Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 11. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 19. SporT/tévé és Rádió - szombAt fl q 5 Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli új székházának megnyitását a pozsonyi Magyar Intézet Magyar Kulturális Napok Jelentős eseménnyel kezdi az idei esztendőt a Magyar Köztársaság Kulturális In­tézete. Jövő héten hivata­losan is megnyílik új' po­zsonyi székháza, s ezt egy­hetes, nagyszabású ren­dezvénysorozattal ünnepli az intézet. Új „otthonuk­ról" és a Magyar Kulturális Napok műsoráról Kelemen Gertruddal, a Magyar Inté­zet igazgatójával beszél­gettünk. MISLAY EDIT Miért mondtak búcsút a régi székháznak? A Magyar Intézet Pozsonyban, amint azt nagyon sok olvasó tudja, kellemes környezetben, egy rózsadombi hangulatú he­lyen volt eddig, de nem igazán volt könnyen megközelíthető a nagyközönség számára. Az inté­zetünk célja pedig természete­sen az, hogy minél több ember­rel próbáljuk megismertetni az általunk készített programokat, minél elérhetőbbekké váljunk. Másrészt akik jártak hozzánk, tudják, hogy az intézeti szék­házban igazából egyetlen nagy­terem volt, ahol programjainkat lebonyolíthattuk, amely nagyon gyakran bizony szűknek bizo­nyult. Ezen megfontolásokból döntöttünk a költözködés mel­lett, és nem utolsósorban azért, hogy a bérleményből egy saját, a magyar állam tulajdonában lévő épületbe költözzünk. Ezért nagy örömömre sikerült elérnünk, hogy a volt magyar főkonzulá­tus, illetve a magyar nagykövet­ség régi épületébe költözhes­sünk, amely a Várba vezető főút elején a Palisády (Védcölöp) út 54 szám alatt található. Hogyan rendezkedtek be az új épületben? A magasföldszinten, közvetle­nül a bejárat mellett alakítottuk kí a kiállítások megrendezésére alkalmas galériát. Ezen a szin­ten rendeztük be a könyvtárat is, amelyet bizonyára nagy ér­deklődéssel fogadnak majd a Pozsonyban tanuló magyar diá­kok, a különböző intézetek ku­tatói, de remélem, a nagyközön­ség is. Az 1. emeleten található a korszerű szinkron- és hango­sítóberendezéssel ellátott nagy­terem, illetve vele szemben a kisterem. A nagyterem körülbe­lül 60-70 személy befogadására alkalmas, és különböző tanács­kozásokon, előadásokon, tudo­mányos konferenciákon, kisebb zenei rendezvényeken kívül videovetítésre is lehetőséget nyújt. A 2. emeleten találhatók az adminisztratív helyiségek és az irodák. Az új székház épülete, illetve annak elhelyezkedése je­lentősen javítja az intézet tevé­kenységének feltételeit. Örö­mömre szolgál, hogy 1998 janu­árjától a pozsonyi Magyar Inté­zet feladatának és jelentőségé­nek megfelelő helyen és körül­mények között, egy teljesen fel­A rendezvények helyszínei nem korlátozódnak kizáró­lag az új intézeti székházra. újított épületben fogadhatja a magyar kulturális és tudomá­nyos élet iránt érdeklődő, régi és új közönséget. Mikor ismerkedhetnek meg az érdeklődők az új székházzal? Jövő héttől, január 19-től várjuk a látogatókat. A megnyitó alkal­mából intézetünk Magyar Kul­turális Napokat szervez Po­zsonyban. A rendezvények hely­színei nem korlátozódnak kizá­rólag az új intézeti székházra, de a programot úgy állítottuk össze, hogy vendégeink ez alatt az egy hét alatt bejárhassák az épületet. A hivatalos megnyitó alkalmából január 20-án a Szlo­vák Filharmónia nagytermében kerül sor Ránki Dezső zongora­estjére, melyre szeretettel vár­juk a lap olvasóit is. A rendezvénysorozat műsor­kínálata a művészet szinte minden ágából ízelítőt nyújt. A hangverseny kapcsán foly­tathatjuk is a zenével. A zongoraesten kívül két népze­nei koncertet kínálunk az érdek­lődőknek. Január 22-én 20 óra­kor a Ghymes együttes klubestje lesz az intézet székházában. Fel­lépéseik, úgy gondolom, most már hagyományosnak is mond­hatók, hiszen minden hónap utolsó hetének csütörtökén a Ghymes magyarországi zenész­barátai közreműködésével ad koncertet az intézetben. A ren­dezvénysorozat zárónapján, ja­nuár 23-án a Szlovákiában is népszerű, tudomásom szerint már nagyon várt együttes, a Mu­zsikás és Sebestyén Márta szóló­énekes ad koncertet a ružinovi kultúrházban. Bizonyára gondoltak az iroda­lom kedvelőire is. Kicsit rendhagyó formában: egy irodalmi társalgó részesei lehet­nek az érdeklődők január 21-én az intézet nagytermében. Ester­házy Péter, Grendel Lajos, Pavol Vilikovský és Karol Wlachovský Közép-Európáról, a nőkről és nem utolsósorban az irodalom­ról fognak beszélgetni. Január 21-én különleges „tánccsemege" vár a közön­ségre. Bozsik Yvett és társulata mutat­kozik be Pozsonyban. Az estély címmel fél nyolckor kezdődik előadásuk a Štúdio S-ben. E kor­társbalett-előadás témájában kapcsolódik az irodalmi társal­góhoz. Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás című műve alapján ké­szült, és szintén a férfi-nő kap­csolat áll a középpontjában. Kiállításokat, tárlatokat is kí­nál a rendezvénysorozat? Három kiállítást is rendezünk. A megnyitó napján, január 19-én 17 órakor a Mladosť filmszín­házban nyitjuk meg a Magyar Filmintézet által összeállított grafikai kiállítást, melyben a magyarországi filmszakma leg­jobb 25 filmjéről készített 25 grafikát láthatja a közönség. A helyszín nem véletlen, hiszen egész héten a 28. Magyar Film­szemle anyagából válogatott fil­meket vetítünk itt, szinkrontol­mácsolással. A díjazott, illetve a legnagyobb sikert aratott filme­ken kívül két portréfilmet is lát­hatnak a nézők két kiemelkedő magyar rendezőről, Jancsó Mik­lósról és Fábri Zoltánról. Kicsit visszanyúl az időben az a fotóki­állítás, amely a századforduló Budapestjét mutatja be. Azokat is szívesen várjuk, akik kedvelik a szalonzenét, a kiállításmeg­nyitón ugyanis a régi idők han­gulatát szeretnénk ily módon is felidézni. A harmadik kiállítás a '90-es évek magyar képzőművé­szetét mutatja be, melyet a Kor­társ Művészeti Múzeum - Lud­wig Múzeum anyagából annak igazgatója, Néray Katalin állí­tott össze. A '90-es évek magyar képzőművészetét meghatározó három generáció alkotásait lát­hatják az intézetbe látogatók ja­nuár 22-től. Ezúton szeretném az Új Szó olvasóit meghívni az előbb említett programokra, és természetesen az év további ré­szében sorra kerülő rendezvé­nyeinkre, valamint a háznyitó­val egy időben megnyíló könyv­tárunkba is. Novemberi körlevél a regionális kulturális központok intendánsaihoz Pánis a papok nemzetiségére kíváncsi ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szerkesztőségünkhöz eljutott az a levél, amelyet Pavol Pánis kul­turális államtitkár küldött szét 1997. november 3-i keltezéssel a magyarlakta területeken műkö­dő regionális kulturális közpon­tok állami intendánsainak, s amelynek bevezetőjében a kö­vetkezőket írta: ,A Szlovák Köz­társaság etnikailag vegyes terüle­tein élő szlovákok helyzetének megváltoztatása képezi a kor­mány Programnyilatkozatának tartalmát. 1995-ben a Kulturális Minisztérium elemzést dolgozott ki, amelyből kiderült, hogy az et­nikailag vegyes területeken élő szlovákok jelenlegi helyzete ked­veződen a kultúra, a művelődés és identitástudatuk területén, és sokszor a nemzetiségi kisebbség helyzetében vannak. Tekintettel erre a helyzetre az SZK kormá­nya 1995-ben jóváhagyta az ok­tatási, a külügy-, a kulturális, a belügy- és a honvédelmi minisz­térium rendelkezéseit és teljesí­tésük érdekében elfogadta a Tt. 459/95 és 768/95 kormányhatá­rozatokat." Pánis levelében uta­sítja az intendánsokat, hogy an­nak megállapítására, hogyan ér­vényesültek a gyakorlatban a kormányhatározatok, gyűjtsék össze és továbbítsák a kultuszmi­nisztériumnak a szükséges ada­tokat, mivel azok képezik majd az alapját egy, az etnikailag ve­gyes területeken élő szlovákok helyzetét elemző komplex jelen­tésnek. A 9 pontban megjelölt kí­vánt adatok között szerepel „az etnikailag vegyes területeken élő szlovákok helyzetének megvál­toztatására irányuló rendezvé­nyek" száma, az egyházi szertar­tások (misék) nyelve, (azzal az utasítással, hogy nevezzék meg az intendánsok azokat a közsé­geket, ahol nincs szlovák nyelvű istentisztelet), a szlovák nemze­tiségű papok száma, a helyi ön­kormányzatok szlovák nemzeti­ségű képviselőinek százalékará­nya. A 8. pont az államnyelvről szóló törvény gyakorlati érvé­nyesítéséről kér adatokat, azzal az utasítással, hogy konkrét pél­dákat soroljanak fel az intendán­sok a törvény megszegéséről. A nagyszombati érseki, valamint a nyitrai és a rozsnyói püspöki hi­vatal titkárságán nem tudtak Pá­nis leveléről, és csak a rozsnyói püspöki hivatal volt hajlandó adatokat szolgáltami lapunk szá­mára az egyházmegye papjainak nemzetiségi összetételéről. Ki­lenc magyar pap működik az egyházmegyében, miközben több magyarlakta faluban nincs sem magyar, sem szlovák pap, s olyan jelentős számú magyar la­kossal bíró helyeken, múlt Rima­szombat, Losonc, Tornaija, nincs magyar anyanyelvű pap, Rozs­nyón 6 szlovák és 1 magyar pap működik. Magukat megnevezni nem kívánó magyar nemzetiségű papok szerint mind általánosab­bá kezd válni az a tendencia, hogy a magyarlakta települések parókiáira szlovák anyanyelvű papot helyeznek. Ugyanez érvé­nyesül a káplánok esetében is, akiknek többsége szlovák nem­zetiségű. A nagyobb települése­ken ez olyan aránytalanságok­hoz vezet, hogy míg a magyar papra száznál több temetés esik, szlovák káplánjára alig két tucat. A helyzetet súlyosbítja, hogy szinte nincs utánpótlás magyar ajkú papokban, -vk­Madách-ü n népségét tartanak Hagyományosan Balassagyarmat város művelődési intézmé­nyei adnak otthont az évente megrendezendő megyei szintű Madách-ünnepségnek. Az ideit január 16-án a költő születésé­nek 175. évfordulója jegyében tartják, egésznapos program­mal. Ebből mindenképpen kiemelésre kívánkozik az Országos Madách Vers- és Mikszáth Prózamondó Verseny döntőjének lebonyolítása felvidéki és erdélyi diákok részvételével. Az év­forduló tiszteletére jelent meg Madách Imre rajza és festmé­nyei - képek egy életmű hátteréről című tanulmánykötet. Be­mutatja E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazga­tó-helyettese, míg a színháztudományi szemle Madách-em­lékszámát dr. Király Nyina, a színháztörténeti intézet igazga­tója ismerteti. A Madách-díjakat Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter fogja átadni, ezt követően Dobos László író tart megemlékezést. Bizonyára nagy érdeklődés kíséri majd Egressy Zoltán, a Veszett éden című irodalmi dokumen­tumjátékát Hegedűs D. Géza, Bertalan Ágnes és Bartha Mária színművészek előadásában, (bodzsár) SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmen (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben (19) KIS SZÍNPAD: Yo város polgá­rai (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Légy jó mindhalálig (10) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Csehov tréfái (19 - Rozsnyó) HHHHHHHHHH^ POZSON Y HVIEZDA: Űrgyalogság (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: L.A. eltitkolt valóság (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Kolja (cseh) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Az őserdő hőse (am.) 18.30 Larry Flynt, a provokátor (am.) 20 Szabadulás a Shawshank börtönből (am.) 20 Desperado (am.) 18 Homo faber (ném.) 19.30 A hetedik nap, a nyolcadik éjszaka (cseh) 19.15 KASS A DRUŽBA: Űrgyalogság (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: L. A. eltitkolt valóság (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Űrgyalog­ság (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Az idegen: újjászületés (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Jack és Sarah (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Álljon meg a nászmenet! (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Lotrando és Zubejda (cseh) 16, 18 ZSELÍZ - SPUTNIK: Tűz a mélyben (am.) 18 LÉVA ­JUNIOR: Az események horizontja (am.) 19 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: És a nyolcadik napon... (belg.-fr.) 16.30, 19 Simonyi Lajos 93. születésnapja alkalmából Jubileumi kiállítás HALÁDIK JÚLIA Január végéig tekinthető meg a Honti Galériában az a kiállítás, amelyet Simonyi Lajos festőmű­vész - Ipolyság díszpolgára - 93. születésnapja alkalmából ren­deztek. A mai is aktívan alkotó művész közel negyven munkáját tekintheti meg a művészetet kedvelő közönség. Simonyi Lajos nagyban hozzájá­rult a Honti Galéria létrejötté­hez. Öt évvel ezelőtt ugyanis több mint kétszáz festményét ajándékozta a városnak, amely­lyel megalapozta a jeles kulturá­lis létesítmény létrejöttét. A kiállítással egy időben jelent meg Simonyi Lajos Cselekvő is­kola - cselekvő nyelvtanítás cí­mű könyve, melynek ünnepélyes bemutatóját a helyi városházán tartották. A polgármester üdvöz­lő szavai után Danis Ferenc mér­nök köszöntötte Simonyi Lajost és méltatta pedagógusi pályafu­tását. Könyvében a szerző saját tapasztalatait írja le. Egész pá­lyafutása alatt a szlovák nyelv eredményesebb oktatására töre­kedett. A könyv egyúttal pedagó­giatörténelem is, melyben a szer­ző leírja a szlovákiai magyar taní­tók sokszor keserves életét. Hosszú utat kellett megtennie Simonyi Lajosnak, míg az ipoly­nyéki iskola tanítói posztjáról el­jutott a nyitrai pedagógiai főisko­la képzőművészeti tanszékére. Varga Katalin könyve egy kölyökpuli kalandjairól Madzag és cimborái MN-INFORMÁCIÓ A Santos Kiadó gondozásában jelent meg ismét a Gőgös Gúnár Gedeon és a Mosó Masa moso­dája írójának, Varga Katalinnak a Madzag és cimborái című me­sekönyve Radvány Zsuzsa ked­ves rajzaival. A szerző ezúttal a kutyák, a macskák és a vadka­csák szokásaival és környezeté­vel ismerteti meg a gyerekeket. De Madzag és Pamacs, a gye­rekpuli, Mirci és Mörci, a cica ik­rek, valamint Samu, a vadkacsa­fióka mindennapjain keresztül a kertes ház körül élő többi állat, lepkék, bogarak, egerek életébe is bepillanthatunk. Játékosan tanít, pergő párbeszédekkel, ti­zenkét aranyos, mulatságos tör­ténettel, hatvan oldalon. A Magyar Intézet új székháza

Next

/
Thumbnails
Contents