Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-12-17 / 51. szám
22 1997. december 17. Kópé Gondolkodom , tehát... Karácsony este Rejtvényünkben Gömöri Kovács István fenti című verséből idézünk egy kétsorost. Vízszintes: 2. A versidézet első része. 8. Huzal. 10. Kicsinyítő képző. 11. Épület. 12. Hibázik. 13. Mázolja. 15. Növényrésze. 16. Tőszámnév. 17. Haltanya. 18. A munka egysége (ERG). 20. Szőlőtámaszték, 22. Rövid a szoknya, ezért hozzátesz egy darabot. 24. Román pénznem. 26. Regényszerző. 28. Nyávogni kezd! 29. Dal. 31. Adódik, előfordul. 33. Kis kerti ház. 35. Kutyaház. 36. Mondat eleje. 37. YA. 39. Végzet. 41. Haza. 42. A beszéd eleme. 44. Tegnap is ez volt. 45. Ének. Függőleges: 1. A versidézet második része. 2. Az idős ember támasztéka. 3. Csokoládé lehet ilyen. 4. Éva, Kati, Ede. 6. Norvég és magyar gépkocsijelzés. 7. Vízelzáró szerkezet. 9. Legelő. 13. Korcsolya a gyerek nyelvén. 14. Pusztít. 17. Morzejel. 19. Nyugtalanító, nehezen megoldható kérdés. 20. Németországi kikötőváros (KIÉL). 21. Időegység. 23. Kétjegyű mássalhangzó. 25. Erdélyi Noémi. 27. Sokat tud. 30. Méhlakás. 32. Rangjelző szó. 34. Sógor. 36. Hullámtörő gát. 38. Annak a tulajdona. 40. Végtelen arara! 41. Testrész. 43. Zeneművek címe előtti rövidítés (OP). 45. Római hatszáz. Beküldendő a vízszintes 2. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. Villanygyertyák Peti meg akarja gyújtani a karácsonyfa gyertyáit. Igen ám, de ehhez a négy vezeték közül melyiknek a dugóját kell a konnektorba dugnia? Dísz dísz mellett Ha ötféle díszből van öt-öt darabod, hogyan helyezed el valamennyit a négyzethálóban úgy, hogy minden sorba jusson minden fajtából, és sem vízszintes, sem függőleges, sem átlós irányban ne kerüljön egymás mellé két egyforma? $ 8 9 8^ ^ * ffiYiïÔfÔf eb Szép Ernő A kamarásról, aki aranytálcára lépett Volt nekünk, gyerekeim, valaha sok nemes bányáink közt egy bányánk, azt úgy hívták: Offenbánya. Élt ott egy nagy úr, egy királyi kamarás, aki olyan éktelen mód elgazdagodott, hogy már azt se tudta jó dolgában, hogy mit csináljon. Mit csináljon, hogy megkülönböztesse magát a közönséges halandótól, aki a kardja vagy a karja után él, aki kalapáccsal, gyaluval, meg ásóval-kapával keresi meg a mindennapi betevőjét. Szertelen felfuvalkodottsá- gában egy szép napon az jutott eszébe, hogy ő bizony nem léphet az ő recsegős karmazsin csizmája talpával arra a poros, sáros, pa- réjos földre, amelyet mindenféle kódis népség csizmái meg bocskorjai tápodnak. Hát azt találta ki a kamarás, hogy amerre sétált, jobbról balról két szolgalegény lépkedett előtte, azok egy-egy színarany tálcát raktak a jobb lába, meg a bal lába elé, hogy azokra az aranytálcákra tehesse le méltóságos talpait a kamarás. A városi lakosok megálltak, bámulták, csudálták a kamarás aranyos sétáját, majd elájultak a nagy tisztelettől. Eljutott ennek az aranytálcán sétáló kamarásnak a híre Mátyás királyig. Mátyás nem volt rest, felöltözött vándorló mesterlegénynek, elvándorolt Offenbányára, hogy a maga szemével lássa ezt a csudát. Bekvártélyozta magát egy csapszékbe, annak az ablakából nézegette kedvére vasárnap délelőtt, Dalj meséje Öregapó amint a kamarás ott lépeget az utca közepén kényesen, mint a páva, egyik lábával a másik után a tündöklő aranytálcára hágván és a tokáját kegyesen rezegtetvén, mikor sorba hajbókoltak feléje a polgárok, polgárasz- szonyságok. Hát azután madarai früstököt rendelt magának Mátyás, az a früstök pedig rántotta volt. Este azután, mikor tovább ment Mátyás, ráírta annak a csapszéknek a falára nagy betűkkel: Itt járt Mátyás király, megevett hat tojást, Látta aranytálcán templomba menni a kamarást. Nohát gyerekek, ennyi éppen elég volt az offenbányai lakosságnak, másnap már a szeme közé kacagtak a bolond kamarásnak. Az pedig harmadnapra elszökött szégyenében, tudom, istenem, sohase tette többet aranytálcára a lábát. Tudod-e, hogy-1000 karácsonyán (december 25-én) koronázták magyar királlyá Szent Istvánt?- 1236 karácsonyára ért vissza hazánkba Julianus barát?- 1476 karácsonyán tartotta lakodalmát Hunyadi Mátyás és Aragóniái Beatrix?-1585 karácsonyán volt nagy költőnk, Balassi Bálint és Dobó Krisztina esküvője a sárospataki templomban?-1716 karácsonyán (december 24-én) kezdte el írni II. Rákóczi Ferenc a franciaországi Grosbois-ban Vallomásait?-1844 karácsonyán ismerkedett meg Petőfi Sándor Csapó Etelkával?-1879 karácsonyán készítette el Edison az első használható szénszálas izzólámpát?-1898 karácsonyán (december 26-án) jelentette be a Curie házaspár a rádium felfedezését a francia Akadémián?- 1907 karácsonyán jelent meg Ady Endre Vér és arany című kötete?-1926 karácsonyán (december 27-én) mutatták be Kölnben Bartók Béla A csodálatos mandarin című táncjátékát? Messzi-messzi, hét városon s hetvenhét falun is túl, éldegél valahol egy öregapó. Ennek az öregapónak van tizenkét madara, s mind a tizenkettőt másképp hívják. Mikor int egyet öregapó, elszáll három madara. Nyomukban kemény fagy s vastag hótakaró támad. Második intésére ismét három madár ered útnak. Röptűkre olvad a hó, a mezőn kidugják fejüket a virágok. Harmadszorra is elrepül három, s amerre szállnak, az izzó mezőn a parasztok learatják a gabonát. Negyedízben is útra kél egy kis csapat: ködöt, esőt, hűvös szelet visz magával. Bizony furcsa madarak ezek. Négy szárnya van mindegyiknek s mindegyik szárnyban hét toll. Külön nevük is van ezeknek a tollaknak. A tollak egyik oldala fehér, a másik fekete. Ha kiterjeszti a madár a szárnyát, ragyogó világos lesz, ha ösz- szecsukja, mélységes sötét. Találjátok ki, miféle madarak ezek? * ick Az öregapó: az év. A tizenkét madár: a tizenkét hónap. Hármasával repülnek, mert egy-egy évszak - a tél, a tavasz, a nyár és az ősz - háromhárom hónapból áll. A madarak négy szárnya: a hónap négy hete, a hét toll pedig: a hét napjai. A tollak fehér oldala: a nappal, a fekete: az éjszaka. Rácz Noémi illusztrációi
