Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 11. szám, csütörtök

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 12 Összeomlik a koalíció? Bukarest. A román kormánykoalíció második legnagyobb pártja tegnap megvonta politikai támo­gatását Victor Ciorbea mi­niszterelnöktől. A Demok­rata Párt országos tanácsa egy új, gyorsabb reformok végrehajtására alkalmas kormány két hónapon be­lüli megalakítását követel­te. A párt egyben úgy dön­tött, hogy március 31-ig a négypárti kormánykoalíci­óban marad. (MTI) Felhívás a távozásra Peking. Csín Jung-mint, a szakszervezeti jogok érvé­nyesítéséért harcoló kínai ellenzékit utasították, hogy hagyja el Kínát, és távoz­zon az Egyesült Államok­ba. A döntést maga Csín Jung-min közölte. A nép­biztonsági minisztérium­hoz intézett nyílt levelében a Vuhanban élő máskéntgondolkodó közöl­te: nem hajlandó útlevél­kérelmet beadni. (MTI) Tony Blair brit miniszterel­nök február 4. és 7. között Washingtonba látogat, ahol találkozik Bili Clinton elnök­kel. A megbeszélés fő témái az Európai Unió és a G-8 májusi birminghami találko­zójának kérdései lesznek. (ČTK/AP) Bocsánatkérés bulvárlapban London. A brit kormányfő után a brit néptől is elné­zést kért a II. világháború­ban elkövetett atrocitáso­kért a japán kormányfő, aki példátlan módon ennek fó­rumául a világ egyik legol­vasottabb bulvárlapját, a londoni The Sunt választot­ta, amely naponta 11 millió olvasóhoz jut el. (MTI) Diana ma is élhetne Bonn. Wolf Ullrich német jogászprofesszor, a krimi­nalisztika elismert nemzet­közi szaktekintélye szerint Diana walesi hercegnő ma is élhetne, ha a párizsi bal­eset helyszínén tevékeny­kedő mentősök azonnal hozzáláttak volna az ellá­tásához. A szemtanúk és a mentőorvos nyilatkozatai­ból is az derül ki, hogy Dia­na megmenthető lett vol­na, ha nem 130 perccel a szerencsétlenség után szál­lítják a kórházba. Az autó állapota egyáltalán nem in­dokolta, hogy ilyen sokáig tartson a sérült kiemelése. A mentősök azonban előbb az illető személyazonossá­gát tisztázták, majd az ügy­ben telefonálgattak, hogy a sérült társadalmi helyzeté­re való tekintettel, miként járjanak el. Ha Diana nem ismert személyiség lett vol­na, azonnal hozzáláttak volna a mentéshez és nem vérzett volna el. (MTI) Ciszjordánia Izrael új, elvi döntése Jeruzsálem. Az izraeli kormány tegnap elvi döntést hozott arról, hogy a Palesztinával megvalósí­tandó végleges rendezés kerete­in belül Ciszjordánia jelentős ré­szeit megtartja izraeli ellenőrzés alatt - közölte az izraeli rádió. Benjamin Netanjahu kormánya úgy döntött, hogy az ország el­sődleges nemzeti érdekei olyan ciszjordániai biztonsági öveze­tek létrehozását diktálják, ame­lyek ellenőrzéséhez Izraelnek minden körülmények között ra­gaszkodnia kell. A tervezett biztonsági övezetek közül a rádió megemlítette Ciszjordánia keleti részét - a Jordán folyó közvetlen partvi­dékét - és nyugaton a demarká­ciós vonal menti területet, Jeru­zsálem egészét, a vízforrásokat, a zsidó telepeket, a fő közleke­dési ütőereket és a zsidó törté­nelmi helyeket. Az említett övezetek pontos ha­tárát a január 20-án esedékes Clinton-Netanjahu találkozó előtt nem rögzíti a kormány ­közölte a rádió. (MTI) Palesztin jogvédők az izraeli bírósági döntésről Engedélyezett kínzás Bősről zárt ülésen tárgyalt a magyar parlament környezetvédelmi bizottsága Lezáratlan az ügy Budapest/Szob. A részlete­sebb elemzések elkészíté­séig a bősi ügyben tárgyaló magyar delegáció ne köte­lezze el magát egyetlen megoldás mellett sem ­kérte tegnap a magyar or­szággyűlés környezetvédel­mi bizottsága. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kérést a testület Nemcsók Já­nosnak, a magyar küldöttség ve­zetőjének tolmácsolta a tegnapi zárt ülésen. A bizottság az elem­zéseket két héten belül vátja a tár­gyaló delegációtól, és ezt követő­en alakítja ki saját álláspontját. Nemcsók János a zárt ülést köve­tő sajtótájékoztatón cáfolta azt a hírt, hogy a delegáció az egylép­csős megoldás koncessziós finan­szírozásáról tárgyalt volna. A hétfői pozsonyi tárgyaláson csak az elvi lehetőségét mérlegelték annak, hogy milyen egygátas duzzasztási megoldást lehetne javasolni. Még a korábbi ma­gyar-szlovák egyeztetések ide­jén jelentkezett néhány külföldi cég koncessziós ajánlattal. Az államtitkár elmondta: a hétfői tárgyaláson csak a kavics­visszatöltéses vízszintemelést tartották elfogadhatatlannak a szlovákok. A sarkantyús megol­dás szerintük alkalmas részfel­adatok ellátására, a kétlépcsős változat pedig megfelel a környe­zetvédelmi és a hajózási igények­nek, az energiatermelési célok­nak azonban nem. Mivel a szlo­vákok a dunakiliti duzzasztómű üzembehelyezésében változtat­A sarkantyús megoldás csak részfeladatok ellá­tására alkalmas. tak korábbi álláspontjukon - le­hetségesnek tartva a dunacsunyi létesítménnyel történő közös használatot - a magyar delegáció is hajlandó volt az energetikai igényeknek jobban megfelelő, Bős alatti egylépcsős duzzasztás­sal elvi alapon foglalkozni. Ez vi­szont még nem jelenti azt, hogy a magyar delegáció e megoldást már elfogadta volna. A környezetvédelmi bizottságot a zárt ülésen a kérdéskör gazda­MTI-HlR Jeruzsálem. Egy palesztin em­berjogi csoport szerint az izraeli legfelsőbb bíróság múlt heti döntésével lényegében engedé­lyezte a belső elhárításnak, a Sin Bétnek, hogy fizikai nyomást gyakoroljon a kihallgatások alatt a palesztin bebörtönzöt­tekre. A legfelsőbb bíróság állás­foglalása szerint a Sin Bét alkal­mazhatja a „fizikai ráhatás" esz­közeit Abder-Rahmán Iszmail Gneimáttal szemben, akit azzal gyanúsítanak, hogy a vezetője volt egy, Izrael elleni támadáso­kat végrehajtó fegyveres cso­portnak. „Elkeserítő és felháborító a leg­felsőbb bíróságnak az a döntése, amely még egyszer szabad utat enged a kínzásoknak" - hangsú­lyozta közleményében az Embe­ri Jogok Palesztin Központja el­nevezésű szervezet. „A döntés indokolatlan, és zöld utat ad a kihallgatásokat végzőknek arra, hogy kínozzák a palesztin letar­tóztatottakat, ennél fogva még többet öljenek meg közülük" ­írta a jogvédő csoport. A Sin Bét a múlt hónapban elő­ször ismerte be: alkalmaz a vallo­mások kicsikarására olyan mód­szereket, mint például azt, hogy hossszú időn át nem hagyja alud­ni a bebörtönzöttet, vagy zsákot húznak annak fejére és hagos ze­nét hallgattatnak vele a kihallga­tás megkezdése előtt. A Sin Bét azzal érvel, hogy ezekkel a mód­szerekkel könnyebben jutnak olyan információkhoz, amelyek ismeretében meg lehet hiúsítani az Izrael elleni merényleteket. Liberálisok az emberi jogokról Kelet-Európában Súlyos elmaradások A libanoni-izraeli határon történt merénylet után tegnap Jeruzsá­lemben is megszigorították a biztonsági intézkedéseket, a szokásos­nál jóval több rendőrt vezényeltek az utcákra. (ČTK/AP) sági összefüggéseiről Balázs Ág­nes, a pénzügyminisztérium he­lyettes államtitkára, a magyar tárgyaló delegáció tagja tájékoz­tatta. A sajtótájékoztatón Balázs Ágnes szólt arról, hogy a beruhá­zásra vonatkozó államközi szer­ződés a vízlécsőrendszer 50-50 százalékos finanszírozását irá­nyozta elő. Ezt az elvet kell most is követni. Ha ez a finanszírozási arány nem teljesíthető, akkor a különbséget az attól elmaradó országnak pénzben vagy más módon kell ellentételeznie. A témával és a körülötte folyó hí­resztelésekkel kapcsolatban nyi­latkozott tegnap az MTI-nek Remitzky Zoltán, Szob polgár­mestere. Kijelentette: csak meg­felelő hatástanulmányok kimun­kálása után képzelhető el a Pilismarót-Szob között esetleg felépítendő vízi erőmű. Elmond­ta: a lakosság óvatos várakozás­sal fogadja az építkezés terveivel kapcsolatos híreket, hiszen a nagymarosi komplexum beruhá­zásánál rossz tapasztalatokat szereztek. A nagyközséget hoz­závetőleg félmilliárd forintnyi kár érte, amelyet évek óta köve­telnek minden eredmény nélkül. MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Az emberi jogok be­tartásának területén is csatlako­záselőkészítő stratégiát kell ki­dolgoznia az Európai Uniónak, mert ezen a téren a felvételre vá­ró országokban súlyos elmara­dások tapasztalhatók. Ez a kö­vetkeztetése annak a jelentés­nek, amelyet az európai liberális pártok szövetsége (ELDR) adott ki a témáról, túlságosan derűlá­tónak minősítve az Európai Bi­zottság országértékeléseit. A brit Maggie Gilliam-Grace öt kategóriában vizsgálta az emberi jogi helyzetet a tagságra váró tíz kelet-európai országban. Megál­lapította: a hatékony és megfele­lő illetékességű jogi intézmények kiépítettsége még minden tagje­lölt államban elégtelen, s az EU­nak nagyobb figyelmet kell fordí­tania ennek orvoslására. Különö­sen Bulgáriában és Romániában súlyos a helyzet a rendfenntartó erők visszaéléseit illetően. E hiá­nyosságot egyebek mellett a kép­zés javításával lehetséges kikü­szöbölni. Lettországban és Bul­gáriában lakossági nyomásgya­korlás érezhető a halálbüntetés visszaállítása érdekében. A bör­tönben ülők helyzetét illetően kontrasztos a kép: míg számos államban - köztük Magyarorszá­gon - a feltételek elfogadhatók, Bulgáriában, Romániában, Let­tországban és Litvániában az ENSZ minimális normáit sem tartják be ezen a téren. A kisebb­ségek kezelésével minden or­szágnak megvannak a saját gondjai és hiányosságai - foly­tatódik a jelentés. Általános probléma a cigányok helyzete, amelynek rendezését illetően kevés országban léteznek még elképzelések is (az egyik kivétel Magyarország). Az egyik legsú­lyosabb hiányosságnak Gilli­am-Grace asszony azt tartja, hogy a térség számos országá­ban a kisebbségek nem juthat­nak állampolgársághoz. Lettor­szágban, Észtországban, Cse­hországban és Szlovéniában különösen súlyos gond ez, amely mind a polgári, mind az emberi jogait csorbítja az érin­tetteknek - véli a jelentés. Irak nem hajlik meg az amerikai fenyegetések előtt Egy százados a szálka MTI-HIR Bagdad. Az iraki kulturális és tá­jékoztatási minisztérium szóvi­vője közölte: „Irak nem hajlik meg a fenyegetések előtt és to­vábbra is elkötelezett szuvereni­tása, jogai és nemzeti érdekei vé­delmére". A ENSZ-ellenőrök körüli leg­újabb válság amiatt robbant ki, hogy az irakiak kémkedéssel gya­núsították az amerikai Scott Rittert, az egyik csoport vezető­jét, és kifogásolták, hogy túl sok amerikai van a szakértők között. A szóvivő szerint Bagdad nem kí­vánja előírni az ENSZ fegyver­zetellőrzési csoportjai összetétel­ét, csupán azt szeretné, ha az ki­egyensúlyozottabb lenne. A kifo­gások fő oka azonban inkább ér­zelmi eredetű: Ritter századosi rangban 1991-ben részt vett az Öböl-háborúban. Az irakiak teg­nap másodszor akadályozták meg, hogy Ritter csoportja foly­tassa tevékenységét. A csoport reggel a bagdadi ENSZ-misszió épületénél hiába várta az iraki kí­sérőket, így ismét kénytelen volt lemondani feladata teljesítéséről. Kalinyingrád jövőjéről még dönteni kell Csalc átmenetileg orosz Tegnap a Brünn közelében fekvő Prace település mellett megtalálták a szerencsétlenül járt L-140-es re­pülőgép roncsait. A gép a fehéroroszországi Gomelből tartott Brünnbe, de röviddel a leszállás előtt a sű­rű ködben lezuhant. A legénység két tagjának holttestét is megtalálták, utasok állítólag nem tartózkod­tak a gépen. (ČTK-felvétel) MTI-HIR Varsó. Litvánia új elnöke szerint Kalinyingrád jövőjéről nemzet­közi szinten kell dönteni, mivel csak „átmenetileg" került orosz irányítás alá a Litvánia, Lengyel­ország és a Balti-tenger közötti beékelődés. Valdas Adamkus er­ről a Wprost című lengyel heti­lapnak adott nyilatkozatában be­szélt. Az apropó: litván honatyák egy háromoldalú, lengyel­orosz-litván fórum létrehívását indítványozták, Kalinyingrád - a hajdani lengyel Krolewiec, illetve a német Königsberg - jövőjének megvitatására. Kalinyingrád jövőjét sokkal in­kább nemzetközi szervezetek szintjén kell kezelni. Manapság kevesen vannak azok, akik emlé­keznek, hogy a potsdami konfe­rencián 1945-ben a nagyhatal­mak a Szovjetuniót bízták meg a térség igazgatásával. Ám ez a megbízatás átmeneti volt és csak addig szólt, amíg nem születik döntés arról, hogy mit kell vele csinálni. Tehát, ez egy nemzetkö­zi kérdés" - fejtegette Adamkus. Egyébként Kalinyingrádban van az orosz haditengerészet egyik fontos támaszpontja, és a 700 ezer lakosú beékelődés területén állomásozik a Németországból kivont egykori szovjet csapatok néhány egysége. 4

Next

/
Thumbnails
Contents