Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-07-02 / 27. szám
Modern élet 1997. július 2. 5 A globális felmelegedés hatására új járványok jelennek meg Gyilkos éghajlatváltozás? A bal oldali kép egy hasonló elven épült Kuala Lumpur-i irodaházat ábrázol. Jobboldalt egy ausztráliai termeszvár látható. Az építészek a természetből tanulnak Termesz-irodaház Bolygónk valamennyi élőlényének viselkedése függ az időjárástól. A betegséghordozó organizmusok is reagálnak az éghajlati változásokra. Éghajlatkutatók és járványügyi szakemberek együtt kezdik kutatni az éghajlatváltozás és az új járványok felbukkanása közti ösz- szefüggéseket. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a fosszilis fűtőanyagok nagyarányú elégetése következtében gyakrabban várhatók kánikulai időszakok, amit főként az öregek és a szívbetegek viselnek nehezen. A városi levegő ilyenkor a szokásosnál is szennyezettebb, ami tovább növeli az asztma gyakoriságát. A halászat, a mezőgazdaság nem lesz képes elegendő meny- nyiségű élelmet termelni egyes területeken, ha nem tud alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. A klímaváltozás a betegségek terjedését is befolyásolja. A melegedő és egyre fülledtebbé váló vidékeken növekedhet a malária, a trópusi náthaláz és a sárgaláz gyakorisága. A tudósok már a 80-as években észlelték a betegségek földrajzi eloszlásának lassú módosulását. Új betegségek tűntek fel, s visszatértek az egyszer s mindenkorra legyőzött- nek hitt kórokozók antibiotikumoknak ellenálló változatai. E jelenségek mögött természetesen nem csupán a globális felmelegedés áll. A nagyarányú erdőirtás űj fertőző betegségeket szabadított ki őserdei rejtekhelyeikről, a világturizmus, a népvándorlás pedig megkönnyíti e betegségek terjedését. Néha azonban a járványok kitörése teljes egészében az éghajlatváltozás számlájára írható, mint például a Latin-Ameri- kát 1991-ben sújtó kolerajárvány esetében, amelyért egyértelműen El Nio, a Csendesóceán egyenlítői régiójának felmelegedése tehető felelőssé. A felmelegedés és a kolera- járvány közötti döntő láncszemek a part menti vizekben élő evezőiábű rákok. A kolerabaktériumok ezeknek a rákoknak a páncéljára tapadva élnek. Az 1991-es felmelegedés következtében hirtelen elszaporodtak az algák Peru part menti vizeiben, melyek az evezőlábú rákok fő táplálékai, így a rákok is gyors szaporodásnak indultak. A kórokozók a tengeri eledellel kerültek az emberek szervezetébe. Az óceáni áramlatok és a hajók kikötőről kikötőre hurcolták a kolerát. A hivatalos jelentések szerint 350 ezer ember betegedett meg. Ugyancsak az El Nio volt a ludas az USA délnyugati részén 1993-ban kitört hantaví- rus-járványban. (Először a két Korea határvidékén felbukkanó, súlyos veseelégtelenséget okozó vírus amerikai változata a tüdőt támadja meg. 60%-ban halálos.) A terület meglehetősen száraz éghajlatú, azonban az a nyár meglehetősen csapadékos volt. Rengeteg táplálék jutott annak az egérfajnak, amely a vírus hordozója s azt a vizeletével üríti ki. A vírus a napon megszáradva, a szelek szárnyán utazott közeli s távoli városokba. 24 államban 124 megbetegedést okozott, melyek fele halálosnak bizonyult. Az El Nio okozta szokatlan járványok jól mutatják, mi várható a globális felmelegedés következtében. Az ENSZ jelentése szerint a Föld hőmérséklete a XIX. század óta 0,3-0,6 fokkal nőtt, és 2100-ig további 3,5 fokos felmelegedés várható. Ennek pontos hatását nehéz megjósolni, de néhány dolgot előrejelezhetünk. Tovább terjed a malária. Már most is 350 millió új megbetegedést és 2 millió halálesetet jelentenek évente, főként Afrikából, ám nem kizárható a betegség átterjedése a mérsékelt égöv bizonyos részeire. Hasonló a helyzet Latin-Ame- rikában a trópusi náthalázzal és a sárgalázzal. A felmelegedés fizikai, földrajzi és biológiai hatásai ugyanis egyszerre és kölcsönhatásban jelentkeznek. A kutatók szerint például a trópusi helységek fagyhatára a 70-es évek óta évtizedenként 60-80 méterrel emelkedik. A betegséghordozók így új meg új területeket hódítanak meg maguknak. A magasabb hőmérséklet gyorsítja a betegséghordozók életciklusát, nő az emberre veszélyes hordozók száma. A járványok terjedésével foglalkozó kutatók sajnos ugyanabban a helyzetben vannak, mint klimatológus társaik, akiknek legyen bár gyanújuk mégannyira alapos, kétségbevonhatatlan bizonyítékaik nincsenek rá, hogy a globális felmelegedés az ember tevékenységének következménye. Bár bizonyos összefüggések kétségtelenül fennállnak, a járványtankutatók sem állíthatják teljes bizonyossággal, hogy a Föld új járványai a globális felmelegedés eredményeképpen törtek ki. (hasze) A termeszhangyák a rovarvilág valóságos építőmesterei: a vak és süket termeszek több méter magas várakat építenek cementkeménységű anyagból (ehhez nyálukat, valamint a hozzá kevert szerves és szervetlen anyagokat használják fel). A trópusokon honos hangyafajta építőművészetének elsődleges célja, hogy állandó és kellemes hőmérsékletet nyújtson a lakóknak, váranként több millió termeszhangyának. A zimbabwei fővárosban elkészült az első o- lyan irodaház, melynek tervezői a termeszek módszerét követték. Harare 1480 méterrel fekszik a tengerszint felett, s nappal 40 fok fölé emelkedik, éjjel a fagypont közelébe süllyed a hőmérséklet. A modern épületekben eddig nélkülözhetetlen volt a légkondicionálás. Az új irodaházból azonban kihagyták ezt a drága berendezést, helyette az építés során a termeszvár elvét követték. Az irodaegyüttes két kilencven szintes tömbből áll, emeleteiket hidak kötik össze. A két tömb közötti, dísznövényekkel beültetett átriumot csúcsos oromzatú üveglemezek fedik be. Onnan ventilátorok áramoltatják folyamatosan a hűs levegőt, s a frissítő légáramlat a küszöbökbe épített réseken keresztül jut be az építmény helyiségeibe. Ha napközben emelkedik a hőmérséklet, a meleg levegőt az irodatömbök közepén lévő negyvennyolc légaknába terelik a ventilátorok. A meleg levegő onnan a kéményeken át a szabadba távozik. Az építész a teljes felület negyedére korlátozta az irodaház ablakainak méretét, melyeket vasbeton párkányokkal látott el. A betontúltengés ugyan első pillantásra a „szocreál” stílust idézi, de nagyon előnyös. A nagy betonfelület elnyeli a hőt, amely azután a hideg éjjeleken az épület fűtésére használható fel a ventilátorok segítségével. A létesítmény havi áramfogyasztása nagyjából a fele a hasonló kategóriájú épületekének, az irodákban állandóan 23-25 fokos a hőmérséklet. Csupán három novemberi napon melegedett fel túlságosan a levegő a házban - a házmester ugyanis elfelejtette bekapcsolni a ventilátorokat. (Dér Spiegel) A trópusi Afrika legtöbb járványa már nemcsak a bennszülötteket veszélyezteti A nagyarányú erdőirtás új fertőző betegségeket szabadított ki rejtekhelyeikről. Elkészült az első olyan irodaház, melynek tervezői a termeszek módszerét követték. Mozaik Swatch autó A Mercedes gyár és az SMH (az a svájci óragyár, amely a Swatch órát is készíti) együttműködésének gyümölcse a S mart kiskocsi. A városi autót saját tulajdonosa állíthatja ösz- sze. Egy katalógusból a vásárló nemcsak jövendő autója színét választhatja ki, de a külső és a belső elemeket és a kívánt méreteket is. A Smartot előreláthatólag az évvégén dobják piacra. Telepatikus telefonhívás Nem hívja a barátja? A telepátia segítségével ezt elérheti. Jose Feola szerint a telepatikus telefonhívástitka a türelem, a telepátiába vetett hit és a lazított állapot. Az amerikai tanár azt tanácsolja, hogy a telepatikus telefonhívás közben csak a kiválasztott személy fényképére nézzünk, gondolataink ne kalandozzanak el másfelé és világosan fogalmazzuk meg, miért akarunk beszélni az illetővel. Ne csüggedjünk el, ha első kísérletünkre nem érkezik válasz. Másnap újra ismételjük meg. Jose Feola szerint akkor rendelkezünk ezzel a képességgel, ha öt próbálkozásból legalább egy eredményes. Akkumulátor műanyagból A jelenleg használatosaknál könnyebb akkumulátorok előállítása terén a kis mennyiségű szennyező anyaggal vezetővé tett műanyagok újabb reményeket keltenek. A John Hopkins Egyetem kutatóinak nemrég sikerült előállítani az első teljesen műanyagból készült akkumulátort: a vékony, hajlékony cella elektródái fluorfeniltiofénekből készültek, elektrolitként pedig egy bórtar- talmú gél szolgál. Biztató a cella kapocsfeszültsége: három volt. A műanyag akkumulátoroknak persze még vannak hátrányaik. Az egységnyi tömegre számított tárolt energia menynyisége még elmarad a rekordot tartó lítium-akkumulátorokétól. Az optimális feltöltéshez különleges elektronikára van szükség. Hermetikus lezárásuk sem könnyű, a levélbombákban való felhasználásukat pedig röntgenámyékot adó rácsozattal kívánják meggátolni. Hajlékonyságuk, könnyűségük azonban sok alkalmazó fantáziáját mozgatja meg, különösen miután előkészületben van a tízszer nagyobb energia tárolására alkalmas változat. Botkormányos Mercedes A világszerte nagy népszerűségnek örvendő Mercedes gépkocsik gyártói azt tervezik, hogy néhány autójukon - akárcsak a repülőgépeken - botkormányra cserélik a kormánykereket. Ezeken az autórepülőkön olyan vezérmű is lesz, amelyet a vezetőnek kell beprogramoznia, de a vezérmű arra is képes lesz, hogy a téves parancsokat felismerje, és azokat nem fogja végrehajtani.
