Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-19 / 14. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 19. KOMMINTÁR Legitimitás LOVÁSZ ATTILA A külügyi szóvivő csütörtöki és György István pénteki nyilat­kozata után világossá vált: a kabinet úgy döntött, a szlovák-magyar kormányközi kisebbségi bizottságban a ki­sebbségek képviselőjeként a Magyar Népi Mozgalom emberét tartja megfelelőnek. Bár György István cáfolta, hogy a felké­rés mozgalma részéről hangzott volna el, egyértelmű, hogy mint az MNM vezető tisztségviselője nem magánemberként vesz majd részt a bizottság munkájában. Ebből egyértelműen következik, hogy a kormány megoldotta a dilemmát s a ki­sebbségi vegyes bizottságba ugyan magyar nemzetiségű, de nem az ellenzéki Magyar Koalícióhoz tartozó egyént jelölt. A pozsonyi kabinet nyilván arra számít, hogy - legalábbis kül­földön - elmondhatja, a kisebbségek is részt vesznek a szá­mukra egyik legfontosabb kormányközi bizottság munkájá­ban, amelynek célja a szlovák-magyar alapszerződésben fog­laltak megvalósítása. Csakhogy: a kisebbségi képviselet ko­rántsem arról szól, hogy egy-egy csoport munkájában a ki­sebbséghez tartozó egyén is részt vesz. Az illetőnek ugyanis legitimitással kell rendelkeznie, tehát nyilvánvalónak kell len­nie, hogy az általa képviselt közösség bizalmát élvezi. A Ma­gyar Népi Mozgalom választási preferenciái az egy százalékot sem érték el, hiszen a közvélemény-kutatók nem jegyzik a mozgalmat. Választási eredményeket felmutatni új pártként nem tud. Emellett a kabinet által oly gyakran kétségbe vont legitimitású Magyar Koalíció legutóbbi választási eredménye majdnem tizedszázaléknyi pontossággal a szlovákiai magya­rok számarányát tükrözi, joggal feltételezhető tehát, hogy a magyar kisebbséghez tartozó polgárok túlnyomó részének bi­zalmát élvezi. Azaz: kisebbségi politikai kérdésekben válasz­tásokon szerzett legitimitással rendelkezik. A kormánykoalíció gyakran hangoztatja: a szlovákiai politikai erőviszonyok választási eredményeket tükröznek. Mindez ad­dig jó érv számára, amíg a parlamenti „nyolcvanegyes" szava­zógép gyanánt működik. A kisebbségeket képviselő erők legi­timitásakor - nem először - már nem a választási eredmény a fontos. S bár a mostani kormánykoalícióval kisebbségi kérdé­sekben szövetkezni eleve badarság, mégis megjegyezzük: a honi kiebbségek számára a kormányközi bizottság munkája már összetétele miatt is olyan lesz, mint a kormányzat kisebb­ségi politikája. Hiteltelen. JEGYZET Újévi giccs TÓTH MIHÁLY Lassan már valóban oda „fej­lődünk" a tájékoztatással, ahol valamikor régen, az öt­venes évek elején tartottunk, amikor a szimatbajnokok is csak annak alapján tudtak a várható eseményekre követ­keztetni, hogy kitartóan fi­gyelték: a május elsejei emel­vényen a centrumhoz (értsd: Gottwaldhoz, Sztálinhoz stb.) képest ki hol kapott he­lyet. Hovatovább már a legvájtfülűbb gazdaságelem­zők sem a Statisztikai Hivatal adataiból kiindulva tesznek megállapításokat, hanem an­nak elemzése után, hogy a kormány újév utáni első ülé­sén melyik miniszter milyen lelkesen vált dalárdataggá. Teljesen normális, hogy Mečiar úgy fújta a nótát, mintha azért kapná a fizeté­sét. Az is érthető, hogy a ka­binet három hölgytagja is igyekezett emelni a produk­ció fényét. Az volt a szembe­ötlő, ahogy a reálszférához tartozó tárcák tulajdonosai a szó szoros értelmében lazsál­tak. Még Kozlík miniszterel­nök-helyettes volt közöttük a legaktívabb, mert ő legalább ügy tett, mintha énekelt vol­na. De ahogy a gazdasági mi­niszter és a mezőgazdasági miniszter nem énekelt, azt tanítani kellene a közgazda­sági egyetemen. Nem akarok pánikot kelteni, de ezek tud­hatnak valamit... A Nemzeti Bank kormányzója, a mindig visszafogott Vladimír Masár pedig annyira nem kapcsoló­dott be a dévajkodásba, hogy az már egyenesen a nemzeti eszme szabotálásának tűnt. Mi mindent tudhat gazdasá­gunk állapotáról a jegybank elnöke? Ezen morfondíro­zom idestova egy hete, és eléggé el nem ítélhető mó­don ösztönösen a bugyellári­somhoz kapok. Már évtize­dek óta így teszek, valahány­szor egy miniszterelnök gya­nús vehemenciával derűlá­tásra akar engem ösztönözni. Tegnap aztán barátom, az esztéta némileg megnyugta­tott. Kifejtette, véleménye szerint nem gazdaságunk ál­lapotára utalt a reálszféra négy főembere. Mindössze arról van szó, hogy az ő ízlé­sük fejlettebb a kabinet többi tagjáénál. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettesek: Grendel Ágota (felelős szerkesztő) Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásén felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ TALLÓZÓ - Képzeld főnök, át akart állni az ellenzékhez! Andrej Sekela rajza A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum dokumentuma Választási felhívás 1998-ban Szlovákia állam­polgárai újra dönthetnek az ország sorsáról. A rend­szerváltozás óta egyetlen parlamenti választás elő­készületeit sem kísérte annyi aggodalom és bi­zonytalanság, mint a mos­tanit. Az 1994-ben hatalomra került pártok koalíciója négy év alatt bebizonyította, hogy a törvé­nyeket, az ország alkotmányát csupán addig tiszteli, amíg az nincs hatalmi érdekeinek útjá­ban. A jelenlegi kormánykoalíció pártjainak vezetői tisztában vannak népszerűségük csökke­nésével. Megalapozott Szlová­kia törvénytisztelő, becsületes állampolgárainak a gyanúja, hogy a hatalmat ma gyakorló kurzus minden eszközzel, akár a választások manipulációjával is megkísérli megakadályozni, hogy más politikai tömörülé­seknek kelljen átadnia a helyét. A szlovákiai magyarok helyze­tük romlását fegyelemmel és méltósággal viselték el. A szlovákiai magyarság politi­kai érettségét bizonyítja az is, hogy hiábavalónak bizonyult a hatalom igyekezete, hogy ha már marginalizálni nem képes, hát megvásárolja szavazatait. Az a politikai mozgalom, amely a rendszerváltozás forradalmi hónapjaiban, a nép akaratából szerveződött magyar pártok koalíciójának erejét lett volna hivatott gyöngíteni, nem tudott mély gyökereket ereszteni a szlovákiai magyar népközös­ségben. Minden becsületes szlovákiai magyar tudja, hogy amikor a Magyar Koalíció Párt­jaira voksol, egyben a demok­ratikus Szlovákiára is szavaz. 1998 sorsdöntő esztendő lehet Szlovákia történelmében. Gyermekeink és unokáink biz­tonsága, a törvény előtti egyen­lőségünk, a bennünket a nem­zetközi jog alapján is megillető egyenjogúságunk most a tét. Ha a választásokat követően új­ra azok a politikai erők veszik kezükbe az ország irányítását, amelyek a demokráciát a több­ség terrorjaként értelmezik s amelyek másodrendű állam­polgárokká szeretnék lefokozni a szlovákiai magyarokat, akkor a szabadság és demokrácia ügye hosszú időre megpecséte­lődhet országunkban. A Szlovákiai Magyar Értelmisé­gi Fórum ezért: - felhívással fordul az ország minden becsületes állampolgá­rához, legyen bármilyen nem­zetiségű, felekezetű, jobb- vagy baloldali érzelmű, hogy szava­zataival a demokráciát, a jogál­lamiságot, az ország tényleges kibontakozását támogassa; ne dőljön be a kormányzat nacio­nalista propagandájának, se megtévesztő ígéreteinek; - felhívja az Együttélés Politi­kai Mozgalmat,, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgal­mat és a Magyar Polgári Pártot, hogy felelősségteljes hozzáál­lással, a kormányzat kiszorító ármánykodását megelőzve ke­ressék meg a közös politizálás olyan kikezdhetetlen módoza­tát, amellyel a választási tör­vény várható megváltoztatása esetén is biztosítani tudják a szlovákiai magyarság legális parlamenti képviseletének kon­tinuitását; - felhívja a szlovákiai magyar­ságot, tettekkel is támogassa három demokratikus parla­menti pártja szövetségét, a ki­sebbségi jogok betartására tett erőfeszítéseit, a Szlovák De­mokratikus Koalíció és a Ma­gyar Koalíció politikai szövet­ségét; - felhívja a szlovákiai magyar sajtót, élén egyetlen napila­punkkal, az Új Szóval, hogy se­gítse a szlovákiai magyaroknak a demokrácia és a kisebbségi jogok kiteljesítése érdekében kifejtett erőfeszítéseit, s ne en­gedje megbontani sorait a múlt rendszerben vagy azóta diszk­reditálódott egyénekkel és cso­portokkal. A Magyar Koalíció pártjai a de­mokratikus érzelmű szlovák közvélemény szemében is te­kintélynek örvendenek. Mind­nyájunk - az egész ország - ér­deke, hogy a szlovákiai magya­rok minél nagyobb számban ve­gyenek részt a választásokon, hiszen ma újra, csakúgy, mint 1989 feledhetetlen őszi napjai­ban, szebb jövőnk kulcsa a mi kezünkben van. Grendel Lajos Mészáros András Miklósi Péter a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum szóvivői Der Spiegel A holocaust közép- és kelet-eu­rópai túlélői a korábbi hírekkel ellentétben már az idén megkap­ják a kártérítés első összegeit ­állítja a német hetilap. Értesülé­se szerint a német kormány ugyan csak az 1999-es költség­vetésből kezdi meg a kártérítés átutalását, de a túlélők kártéríté­si ügyében eljáró zsidó szerve­zet, a Jewish Claims Conference (JCC) addig megelőlegezi az összeget. A hamburgi lap úgy tudja, hogy továbbra is vita van a bonni kormány és a JCC között arról, hogy a volt szocialista or­szágokban lakó túlélők közül ki kaphat rendszeres nyugdíjkiegé­szítést. Abban már végső megál­lapodásra jutottak, hogy 1999­től négy éven át a német állam évente 50 millió márkát utal át a JCC által működtetendő alapít­ványjavára. A tárgyalásokon az­zal számoltak, hogy ebből mint­egy 18 ezer túlélő havi 250 már­ka nyugdíjkiegészítéshez juthat. Friedrich Bohl, a kancellári hiva­talt vezető miniszter a tárgyalá­sok eddigi eredményeiről egy­részt azt állította, hogy a kifizeté­sek konkrét feltételeit az alap fogja meghatározni, másrészt hozzátette, hogy itt is ugyanazo­kat az elveket kell érvényesíteni, mint az évtizedek óta nyugdíj­kiegészítésben részesülő nyugati túlélőknél. Közülük azok kapnak havi ötszáz márka nyugdíjkie­gészítést, akik legalább fél évet töltöttek koncentrációs tábor­ban, vagy másfél évet gettóban. Novije Izvesztyija A csecsenföldi magyar túszokról készült videokazetta valóban lé­tezik, ezt az orosz belügy és a kül­ügy is megerősítette. Ellentmon­dásos a tájékoztatás arról, hogy mit is rögzítenek a felvételek" ­ina szombati számában az orosz napilap, és megismételte: "Elég nagy annak a valószínűsége, hogy a magyarok életben van­nak. Az is meglehet, hogy épp folynak a tárgyalások, és kemé­nyen dolgoznak a csecsen fog­ságból való kiszabadításukon, de egyelőre azt sem lehet cáfolni, hogy egy magyar túszt kivégez­tek". A dagesztáni nemzetbizton­sági tanács titkára, Mahomed _ Tolbojev jutott hozzá ahhoz a vi­deokazettához, amelyen állítólag egy magyar túsz kivégzését rög­zítették. Hivatalos orosz és cse­csen források cáfolták az agyon­lövés hírét, majd az orosz külügyi szóvivő megerősítette a kazetta létezését. Valerij Nyesztyeruskin szavai szerint az orosz belügyi szakértők által megvizsgált felvé­telek szerencsére nem kivégzést, hanem csak bizonyos „fizikai rá­hatást" rögzítenek, amelynek cél­ja a váltságdíj mielőbbi kicsikará­sa. Az MTI hiteles és megbízható - a 2 perc 55 mp-es felvétellel megismerkedett - forrásból úgy értesült, hogy „a primitíven meg­rendezett" videón csak némi lök­dösődés látható, s azt valószínű­leg még decemberben rögzíthet­ték, de erről már tudomásuk volt a hatóságoknak. A magyar tú­szok élnek, s a körülményekhez képest egészségi állapotuk is megfelelő. A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum dokumentuma A reál értelmiség helyzetéről A Szlovákiai Magyar Értelmisé­gi Fórum 1998. január 17-én, csölösztői találkozóján foglal­kozott a reálértelmiség helyze­tével. A Fórum ezzel kapcsolat­ban a következő dokumentu­mot fogadta el: A szlovákiai magyar reálértel­miség az értelmiségünk szerves részét képező réteg. Fő felada­tát a közösségteremtő és közös­ségfejlesztő funkciókban látja, miközben azt is vallja, hogy az értelmiségnek példaképként kell szolgálnia, és az élet külön­böző területein vezető szerepet kell betöltenie. A szlovákiai magyar értelmisé­get vizsgáló empirikus szocio­lógiai kutatások eredményeire támaszkodva kijelenthetjük, hogy a szlovákiai magyar hu­mán és reál értelmiségiek ér­tékrendje meghatározóan kö­zösségi értékrend, amely a kö­zösségi szolgálaton, a hagyo­mányos erkölcsi és vallási érté­keken és a tolerancián alapul, ugyanakkor ezen értékrend na­gyon fontos részét képezi a sza­badság, a függetlenség megőr­zése. Értelmiségünk a közösségi pél­da szerepének vállalását a kis­közösségekben gyakorlatilag meg is valósítja, miközben a magyarság fontos kérdéseit il­letően példaértékűen cselek­szik. Primér politikai ambíciók nem igazán jellemzik ezt a réte­get, ám a háttérben ezek is fel­lelhetők, s feltehetőleg az adott társadalom politikai helyzeté­től függ, mennyire kíván élni velük. Ugyanakkor és mind­emellett a szlovákiai magyar értelmiség nagy része meg akarja őrizni függetlenségét, s elvárja, hogy a körein belül ki­alakuló vezető szerepeket olyan egyének töltsék be, akik nem pozíciójukból eredő, ha­nem személyiségük hitelessé­géből táplálkozó tekintéllyel rendelkeznek. A Fórum résztvevői

Next

/
Thumbnails
Contents