Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-12-31 / 53. szám
W" Ki rályhelmeci képeslap - Melléklet_______ 1997. február 5. J Ga zdag pékség Királyhelmec, Fa utca 147, Tel.: 0949/21 636 Királyhelmecről röviden Királyhelmec városa az Alföld északkeleti csücskében fekszik, a Bodrogközben, melyet a Tisza, Latorca és Bodrog folyók, délről a magyar, keletről az ukrán államhatár vesz körbe. A város a Bodrogköz természetes központja, amiről tanúskodik az a tény is, hogy 1960-ig járási, 1996-ig pedig körzeti székhely volt. Maga a város a Hel- meci dombság keleti lejtőin terül el. Jelenleg közel 8500 lakosa van. Határának kiterjedése 2381 hektár. A zempléni Szélmalom-dombon feltárt X. századi nagy vezérsírban talált varkocsfogó - Turul ábrázolása amyozott ezüstkorongban Királyhelmec területe már a bronzkorban lakott volt, de írott forrás a település létéről csak 1214-ből ismert. Akkor az eredetileg királyi birtokot (innen származik a „Király” toldalék) II. András a leleszi premontrei rendháznak adományozta. A tatárjárás után több főúri család birtokába került. Kedvező fekvésének köszönhetően gyorsan fejlődik, és már a 14. század elején mezőváros (oppidum), gótikus kőtemplommal és egyházi középiskolával. A Helmeci hegyek napsütötte, vulkáni kőzeteken nyugvó lejtői kedvező lehetőséget kínáltak a szőlőtermesztéshez. Erről a gótikus eredetű címer is tanúskodik, amely szőlőfürtöt ábrázol. A szőlészet és borászat fellendülése a Tokaji borvidék peremén aló. században is folytatódott, amikor Királyhelmecen az összeírás szerint több ház volt, mint Tőketerebesen vagy Nagymihályban! A város fejlődéséhez ebben a korban többek között elsősorban a Pálóczi család járul hozzá, majd Peré- nyi Péter, aki várkastélyt épített aló. század első felében. Maradványai ma is láthatók („Csonkavár”). A 17. század elején a város a Rákóczi család birtokába került, és Bodrogköz is az Erdélyi fejedelemség része lett. I. Rákóczi György özvegye, Lo- rántffy Zsuzsánna, aki a kálvini reformáció terjesztésének kiemelkedő személyisége volt Zemplén megyében, a Nyáriak úrilakjának alapjain reneszánsz kastélyt építtetett. Az emelettel ellátott épület fennmaradt és jelenleg a Művészeti Alapiskolának ad otthont. Bejárata fölött az egyesített Rá- kóczi-Lorántffy címer emlékeztet az eredeti tulajdonosokra. A 17. század végén a város újból a premontreiek birtokába került. Az előjogok elvesztése, a kuruchábo- rúk pusztításai a járványokkal egyetemben visszaesést eredményeztek, ami hozzávetőleg a 18. század közepéig tartott. A tereziánus és jozefiánus kor konjunktúrája kedvezően hatott a mezőváros fejlődésére, és így a 18. század végén Királyhelmec a szolgabírói járás székhelye lett, és megépült a református templom. A hűbéri rend megszűnése 1848 után elősegítette a kézművesség és a helyi ipar további fejlődését. A 19. század második felében Királyhelmec járási székhelyvárossá vált, ahol több hivatal létesült. Ennek következményeként rohamosan fejlődnek a szolgáltatások, a bankhálózat, az egészségügy, az iskolaügy és a település eddigi mezőgazdasági jellege kisvárosivá alakult át. A 20. században a felvázolt fejlődés tovább folytatódott, de jelentősebb ipari létesítmények a város területén nem épültek. Inkább a helyi jellegű ipar, a szolgáltatások és az üzleti hálózat és természetesen a mezőgazdaság vált uralkodóvá. KedHelmec mezőváros címeres pecsétje 1571-ből vezőtlenül hatott a város fejlődésére a tény, hogy a területi és közigazgatási átszervezés után 1960-ban megszűnt járási székhely lenni, minek következményeként kedvezőtlen helyzetbe került a tőke- terebesi járás keretén belül.
