Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-16 / 12. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 16. KOMMENTÁR Haragoszöld történet TÓTH MIHÁLY Nincs nemzet - és nincs egyén amely (aki) szívesen dicsekszik azzal, hogy lóvá tették. Hát még ha drágán kell megfizetni a cső­be húzást! Hozzáértők kiszámították, hogy kemény német már­kában számolva is csak milliárdokban fejezhető ki a veszteség, amelyet Magyarország a dunai vízlépcsőrendszer építéséről kö­tött szerződés felbontása miatt elszenvedett. Sem márkában, sem rissz-rossz posztkommunista pénzben nem fejezhető ki az a veszteség, amely bennünket, szlovákiai magyarokat ér. Részint úgy, hogy Magyarországon megfogalmazott rögeszméknek es­tünk áldozatul, részint pedig úgy, hogy külső hatásra mi magunk is geijesztettük ezeket a rögeszméket. Gondoljunk csak vissza azokra a hetekre, hónapokra, amikor egészen magas pozícióban levő szlovákiai magyar politikusok, jobb sorsra érdemes tollfor­gatók és mások szellemességének, érvelésének az volt a neto­vábbja, hogy Dunaszaurusznak nevezték Bős-Nagymarost. Ab­ban az időben történt mindez, amikor Pozsonyban Magyaror­szág négy legjobb, Európa-szerte megbecsült erőműépítő szak­emberével találkozhattam néhány további szlovákiai publicista társaságában. A felháborodástól fulladozva nyilatkoztak az épí­tés befejezése ellen szervezett mozgalmak széllelbéleltségéről. És ami a legmegdöbbentőbb volt: a nemzetközi hírnevű professzo­rok becsületszavunkat vették, hogy nem újuk meg, amiről tájé­koztattak bennünket. Indoklás: „A begeijedt magyarországi saj­tóban Vargha Jánosék mind a négyünket hazaárulónak minősíte­nék". Most játszi remény van arra, hogy ez év második felében a szlovákiai demokratikus erők leváltják Mečiar garnitúráját. E fo­lyamatban a hazai magyar politika és közvélemény is jelentős szerepet játszhat. A Hágai Nemzetközi Bíróság döntésének köz­zététele óta a magyar kormány is kénytelen volt realisztikusabb álláspontra helyezkedni az erőműépítés ügyében. Most nem ar­ról van szó, optimális megoldás-e az erőmű építés befejezése. Jobb volna, ha építését el sem kezdték volna. De ha már megvan, akkor a szlovákiai magyaroknak nem szabad olyan álláspontra helyezkedniük, amelynek hatására Mečiarék elképzelhető levál­tása után is nyitott sebként kell Dél-Szlovákiában kezelni az erő­műépítés kérdését. Egy réges-régi gondolkodó imájának egyik mondata így szólt: „Add, Uram, hogy ne akarjam megváltoztatni a megváltoztathatatlant!" Magyarán: nem szabad ismét bedőlnünk a széllelbélelt haragoszöldeknek. JEGYZET Na és? VRABEC MÁRIA Nyitrán letartóztatták a szlo­vákiai alvilág egyik hírhedt fő­nökét. - Na és? - mondták a hír hallatán a város lakói. Van némi tapasztalatuk ilyen té­ren: a Boss többször vonult már be megbilincselve a rend­őrségre és megdicsőülve ki a bíróságról. - Na és? - mondták a vállalko­zók, akik a saját bőrükön és pénztárcájukon tapasztalták, meddig ér el a védnökük keze, és tudták azt is, hogy maradt még kint jó néhány embere, aki beszedi a járandóságokat. Ha pedig valamilyen csoda folytán mind a sittre kerülné­nek, jön egy másik banda. - Na és? - mondták a különbö­ző rendű és rangú rendőrök és rendőrségi szóvivők, akik gyöngyöző homlokkal próbál­ták megmagyarázni a kíván­csiskodó újságíróknak, hogy épeszű ember nem akar tudni ilyen ügyekről, hacsak nem unta meg az életét. - Na és? - mondták a kihallga­tás ideje alatt a bíróság épüle­te előtt bámészkodók, akik egytől egyig meg voltak győ­ződve arról, hogy a titkolózás a kommandósok hada és a csőre töltött géppuskák mind­mind csak egy jól megrende­zett színjáték részei. Persze mit is mondhattak volna mást, amikor látták, hogy tőlük pár lépésre a vádlott kopaszra nyí­rott cimborái várják egyked­vűen a fejleményeket, és senki nem jön, hogy összeszedje őket, ha már Uyen szépen ösz­szejöttek. Na és? - mondták az épületből kijövő bírák és ügyészek, akik valamennyien igyekeztek hangsúlyozni, hogy az ügyhöz az égvilágon semmi közük, és fogalmuk sincs, hogy mi tör­ténik odabenn. Na és? - mondja most bizonyá­ra az olvasó is, és igaza van, mert nálunk már nem hír az ilyesmi. Itt nehéz elképzelni a híradóban látott leleplező val­lomásokat, politikusi karriere­ket romba döntő válságokat, kormányfeloszlást okozó felde­rítéseket. Itt sokkal könnyebb elképzelni azt, hogy a látszat kedvéért megbilincselt bűnöző­től zárt ajtók mögött bocsána­tot kémek az ügyészek. A nép pedig nem lepődik meg sem­min, nem háborodik fel, és nem tiltakozik, mert már nem is hiszi, hogy változtathat a dol­gokon. Legfeljebb majd a világ is azt mondja, ha Szlovákiáról hall, hogy: Na és? Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettesek: Grendel Ágota (felelős szerkesztő) Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nqva Részvénytársaság, a kiadásén felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorfn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://vvww.voxnova.sk/ Kár, hogy a telefon feltalálója nem találta ki, hogyan lehet megoldani a telefondíjak stabilizálását. (Peter Gossányi karikatúrája) A demokrácia egyik fokmérője a kisebbségekkel való bánás A Horn-kormány nagy adóssága Magyarországon naponta folynak különböző szintű tárgyalások a kisebbségek parlamenti képviseletéről, az ezt szavatoló törvény elfogadásának esélyeit la­tolgató nyilatkozatok hol pesszimisták, hol optimis­tábbak. Mindenesetre - el­lentmondásosak. MALINÁK ISTVÁN A Népszabadság múlt pénteki számának tudósítása szerint Horn Gyula úgy vélte, kevés az esély arra, hogy még ebben a ciklusban megszülessen a ki­sebbségek parlamenti képvise­letét biztosító törvény. E héten kedden Kiss Elemér miniszter­elnökségi államtitkár a nemzeti és etnikai kisebbségek képvise­lőivel való egyeztetés után azt mondta, a kormányon nem mú­lik, támogatja a kisebbségi kép­Csak a már elkészült törvénytervezetet kell visszavonni. viseletet. A kormányszóvivő pe­dig úgy vélte, március közepéig a magyar parlament elfogad­hatja a tövényt. Tegnap ismét foglalkozott a kérdéssel a kor­mány. Csak a már elkészült tör­vénytervezetet kell visszavonni, átdolgozni. Mert vannak alkot­mányos aggályok is. Ugye bonyolult? És mindez ak­kor, amikor tudjuk, hogy már májusban parlamenti választá­sok lesznek. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány kapkod. Most ébredt, nem öt, hanem OLVASÓI LEVELEK Nyugdíjasok ünnepélye Padányban december 21-én a községi hivatal és a nyugdíja­sok szervezetének vezetősége színvonalas műsorral tarkított ünnepélyes összejövetelt ren­dezett a nyugdíjasoknak. A rendezvényt Lázok Attila pol­gármester nyitotta meg, majd az üdvözlőbeszédeket követő­en a nyugdíjasszervezet ének­kara az idősek himnuszának el­éneklésével nyitotta meg a mű­egy perccel tizenkettő előtt. Ha sikerül is átdolgozni a törvény­javaslatot, kérdés, mi lesz belő­le a parlamenti pártok húsdará­lójában, amikor minden párt már csak a saját kampányával törődik. Nem jó ez a kapkodás. Igaz, ha a pesszimistáknak lesz igazuk, Budapest akkor sem sért sem­milyen törvényt vagy nemzet­közi megállapodást, nem köte­lezi őt olyan ígéret, mint ami­lyet Pozsony tett az EU-nak a ki­sebbségi nyelvtörvény elfoga­dására. Nemcsak ebben külön­bözik azonban az ottani és az it­teni helyzet. Nekünk, szlovákiai magyaroknak nem a hatalom jóindulatából van parlamenti képviseletünk, hanem szerve­zettségünknek - pártjainknak, választópolgárainknak köszön­hetően! Egy itteni magyar hon­atyát éppúgy a népakarat juttat be és ugyanolyan szabályok szerint - tehát bárminemű többletjogok nélkül - a törvény­hozásba, mint a szlovák képvi­selőt. Magyarországon más a helyzet. Az ottani nemzetiségek szervezettsége, de főleg lélek­számuk, településszerkezetük nem teszi lehetővé, hogy a hatá­lyos magyar választási törvény szerint parlamenti képviselet­hezjussanak. Ez csak akkor válik számukra lehetővé, ha a magyar vezetés az úgynevezett pozitív diszkri-. mináció elvét alkalmazva meg­könnyíti számukra a mandá­tumhoz jutást. A különböző el­lenérvek ismeretében is állí­tom: Magyarországnak min­denképpen többletjogokat kel­lene adnia a kisebbségeknek e szempontból, mert csak így le­het kompenzálni eleve hátrá­soros részt. A későbbiek során magyar nóták, operettrész­letek, cigánydalok következ­tek, melyeket a közönség együtt énekelt az előadókkal. A kulturális műsort finom vacso­ra zárta, sőt még az étkezés közben is szólt a nóta, ugyanis Ollári Gyula és népi zenekara díjmentesen szórakoztatta a je­lenlévőket. A községi hivatal egyébként 1997-ben a karácso­nyi ajándékokon kívül pénz­alapjából személyenként 300 koronát juttatott a község nyugdíjasainak. Gerhát Imre Padány nyos - a kisebbségi létből faka­dó - pozíciójukat. Arról nem is beszélve, hogy ez a téma, a kisebbségek parlamenti képviselete az, amelyet a szom­szédos államok - finoman szól­va - nemzeti erői lassan már egy évtizede folyamatosan a magyar kormány szemére vet­nek, nem utolsósorban a törté­nelmi tények és a reális helyzet ismeretét nélkülöző reciproci­Nemcsak ebben különbözik az ottani és az itteni helyzet. táselmélet túlhangsúlyozásá­val. Egész egyszerűen: Buda­pest a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képvi­seletének megadásával az egyik leglátványosabb érvétől foszta­ná meg pl. a szlovák vagy a ro­mán nacionalistákat. Még egy­szerűbben: a felvidéki vagy az erdélyi magyarok helyzetét is javítaná a magyarországi nem­zetiségek helyzetének javítása. Hiszen a magyar kormány is tisztában van vele: a társada­lom demokratizmusának egyik fokmérője mindenütt az, hogy miként bánik a kisebbségekkel. Már csak ezért is jó lenne még ebben a választási ciklusban megalkotni és elfogadni a tör­vényt, hiszen a halasztás ez esetben azt jelentené, hogy az ottani kisebbségek minden valószínűség szerint csak 2002­ben élhetnek vele. Kisebbségi ügyekben - mi tudjuk - duplán érvényes, h<Dgy kétszer ad, ki gyorsan ad. És a pozitív gesztus­nak mint követendő példának az ereje sem lebecsülendő. Citlingelni és kofixolni Tiszteletre méltó emberi tu­lajdonság, ha valaki tapasz­talatát közreadja mások meg­segítése érdekében. Ezt tette T. M. is, aki a téli sport rajon­góinak a sílécek karbantartásá­val kapcsolatos tanácsait adta közre. Csak éppen a mondani­valója tele volt nyelvi, megne­vezési hibával. Lássuk a ténye­ket! A citling egy szerszám né­met megnevezése, melynek magyar megfelelője a színlőpenge szó. Az írásban TALLÓZÓ SME A lap értesülései szerint Vladimír Mečiar kormányfő testvére, Marián Mečiar az árvái OTF tele­víziógyár felügyelőtanácsának elnöke. A gyárnak jelenleg 1600 alkalmazottja van, szemben az 1989-ben foglalkoztatott 7500 személlyel. Legutóbb az évvégén bocsátott el a vezetőség 400 em­bert, akik választhattak a fel­mondólevél, illetve a 7-es bérosz­tályból a 3-asba való átsorolás közt. Az OTF magánosítása óta az új vezetés nem hajtott végre semminemű szerkezeti átalakí­tást vagy modernizációt, s ezzel kapcsolatban az ellenzéki politi­kusok arra hívják fel a figyelmet, hogy rengeteg üzem és cég ve­zérkara alkalmatlansága miatt szándékosan a csőd felé vezeti az általuk privatizált létesítménye­ket. Marián Mečiar tavaly még azt nyilatkozta, hogy egy áru for­galmazó társaság alkalmazottja. Egy-egy cég felügyelőtanácsi tag­jainak fizetése minimálisan havi 30 ezer korona. MLADÁ FRONTA DNES A szlovákiai fiatalok szégyellik magukat Mečiar kormánya mi­att címmel közöl írást a legolva­sottabb cseh napilap. A szerző megállapítja, hogy míg a szlová­kiai nagymamák transzba esnek Mečiar nagygyűlésein, addig a fiatalok többsége szégyenkezik a politikai csúcsvezetés miatt. A DSZM-nek nincs esélye megszó­lítani a fiatalokat, választótábo­ra viszont lassan kihal. Évente százezer fiatal válik jogosulttá a szavazásra, s egy közvélemény­kutatás eredménye szerint dön­tő többségük az ellenzékkel szimpatizál. Az ősszel 380 ezer elsőválasztó járulhat az urnák­hoz, közülük 220 ezer már el­döntötte, hogy él ezzel a jogával, s 70 százalékuk azt is, hogy az el­lenzékre szavaz. A még ingado­zó 160 ezer fiatal is teljes termé­szetességgel vallja a legalapve­tőbb értéknek a demokráciát, és Szlovákia euroatlanti integráció­ját óhajtja. DIE PRESSE Az osztrák konzervatív lap érté­kelése szerint a magyar kormány most erőteljesen törekszik a jó­szomszédi politika megvalósítá­sára, s ez részben a közelgő par­lamenti választásoknak köszön­hető. Az MSZP sikeres kísérlete­ket tesz arra, hogy tárgyalásokat kezdjen azokkal az országokkal, amelyekkel nézeteltérései van­nak Magyarországnak, az ellen­zék viszont engedékenységgel vádolja ezért a szocialistákat. A lap említi a szlovák külügymi­niszterjövő heti budapesti útját, amely a magyar fél reményei szerint elindíthatja a görcsök ol­dását. Feltételezi, hogy a szlovák fél feladta ellenállását, már nem ellenzi, hogy a magyar kisebbség képviselője is helyet kapjon ab­ban a bizottságban, amely a szlo­vák-magyar alapszerződésnek megfelelően a kisebbségi jogok érvényesülését ellenőrzi. A szer­ző értesülései szerint egy Mečiarhoz közel álló pozsonyi magyar kerül a bizottságba. említett kantni a síléc oldalát, élét jelenti. A vaxolás a síléc talpának viaszozását jelenti, hogy jobban csússzon a léc. A síléc talpán „csatorna és nút" helyett horony van kiképezve. Mivel famegmunkálással fog­lalkozom, azt tudom tanácsol­ni, hogy az edénybe helyezett viaszt miután vízfürdőben megolvasztjuk, ecsettel rá le­het vinni a kívánt felületre, így nem szükséges a vasaló. A polí­rozásra pedig „harisnya és fu­szekli" helyett filcet alkalmaz­zunk. Bathó Hubert Marcelháza

Next

/
Thumbnails
Contents