Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 11. szám, csütörtök

• GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 15. TANÁCSADÓ Lakbérelengedés D. P.: Másfél éve házasodtunk össze. A férjem szülei családi házat vásároltak maguknak, a községi lakásukban mi lakunk most az egyéves kislányunkkal. A férjem bevonult, a kötelező katonai szolgálatát teljesíti. Úgy hallottam, hogy esetleg elengedhetik nekünk a lakbér fizetését. Mivel havonta több mint 1200 korona öszszegű lakbért fizetünk, azt szeretném tudni, igaz ez az állítás? FEKETE MARIAN Ez így nem igaz ugyan, a lakás tulajdonosa (a község) feltehetőleg nem engedi el a lakbért, de a 100/1988. Tt. számú Társadalombiztosítási Törvény 145h paragrafusának értelmében ilyen esetben számításba jöhet az, hogy a járási társadalombiztosítási hivatal hozzájárulást fizessen a lakbérhez. Ennek első feltétele az, hogy a katona legyen a lakás bérlője (ez a feltétel az önök esetében alighanem teljesítve van). További feltétel az, hogy a katonai szolgálatát teljesítő lakásbérlőnek nincs bevétele abból, hogy a lakását másnak adta ki albérletbe. A lakbérhez való hozzájárulásként legfeljebb 400 koronát kaphat a már említett paragrafus második bekezdésének értelmében. Apropó, Önnek és a gyermeküknek ellátási hozzájárulásra is joga lenne. Ennek megítélését és folyósítását kérelmezte már? GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem rendeződött a vámvita Varsó. A magyar fél szerint jószerint semmilyen elfogadható indoka sincs a lengyel kormány által egyes magyar mezőgazdasági termékekre az új év első napjától kivetett vámoknak. A CEFTA ügyrendje szerint Lengyelországnak lehetősége volt egyoldalú piacvédelmi intézkedéseket hozni, ám csak kivételes és jól megindokolt esetben, s főleg az érintett partnerekkel folytatott előzetes konzultációk után. A január elsején bevezetett lépéseknél Varsó e szabályokat nem tartotta be, ráadásul a hétfőn és kedden folytatott szakértői megbeszéléseken kiderült, hogy a vetőmagkukorica és a sűrített paradicsom vámjának emelését nem tudta adatokkal alátámasztani. A lengyel fél a varsói tárgyalásokon semmiféle konstruktív javaslatot nem tett, de megígérte, hogy tanulmányozza a magyar felvetéseket. Ezek egyebek között azt tartalmazzák, hogy a takarmánykukorica és a gabona esetében új, ám továbbra is vámmentes kontingens állapítsanak meg. (MTI) Tőzsdeindexek alakulása Tokió. Átmenetileg megnyugodtak a távol-keleti tőzsdepiacok, tegnap a kulcsfontosságú tokiói tőzsdén az irányadó Nikkei 225 index 366 ponttal emelkedett, és újra túllépte a lélektani fontosságú 15 ezres határt. Az erőteljes áremelkedést a kereskedők azzal magyarázták, hogy a piaci szereplők mindinkább számítanak a kormány további konjunktúraösztönző lépéseire. Ennek köszönhetően a dollár gyengült egy kicsit a jenhez képest. Indonéziában is javulás történt, erősödött a rúpia, továbbá emelkedtek a részvényárfolyamok. A kedvező fordulat annak köszönhető, hogy Suharto államfő több külföldi vezető előtt elkötelezte magát a reformok végrehajtása mellett. A szakértők ennek ellenére a tőzsde megnyugvását csupán átmenetinek tekintik. Tegnap Indonéziába érkezett Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki szándéklevelet ír majd alá az indonéz vezetéssel a válság kiéleződése miatt szükségessé vált újabb intézkedésekről. Ez többek között az állami kiadások megnyirbálását, egyes termékek szubvenciójának csökkentésétjelenti majd. (MTI) Tatra-Liaz közös vállalat Pilzen. A tehergépkocsik legnagyobb csehországi gyártója, a Tatra az idén be szeretné fejezni hosszútávú átalakítási programját és növelni akarja eladását. A csoport nyeresége a tervek szerint eléri majd a 376 millió koronát. Jelenleg a Tatra nagy hátránya vetélytársaival szemben az, hogy míg ez utóbbiak lízing-, de legalább is részletfizetési lehetőséget kínálnak, addig a Tatra csupán előre biztosított fizetés esetén gyárt. Az elkövetkező hónapban a gyár három új leányvállalatajön létre, és július elején a Škoda Liaz céggel együtt létrehozza a Škoda Truch vállalatot. (TA SR) A vagyonlap neheztelése Pozsony. Az SZK Nemzeti Vagyonalapja nem javasolta és nem is hagyta jóvá a vagyonalapi kötvénnyel rendelkező 70 évnél idősebb polgárok számára az RM-Systém Slovakia Rt. által kidolgozott és kifüggesztett időrendi sorrendet, amit időközben már el is töröltek. A vagyonalap az RM-S lépését összeegyeztethetetlennek tartja a megbízható és kiszámítható kereskedelmi kapcsolatokkal olvasható a Nemzeti Vagyonalap tegnapi állásfoglalásában. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. január 15-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut

a Árfolyam Valut

a Árfolyam Angol font 57,261 Osztrák schilling 2,733 Francia frank 5,741 Svájci frank 23,650 Kanadai dollár 24,513 USA-dollár 35,080 Német márka 19,228 ECU, EU 38,037 Olasz líra (1000) 19,557 Cseh korona 0,984 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Az Európai Unió tagállamai májusban döntenek a közös pénznem, az euro jövö évi bevezetéséről Egy pénznem, több probléma Brüsszel. Az Európai Unió pénzügyminiszterei január 19-én döntenek arról, vajon Olaszország megfelel-e a közös pénz bevezetéséhez szükséges kritériumoknak, továbbá azt is megvitatják, hogy az euro váltópénze milyen fémből készüljön. Az ügy sürgős, hiszen 1999. január 1. a határidő. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Az EU-tagállamok mindent elkövetnek azért, hogy ott lehessenek a közös pénzt először bevezetők között - arról, hogy ez kinek sikerült, májusban döntenek hivatalosan. 1998 kétségtelenül a közös pénz, az euro éve az Európai Unióban. Mégpedig azért, mert a pénznem bemutatkozása alig egy év múlva, 1999 januátjában várható. Az ütemterv a következő: május 2-án eldöntik, mely tagállamok vezethetik be először az eurót; 1999. január 1-én indul a pénzügyi unió harmadik szakasza, amikoris végleg meghatározák a nemzeti valuták és az euro közötti átváltási árfolyamot, az ECU-t 1:1 arányban átváltják euróra; 1999. január 1. és 2002. január 1. között készpénzben csak nemzeti valutával lehet fizetni, de minden más esetben az euro is használható; 2002. június 30-ig a nemzeti valuták érmeit és bankjegyeit átcserélik euróra, végezetül 2002. július 1-től a pénzforgalom valamennyi formája kizárólag euróban történik. A közös pénz használóinak első köréről az 1997-es gazdasági teljesítmény alapján döntenek, az úgynevezett maastrichti követelmények teljesítése továbbra is minden tagország érdeke. E követelmények közül a két legfontosabb a következő: az államháztartás deficitje nem lépheti túl a bruttó hazai össztermék (GDP) 60 százalékát, továbbá az éves költségvetési hiány mértéke nem lehet több a GDP 3 százalékánál. Aki e kritériumoknak nem felel meg (különösen az utóbbinak), az nem kerül az első körbe. Mivel azonban a szigorú belépési feltételeknek szinte senki sem felel meg (mindössze Luxemburg, Finnország, Dánia és Nagy-Britannia menne át az eurovizsgán), várhatóan politikai viták és presztízsharcok sorozata előzi meg a májusi döntést. Bár még azt sem tudni, mely tagállamok lesznek ott az első körben (négyen biztosan nem: a britek, a dánok, a svédek és a görögök), máris heves viták folynak arról, hogyan egyeztessék gazdaságpoA maastrichti kritériumok Ország Költségvetési hiány Államháztartás deficitje Ausztria 2,7 68 Belgium 2,8 127 Dánia 0,6 (többlet) 57 Finnország 1,3 59 Franciaország 3,1 58 Németország 3,0 61 Görögország 4,4 111 Írország 0,2 69 Olaszország 3,0 122 Luxemburg 2,0 (többlet) 7,5 Hollandia 1,5 74 Portugália 2,9 64 Spanyolország 3,0 68 Svédország 1,5 77 Nagy-Britannia 1,5 53 Az EU-tagállamok hivatalos becslései arról, hogy 1997-ben mennyire tudtak megfelelni a maastrichti kritériumoknak. Az első adat a költségvetési hiány százalékos arányát a GDP-hez, a másik az államadósság százalékos arányát a GDP-hez fejezi ki. (MTI) litikájukat a bekerülők. Fejtörést okoz az unióban az átállás technikai forgatókönyve is. Elég csak arra gondolni, hogy a tagországokban összesen 120 milliárd új érmét és 12 milliárd bankjegyet kell majd forgalomba hozni, és ehhez a pénzintézetek számítógépes rendszerét teljesen át kell állítani. Az Európai Unió tagjait még ennél is jobban aggasztja, hogy vajon sikerrel jár-e a vállalkozás. A pénzügyi unió bukása vagy akár az euro bevezetésének elhalasztása ugyanis megkérdőjelezné az EU integrációs terveinek hitelét. Ennek ellenére a politikusok tudják, hogy a tervet mindenképpen sikeresen kell megvalósítani, mert ha nem, akkor elmarad a másik ambí-ciózus terv kivitelezése - ez pedig nem más, mint a közép- és kelet-európai országok felvétele, (shz) A Pozsonyi Értékpapírbörze 1997-es tevékenysége Baj van a minőséggel Az önellátás megőrzése a legfontosabb cél Megbillent egyensúly Általános Hitelbank 16,040 18,460 ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A szlovákiai cukorgyáraknak immár másodízben sikerült annyi cukrot előállítaniuk, amennyi fedezi a hazai szükségletet, sőt meg is haladja azt. Míg 1995-ben 156,7 ezer tonna cukrot gyártottak, addig 1996ban már 226,3 ezer tonnát, 1997-ben pedig (nem végleges adatok szerint) 219 ezret. Ugyanakkor a hazai fogyasztás 190-200 ezer tonna körül mozog. Az önellátás megőrzése a továbbiakban is elsődleges feladatnak számít. Ezáltal ugyanis elejét vehetjük az olyan szélsőséges ármozgásoknak, mint amilyet két-három évvel ezelőtt tapasztalhattunk, amikor is a cukor kilónkénti ára 30 korona fölé emelkedett. Róbert Straka, a Szlovákiai Cukorgyárak Egyesületének ügyvezető igazgatója szerint az akkori árrobbanást nem a hazai cukorgyárak idézték elő, hiszen ők akkor is 19-21 koronáért értékesítették a cukor kilóját. Az importőrök, a csomagolóüzemek, valamint a kereskedők húztak hasznot az átmeneti hiányból, amire természetesen a fogyasztó fizetett rá. Amennyiben hosszútávon egyensúlyba kerül a kereslet-kínálat, és reális piaci ára lesz a cukornak, az elősegíti a cukorgyárak műszaki-technikai fejlődését is. Róbert Straka szerint számukra a 16-17 koronás ár lenne elfogadható. Elismerte viszont, hogy a hazai cukorgyárak alacsony hatásfokon dolgoznak, és a jövőben elkerülhetetlen a koncentráció. (Összehasonlításként: az Európai Unióban egy cukorgyár 9000 tonna cukrot dolgoz fel naponta, és csúcsteljesítménye eléri a 15 ezer tonnát. Ugyanakkor Szlovákiában egy cukorgyár átlagosan 3000 tonna körüli mennyiséget képes feldolgozni. A legnagyobb cukorgyár, a dunaszerdahelyi Juhocukor csúcsteljesítménye napi 6000 tonna.) Ehhez azonban jelentős beruházásokra van szükség, amelyet a jelenlegi felvásárlási árak mellett nem tudnak megvalósítani, (krasznica) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Szlovákiában a tőkepiac még mindig nem bír olyan jelentőséggel, hogy alternatívát jelentsen a beruházások és fejlesztési programok finanszírozása terén. A kibocsátók tevékenysége továbbra is elsősorban a banhitelek és bankkamatok területére irányul - hangzott el tegnap a Pozsonyi Értékpapírbörze (PE) sajtótájékoztatóján. Az elmúlt évet értékelve Oľga Dlugopolská beszámolt arról, hogy 1997-ben 918 kibocsátott részvénnyel és 130 kötvénnyel lehetett kereskedni az értékbörzén és a 242 kereskedelmi napon 164,1 milliárd korona összegű üzletet kötöttek. Ez 44 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Mennyiségileg tehát kimutatható növekedés volt tapasztalható, ám a megfelelő fizetőképességgel mért minőséggel nem lehetnek elégedettek. Jelentősen csökkent ugyanis az anonim üzletkötések száma (az 1996-os 15,8 milliárdról 5,9 milliárdra), ezen belül is a részvényekkel való kereskedelem. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az érdeklődésre számot tartó vállalatokban már kialakult a többségi tulajdonosok összetétele. Az ügyletek többsége - 80,4 milliárd korona értékben - közvetlen módon jött létre, és legtöbbször nem reális áron valósult meg. Kedvezőtlen hatással volt a tőkepiacra a külföldi befektetők hiánya is. Az év végén a külföldi befektetők aránya mindössze 11 százalék volt. A Szlovák Nemzeti Bank szigorított pénzpolitikája szintén kedvezőtíenül befolyásolta a tőkepiac működését. A hitelkamatok emelkedése miatt ugyanis a befektetők rövidtávú hiteleken keresztül forgatták pénzüket. A tőkepiac működésének fellendítése érdekében szükség van a kollektív beruházásokról szóló törvény elfogadása, az értékpapírokról szóló törvény átdolgozására és független felügyelőtanács létrehozására. Az 1998-as év legfontosabb feladata pedig a derivátumpiac létrehozása, amely a pénzpiac revitalizációjának mozgatórugója, (-nica) A fogyasztói árak alakulása Szlovákiában az elmúlt esztendőben havi lebontásban Visszafogott infláció Pozsony. Szlovákiában 1997ben az éves infláció mértéke 7 százalék alatt volt, igaz, nem sikerült A tervnek megfelelően 6 százalék alá szorítani. A fogyasztói árak az év elei árdrágításoknak köszönhetően januárban emelkedtek a legnagyobb mértékben (1,1 százalék), továbbá augusztusban (1 százalék), amikoris már érzetette hatását a július 16-án ismételten bevezetett 7 százalékos behozatali vámpótlék negatív hatása. Egyébként a többi hónapban 1 százalék alatt maradt a pénzromlás üteme, sőt két hónapban gyakorlatilag a nullával volt egyenlő. Az idén hasonló infláció várható, a szokásos januári áremelkedések hatása pedig már most érezhető. (Ú) Bár a lakosság többnyire magasabbnak érzi, mégis tavaly a fogyasztói árak növekedése, különösen havi lebontásban kimondottan mérsékeltnek tekinthető. Az adatok százalékokban értendők. (TA SRgrafikon)