Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-09-24 / 39. szám
Wilson Kipketer, a kenyai dán, aki kivételesen nem futva járt iskolába ___________________________________Sport 19 97. szeptember 24. Miért koptatja Kamancza a kispadot? Világmárka az atlétikában Mint legtöbbször, ezúttal is Wilson Kipketer (jobbról) nyeri a nyolcszázat CTK-felvétel Luhovyval kezdte. Urban Klara________________ Le het, hogy egyszer majd valaki megfejti a titkot: vajon a „Kip” előtag valami különleges tulajdonságot rejt-e. Tény és való, hogy az így kezdődő kenyai nevek egész sor futóegyéniséget adtak a világnak: Kiptanui, Kipkoech, Kipkorir, Kiptoo, Kiptum és legutóbb Kipketer. S az érdekesség kedvéért e nyáron kettős kiadásban. Wilson Kipketer és Wilson Bőit Kipketer. Különös ismertetőjelük: mindkettő világbajnok és mindkettő világcsúcstartó. Az előbbi a 800 méteres síkfutásban, az utóbbi a 3000 méteres akadályversenyben. S míg az előbbit ismeri a világ, az utóbbi meglehetősen újonc. Volt. Míg nem nyert Rehlingenben, aztán Athénban - itt mindjárt aranyérmet, majd a híres zürichi Letzigrundon futott világcsúcsot: 7:59,08 (az előbbi két, mellesleg ugyanitt elért rekord is kenyai futó nevéhez fűződik, Moses Kiptanuiéhoz, aki épp Zürichben futott a világon elsőként nyolc percen belül). „Az athéni győzelemről nem is álmodtam - állította. - A világcsúcsról meg pláne nem” - tette hozzá II. Kipketer, akit névrokonával más is egybeköt. Lehet, hogy egy szép napon ő sem kenyai színekben versenyez majd. Menedzsere, akinek köszönheti, hogy megismerte a világ, az olasz Gábrielé Rosa, afrikai futótehetségekre szakosodik. Bresciába vitte és Bőit az ottani edzőközpontban készült az idényre. S most pedig arra, hogy visszaszerezze világcsúcsát, amelyet honfitársa Bemard Barmasai augusztus huszonnegyedikén Kölnben elorozott előle (7:55,72). A római világbajnokság óta csak kenyai győzelem született a 800 m-es síkfutásban. Ez a megállapítás félig-meddig mégiscsak Név: Wilson Kipketer Született: 1970. december 12-én, Kenyában Jelenlegi lakhelye: 1990 óta Dánia sántít, mert két esztendeje Göteborgban és az idén Athénban is az a bejegyzés állt a bajnok Wilson Kipketer neve mellett, hogy Dánia. A turpisság a dologban pedig az, hogy I. Kipketer még nem dán állampolgár. S pláne nem volt az két éve. Ezért is nem lett Atlantában olimpiai bajnok, ezért nem indulhatott az ottani versenyen. A NOB szabályai nem engedték a rajthoz állni, viszont a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) regulái sokkal engedékenyebbek. Wilson Kipketer Boittal ellentétben ismert világmárka. A nyolcszázas extraklasszis a lengyel Nowak edző tanítványa. Kivárta, amíg megöregedik, sőt elöregedik az angol alsóházi képviselő Sebastian Coe tizenhat Legnagyobb sikerei: 1995-ben és 1997-ben világbajnok 800 m-en, háromszoros világcsúcstartó éves világcsúcsa (1:41,73), hogy július hetedikén Stockholmban ő legyen az első, aki bizonyítja, hogy ez az idő ugyan szakállas, de nem megdönthetetlen. Kipketer hajszálra ugyanannyit futott, majd egy hónap és hat nap elteltével a zürichi Golden Four viadalán 13- as számmal a mezén kitörölte Coe és önmaga idejét is. Az l:41,24-es eredmény ötvenezer dollár különprémiumot és egy kiló aranyat ért: persze, nemcsak neki, de névrokonának is. (Érdekes, hogy Athénban Nebiolóék a dupláját kínálták, mégsem kellett a kutyának sem.) Ezzel még I. Kipketer világcsúcsgyára nem szüntette be a termelést. Tizenegy nappal később, egy nagyszerű kölni verseny keretében, további tizenhárom századot faragott le belőle. Sok millió kenyai gyerekhez hasonlóan, ő is játszva kezdett sportolni. Futballozott, ha kellett, távolba és hármasba ugrott, rajthoz állt, ahol csak szükség volt rá. Nem győztünk csodálkozni, hogy a többi kenyai versenyzőtől eltérően futótehetségét nem az iskolába futva szerezte. „Én aztán nem, az biztos - nevet Wilson. - Ugyanis az iskola kapuja közvetlen szomszédságban volt, csak szép lassan átsétáltam.” Kipketer csak a híres Patrick Intézetben, ahol a 400 és 1500 méteres táv szinte mindegyikét kipróbálta, kezdett foglalkozni az atlétikával. „így lettem nyolcszázas” - mondja nevetve. Koppenhágában a Vesterboro utcában lévő afrikai fodrászszalonban levágatta hosszú haját, vett egy biciklit, azzal járt edzésekre, lévén, hogy hajtási jogosítványa nem volt. Aztán jött egy végzetes találkozás: megismerkedett Pemille Falck-Hansennal, aki a Koppenhágai Adétikai Klub színeiben 200 és 400 méteren indult. Másfél évi ismeretség után úgy döntöttek, megpróbálják a közös életet. De sem ez a tény, sem a Dán Királyságnak tett szívesség - a göteborgi világbajnoki cím megnyerése - nem gyorsította meg a bürokratikus eljárást, csak most szeptemberben kaphatja meg az állampolgárságot. Még akkor is, ha ötmillió dán szurkolt érte. Szabó Krisztián Fiatal kora ellenére már nem ismeretlen a futballvilágban. Kamancza Ferenc (1977. augusztus 12-én Érsekújvárott született) szülővárosa kölyökcsapatában kezd focizni. Tehetségére korán felfigyelnek, de az igazi áttörés csak a serdülőcsapatnál következik be. Meghívást kap a korosztályos kerületi, majd a szlovák válogatottba. Amikor a pozsonyi Inter leigazolja, mindössze tizenöt éves. Nagy változás ez a vidéki srác életében, de új környezetéhez gyorsan alkalmazkodik. Középiskolai tanulmányait a Duna utcai gimnáziumban fejezi be. Uj klubjában remekel, és az ifjúsági válogatott meghatározó tagja lesz. Oroszlánrésze van abban, hogy a csapat kijut az írországi Eb-re. Még a görögök elleni selejtező visszavágón az utolsó percben három ellenfelet kicselezve Németh Szilárdhoz továbbít, és a csatár berúgja a továbbjutást jelentő gólt. Feri az Eb-n sem okoz csalódást, de hazaérkezése után amolyan „csendes időszak” következik: „Bizonyos fokú elégedettség állt be nálam, hiányzott a motiváció. Ma már sajnálom, hogy akkor miért nem igyekeztem még jobban...” Tizenhét évesen Valovic edző meghívja az Inter A csapatába. Teljesen új helyzet áll be. Ez már nem a gondtalan ser- dülőfutball, itt már pénzért, a megélhetésért megy a játék. Az edzéseken keményen hajt, ég a vágytól, hogy a felnőttek között is bizonyíthasson. Télen kerül a gárdához, és már májusban bemutatkozik az első ligában, Luhovy mellett, a csatársorban. A bajnokság végén azonban edzőcsere következik, Valovic helyére Bubenko ül. Az új mester érkezése után mindenki igyekszik kihozni magából a maximumot, helyet akar kapni az újonnan formálódó kezdőtizenegyben. Feri, balszerencséjére, a nyár végén lábtörést szenved, és kiszorul Bubenko csapatából. Erre az időszakra nem szívesen emlékezik. „Jozef Valovicot mindnyájan szerettük, sajnáltuk, hogy elment. Az új edző egészen más felfogású. Keményebb munkát vezetett be, szigorúan bünteti a lazsálást. A kényszerpihenő testileg és lelkileg is megviselt.” Azóta a sérülés nyomai eltűntek, újra formában érzi magát, Bubenko mégsem ad neki elég játéklehetőséget. „Nem tudom, miért nem küld rendszeresen a pályára. Pedig csak játékkal tudom bizonyítani, hogy ott a helyem a kezdőcsapatban. Szívesen elmennék vendégjátékra, már több jelentkező is volt, de a vezetőség hallani sem akar róla.” Kinek köszönheti a legtöbbet eddigi pályafutása alatt? „Egyértelműen az édes„Édesapám indított el a játékospályán” M. Nagy László felvétele apámnak, aki elindított ezen az úton. Közreműködésével a foci az életem elválaszthatatlan részévé vált. Szívesen gondolok vissza Masár és Psenek ifjúsági edzőkre is.” Feri időközben mindent egy lapra feltéve megszakította tanulmányait a testnevelési főiskolán, jelenleg teljesen a futballnak él, tervei közt szerepel azonban az edzői oklevél megszerzése is. Remélem, hamarosan ott folytatja, ahol az ifjúsági években abbahagyta, bekerül a kezdőtizenegybe, majd bekopogtat a válogatottba, de most már a „nagyok” közé. A római vb óta csak kenyai győzelem született a 800 m-es síkfutásban. KI ő? A nyolcszázas extra- klasszis a lengyel Nowak edző tanítványa. Sportolóktól hallottuk Samaranch lemondana az öttusáról Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság újraválasztott elnöke a feltörekvő sportágak versengésében nemigen kedveli az öttusát: „Ez a sportág folyton változik, lassan már nehéz ráismerni. Mégsem segít rajta. Az öttusa el fog tűnni az olimpia műsorából. Vannak más, korszerű és népszerű sportágak. Az öttusaversenyek megszervezése egyre nehezebb. Mindig az a nagy kérdés: a rendezők honnan szerezzenek lovakat? Tanácsot már adtunk eleget. Lehetséges, hogy rövidesen a lóhátról átülnek a kerékpár nyergébe.” Merész kijelentése után Samaranch elnök mégis meghátrált, s beleegyezett abba, hogy az öttusa a sydneyi olimpia műsorában maradjon. Hingis fotómodell- hajlamai Martina Hingis, a tinédzser svájci női világelső teniszezőnő a minap fotómodellhajlamairól beszélt: „Sajnos, hiányzik hozzá a szükséges magasság, még nőhettem volna. Ám ha valaki a szakmájában olyan jó, mint én a teniszben, úgy mindkettővel próbálkozhat. Engem eddig az Elle, a Vogue és a Recket fényképészei ültettek a gép elé és fotóztak a saját stúdiójukban. Nagyon érdekelt ez a munka.” Benedek - vízben és szárazföldön Vajon mennyi időt tölt naponta a vízben és mennyit a szárazföldön Benedek Tibor, az augusztusi sevillai Európa- bajnokság aranyérmes magyar vízilabdázója? „Napi öt-hat órát edzek, a többit azért a parton töltöm. De a legszívesebben valamilyen természetes víz partján élnék, szeretem az összes vízi Benedek Tibor a vízparton, de civilben Archív-felvétel sportot. Es ha nagy ritkán pihenek, akkor sem bírom ki, hogy ne mártózzak meg a habokban. Tény, hogy olyankor nem töltök el hosszú időt a vízben, mint egyébként a mindennapos edzéseken, de vízmentes napom akkor sincs.” Torrence: „Légy hű önmagadhoz!” Gwen Torrence amerikai vágtázónő arról beszélt, mit tart a legfontosabbnak az életében? „Számomra az a leglényegesebb, hogy az ember hű legyen önmagához, őszinte maradjon és ezen a tulajdonságán más kedvéért ne változtasson. Ne hagyja, hogy a társadalom kénye-kedve szerint a saját képére formálja, maradjon az, aki eddig volt, harminc éven keresztül. A mozgássérült testvéremnek sohasem voltak olyan lehetőségei, mint nekem, de még így is igyekezett megőrizni a személyiségét. Tisztában van azzal, hogy nem tud járni, és nem hagyta, hogy mások csalárd módon elhitessék vele az ellenkezőjét. Ebben követem a példáját, egyenes vagyok, és nem hagyom, hogy olyan emberré alakítsanak, aki valójában már nem is én lennék, csak az én nevemet viselné az illető.” «
