Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-19 / 14. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 19. KOMMINTÁR Legitimitás LOVÁSZ ATTILA A külügyi szóvivő csütörtöki és György István pénteki nyilatkozata után világossá vált: a kabinet úgy döntött, a szlovák-magyar kormányközi kisebbségi bizottságban a kisebbségek képviselőjeként a Magyar Népi Mozgalom emberét tartja megfelelőnek. Bár György István cáfolta, hogy a felkérés mozgalma részéről hangzott volna el, egyértelmű, hogy mint az MNM vezető tisztségviselője nem magánemberként vesz majd részt a bizottság munkájában. Ebből egyértelműen következik, hogy a kormány megoldotta a dilemmát s a kisebbségi vegyes bizottságba ugyan magyar nemzetiségű, de nem az ellenzéki Magyar Koalícióhoz tartozó egyént jelölt. A pozsonyi kabinet nyilván arra számít, hogy - legalábbis külföldön - elmondhatja, a kisebbségek is részt vesznek a számukra egyik legfontosabb kormányközi bizottság munkájában, amelynek célja a szlovák-magyar alapszerződésben foglaltak megvalósítása. Csakhogy: a kisebbségi képviselet korántsem arról szól, hogy egy-egy csoport munkájában a kisebbséghez tartozó egyén is részt vesz. Az illetőnek ugyanis legitimitással kell rendelkeznie, tehát nyilvánvalónak kell lennie, hogy az általa képviselt közösség bizalmát élvezi. A Magyar Népi Mozgalom választási preferenciái az egy százalékot sem érték el, hiszen a közvélemény-kutatók nem jegyzik a mozgalmat. Választási eredményeket felmutatni új pártként nem tud. Emellett a kabinet által oly gyakran kétségbe vont legitimitású Magyar Koalíció legutóbbi választási eredménye majdnem tizedszázaléknyi pontossággal a szlovákiai magyarok számarányát tükrözi, joggal feltételezhető tehát, hogy a magyar kisebbséghez tartozó polgárok túlnyomó részének bizalmát élvezi. Azaz: kisebbségi politikai kérdésekben választásokon szerzett legitimitással rendelkezik. A kormánykoalíció gyakran hangoztatja: a szlovákiai politikai erőviszonyok választási eredményeket tükröznek. Mindez addig jó érv számára, amíg a parlamenti „nyolcvanegyes" szavazógép gyanánt működik. A kisebbségeket képviselő erők legitimitásakor - nem először - már nem a választási eredmény a fontos. S bár a mostani kormánykoalícióval kisebbségi kérdésekben szövetkezni eleve badarság, mégis megjegyezzük: a honi kiebbségek számára a kormányközi bizottság munkája már összetétele miatt is olyan lesz, mint a kormányzat kisebbségi politikája. Hiteltelen. JEGYZET Újévi giccs TÓTH MIHÁLY Lassan már valóban oda „fejlődünk" a tájékoztatással, ahol valamikor régen, az ötvenes évek elején tartottunk, amikor a szimatbajnokok is csak annak alapján tudtak a várható eseményekre következtetni, hogy kitartóan figyelték: a május elsejei emelvényen a centrumhoz (értsd: Gottwaldhoz, Sztálinhoz stb.) képest ki hol kapott helyet. Hovatovább már a legvájtfülűbb gazdaságelemzők sem a Statisztikai Hivatal adataiból kiindulva tesznek megállapításokat, hanem annak elemzése után, hogy a kormány újév utáni első ülésén melyik miniszter milyen lelkesen vált dalárdataggá. Teljesen normális, hogy Mečiar úgy fújta a nótát, mintha azért kapná a fizetését. Az is érthető, hogy a kabinet három hölgytagja is igyekezett emelni a produkció fényét. Az volt a szembeötlő, ahogy a reálszférához tartozó tárcák tulajdonosai a szó szoros értelmében lazsáltak. Még Kozlík miniszterelnök-helyettes volt közöttük a legaktívabb, mert ő legalább ügy tett, mintha énekelt volna. De ahogy a gazdasági miniszter és a mezőgazdasági miniszter nem énekelt, azt tanítani kellene a közgazdasági egyetemen. Nem akarok pánikot kelteni, de ezek tudhatnak valamit... A Nemzeti Bank kormányzója, a mindig visszafogott Vladimír Masár pedig annyira nem kapcsolódott be a dévajkodásba, hogy az már egyenesen a nemzeti eszme szabotálásának tűnt. Mi mindent tudhat gazdaságunk állapotáról a jegybank elnöke? Ezen morfondírozom idestova egy hete, és eléggé el nem ítélhető módon ösztönösen a bugyellárisomhoz kapok. Már évtizedek óta így teszek, valahányszor egy miniszterelnök gyanús vehemenciával derűlátásra akar engem ösztönözni. Tegnap aztán barátom, az esztéta némileg megnyugtatott. Kifejtette, véleménye szerint nem gazdaságunk állapotára utalt a reálszféra négy főembere. Mindössze arról van szó, hogy az ő ízlésük fejlettebb a kabinet többi tagjáénál. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettesek: Grendel Ágota (felelős szerkesztő) Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásén felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ TALLÓZÓ - Képzeld főnök, át akart állni az ellenzékhez! Andrej Sekela rajza A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum dokumentuma Választási felhívás 1998-ban Szlovákia állampolgárai újra dönthetnek az ország sorsáról. A rendszerváltozás óta egyetlen parlamenti választás előkészületeit sem kísérte annyi aggodalom és bizonytalanság, mint a mostanit. Az 1994-ben hatalomra került pártok koalíciója négy év alatt bebizonyította, hogy a törvényeket, az ország alkotmányát csupán addig tiszteli, amíg az nincs hatalmi érdekeinek útjában. A jelenlegi kormánykoalíció pártjainak vezetői tisztában vannak népszerűségük csökkenésével. Megalapozott Szlovákia törvénytisztelő, becsületes állampolgárainak a gyanúja, hogy a hatalmat ma gyakorló kurzus minden eszközzel, akár a választások manipulációjával is megkísérli megakadályozni, hogy más politikai tömörüléseknek kelljen átadnia a helyét. A szlovákiai magyarok helyzetük romlását fegyelemmel és méltósággal viselték el. A szlovákiai magyarság politikai érettségét bizonyítja az is, hogy hiábavalónak bizonyult a hatalom igyekezete, hogy ha már marginalizálni nem képes, hát megvásárolja szavazatait. Az a politikai mozgalom, amely a rendszerváltozás forradalmi hónapjaiban, a nép akaratából szerveződött magyar pártok koalíciójának erejét lett volna hivatott gyöngíteni, nem tudott mély gyökereket ereszteni a szlovákiai magyar népközösségben. Minden becsületes szlovákiai magyar tudja, hogy amikor a Magyar Koalíció Pártjaira voksol, egyben a demokratikus Szlovákiára is szavaz. 1998 sorsdöntő esztendő lehet Szlovákia történelmében. Gyermekeink és unokáink biztonsága, a törvény előtti egyenlőségünk, a bennünket a nemzetközi jog alapján is megillető egyenjogúságunk most a tét. Ha a választásokat követően újra azok a politikai erők veszik kezükbe az ország irányítását, amelyek a demokráciát a többség terrorjaként értelmezik s amelyek másodrendű állampolgárokká szeretnék lefokozni a szlovákiai magyarokat, akkor a szabadság és demokrácia ügye hosszú időre megpecsételődhet országunkban. A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum ezért: - felhívással fordul az ország minden becsületes állampolgárához, legyen bármilyen nemzetiségű, felekezetű, jobb- vagy baloldali érzelmű, hogy szavazataival a demokráciát, a jogállamiságot, az ország tényleges kibontakozását támogassa; ne dőljön be a kormányzat nacionalista propagandájának, se megtévesztő ígéreteinek; - felhívja az Együttélés Politikai Mozgalmat,, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat és a Magyar Polgári Pártot, hogy felelősségteljes hozzáállással, a kormányzat kiszorító ármánykodását megelőzve keressék meg a közös politizálás olyan kikezdhetetlen módozatát, amellyel a választási törvény várható megváltoztatása esetén is biztosítani tudják a szlovákiai magyarság legális parlamenti képviseletének kontinuitását; - felhívja a szlovákiai magyarságot, tettekkel is támogassa három demokratikus parlamenti pártja szövetségét, a kisebbségi jogok betartására tett erőfeszítéseit, a Szlovák Demokratikus Koalíció és a Magyar Koalíció politikai szövetségét; - felhívja a szlovákiai magyar sajtót, élén egyetlen napilapunkkal, az Új Szóval, hogy segítse a szlovákiai magyaroknak a demokrácia és a kisebbségi jogok kiteljesítése érdekében kifejtett erőfeszítéseit, s ne engedje megbontani sorait a múlt rendszerben vagy azóta diszkreditálódott egyénekkel és csoportokkal. A Magyar Koalíció pártjai a demokratikus érzelmű szlovák közvélemény szemében is tekintélynek örvendenek. Mindnyájunk - az egész ország - érdeke, hogy a szlovákiai magyarok minél nagyobb számban vegyenek részt a választásokon, hiszen ma újra, csakúgy, mint 1989 feledhetetlen őszi napjaiban, szebb jövőnk kulcsa a mi kezünkben van. Grendel Lajos Mészáros András Miklósi Péter a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum szóvivői Der Spiegel A holocaust közép- és kelet-európai túlélői a korábbi hírekkel ellentétben már az idén megkapják a kártérítés első összegeit állítja a német hetilap. Értesülése szerint a német kormány ugyan csak az 1999-es költségvetésből kezdi meg a kártérítés átutalását, de a túlélők kártérítési ügyében eljáró zsidó szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) addig megelőlegezi az összeget. A hamburgi lap úgy tudja, hogy továbbra is vita van a bonni kormány és a JCC között arról, hogy a volt szocialista országokban lakó túlélők közül ki kaphat rendszeres nyugdíjkiegészítést. Abban már végső megállapodásra jutottak, hogy 1999től négy éven át a német állam évente 50 millió márkát utal át a JCC által működtetendő alapítványjavára. A tárgyalásokon azzal számoltak, hogy ebből mintegy 18 ezer túlélő havi 250 márka nyugdíjkiegészítéshez juthat. Friedrich Bohl, a kancellári hivatalt vezető miniszter a tárgyalások eddigi eredményeiről egyrészt azt állította, hogy a kifizetések konkrét feltételeit az alap fogja meghatározni, másrészt hozzátette, hogy itt is ugyanazokat az elveket kell érvényesíteni, mint az évtizedek óta nyugdíjkiegészítésben részesülő nyugati túlélőknél. Közülük azok kapnak havi ötszáz márka nyugdíjkiegészítést, akik legalább fél évet töltöttek koncentrációs táborban, vagy másfél évet gettóban. Novije Izvesztyija A csecsenföldi magyar túszokról készült videokazetta valóban létezik, ezt az orosz belügy és a külügy is megerősítette. Ellentmondásos a tájékoztatás arról, hogy mit is rögzítenek a felvételek" ina szombati számában az orosz napilap, és megismételte: "Elég nagy annak a valószínűsége, hogy a magyarok életben vannak. Az is meglehet, hogy épp folynak a tárgyalások, és keményen dolgoznak a csecsen fogságból való kiszabadításukon, de egyelőre azt sem lehet cáfolni, hogy egy magyar túszt kivégeztek". A dagesztáni nemzetbiztonsági tanács titkára, Mahomed _ Tolbojev jutott hozzá ahhoz a videokazettához, amelyen állítólag egy magyar túsz kivégzését rögzítették. Hivatalos orosz és csecsen források cáfolták az agyonlövés hírét, majd az orosz külügyi szóvivő megerősítette a kazetta létezését. Valerij Nyesztyeruskin szavai szerint az orosz belügyi szakértők által megvizsgált felvételek szerencsére nem kivégzést, hanem csak bizonyos „fizikai ráhatást" rögzítenek, amelynek célja a váltságdíj mielőbbi kicsikarása. Az MTI hiteles és megbízható - a 2 perc 55 mp-es felvétellel megismerkedett - forrásból úgy értesült, hogy „a primitíven megrendezett" videón csak némi lökdösődés látható, s azt valószínűleg még decemberben rögzíthették, de erről már tudomásuk volt a hatóságoknak. A magyar túszok élnek, s a körülményekhez képest egészségi állapotuk is megfelelő. A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum dokumentuma A reál értelmiség helyzetéről A Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum 1998. január 17-én, csölösztői találkozóján foglalkozott a reálértelmiség helyzetével. A Fórum ezzel kapcsolatban a következő dokumentumot fogadta el: A szlovákiai magyar reálértelmiség az értelmiségünk szerves részét képező réteg. Fő feladatát a közösségteremtő és közösségfejlesztő funkciókban látja, miközben azt is vallja, hogy az értelmiségnek példaképként kell szolgálnia, és az élet különböző területein vezető szerepet kell betöltenie. A szlovákiai magyar értelmiséget vizsgáló empirikus szociológiai kutatások eredményeire támaszkodva kijelenthetjük, hogy a szlovákiai magyar humán és reál értelmiségiek értékrendje meghatározóan közösségi értékrend, amely a közösségi szolgálaton, a hagyományos erkölcsi és vallási értékeken és a tolerancián alapul, ugyanakkor ezen értékrend nagyon fontos részét képezi a szabadság, a függetlenség megőrzése. Értelmiségünk a közösségi példa szerepének vállalását a kisközösségekben gyakorlatilag meg is valósítja, miközben a magyarság fontos kérdéseit illetően példaértékűen cselekszik. Primér politikai ambíciók nem igazán jellemzik ezt a réteget, ám a háttérben ezek is fellelhetők, s feltehetőleg az adott társadalom politikai helyzetétől függ, mennyire kíván élni velük. Ugyanakkor és mindemellett a szlovákiai magyar értelmiség nagy része meg akarja őrizni függetlenségét, s elvárja, hogy a körein belül kialakuló vezető szerepeket olyan egyének töltsék be, akik nem pozíciójukból eredő, hanem személyiségük hitelességéből táplálkozó tekintéllyel rendelkeznek. A Fórum résztvevői