjelent a Tücsök januári száma Érdekes riportok, mesék, versek, játékok Cyurkovits Ferenc losonci képzőművész portréja ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Hírek érkeztek Gömörből s a Mura-vidékről. Épül-e az új iskola Rappon, lesz-e folytatója a híres dereski fazekasok mesterségének, miért nem nyithatták ki a Mikulás csomagját a lendvai, a kóti, a csentei, a völgyifalui gyerekek? - a Tücsök riportjai mind e sok kérdésre választ adnak. A természetbúvárok lapozója a téli álmot alvó állatokról mesél. Kiderül, hogy a barna medve nem is igazi téli alvó. Olvashatunk meglepő módon autókat riogató állatokról is. A nagy poszter pedig - tekintettel az új évre - egy egész falka szerencsemalacot kínál az olvasónak. Duba Gyula szép története Szabó Gyula festményének kíséretében, Gál Sándor, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Egyed Emese verse a télről szól. Sok iskolának jelenthet segítséget, hogy e januári számban (s még majd a februáriban is) megtalálhatják a gyerekek annak az országos versenynek a feladatlapjait - s hozzá a kifestőt! -, amelyet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége hirdetett meg az 1848/49-es szabadságPozsony. Érdekes kiállításra hívja a Magyar Intézet az éreklődőket. A 25 grafika a 25 legjobb magyar filmről című tárlat neves magyar filmtörténészek és -kritikusok által kiválasztott huszonöt legjobb magyar film kapcsán huszonöt mai képzőművész egy-egy - a kiválasztott film által ihletett - grafikai alkotását mutatja be. Egyfajta tisztelgés a kiállítás a mozi születésnapjára, ugyanakkor izgalmas kísérlet is a film és a képzőművészet közötti átjárási lehetőségek bemutatásásra, kihasználására, a mozgókép képzőművészeti átfogalmazására, értelmezésére. harc évfordulója tiszteletére. De Tücsök és a Százlábú testvérek matematikai feladványai vagy akár a nyomkereső s a nyelvi játék sem utolsó a maga nemében, valamennyi jó szórakozást, okos időtöltést ígér a legkisebbeknek, s ráadásnak a sikeres megoldás felett érzett örömöt. Örülhetnek végül azok a szerencsés megfejtők is, akik a lap nagy játékát, a Fűben, fában... címűt s vele az értékes ajándékokat is megnyerték. Orosz István: Apa A kiállítást Lencsó László, a Magyar Filmintézet archívumvezetője készítette és nyitja meg. A grafikai tárlat a Magyar Filmnapok vetítési színhelyén, a Mladosť moziban tekinthető meg január huszonharmadikáig. (MI) Másodszor rendezte meg a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága a hazai magyar művészettörténészek szakmai tanácskozását, melynek a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria adott otthont. A tanácskozás témája a két világháború közötti művészeti és építészettörténeti korszak volt, természetesen annak szlovákiai magyar vonatkozásai. TALLÓSI BÉLA Kubická Kucsera Klára a két világháború közötti építészetről tartott beszámolót. Neves művészettörténészünk jó pár éve foglalkozik a két világháború közötti modern funkcionalista építészettel, de ahogy elmondta, a szemináriumi előadására készülve, először került olyan helyzetbe, hogy azon kellett gondolkoznia, miként vettek részt Szlovákia két háború közti építészetében a magyar nemzetiségű építőművészek. A probléma azért ejtette művészettörténészünket mélyen gondolkodóba, mert ahogy elmondta, egy nagyon érdekes jelenség létezett a húszas, harmincas években. Mindenki több nyelven beszélt, s a Szlovákiában tevékenykedő építészek szinte mind-mind külföldön szerezték műveltségüket, s abból, hogy ki hol tanult, nem lehet megállapítani nemzetiségüket. A németek és a szlovákok közül is tanultak Budapesten, ugyanakkor a magyarok közül is tanultak Bécsben vagy a brünni és a prágai német műegyetemen. A művészettörténésznek ilyeténképpen, ha a két világháború közti szlovákiai építészet változásaival akar foglalkozni, egy multinacionális kultúrának a lényegét kell vázolnia. ,A kor építészei csehek, szlovákok, magyarok, németek, magyar zsidók, német zsidók voltak - mondta Kubička Kucsera Klára. - És az, hogy ki volt magyar, nem annyira építészeti tevékenységében nyilvánult meg, hanem abban, hogy milyen kultúrmilliőhöz tartozott. Erre viszont csak abból tudunk következtetni, hogy milyen társulatok, egyesületek tagjai voltak. Pozsonyban a kisebbségi építészek, művészek a Kunstverein művészeti egylethez tartoztak. De ott is közös kisebbségi - a németek és a magyarok együtt - milliő létezett, és a német nyelv volt a döntő. Németül jelent meg a Kunstverein értesítője, a Fórum folyóirat nagyobb része. Sőt a Spanyolországban az idén Lorca-év Federico Garcia Lorca születése századik évfordulójának megünneplésére Spanyolországban Lorca-éwé nyilvánították 1988at. Egymást követik majd az andalúz költő és drámaíró életét és művészetét bemutató kiállítások, kongresszusok, film- és színházi bemutatók, valamint koncertek és balettestek. Megjelenik a költő és drámaíró összes műveinek kritikai kiadása. A spanyol posta harminckét pezetás címletű bélyeget ad ki Lorca képmásával. Pilar Távola rendezésében elkészül a Yerma filmváltozata, Javier Martín és Frederic Amat pedig megfilmesíti Lorca egyetlen fennmaradt forgatókönyvét, amely az Utazás a Holdra címet viseli. Az emerikai John Haeley dokumentumfilmet forgat a költő életéről Spanyolországban, Amerikában és Kubában. MTI magyar építészek, akik írtak, mint például Szalatnay Artúr, németül adták ki könyveiket, mert így sokkal nagyobb közönséget tudtak biztosítani a kiadványaiknak. A nemzetiség megállapítását illetően a másik segítség, hogy kik működtek a Masaryk Akadémiában. A két legjelentősebb személyiség abból az időből Szőnyi Endre, aki a Fórum főszerkesztője volt, illetve Weinwurm Frigyes, aki Vécsey Ignáccal együtt a modern funkcionalista építészet legjelesebb képviselői közé tartozott." Szabó Kinga előadásában a két világháború közti losonci művészetről szólt. Ahogy mondta, annak, ami a két háborúval határolt időben zajlott Losonc művészeti életében a századforduló művészetében vannak a gyökerei, és a második világháború utáni korszakra is van kisugárzása. „Losonc nem volt művészeti központ abban az időbben, mint ahogy azelőtt és azóta se soha - mondta Szabó Kinga. Éltek ott művészek, voltak kiállítások, volt művészeti élet, és ezt feltétlenül fel kell térképeznünk." Természetesen a korszak művészettörténeti kutatását nem most, e szakmai tanácskozás apropóján kezdték Losoncon. A Nógrádi Galéria működése óta foglalkoznak ennek a korszaknak a felderítésével is. Szabó Kinga Gyurkovits Ferencről, Cseh Lajosról és Szabó Minden egyes korszaknak vannak fehér foltjai. Gyulól beszélt, de ahogy említette, sokkal többen voltak, akikre Losoncon emlékezni lehet és kell. Hushegyi Gábor esztéta A Szép című folyóiratról tartott előadást. A lap Bécsben jelent meg a Kassai Kazinczy Társaság és a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya támogatásával 1923-ban. „Minden egyes korszaknak vannak fehér foltjai - mondta Hushegyi Gábor -, melyeket a kutatók legtöbb esetben objektív okok miatt nem tudtak kitörölni egyes szakágak történetéből. Ilyen például A Szép című folyóirat, amelynek létéről Turczel Lajos Két kor mezsgyéjén című könyvéből szerezhetünk tudomást. Teljesen véletlenül a Széchényi Könyvtárban Budapesten találtam meg A Szép egyetlen megjelent számát. Kutatni kezdtem a korabeli napi sajtóban, újságokban, hogy TRUGLY SÁNDOR Kárpát-medence páratlan gazdagságú avar temetője az egykori Avar Kaganátus nyugati felében, a Balatonhoz közel, Zamárdi község határában található. A lelőhely ásatója 1980 óta Bárdos Edith, a kaposvári múzeum régésze, aki eddig hihetetlen akaraterővel kétezerháromszázhatvanöt (!) sírt tárt fel. Jelenleg a temető kalkulált lélekszáma ennek kétszeresére tehető. A zamárdi közösség gazdagságára utal, hogy közel száz harcost a lovával együtt temettek el. A temető leletanyaga felöleli az egész avar korszakot - keletkezése a hetedik század elejétől a kilencedik század első harmadáig tehető. A lovassírokból előmiként is készült a lap, és milyen volt az elő- és utóélete. A Szép volt az első olyan próbálkozás, amely megkísérelte ötvözni, a hazi művészetet, tehát a magyar művészetet is az európai művészettel, az expresszionizmust az expresszionizmust ellenzők művészetével, a művészetet és a művészeti nevelést, a képzőművészetet a többi társművészetekkel, és egy olyan eredmény volt, amely elfogadható lehetett yolna a Jókai Egyesület illetve, a Kazinczy Társaság számára ahhoz, hogy folytatása is legyen. Sajnos a lapnak nem volt folytatása, mert Tilkovszky Béla felelős szerkesztő személyében olyan huszonegy éves fiatalember vette a kezébe ezt a lapot indulásakor, aki mindenképpen az európai mércéhez kívánt közelíteni, ugyanakkor nem kívánt teret adni a Csehszlovákia magyar provinciális művészetnek. A lap több mint valószínű ezért 1924-ben megszűnt. A Szépről eddig azért nem tudtunk, mert az irodalomtörténészek, történészek és művészettörténészek leggyakrabban a központi bibliográfiai adatokkal dolgoznak, tehát az ún. maticás bibliográfiákkal vagy a magyarországi bibliográfiákkal, s mivel ez a lap nem Csehszlovákia, illetve Magyarország területénjelent meg annak idején, hanem Bécsben, ezért mindkettőkerült leletek döntő többsége aranyozott, gyönyörűek a különböző motívumokkal (mitikus állatalakok, növényi indák, szalagfonatok) díszített öv- és lószerszámdíszek. A temető kiemelkedő, egyedi leletei az öt sírból előkerült összecsukható, tausírozással díszített vasszékek. Ezek a bizánci hatás alatt lévő korabeli Itália felé mutatnak, akárcsak az öntött bronz tálak is. A vasszékek felületét ezüst, bronz, illetve sárgaréz berakással díszítették. A temető feltárása a múlt év nyarán is folytatódott, és remélhetőleg az idén sem kell pénzhiány miatt szüneteltetni az ásatásokat. Sajnos, a leletanyag jelentős része a mai napig restaurálatlan. Ezért aztán az idei kaposvári Megyenap (január 6.) alkalmából kiállítás bői hiányzik. S ha a művészettörténészek nem úgy kutattak, hogy utánanéztek volna a korabeli forrásoknak is, akkor semmiképpen sem szerezhettek tudomást a lap létéről." Hushegyi Gábor továbbá elmondta, hogy a lap mindenképpen jelentős a hazai művészettörténet szempontjából, mert egyedi próbálkozás volt, ugyanakkor egybevetve az akkor létező cseh és magyarországi lapokkal nem lehet azt állítani, hogy rendkívüli teljesítmény lenne. Úgy kell rá tekintenünk, hogy művészettörténetünk egy része, és az ilyen fehér foltok feldolgozása révén alakulhat ki az eddigiektől teljesen eltérő képünk a magyar kultúráról a két világháború közötti korszakban. A szakmai tanácskozáson ezenkívül előadás hangzott el a két háború közöti kassai avantgárd művészetről, valamint a Tichy testvérek közül, az idősebb, Tichy Gyula kevésbé ismert grafikus életéről és munkásságáról. Művészettörténészeink úgy tervetzik, hogy a közeljövőben újabb szakmai találkozókon kutatják majd, hogy - Kubička Kucsera Klára gondolatát idézve -, mi van feltérképezve, mi nincs, hogy aztán a következő lépésként a köztudatba juttathassák, mi is szellemi tulajdonuk, illetve örökségünk. Aranyozott ékkőbetétes bronz övveret nyílt e páratlan szépségű leletegyüttesből. Ennek a kiállításnak az egyik nem titkolt célja ugyanis egy olyan közalapítvány létrehozása, amely megmentené ezt a hatalmas leletanyagot a pusztulástól, és biztosítaná a feldolgozáshoz szükséges anyagiakat is. Kiállítás a Magyar Filmnapokon Huszonöt grafika A Kárpát-medence legnagyobb avar kori temetője Zamárdiban Leletek restaurálás előtt