Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-07-16 / 29. szám

Nagyvilág 1997. július 16. 7 Egyes vélemények szerint felborult a Föld időjárása, mások szerint csak az információáradat riasztja az embereket Teljesen megbolondult az időjárás? A hőhullámok Afriká­ban több mint száz­ezer áldozatot köve­teltek. A tavalyi év folyamán 594 ter­mészeti katasztrófát jegyeztek fel, amelyek körülbelül tizen­kétezer áldozatot követeltek. A keletkezett károkat mintegy százmilliárd márkára becsülik. Mi történik Földünkön az időjá­rással, hiszen egyre kiszámítha­tatlanabb? A szakemberek véleménye kü­lönbözik. Egyesek, mint például Wolfgang Wesp, a ZDF tévéadó munkatársa, úgy gondolják, tel­jesen normális jelenségről van szó. Az ENSZ szakemberei azt állít­ják, hogy bolygónk klímája ál­landóan változik. A Földön me­legebb lesz, és szokatlan hősé­gekkel kell szembenéznünk. Németországban például az utóbbi tíz év alatt 1 °C-al emel­kedett az átlaghő­mérséklet. Száz év alatt 3,5 °C-kal fog emelkedni. Az idei tavasz is bolondos volt. Miért havazott például Közép-Euró- pában még április­ban is? A trópusokon egyre melegebb van, a pólusokon egyre dermesztőbb a hi­deg. Ebből az követ­kezik, hogy térsé­günkben egyre gyakoribbak lesznek a frontális ellentétek összecsapásai. Sokan azt állítják, mi magunk tehetünk róla, hogy az időjárás megváltozott. Az energiaterme­léssel és -fogyasztással automa­tikusan felmelegítjük földünk hőmérsékletét. Minél melegebb a levegő, annál több pára gyü- lemlik fel a felhőkben. A felhők 1997-ben a Nap felületén állítólag nem várható nagyobb robbanás. elnehezülnek, és ahelyett, hogy nagy területeken esne az eső, csak helyenként esik, ott viszont nagyobb meny- nyiségben. A tavalyi nyár az utóbbi 150 év legmelegebbike volt. A Müncher Rück, a természeti katasztró­fák elleni védekezés­sel foglalkozó szerve­zet szerint a jövőben az eddiginél hétszer gyak­rabban fogunk természeti ka­tasztrófákban részesülni. Lehet, hogy nem mi vagyunk a felelősek, hanem egy-két üstö­kös? A szakemberek ezt is ta­gadják. Földünk klímáját a vi­lágűrből talán csak a napkitöré­_________ sek befolyásolják. A Nap felületén lezaj­ló egy-egy robbanás (amely mintegy 150 millió négyzetkilo­méternyi felületen zajlik le) óriási gáz­felhőket szabadít fel, amelyek növelik az ibolyántúli su­gárzás intenzitását. Ennek hatása főleg a trópusokon érvé­nyesül, ahol felme­legszik a levegő. En­nek következtében növekszik a hőmér­séklet-különbség észak és dél között, s ez okozza a sok ka­tasztrófát. Az előrejelzések sze­rint viszont 1997-ben a Nap fe­lületén nem várhatóak nagyobb robbanások. Müncheni szakemberek azt jó­solják, hogy az elkövetkező években hidegebbek és nyirko­sabbak lesznek a telek, míg a nyarak forróbbak, kevesebb A nagy árvizek 1996- ban Kínában három­ezer ember halálát okozták, egymillió em­bert evakuáltak. A kár harmincmilliárd márka volt. Az alacsony légnyo­más, amely az 55. hosszúsági kör táján keletkezett, tavaly 263 áldozatot köve­telt Európában. A kár: 2 milliárd márka. Az Északi-sarki hóvi­harok déli irányban mozognak. Tavaly 108 ember halálát okozták és 8 milliárd márkányi kárt. A szélviharok elerik a 190 km/ó sebességet. 1996- ban a Karibi-térségben és az USA-ban 103 áldoza­tuk volt. A kár mértéke 7,6 milliárd márkányi volt. í A hatalmas árhullámok a déli féltekén tavaly 2439 ember halálát okozták. A kár 8 milliárd márka volt. Három eiméiet Ipari hatások A hőenergia termelésével növeljük a Föld hőmérsékle­tét. Több vízpára keletkezik, az esők trópusiakká, a viha­rok gyakoribbá válnak, el­szaporodnak a katasztrófák. Napkitörések A Nap felületén történő gáz­robbanásoktól erősebb az ÜV-sugárzás a Földön. A tró­pusok még melegebbek lesz­nek, míg a sarkok hidegek maradnak. Emiatt hidegebb nyarak várhatók Közép-Eu- rópában. Klimatikus körforgás Az egyenlítői tengeri viharok húszévente megváltoztatják a hőmérsékletet. A hideg cik­lus idején nálunk a telek eny­hék, a nyarak melegek. A meleg ciklusban (az évezred végéig) a telek hidegek, a nyarak enyhék Európában, állítja M. McCartney, a Woods Hole Oceanographic Institution munkatársa. Az idei nyárra szóló előrejelzés szerint az északi féltekén szép idő várható. Gyakori viharokkal le­het számolni Németország déli részén, Ausztriá­ban és Svájcban. A szép nyári idő valószínűleg augusztus végéig tart majd. csapadékkal. Az időnkénti esők azonban hasonlóak lesznek a trópusi zivatarokhoz, s főleg az Alpokban (Ausztriában, Svájc­ban) nagy árvizeket okoznak. A száraz időszakban néhány helyen (például Franciaország déli partjainál) kritikus mértékű csapadékhiánnyal kell számol­ni. Ezekben a hónapokban csak a gleccserek segíthetnének, a- melyek részben pótolhatnák a folyók vízhiányát. A jövőben azonban ezekre sem lehet szá­mítani, hiszen 1850 óta a gleccserek fele fokozatosan el­olvadt. Az időjárás tehát minden valószínűség szerint már nem lesz olyan, mint ré­gen. Stern magazin Az 1996-os katasztrófák következményei Európa A téli viharok és a hideg követ­kezménye: 177 halott, 1,9 milliárd márkányi kár. Lavi­nák a Pireneusokban: 86 ha­lott. Árvizek Olaszországban és Ausztriában: 38 halott, öt­venmillió márka kár. USA Szélviharok: 85 halott, két­milliárd márkányi kár. A leg­utóbbi negyven év legna­gyobb szárazsága: mintegy ötvenmilliárd márkányi kár. A történelem legnagyobb torná­dója és árvize Chicagóban. 2 halott, a kárkb. 300 mülió márka. Dél-Amerika Az utóbbi harminc esztendő legnagyobb esőzése ötven­nyolc ember halálát okozta Rio de Janeiróban. Észak-Afrika Az utóbbi hatvan év legalacso­nyabb hőmérséklete és legna­gyobb havazása hetven ember halálát okozta. Távol-Kelet Az utóbbi ötven év legna­gyobb árvizei Indonéziában: huszonnégy halott, 200 millió márkányi kár. Tornádók és ár­vizek Bangladesben: 925 ha­lott, kétmillió ember fedél nél­kül, 500 000 elpusztult lakó­ház. Húsz esztendő óta a legna­gyobb árvizek Vietnamban: 262 ember halt meg, négymil- lióan maradtak fedél nélkül, a kár mintegy 1,8 milliárd már­ka. Kínában az utóbbi 150 év leg­nagyobb árvizei: 2700 halott, ötmillió lakóház, 8000 üzem elpusztult, a kár negyvenmilli- árd márka. Gazdagok sportja Amikor két éve megnyi­tották a Pozsonyhoz kö­zeli Cseklészen az első szlovákiai golfklubot, a tagsági díjat nagyon óva­tosan 79 000 koronában szabták meg, ami bagatel a világ nagy klubjaihoz képest. A cseklészi Golf and Country Clubnak ma már több mint száz tagja van, akik a „százas” tag­ságnak megfelelően ma­gasabb tagsági díjat, 125 000 koronát fizetnek évente. A klub tagságát egyébként el lehet adni és örökölni is lehet. Akit nem érdekel a tagság, al­Vasárnapi pletykák kalmi játékra is „beugorhat”. A klub nem titkolja, hogy szeret­né ide csalogatni az európai szuperligát, a Volvo Tourt. Eh­hez azonban a kilenclyukú pá­lyát tizennyolc lyukúra kell bővíteniük. Plus 7 dní A britek és a heroin Rekordtermésnek örülhet­nek Afganisztánban a mák­termesztők. Az idén sokkal több ópium vándorol Angliá­ba, mint az utóbbi években. A csempészet Kirgízián és Oroszországon keresztül zaj­lik, ahonnan Európán keresz­tül vándorol a szigetországba a kábítószer. A naponta út­nak induló mintegy 100 kiló tiszta ópiumból az orosz vá­mosoknak alig egy töredéket sikerül elcsípniük. A legjobb csempészeknek a kirgiz pa­rasztok bizonyulnak, akik szolgálataikért néhány kiló liszttel is beérik. Focus A halálos szex Sokan azt állítják, nem köny- nyű nőnek lenni, mégis, a gyengéd nem képviselői hosz- szabb életűek a férfiaknál. Brit tudósok újabban azt állítják, hogy a férfiak, testi adottsága­iknak köszönhetően, hosszabb életre vannak „bekódolva”. Hogy mégis rövidebb ideig él­nek, azt a gyakoribb és meg- erőltetőbb nemi életnek kö­szönhetik. A tudósok szerint ezt bizonyít­ják a kukacokkal és a laborató­riumi patkányokkal végzett kí­sérletek, de erre utalnak az eu­nuchok élettartamál a vonat­kozó adatok is. Az utóbbiak­nak állítólag tizenhál om és fél évvel további életre van remé­nyük, mint az aktív nemi éle­tet élő férfiaknak. Kérdés persze, mirejokaz ilyen évek? New Scientist

Next

/
Thumbnails
Contents