Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-11-12 / 46. szám
1997. november 12. Sport Major Tímea Pozsonyban immár fitness-világbajnokként üdvözölte a Vasárnap olvasóit A zselízi lány második trónfoglalása Major Mária Amikor pozsonyi fitness- világbajnoki címe megszerzése után azzal szólítottam meg Major Tímeát, hogy beszélgessünk el a Vasárnap számára, örömmel beleegyezett. Az interjú elején megjegyezte, hogy kérésemmel megelőztem, ugyanis ő már tervezte: mint annyiszor, újra felhívja a szerkesztőséget. „Eddig minden versenyem után jelent seny után pedig gratuláltak. Sok jókívánságot és telefonhívást kaptam Zselízről a barátaimtól, ismerőseimtől. Persze akadnak olyan emberek is, akik nem voltak oda a helyezésemtől, de ez is része minden sikernek. S mi lesz a következő lépés? Máris utazunk vissza az USA- ba, Kaliforniába, hogy felkészüljek első profi versenyemre, a Fitness Olympiára, amely Kemény munka a kaliforniai Brentwood Pro Gym edzőtermében már látom magam a színpadon, elképzelem, hogy fogok szerepelni... és persze Jozef is hajt. Hogy ismerkedtetek össze Jozeffei, aki már tizenhat éve kint él Kaliforniában? A kilencvenhatos szlovák bajnokság előtt eljött ide, hogy előadást tartson nekünk a sérülésekről és a rehabilitációról. Akkor beszélgetni kezdtünk, ő tehetségesnek talált és felajánlotta edzői tapasztalatait. De az elejétől fogva mindketten éreztük, hogy itt valami többről is szó van. Egyszer elpanaszottad, menynyire nehéz, ha az edződ és partnered ugyanaz az ember. Igen, ez nagyon bonyolult dolog. Kiváltképpen verseny előtt, amikor az a legfontosabb, hogy éppen milyen formában vagyok, mit ettem és mikor lesz a következő edzésadagom. Ilyenkor megtörténik, hogy az egyik szerep kiszorítja a másikat. meg rólam írás a Vasárnapban. Ez számomra azért fontos, mert Zselízen, ahonnan származom, sokan olvassák a lapot, és egyszerűen nem akartam őket kihagyni...” Beszélgetésünket végighallgatta Tímea Szlovákiából származó, de az USA-ban élő edzője és élettársa, Jozef Drsman is. Pár nappal a verseny után meg tudod mondani, mit is jelent számodra ez a győzelem? Nem, mert az idő rövidsége miatt még nem tudatosítottam teljesen, hogy én vagyok az új világbajnoknő. Még mindig nagy a zsongás körülöttem, ugyanúgy, mint első trónfoglalásom, az Európa-bajnoki cím megszerzése után. Amikor a fitnesszel kezdtem foglalkozni, nem azzal a szándékkal tettem, hogy egyszer világversenyt nyerjek. De azután, ahogy megismertem Jozefet és együtt kezdtünk el dolgozni, ezt tűztük ki célul. Hogyan reagáltak az emberek a győzelmedre? Pozsonyban még a verseny előtt megtörtént, hogy a járókelők megállítottak az utcán, és sok sikert kívántak, a vernovember 22-én lesz New Yorkban, a véletlennek köszönhetően éppen Jozef születésnapján... IVIi az a mozgatóerő, amely mögötted áll? Elsősorban szeretek így élni. Szeretek edzeni és egészségesen táplálkozni, ez az én életstílusom. A versenyre való felkészülés utolsó két hete a legnehezebb, ekkor az hajt, hogy Tudom, hogy tizennégy évesen Zselízről eljöttél Pozsonyba, és önállósítottad magad. Nekem egyszer azt mondtad, hogy ez a lépés nehezebb volt, mint amikor Amerikába mentél ki. Azért volt nehezebb, mert fiatal voltam, diákszálláson laktam, és minden idegennek tűnt. Amikor Kaliforniába mentem ki, az sem volt egyszerű - nem tudtam, mi vár rám, milyenek lesznek az emA pozsonyi vb színpadán (Tímea középen) Egy kis lazítás a strandon. Tímea és Jozef Drsman Santa Monicában Fotók: Muscle and Fitness berek, az igazi nagyváros -, de tudtam, hogy nem fogok elveszni. Ott ugyan egy teljesen más világ fogadott, de már ismertem saját magamat, tudtam, mi a célom, mi tesz boldoggá és milyen emberek között szeretnék élni. Számodra mi a legnagyobb különbség az itteni és az amerikai életstílus között? Amikor kimentem Amerikába, tudtam, hogy hiányozni fog a családom és a barátaim, de Jozef sokat segített nekem. Ő nagyon jószívű és jó a humorérzéke. Kissé nehéz volt számomra megszokni az ottani emberek gondolkodásmódját. Nekik egészen más az értékrendjük. Azt hiszem, a kis dolgoknak nem tudnak örülni és nagyon kényelmesek. Los An- gelesnek ráadásul az a különlegessége, hogy az ottani emberek a belső értékekkel szemben a külső dolgokat részesítik előnyben. Ott sokat számít a külcsín, ami sok előítélethez vezet. A nők egyenrangúságért küzdenek, a férfiak meg nagyon tudnak bókolni. Az amerikai udvariasságnál nehéz megállapítani, mikor gondolják őszintén amit mondanak. Mi kell ahhoz, hogy az ember Amerikában is sikert érjen el? Mindenki hordoz magában valamilyen különleges képességet, csak fel kell ismerni, tökéletesíteni kell, és ki kell tudni használni. És hinnie kell ebben a képességében, hogy fel tudjon állni a kudarc után is. Én megtaláltam a fitnesst, Név: Major Tímea Született: 1974. október 2- án, Zselízen Magassága: 172 cm Súlya: 69 kg/61 kg (az utóbbi versenysúly) Méretei: 91-56-90 Sportsikerei: világ- és Európa-bajnok (1997); ezt szeretem és ez tesz boldoggá. Mit várhatunk még tőled a jövőben? Amit eddig elértem, arról egykor nem is álmodtam. Most éppen a Fitness Olympia versenyre készülök teljes erőbevetéssel. Majd kiderül... Mindenesetre tudom, hogy ez már több, mint egy sportesemény, ez már biznisz is és ott minden apróság számíthat. Gondoljatok rám november 22-én... szlovákiai fitnessbajnok (1995), második helyezett (1994, 1996, 1997) Példaképe: mindenki, aki nagy célokat ért el, de szerinte a kis dolgokból és a kisemberektől is sokat lehet tanulni Névjegykártya Kuriózumkosár Mennyit kerestek a legjobb atléták? Ideális körülmények között egy-egy világelső atléta ebben az évben akár 510 ezer dollárt is kereshetett volna. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) ugyanis a világ- versenyeken az érem mellé pénzjutalmat is adott a legjobbaknak. És nem keveset! A fedettpályás világbajnok ötvenezer dollár és ráadásképpen a világcsúcsért ugyanilyen összeget kapott. Athénben a szabadtéri vb-n már hatvanezer dollár járt a győztesnek, s a világrekord kerek százezret ért. A fukuokai Grand Prix-döntő versenyszámonkénti nyertese újra ötvenezerrel, az összetett első kétszázezerrel gazdagodott. A Nebiolo elnök által az atlétika aranyévének minősített 1997-ben legnagyobb sztárjaira az IAAF negyvenmillió amerikai dollárt költött. Kik kerestek a legtöbbet? Férfiak: 1. Wilson Kipketer (dán) 250 ezer dollár; 2. Lars Riedel (német) 150 ezer; 3. Mark Crear 100 ezer; 4. Jan Zelezny (cseh) 62 ezer; 5.-11. Hicham El Guerrouj (marokkói), Frank Frederick (namíbiai), Róbert Andersen (dán), Khalid Boulami (marokkói), Joseph Keter (kenyai), Szergej Bubka (ukrán), Iván Pedroso (kubai), mind ötvenezer dollárt. Nők: 1. Astrid Kumbernuss (német) 250 ezer dollár; 2. Deon Hemmings (amerikai) 130 ezer; 3. Kim Batten (amerikai) 100 ezer; 4. Inga Babakova (ukrán) 70 ezer; 5. Ashia Hansen (brit) 62 ezer; 6. Ana Fidelia Quirot (kubai) 60 ezer; 7.-9. Marion Jones (amerikai), Carla Sacramento (portugál), Sally Barsosi (kenyai), mind ötvenezer dollárt. További nevek az áldozatok listáján Szomorú volt a himalájai ősz a szlovák hegymászók számára. Mint arról korábbi számainkban már beszámoltunk: a 8 163 méter magas Manaslu megmászása közben Juraj Kardhordó eltűnt, Milán Rybansky pedig a visszatérés kimerítő óráiban lelte halálát. Szinte ugyanazokban a napokban, ugyancsak a Himalájában, a Pumor csúcs (7 161 m) alatt történt tragédia áldozata lett további három szlovák hegymászó: a nyitrai Peter Lenco, valamint az eperjesi Pavol Dzuman és Frantisek Miscák. Halálukat valószínűleg kötélszakadás okozta. Ezzel a Himalájában maradt szlovák hegymászók száma tizenegyre emelkedett. A hét fotója, avagy hajlékony futballisták a zöld gyep fölött. A hor- vát Vlaovlc (jobbról) egy ukrán védővel csatázik. CTK-felvétel