Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-08-06 / 32. szám

Modern élet 1997. augusztus 6. Sokan hisznek abban, hogy a „csodadoktorok” segítenek bajaikon Somogyi Tibor illusztrációs felvétele Az emberek az egészséges életvitel helyett inkább a csodában bíznak Csodákat ígérő sarlatánok Polák Imre ___________________ A századvég, az ezredforduló („poszt”) modem emberének immár nem csupán a természe­tes halálfélelem semlegesítése okoz gondot. Fel-felsejlik a vég­ítélet apokalipszise, a periférián élősködő bulvárlapok jól érte­sült” jövendőmondók, látnokok előjelzéseit futtatják szalagcí­meikben, ám az elektronikus multimédiák programajánlatá­ból sem hiányzanak a témával összefüggő kerekasztal-beszél- getések. Hétvégeken csakranyitogató gyorstalpalók, túlvilági - transzcendentális - kapcsolato­kat teremtő szeánszok, kézráté- teles gyógymódok tanfolyamdí­ját vágják zsebre félművelt, de minden hájjal megkent vajáko- sok, kuruzslók; hétköznapokon pedig kórosan érzékeny ideg­rendszerű és lelki alkatú neuro- patákat, pszichopatákat kísérel­nek meg gyógyítani megfelelő képzettségű szakorvosok. Döbbenetes az informatika fej­lődése, és döbbenetes a sötét­ség, amely a hátterében meghú­zódik. A természetes gyógy­módok egykorúak az emberi­séggel. Az alapos felkészültségű természetgyógyászok, füves­asszonyok, csontkovácsok min­den korban megbecsülésnek ör­vendtek, veleszületett képessé­gük, önzetlen gyógyító tevé­kenységük ellen komoly szak­ember nem emelt kifogást. A bioenergetika, bioinformatika jelentős tudományágazattá fej­lődik, és nyilvánvalóan hozzájá­rul a gyógyító folyamatok töké­letesítéséhez, esetleg reformjá­hoz - általában a betegségek megelőzéséhez, az életkor meg­hosszabbításához. Az egészségvédelem, a gyógyí­tás tudományának jelenlegi - ci­vilizációnkkal párhuzamos - színvonala természetesen nem problémamentes. Következés­képp fogyatékosságai szem­pontjából is minősít­hető. Modern ko­runk velejárója a kapkodó, rohanó életvitel, a helytelen táplálkozás, s bár minduntalan sie­tünk, keveset moz­gunk, szennyezzük környezetünket, ni­kotinnal, alkohollal, koffeinnel kíséreljük meg feltölteni ener­giatartalékainkat, és nem utolsósorban fölöslegesen sok gyógyszert használunk. Fogyasztóivá váló társadalmunk­ban a páciens fogyasztó módjára viszonyul az egészségügyi intéz­ményekhez. Kezelőorvosától - előfordul, hogy sikerrel - „kikö­veteli” a megfelelőnek vélt gyógyszert. Közelharcot vív egy- egy röngtenfelvételért vagy labo­ratóriumi vizsgálatért. Mindez természetesen nem hazai specia­litás. Ezer lakos közül az Egye­sült Államokban 600, Kanadá­ban 500, a skandináv országok­ban 400-500, Lengyelországban 200 vesz be hetente legalább egy­szer valamiféle gyógyszert. Ahelyett, hogy racionálisan táp­lálkoznánk, nem vinnénk be a szervezetünkbe a szükségesnél több energiát (kalóriát), tablettá­kat nyelünk, nehogy a súlyfölös­leg következményei a legelőnyte­lenebb helyeken domborodjanak ki. Jóllehet a fogyókúrának ez a módszere nálunk még újnak szá­mít, az Amerikai Egyesült Álla­mokban már 1971- ben egy lakost szá­mítva 60 (hatvan) tabletta fogyott a fe­lesleges zsírpárnák eltávolítása céljából. Talán szükségtelen hangsúlyozni, hogy a szóban forgó ké­szítmények mennyi­re ártalmasak az emberi szervezetre. S bár a tisztiorvosi szolgálat jó néhány forgalmazását be­tiltja, a gyógyszeripar ún. „me­nedzserei” új megnevezéssel hasonló készítményt dobnak a piacra, amely kellő reklámtrük- kök, videoklipek bevetésével hihetetlenül rövid időn belül megtermeli a profitot. Nos, ebben a túlzás nélkül is ka­otikusnak minősíthető helyzet­ben nem csoda, ha bőven jut működési terület az állítólagos természetgyógyászoknak. Félreértés ne essék: nem az egy­házi hittételek, a jól képzett teo­lógusok tevékenysége alkotja ebben az esetben a vita tárgyát. Sőt az a tény sem, hogy külön­böző „misztikus megtapasztalá­sok” tudományos absztrakció útján szintén levonhatók. Az ezoterikus köntösbe burkolózó, beavatottat megjátszó, titkos ta­nok ismeretét sejtető sarlatánok csoportosulásai, szerveződése okoz gondot, illetve téveszti meg a tájékozatlan embert. A jóga testi és légzőgyakorlatai pszichofizikai és pszichofizio- lógiai vonatkozásait a modern orvostudomány világszerte ér­vényesíti. Más kérdés azonban, hogy a Jóga” fogalmával fém­jelzett bárgyú spiritiszta szeán­szok a több évezredes tapaszta­latokra visszatekintő, testet és szellemet építő-edző tant meg­kísérlik „egzotikussá” varázsol­ni a görög-római kulturális ga­laxisra épülő európai érték­renddel szemben. A modem ember viszonylag gyakran fáradt, álmatlanul tölti éjszakáit, érez szorító magányt, kiúttalanságot. Mindez számos okra vezethető vissza. Vitatha­tatlan viszont, hogy a „modern ember” keveset foglalkozik ön­magával, nem futja idejéből a családjára, barátaira, kedvtelé­seire... Talán így is mondhat­nánk: a modern ember túlprog­ramozott. Tűrő- és teljesítőké­pessége nem hasonlítható a „szuper” komputerek mikropro­cesszorainak teljesítőképessé­géhez. Rendezzünk hát gyors­talpalókat az ésszerű életvitel­ről...! A „modern ember” ke­veset foglal­kozik önma­gával, nem futja az ide- jéből... A csontritkulás csontot tör A néma kór Hatvan éven felül csaknem minden negyedik nő csontrit­kulásban szenved. Az érintettek többsége nincsen tudatában a betegségének, csak a fájdalom vagy a csonttörés hívja fel a figyelmét arra, hogy a néma kór, ahogy orvosi berkekben nevezik, őt is megtámadta. A csontritkulás az utóbbi évtize­dekben egyre inkább elterjedt, s ma már világszerte népbeteg­ségnek számít. A szakértők sze­rint a leküzdése a XXI. század legnagyobb egészségügyi fel­adatai közé tartozik majd. Az oszteoporózis (ez a hivatalos elnevezése) hatására a csont­szövet mennyisége csökken, a csont porózussá válik, és könnyebben törik. A betegség manapság azért gyakoribb, mint régebben volt, mert meg­nőtt a születéskor várható élet­tartam, miközben több az egészségünket káro- sító tényező, és jó ^ -' néhány gyógy- A * szemek is / csontkárosító / hatása van. f Gyakorisága I ellenére az I emberek § többsége ) nincs is tisztá- 1 bán vele, mennyire ko­moly megbete­gedés a csontrit­kulás. A szakér­tők szerint comb­nyaktörés követ­keztében több nő hal meg, mint méh- test-, petefészek- és méhrák miatt együtt­véve. Évente 370 ezer csigolyatörés és 15 ezer combnyaktörés történik Magyarországon, és ez az utóbbi minden évben há rom-négyezer beteg halálát okozza. A csontritkulás olyan be­tegség, amelynek kezelé­sében megfelelő mozgás- terápia nélkül nem érhető el tartós eredmény. A fel­épüléshez nélkülözhe­tetlen a gyógytornász vezetésével végzett rendszeres mozgás, és szükség van otthoni tornázásra is. Ma már videokazettán is kapható olyan gyakorlatsor, amely mind az enyhe, mind a súlyosabb elvál­tozásokkal küzdő betegek szá­mára lehetővé teszi, hogy ott­hon is pontosan végezzék el az állapotukat javító gyakorlatokat. A problémával foglalkozó szak­orvosok programot dolgoztak ki, amelynek keretében a kór­házak csontsűrűségmérő be­rendezésekhez juthatnak, és mostanra kiépült az az országos intézményhálózat is, amelynek szakemberei vállalkoznak a be­tegek szűrésére és gyógyításá­ra. Az elváltozás ugyanis a kor­szerű műszerekkel ma már jól diagnosztizálható, és a betegek állapotának romlása az utóbbi öt-tíz évben kifejlesztett gyógy­szerekkel eredményesen meg­állítható. Ugyanakkor a csontritkulásban szenvedők maguk is sokat tehetnek felépü­lésükért, tornával, megfelelő életmóddal és az elegendő kal­ciumtartalmú ételek fogyasztá­sával. Mozaik A könnyű nyári viselet veszélyei A befolyásos csapat Róbert Harris angol pszicholó­gus azt állítja, hogy a munka­helyi előmenetelekre nagy ha­tással van, hogy az illető tagja- e valamilyen befolyásos csoportnak az adott munkahe­lyen vagy sem. Á kollégáinknak való hízelgés, az ellenszolgáltatások s a hi­bátlanság látszatá­nak keltése ma ál­lítólag a siker zálo­gai. Ha a munka­helyén befolyásos barátai vannak, azok gondoskod­nak arról, hogy az ön legkisebb sike­réről is tudomást szerezzen a főnö­ke. Ellenben az esetleges hi­báiról szóló bármilyen apró hí- recskét hamarabb közömbösí­tik, mintsem a főnök fülébe jutna. Adós barátok Pénzt kölcsönzött a barátjá­nak, amit az még mindig nem adott meg? Nem ön az egyedü­li. A szociológiai felmérések szerint a legtöbb kiegyenlítet­len adósság a barátok és a csa­ládtagok között van. A hitele­zők legtöbbször nem merik forszírozni az ügyet, mert a pénznél többre tartják a barát­ságot vagy a jó családi vi­szonyt. Ha a barátja vagy rokona nem adja meg önnek a kölcsönzött pénzt, viselkedése inkorrekt, és a kapcsolatukat ez éppúgy megrontja, még ha külsőre úgy is tesz, hogy minden a legna­gyobb rendben van - állítja David Penn amerikai pszicho­lógus. Ha szeretné ezt a hely­zetet elkerülni, akkor fogadja meg a következő tanácsokat: 1. Állapodjon meg a barátjával egy konkrét időpontban, ami­kor a pénzt visszaadja. 2. Ha a pénzt nem adja meg időben, beszéljenek meg egy következő terminust. 3. Ne adjon addig pénzt a ba­rátjának, amíg az előző adós­ságát ki nem egyenlíti. 4. Ha nagyobb összeget ad köl­csön, írjanak róla szerződést. Akár selyemből, nejlonból ké­szültek, a könnyű nyári ruhák­ban csak háromszor olyan hosszú ideig tartózkodhatunk a napon, mint ruhátlanul - va­gyis 15-20 percig naponta. Kü­lönben fennáll a bőrrák veszé­lye. Erre a megáüapításra ju­tottak az angol bőrgyógyászok a Sunderlandi Általános Kór­házban. Még a nem átlátszó nejlonharisnyák védőfaktora is csupán hármas fokozatú (míg a téli nadrágé ötvenes). Talán ez az oka, hogy sokkal több nő, mint férfi lábán alakul ki bőr­rák. Ezért az orvosok azt taná­csolják, hogy akkor is kenjük be a lábunkat napvédő tejjel, ha harisnyát húzunk és úgy megyünk ki a napra. A krém­nek legalább 16-os védőfaktorúnak kell lennie, és az utcára lépés előtt fél órával kenjük be vele a testünket.

Next

/
Thumbnails
Contents