Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-12-31 / 53. szám
1997. december 31. • 30. évfolyam Vasárnap Szlovákiai magyar családi magazin Kórkép Kis szlovákiai horror, avagy amit legrémesebb álmaitokban r-j sem akartok... / 32 oldalas színes magazin Heti tévé- és rádióműsor 1998. január 3-tól 9-ig Riport Nem rénszarvasok húzta szánon érkezett a kicsikhez a farnadi Mikulás. Úgy szaporodnak a szépségkirálynők, mint egykor a brigádvezetőnők A legszebbek kora Púba Gyula __________________ Csin os lányaink, szép asszonyaink könnyebben találnak utat a nagyvilágba, mint vezető politikusaink Európába. Szépségkirálynőink Tokiótól Honoluluig csiílogtatják bájaikat, míg politikusaink az Európai Unió zöldhatárán ólálkodnak, hogy az alkalmas pillanatot kilesve, átsurranjanak. Dehát a nők valóban szépek, megnyerőek, intelligensek! A politikusaink pedig? Hát nem is tudom! A letűnt rendszerben is voltak szépségversenyek, de csak módjával. Ebben eszmei idegenkedés is lehetett. Nyugati métely! - vélhették főideológusaink. Minek is hivalkodnánk szép női combokkal, hamis vágyakat keltő, gömbölyödő keblekkel; dicsekedjünk a munkaeredményekkel! Élmunkásnő- ink nem igénylik, hogy bikiniben forogjanak a dobogón! A bársonyos forradalom ezen a téren is új szempontokat hozott. Felszabadította a nőiességet, kiengedte, mint szellemet a palackból. A parlamentben még meg sem kezdődött a nyelvtörvény vitája, amikor az első hosz- szú lábú nők megjelentek a képernyőn. S mire kirobbantak a privatizációs botrányok, Miss Szlovákiát rég megválasztották. Jócskán működött már a nemzeti tanácsban a koalíciós szavazógépezet, amikor az első családanya Mrs. Szlovákia lett. A csinos lányok és szépasszonyok tehát révbe értek, nem úgy a politikai élet. Az inkább lezüllött. Arra azonban még várni kellett, amíg a fess férfiak is színre léphetnek! Azután kerülhetett erre sor, amikor az alvilági párviadalokban ropogni kezdtek az első géppisztolysorozatok. Emlékezetem szerint Mr. Szlovákiát akkor választották meg először, amikor egy helybéli keresztapa Mercedese a levegőbe repült. A vetélkedési mozgalom életünk minden területére betör. Mintha életszervező erő kívánna lenni a szépség, a sarm, a rokonszenves arcéi! Tanúi lehetünk a legszexisebb politikus címért meghirdetett versenynek. Magántelevíziónk ankétot hirdet a legvonzóbb tv-bemondó kilétének megállapítására. Nemsokára felkutatjuk a legférfiasabb nagyapát! A közszolgálati televízió a legelfogadhatóbb kormánytag (ha van ilyen!) cím odaítéléséhez gyűjti a nézők szavazatait. Állítólag nemsokára komoly versengés indul a legmakulátlanabb privatizőr titulusért! Újévkor pedig majd megkeressük a legfeketébb kéményseprőt! A mozgalmat a jövőben még jobban ki kell szélesíteni és elmélyíteni. Komoly értékfeltáró hatása és jellemnevelő népszerűsége folytán életünk minden területén szép eredményekkel kecsegtet. Gondoljuk csak el, piacgazdaságunk bonyolult fejlődésének egyre gyakoribb kísérő jelensége a csőd (tönkreme- nés, bankrot), amely a bűnös múlt messzi homályából szükségképpen előhívja a végrehajtót. A korszerűség jegyében verseny indulhatna a leg- csinosabb végrehajtó címért! (Jutalma, titulusának jelképe, aranykalapács vagy ezüstdob lehetne.) Valóságunk ugyanezen berkeiből léphetne elő a legszebb munkanélküli (nő) és legjobbképű sztrájkoló (férfi) is! Manapság komoly gondokat okoz a szervezett bűnözés számos formája, a kábítószer-kereskedelem, a feketepénz-mosás és az autólopás. Mily korlátlan lehetőségek, mennyi értékes s amellett izgalmas alkalom! Mily lenyűgöző lenne például egy országos verseny a Legfessebb Bérgyilkos címért! Jutalma: arany kalasnyikov! Vagy: a legbájosabb feketepénz-mosónő, a győztes Gyémántszappan- díj tulajdonosa! Leányiskolák környékén: a legszexisebb driller! Á szervezett bűnözés elleni harc jegyében: a legbecsületesebb képű besúgó! Ugyanezen területről: a leggyengédebb verőlegény! Más valóságszeletek is kínálják témáikat. Hosszabb ideje figyelek bizonyos férfiakat. Megtermett szálemberek. Bár arcuk borostás, külsejük elhanyagolt, hogy ne mondjam, toprongyos, valahogy mégis mély értelmű életfilozófia birtoklásának a visszfénye kíséri őket. Párosával járnak, ám gyakran magányosan, nejlonszatyrot visznek a kezükben. Napi tevékenységük során rendszerint szemeteskukákban kotorásznak. Joggal vélhetnénk őket egyszerű marke- colóknak. Ám esti ájtatosságok és délelőtti misék idején megjelennek a templomok előtt, és szerényen lehorgasztott fővel alamizsnát gyűjtögetnek a hívőktől. Fontos új verseny témáját sugallják elemi erővel, amely országos sikerre számíthatna! Számos elődöntő, majd az országos döntő meghatározná: ki a Legdélcegebb Koldus?! Annak eldöntését, hogy a győztes miként képviselje országunkat a nemzetközi porondon, ál- lamférfiainkra bíznánk. Nincs kellemesebb dolog a világon, mint egy jó könyvvel lefeküdni... Vezércikk Konfucius Kövesdi Károly_____________ Konfucius, a nagy kínai bölcselő szerint az embernek három részre kell osztania az életét: az első harminc évben tanuljon, a másodikban utazzon, a harmadikban bölcselkedjen, vagyis adja át a tapasztalatait. Ugyancsak Konfucius szerint csak az méltó mások vezetésére, aki önmagát kormányozni tudja. Magyarán: aki nem ura önmagának és akaratának, ne akarjon másoknál bölcsebb- nek mutatkozni. Az önismeret, az önkontroll hiányában az ember kínos helyzetbe hozhatja magát. E megállapítás r • ugyan ma már evidenciának tűnik, ennek mégis az ellenkezőjét tapasztaljuk, különösen hazánkban, s különösen az ország vezetői részéről. Az évvégén mindenfelé szokás mérleget vonni. A szlovákiai mérleg mind politikai, mind gazdasági, mind erkölcsi téren elég siralmas lenne. Okait ismerjük, hatását érezzük, következményeit sejtjük, vagy legalábbis sejteni véljük. Mert pontosan senki sem tudhatja, milyen politikai következménye, gazdasági lecsapódása lesz annak, hogy Szlovákia tekintetében az integrálódó Európa várakozó álláspontra helyezkedett. Annyi tudható, hogy elmaradnak az EU- kölcsönök, kimaradunk a közös európai tervekből, a NATO katonai védőernyője alól kiszorulunk a senki földjére. Furcsamód leginkább a legkevésbé fogható társadalmi közérzet változása tapintható ki: a szlovák állampolgár még rosz- szabb kedvű, még levertebb, később még elkeseredettebb lesz, ha látja szomszédai előrehaladását, az életszínvonal javulását, a versenyképesség növekedését. De talán még nincs ok elkeseredésre, hiszen az országot ftem zárták ki-végleg a közösségből, tsak a tudtára adták, hogy rendezze á viszonyt - elsősorban önmagával. Azaz: válasszon olyan politikai reprezentációt, amely ura önmagának, vezetni és irányítani képes az országot. Akarjon és válasszon egy olyan kormányt, amely felelni képes a tetteiért, nem él vissza a hatalmával; nem beszél a levegőbe, és tudatosítja, hogy a kapott felelősség a felelősségre vonással, az elszámoltathatósággal jár.együtt. Ami a demokráciaalapja. A politikai felelősség súlya tehát nem a po- . Iitikus8k>hanem a nép vállán fekszik. Őfelsége a nép dönti el, hogyan tovább: cár atyus- kát-akar-e továbbra is, aki lejáratja az országot, semmibe veszi a népet, visszaél a kapott hatalommal, hitbizománynak tekinti az ország javait. Nincs lehangolóbb, mint a'léptennyomon megnyilvánuló szkeptikusokat hallgatni, hogy nincs mese, jövőre marad ugyanez a kormány, a szlovák nép újra megválasztja Őt. Mert az ellenzék tehetetlen, nem ismeri a nép helyzetét, nincs stratégiája a választásokra, nincs elképzelése a jövőt illetően. A károgó varjak kapcsán mindig az a félévnyi idő jut • eszembe, amikor megbuktatta}?. Őt. s az országot ideiglenes kottíiány vezette, amelyről azt sem'lehetett tudni, hogy a világon van. Folyt a törvényhozás, eliMt.a'nacibnalista hőbörgés, sehM-s.em ékelődött a szom- . szedők rovására, még a bűnözés sem Kafalmasodott el, ni Hónapjainkban. Pedig á Moravqík-koTipányhaksemTehettek hosszú távú, nagy tervei, tudva, hogy rövid a kiszabott kormányzati idő. S mégis nyugodtabb volt a légkör az országban. Szlovákia számára ez az év legfeljebb arra volt jó, hogy a társadalom megtanulja: ilyen vezetőkkel nem megy semmire. A boldogulás, a társadalmi béke és a nyugodt élet helyett egy szűk réteg tömte a zsebét, a polgár meg ette a kefét, szegényedett, betegedett és káromkodott. A Meciar- kormánynak a konfuciusi alma második cikkét kell jövőre a kezébe nyomnia: a tanulóidő letelt, ám utazzanak most már, amerre kedvük tartja. A harmadikról, az ő bölcselkedésükről pedig azt hiszem, boldogan lemondunk.
