Új Szó, 1998. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-13 / 9. szám, kedd

8 HIRDETÉS - KULTÚRA ÚJ SZÓ 1998. JANUÁR 13. Schiitz lla a lelke mélyén komoly remekművekre vágyik. Úgy érzi, hogy nem kapja vissza a pályától, amit várt tőle. És mégis, egyetlen biztos pont az életében a színpad. Tragikus sorsú komika vagyok Schütz Ila főként komikus szerepeket játszik, de a lel­ke mélyén komoly remek­művekre vágyik. Úgy érzi, hogy nem kapja vissza a pályától, amit várt tőle. És mégis, egyetlen biztos pont az életében a szín­pad. A közelmúltban ka­pott Déryné-díjat BÓTA GÁBOR Ön a legendássá vált Keleti Ist­vánnál kezdte amatőrként ta­nulni a szakmát, még az Óbu­dai Irodalmi Színpadon és a Műszaki Egyetem színjátszó körében, amiből később a Szkéné Színpad alakult. Mint­ha aztán profiként nem sike­rült volna az egykori elvek sze­rint dolgoznia... Keleti már életében legendás em­ber volt, nagy hibákkal, nagy eré­nyekkel. Rendkívül hiú volt, de ennek ellenére fura kapcsolat alakult ki köztünk. Úgy éreztem, mintha az apám lett volna, pedig viszonylag későn, tizennégy-ti­zenöt éves koromban találkoz­tunk. A Keleti István életéről szóló könyvben olvasható, hogy egy­szer nagyon megharagudott önre, mert először majdnem, aztán valóban lekésett egy elő­adást. Amikor Nagykónyiba mentünk játszani, lekéstem a közös indu­lást, de vonattal, teherautóval, motorral - ami jött éppen - csak odaértem. Szegedről viszont el­késtem, és egy fesztiválon lesze­repelt a csoport miattam. Töb­bet nem járhattam az együttes­be. Azóta is arra az összetartó csapatra vágyom, amilyen az volt. Ilyen a profi világban talán csak egy-egy produkcióra jön össze. Igen nehezen került be ebbe a világba; csak többszöri kísérlet után vették fel a főiskolára. Pontosan azért, mert már na­gyon képzettnek, afféle kreáció­nak tartottak, akihez már nem le­het hozzányúlni, akiből már soha nem lesz olyan „gyurmaszínész", mint amilyeneket zömmel ma is kibocsát a főiskola. Mi az a gyurmaszínész? A rendezők, az osztályfőnökök csinálnak egy klisét, és abba bele­gyömöszölik a „márványt", a „bronzot", a „műanyagot", vagyis egyformára gyúrják a különböző anyagokat. Engem viszont nem nagyon lehetett belegyömöszölni semmilyen formába. Keleti hogyan „formázta"? Mindig azt állította, annyira ki­ugróm a többiek közül, hogy mu­száj egy kicsit „leszürkíteni", Me­zei Éva pedig - aki szintén foglal­kozott az együttessel - azt mond­ta nekem, ha a vécéről jövök, és kinyitom az ajtót, akkor is akkora aurám van, hogy az őrület. Ezt tanulni sem kellett? Ezt nem lehet. Ez olyan, mint a báj, vagy van, vagy nincs. Egy kékharisnya kritikus azt írta Dómján Editről, hogy az ő bája hervatag. Holott a báj nem her­vad; annál bájosabbat, mint ami­lyen Dajka Margit volt idős korá­ban, el sem tudok képzelni. De akkor mit tanítottak önnek a főiskolán? Nem tudom, én behunytam a szemem, és „aludtam" négy évig. Szinetár Miklós megtanított min­ket arra, hogy küzdeni kell, hogy fegyelmezettnek is kell lenni. Ne­kem például Szinetár azt mond­ta, hogy későn érő típus vagyok. Ez nem mond ellent annak, hogy túl képzettnek tartották? Nem színésznek, hanem ember­nek vagyok én későn érő, tulaj­donképpen éretlen vagyok még mindig. Túl naivul nézem a vilá­got, és ebből sok bajom van. Tra­gikus sorsú komika vagyok. Most már végleg ebbe a kategóriába tartozom, nincs visszaút. Lett volna más út? Tragikus hősnőket hordozok ma­gamban. Ebből valamit próbálok érzékeltetni akkor is, amikor ko­mikaként megyek a színpadra. Amatőrként főleg hősnőket ját­szottam. Keleti István megmond­ta, hogy ne menjek profinak, mert nekem olyan helyzet kell, amelyben liheghetek a lelkese­déstől, ehhez pedig csapatra van szükségem. A csapatban viszont képtelen vagyok a „tömegben" elvegyülni. Mindig kilógok, és a tetején kell legyek a csapatnak. Fiatal korom óta remekművekre, katarzisra vágyom. Ezt nem ka­pom meg a profi világban. Ennek hiányában a saját életemből csi­nálok tragédiát, sorozatosan rossz döntéseket hozok. Színészként is rossz döntése­ket hoz? A szakmában nem én hozom a döntéseket. Én csak egy kihívást jelentek már azzal, hogy vagyok, és a világ elé állok. Általában sze­retnek, de van, akit idegesítek. A Madách Színházban nagyon sze­rettek, de úgy, mint egy kis „Schútzikét", akit ketrecbe kell zárni, mert hátha harap. Folyton olyan érzésem volt, hogy nem va­gyok fontos. Nem én voltam a „center". De azért ha labdához jutottam, azt berúgtam. Sok nagy szerepet is kaptam, hosszú sikerszériákban. Mégsem akar­tam elfogadni azt a helyet, amit nekem szántak. Elment az igazgatóhoz, és be­szélt vele? Nem, én csak dünnyögtem ma­gamban. Nem volt olyan a lég­kör, hogy föl lehetett volna men­ni a direktorhoz. Magamba foj­tottam mindent, rájöttem, hogy muszáj kompromisszumokat kötni. így aztán ma sem úgy vi­selkedem, ahogy belülről fakad­na, hanem úgy, ahogy elvárják tőlem. Gyakran kedvem lenne például undoknak lenni, és nem vagyok az. Olyannak fogadom el az embereket, amilyennek lát­szani akarnak. Ön is kialakított magáról egy mások számára elfogadható képet? Igen, én vagyok az a kis „Schü­tzike", aki kedves, aranyos, néha egy kicsit gyermeteg. Úgy tudok örülni és önző is lenni, ahogy egy kisgyerek. Nem is szeretnék iga­zából felnőtt lenni - persze ha eddig nem lettem az, akkor ez­után már nem fog sikerülni. Az életbeli „Schützike" nem határozza meg a színpadi sze­Schütz Ila. repeit is, nem azért kap ilyen tí­pusú feladatokat? Előbb-utóbb minden szerepem olyan lesz, amilyen én vagyok. Az életben is hajlamos vagyok a harsányságra, a színpadon is gyakran ráteszek a szerepre még egy-két „lapáttal". Ilyenkor való­sággal lubickolok. Ezért lóg ki az előadásból? Emiatt túl sok, ezzel játssza le a kollégákat? Hát igen. írnak rólam ilyeneket, de a közönség, az szeret. Sokszor érzem én is, hogy túl sok vagyok, de valami hajt belülről, hogy „fel­emeljem" a színpadi szituációt. Nem érzi úgy, hogy mégis in­kább finomnak, halknak kelle­ne lennie? Erre ott vannak más színésznők. És ha mégis ilyen szerepet kap? De nekem nem adnak „finom" szerepet. Pedig én szeretnék egy (Fotó: Müller Judit) olyan szerepet, amelyben csak ülök, és szinte mindent gesztu­sokkal fejezhetek ki. Előfordult, hogy berekedtem, és akkor tán­coltam, mutogattam, mert úgy éreztem, hogy ugyanaz az össz­hatás kijár a nézőnek, mint ami­kor rendesen van hangom. Nincs azonban tehetségem a szerephez jutáshoz, csak várom, hogy en­gem válasszanak. Ha pedig vá­lasztanak, nem tudok úgy kimen­ni a színpadra, hogy csak egy szó­cső legyek. Én a színpadon élek. Valósággal kikapcsolom az értel­memet, hogy azok az ösztöneim „induljanak be", amelyektől a szerepben jól érzem magam. Tu­dom, hogy sok embernek nem tetszem, de gyakran magamnak sem. Azt érzem, hogy nem ka­pom vissza a pályától, amit vár­tam tőle. És mégis, az egyetlen biztos pont az életemben a szín­pad. Kívülről nézve sikeresnek mondható a pályám, mégis gyak­ran elbizonytalanodom. Hirdessen Ön is nálunk! APRÓHIRDETÉS HALÁLOZÁS Értesítjük az ismerősöket, hogy özv.DRAHOS MÁRIA 74 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 1998. január 14-én szerdán, 15 órakor lesz a dunaszerdahelyi temetőben. A gyászoló család V-38 • Kárpótlási jegyet vásárolok. Tel.: 0810/512 210, 0905/357 281 KN-394 • Kárpótlási jegyet vásárolok. Tel.: 0709/923 330 V-2182 • Kötvényvásárlás az első hul­lámból, Harward magas árfolya­mon. Tel.: 0949/943 95 V-2253 • Eladók használt mélyhűtők Hetényen. Tel.: 0901/714 951 KN-01 • Eladók törzskönyvezett ma­gyar, fehér pulikölykök. Tel.: 0819/700 150, 0905/320 301 KN-07 • Törzskönyvezett Yorkshire­terrier kiskutya olcsón eladó. Tel.: 0905/725 729 KN-09 • SÜRGŐSEN eladó jó állapot­ban levő LADA 1600-as. Tel.: 0709/923 956, 18 órától. DS-08 • KORAI ZÖLDSÉGPALÁNTÁK - megrendelhető korai paradi­csom, uborka, paprika, valamint káposztafélék, zeller, dinnyepa­lánta, holland fajták. Jó minő­ség, kedvező ár. Cím: Topol'níky, Hviezdná 116 Tel.: 0709/952 355 DS-04 Fólia eladása és méretre vasalása Gálffy László Hlavná 171 930 02 Orechová Potôň mobil: 0903/415 620 (febru­ár végéig) Tel.: 0709/937 204 VSK-38 KULTÚRA • A BUDAPESTI VIDÁM SZÍNPAD talán egyik legjobb előadása, a CSALÁD ELLEN NINCS ORVOSSÁG (bohózat két részben) 1998. február 23.19 óra, Pozsony, ISTROPOLIS kultúrpalota 1998. február 24. 19 óra, Komáromi VMK. A Vidám Színpad szinte teljes szereplőgárdája közreműködik a fergeteges vígjátékban. A főbb szerepekben: GÁLVÖLGYI JÁNOS, CSALA ZSUZSA, LÓRÁN LENKE, STRAUB DEZSŐ, NYERTES ZSUZSA, ZANA JÓZSEF, KÁLLAY ILONA, VEREBÉLY IVÁN, CSONKA ANDRÁS (PICI) és még sokan mások. Az előadásokra jegyek kapha­tók, illetve rendeíhetők korláto­zott számban. Pozsony: a Csemadok városi választmánya (Jégh Izabella, naponta, tel.: 07/364 440 vagy 0903/457 773), Komárom: a VMK, tel.:0819/713 170, 713 550. Az előadás már hosszú ideje sokak szerint a pesti színházak legjobb előadása. Ajánljuk magunkat! KL-44 • Szépen szól a magyar nóta címmel magyarnóta-estekre kerül sor: 1998. január 24-én 19 órakor az UDVARDI művelődési házban, 1998. január 25-én 19 órakor a CSALLÓKÖZKÜRTI művelődési házban. Közreműködnek: KOVÁCS APOLLÓNIA, KOVÁCS ERZSI és TARNAI KISS LÁSZLÓ. Jegyek a helyszíneken válthatók. KL-45 A ^SATUR UTAZÁSI IRODA MEGHÍVJA ÖNT IDŐPONT: II. 20. - II. 22. ÁR: 2 290 korona Tájékoztatás és árusítás mind az 50 CK SATUR irodában és a pozsonyi, a besztercebányai és a kassai Tesco áruházban. •S 07/526 74 90, 542 26 06 V K„ 4 1 ADÁSVÉTEL Új esztendő, új lehetőségek f$jmm szakme|,ék|ete k Januárban lapunk szerdai és csütörtöki számaiban a következő témájú mellékletek jelennek meg: Január 14. Autóbörze Január 15. Digitália Január 21. Agrárkörkép Január 22. Munkapiac Január 28. Utazás Január 29. Otthonunk Hirdetóiroda tel: 07/ 5238 262 5238 332 fax: 07/5238 331

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents