Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-11-26 / 48. szám

1 í j 1997. november 26. Kultúra Heti kultúra Filmbemutató Rizsporos intrikák Patrice Leconte filmje XVI. Lajos udvarába vezet, a forra­dalmat megelőző időkbe. A főhős Ponceludon (Charles Béri ing), az elszegényedett földbirtokos, aki Versailles-ba indul, hogy megnyerje az uralkodót terve végrehajtásá­hoz. Ponceludon birtokán ugyanis pusztít a mocsárláz, s hogy termővé tegye földjét, megszűnjön a szúnyogok ter­jesztette kór, le kell csapolni a lápot. A felvilágosodás esz­méit valló, idealista kisnemes úgy hiszi, az uralkodó támo­gatja majd. Ám a királyhoz bejutni lehetetlen. Az udvar tele van minden rendű és rangú kérvényezővel, akik­nek szinte éltformája a vára­kozás. Ponceludon segítőre akad De Bellegarde márki (Jean Rocheford) személyé­ben, akitől megtudja, hogy az előkelő társaságon át vezet az út a királyi meghallgatás felé. A társaság pedig csak a szelle­mes társalgókat fogadja be. Ponceludon, aki azelőtt nem forgolódott magas körökben, megpróbálkozik az úri társa­ság szórakoztatásával. Éles elméjű, jó társalgó lévén, fel­karolja őt a király szeretője, Madame de Blayac (Fanny Ardant). A jó szándékú kisne­mes sikerei rövid életűek, nincsen felkészülve az udvari intrikákra. Egy-egy szelle- meskedő szóváltás, egymás könyörtelen kigúnyolása nyo­mán bárki nevetségessé vál­hat, és ezekben a körökben a nevetségesség maga a halál... A rendező kissé elrugaszko­dott a kosztümös film műfaji szabályaitól. A valószerűség­re, de nem az aprólékos rea­lizmusra törekedve idézi meg a kort: ,A forgatókönyv lehe­tővé tette számomra, hogy felfedezzek egy kort, amelyet nemigen ismertem. Olyan ér­zés volt, mintha rejtett ajtó­kon léphettem volna be a 18. századba. Elképesztő szoká­sokra bukkantam. Felfedez­tem az udvaroncok vad, kao­tikus világát, amelyben a gyil­kos szellem volt az úr. Lebi­lincselő volt az a felfedezés, hogy a 18. századi emberek éppen olyanok voltak, mint ma bármelyikünk. Ha van va­lami, ami nem változott az évszázadok során, az az em­beri természet...” _______________Heti hír _________ Dr . Ross (és) csintalan Nagy kő esett le a Vészhely­zet producerének szívéről, amikor sikerült megegyeznie George Clooneyval, vállalja el szerepét a kórházszéria újabb folytatásaiban. Miután a színész igent mondott s a gyártó nyeregben érezte ma­gát, nyomban egy levelet is csatolt Ross doktor szerződé­séhez. A nyers hangú episz­tola arra kéri Clooneyt, hogy a forgatócsoportot és szí­nésztársait kímélje meg ed­digi csínytevéseitől és tréfái­tól, mert már mindannyiuk- nak elegük van abból, hogy összevissza keveri az orvosi műszereket, mosószeres víz­zel locsolgatja a műtőpadlót és csipkelődő, ironikus vicce­it is unják már. A gyártásve­zető arra is felhívja a figyel­mét, hogy ezentúl nem fogja kifizetni a csintalanságok mi­att keletkezett több ezer dol­láros kárt. Szerelem érdek nélkül. Tévéfilm Aszlányi Károly regénye nyomán. Sok hűhó Emmiért A film férfi főszerepét Kulka János alakítja Oláh Csaba felvétele Várhegyi Andrea Aszlányi Károly nevét a mai színházjáró közönség elsősor­ban a Hét pofon című színműve kapcsán ismeri. Nem csoda, hi­szen az irodalomtörténészek egykoron kispolgári szemléletű giccses szórakoztatónak titulál­ták, művei átmenetileg a fele­dés homályába merültek. A Sok hűhó Emmiért című re­génye most filmen éli tovább új műfajú életét. A kötetet Jánosi Antal, a televízió dramaturgja vette a kezébe, mélylélektani elemzésnek találta, és Molnár György rendezőnek ajánlotta a figyelmébe. A történet magával ragadta Molnár Györgyöt, aki Dániel Ferenccel együtt megír­ta a forgatókönyvet. A húszas évek végén és a har­mincas évek elején játszódó Nem kedvelem az egymásnak feszülés drámáit. történet magyarországi kor­rajz. Bár a gazdasági világvál­ság, a fasizmus kialakulása jel­lemzi ezt az időszakot, az írás mélyen emberi, fókuszában az érdek nélküli szerelem áll. Ma­napság ezt az érzést - ha még tisztán létezik, reméljük igen - az érdek gyakran hálózza be. Itt a férfi beleszeret egy húszéves egyetemista lányba. Feladja po­litikai és anyagi karrierjét, a vi­haros érzelem sok akadályt le­győzve jut révbe. A tévéfilm 25 nap alatt több vi­déki és fővárosi helyszínen ké­szült. A forgatócsoport járt Kis­orosziban, Tahitó tfaluban, a zsennyei kastélyban. A vége fe­lé haladva a munkával egy éj­szakára a stáb a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szépséges köz­ponti épületébe költözött. A faburkolatú, tiszteletet paran­csoló olvasóteremben az egyete­misták vizsgára készülnek. Kö­zöttük ül Emmi, a középkorú urat elbűvölő diáklány is. Éppen azt a jelenetet rögzítik - ki tudja, hányadik próba után -, amikor betoppan az elegáns férfiember, és féltékeny pillantásokkal érzé­keli a lány és a mellette ülő fia­talember suttogását. A főszereplő Kulka János. Két felvétel között arról kérdezem, kedveli-e Aszlányi Károlyt? „Bevallom, nem nagyon ismer­tem eddig. Ifjúkoromban Sze­geden láttam egy előadást. Az a Hét pofon volt. Akkor Medvecz- ky Ilona játszotta a női főszere­pet, szenzációszámba ment az alakítása.” Hogy mennyire áll közel Kulká- hoz a ’30-as évek Magyarorszá­ga? „Nem lehetett könnyű kor, a nagymamám elbeszéléséből, a történelmi tanulmányokból is­merem. Nem szerettem volna akkor élni.” A filmbeli figurával ennek elle­nére azonosulni tud. „Van egy évem és magam is negyvenéves leszek. Meglepett a regény olvasása közben, hogy mennyire hasonlítunk egymás­ra Nánási Gáborral. Szórakoz­tató újdonság számomra. Jó történet, igen szellemes. Előre elolvastam a regény végét, hogy biztos legyek a boldog végkifejletben” - mondta ciga­rettafüstjébe burkolva a nép­szerű színész. A tévéfilm rendezője Molnár György: Hogy miért éppen Aszlányit vá­lasztotta filmjének szerzőjéül? ,A mű 1938-ban íródott, még­sem tűnik korszerűtlennek. Örök igazsága, hogy a kapuzá­rás előtti férfiak beleszeretnek egy náluk jóval fiatalabb nőbe. Olyan is előfordul, hogy egy húszéves lány nem a saját kor­osztályába szerelmes. Ez a kis­lány azonban nem adja könnyen magát. A főszereplő gazdag földbirto­kos, akit a politika emelt ilyen magasságba, egykor filosz volt, most kastélytulajdonos, a felső tízezer tagja.” Hogy kik kaptak szerepet a filmben? ,A női fősze­replő Gubás Gabi, a Radnóti Színház tagja, egy éve végzett a főiskolán, ez az első filmfőszere­pe. A feleséget Kováts Adél ala­kítja, az inas Garas Dezső, de lát­ható a filmben Benek Miklós, sőt a rádiós és tévés szerkesztő­riporter, Sípos Tamás is. A film operatőre Zádori Ferenc, a jel­mezt Füzér Annamária, a díszle­tet Dévényi Rita tervezte. Mindig az alulnézet izgatott, szerelem, barátság, család ér­dekelt. Nem kedvelem az egy­másnak feszülés drámáit. Re­mélem, kedves vígjáték kere­kedik belőle. A nézők valamikor karácsony és szilveszter között láthatják a Sok hűhó Emmiért című tévé­játékot.” Bujtor István a nyáron filmre viszi Hyppolit modern történetét. Nem fél az újabb változattól. Pénzért kilóra vásárolható arisztokrácia és intelligencia BÁRÁNYJÁNOS _______________ Re mek volt. Ennyit mondott Bujtor István a Hyppolit, a lakáj előadása után a Komáromi Jó­kai Színházban. Nemrég neki gratuláltak. Három nappal a ko­máromi premier után, Székesfe­hérvárott az ő rendezésében mutatták be a darabot. Mennyiben más az önök elő­adása? Harsányabb. A komáromi visz- szafogottabb Hyppolit, a lakáj. Néhány szülésznél olyan leheletfinom színészi játék érvé­nyesül, ami nekem nagyon tet­szett. A székesfehérvári Vörös­marty Színházban rövidebb az előadás, többet nevetnek a né­zők. Az ön szakmájában ritkaság, hogy az egyik rendező elmegy megnézni a másik munkáját. Bodrogi Gyula látta a székesfe­hérvári előadást?- Eljött és gratulált. Én is őszinte szívvel gratulálok majd neki ez után az előadás után. Nagyon jóban vagyunk Gyulával. Kurió­zum, hogy egyszerre rendeztük ugyanazt a darabot. A komáromi színpadon ki tet­szett önnek? Mindenki. Különösen tetszett a Schneidemét alakító Cs. Tóth Erzsébet. Nagyon tetszett a Nagy Andrást játszó Kukola Jó­zsef játéka és a Makáts Csabát alakító Mokos Attila. De remek volt Mimi is. Kecskés Marika pontosan eltalálta a nyafka kur­tizánt. Fergeteges volt a Bőg a tehén, Julcsa és Tóbiás kettőse. Talán egy kicsit hosszú az elő­adás. Az ember nevetőizmai is elfáradnak egy idő után. Bárány Frigyes és Tóth Tahi Má­té milyenek Hyppolit és Schneider Mátyás szerepében? Hyppolit és Schneider eleve meghatározó személyiségei a színháznak, ahol ez a darab színre kerül. Bárány Frigyes olyan Hyppolit, mint itt Boráros Imre. Kimért angol úriember. Varga Róbert felvétele Tóth Tahi Máté a komikusi vé­náját vette elő. Dráfi Mátyás sokkal visszafogottabb Schnei­der Mátyás. Talán még élőbb fi­gura, mint amüyet Tahi hoz. Viszi majd őt a győri Oszkárba, melyet a napokban kezd ren­dezni? Ő hoz engem, hiszen én megyek hozzájuk rendezni a Győri Nem­zeti Színházba. Az amerikai víg­játék főszerepét alakítja. Sylvester Stallone és Ornella Muti csalta a nézőket a darab filmváltozatára a moziba. Fil­met nem tervez mostanában? Egy modem Hyppolitot szeret­nék forgatni a jövő nyáron. Nap­jainkban játszódó történetet, amely rímel az eredetire. Hiszen ugyanolyan világot élünk, mint akkor, amikor Schneider Má­tyásék feltörtek. Pénzért kilóra vásárolható az arisztokrácia, az intelligencia, az értelem. A hu­mor oldaláról szemlélve igyek­szem ezt filmre vinni. Nem fél a legendás film míto­szától? Azért nem félek, mert nem egy új Hyppolit, a lakájt akarok te­remteni. Nem is ez lesz a címe. Csak az alcímben utalok majd az eredetire. Ez egészen más sztori lesz. Remélem, olyanra si­keredik majd, mint az eddigi filmjeim, s ez is tetszeni fog a nézőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents