Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-09-17 / 38. szám
4 1997. szeptember 17. Háttér NDK-vezetők elleni perek Honeckertől Krenzig A német egyesülés után megkezdődtek az NDK fennállása alatt elkövetett bűnök miatti perek. Néhány közülük: Harry Tlsch - az NDK szak- szervezeti szövetségének volt elnöke. Ő volt az első, aki bíróság elé állt, 1991. január 29-én. Hűtlen kezelés és bizalmi pozícióval való visszaélés miatt június 6-án 18 hónapi szabadságvesztésre ítélték. A bíróságról szabad emberként távozott, mivel 13 hónapot töltött vizsgálati fogságban. Gerald Götting - a keletnémet CDU volt elnöke, a parlament elnöke. 1991. június 27-én felelt sikkasztás miatt, 18 havi felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Eberhard Krack - volt keletberlini főpolgármester. Az 1989-es helyi választások eredményeinek meghamisítása miatt 1993. szeptember 8-án 10 hónapi feltételes szabadságvesztésre ítélték. Hans Modrow - az NDK utolsó előtti miniszterelnöke, volt drezdai párttitkár, a Demokratikus Szocializmus Pártjának tiszteletbeli elnöke. Az 1989-es helyi választások eredményeinek meghamisítása miatt 1993. május 27-én a bíróság figyelmeztetésben részesítette és pénzbírságra ítélte. Az ügyészség fellebbezése után 9 hónapi felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Werner Grossmann - az NDK hírszerzésének utolsó főnöke. 1991. július 22-én titkosszolgálati ügynöki tevékenység címén emeltek vádat ellene. A pert egy héttel később felfüggesztették, mivel vitás volt, jogszerű-e, ha csak az NDK-kémeket ítélik el, ha nyugatnémet társaik büntetlenek maradnak. Az alkotmánybíróság nemmel válaszolt a kérdésre. Márkus Wolf-1956-tól 1986-ig vezette a keletnémet titkosszolgálatot, az NDK összeomlása után a Szovjetunióba távozott. 1991 szeptemberében hazatért, s nyomban bíróság elé állították. 1993. december 6-án 6 évi börtönbüntetésre ítélték hazaárulás és hivatali személyek megvesztegetése miatt. Két évvel később a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az ítéletet és új eljárást rendelt el. Erich Honecker - a volt NDK államfője, az NSZEP főtitkára, az NDK első számú vezetője. Honecker és öt társa - Willi Stoph volt kormányfő, Erich Mielke állambiztonsági miniszter, Heinz Kessler védelmi miniszter, helyettese, Fritz Streletz és Hans Albrecht Suhl megyei párttitkár - ellen emberölésre való felbujtás vádjával indult per 1992. november 12-én. A vád szerint az NDK védelmi tanácsának tagjaiként hozott döntéseik alapján lőtték le a határőrök a nyugatra szökő keletnémet állampolgárokat. 1993. szeptember 16-án csak három vádlottat ítéltek el. Tekintettel máj- rákjára, Honeckert szabadon engedték. Chilében élő lányához ment, ott is halt meg 1994. május 29-én. Kesslert 7 és fél évre, Streletzet 5 és fél évre, Albrechtét 4 és fél évre ítélték emberölésre való felbujtás miatt. Kesslert és Streletzet szabadlábra helyezték, az ítélet végrehajtását felfüggesztették. Stoph betegsége miatt egyszer sem jelent meg a bíróság előtt, s 1993. augusztus 17-én megszüntették ellene az eljárást. Erich Mielke - az NDK volt államvédelmi minisztere. Ellene külön eljárás folyt. 1993. október 26-án 6 év elzárásra ítélték, amiért 1931- ben a berlini Bülow téren lelőtt két rendőrt. A németnémet határon kiadott tűz- parancs miatt indított pert 1994. november 3-án megszüntették, mert a 87 éves Mielke már nem volt képes felfogni, mi folyik körülötte. 1995-ben, 5 és fél évi börtön után korára és egészségi állapotára való tekintettel szabadlábra helyezték. Egon Krenz - a volt NDK utolsó pártfőtitkára. 1995. január 9-én emeltek vádat ellene további hat volt PB- taggal együtt a határon érvényben lévő tűzparancs miatt; Krenz ellen a további vád választási csalás volt. 1997. augusztus 25-én Krenznek már csak két vádlottársa maradt, akik 3-3 évet kaptak, őt azonban 6 és fél évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. (gzs) Akarják is meg nem is a kényes pereket a volt keletnémet pártfunkcionáriusokkal Egon Krenz, a balek... Egon Krenz 1989 októberében még magabiztosan mosolygott... Egon Krenz, az NDK utolsó párt- és állami vezetője, valamint két politbürotag társa ügyében másfél évig tartó per után augusztus 25-én hirdetett ítéletet a berlin-moabiti bíróság. Krenz hat és fél évet kapott. Günter Schabowski, aki az NDK végnapjai idején a berlini pártbizottság, illetve a párt- biblia, a Neues Deutschland élén állt, valamint Günter Kleiber, a politikai bizottság gazdaságpolitikai vezetője három-három évet kapott. Sok ez, vagy kevés? Ha figyelembe vesz- szük, hogy beosztásuknál fogva tudtak róla: a német-német határon tűzparancs van érvényben a nyugatra szökni próbálkozókkal szemben, sőt részt vettek az erre vonatkozó elvi döntés meghozatalában, vagyis gyilkosságok száradnak a leikükön, akkor ez nagyon kevés. Hiszen a Fal 28 éves létezése alatt közel 300 embert lőttek le. Ezek közül három-három esetet tudott az ügyészség közvetlen kapcsolatba hozni a három vádlottal. Ha viszont azt nézzük, hogy sokkal vétkesebb mogulok úszták meg ennél lényegesen enyhébb, legtöbbször felfüggesztett büntetésekkel, vagy éppen korukra és egészségi állapotukra való tekintettel felmentették őket, akkor soknak tűnik a hat és fél év, de még a három is. Logikus tehát, hogy az ügyészség szigorúbb büntetésekért, az elítéltek pedig enyhítésért fellebbeztek. Ám a jogerős ítélet csak a jövő év elejére várható. Volt azonban ennek a pernek egy érdekes mozzanata: Egon Krenzet nyomban az ítélet- hirdetés után letartóztatták és börtönbe dugták, míg két társa szabadlábon várhatja az ítélet jogerőre emelését. A bíróság indoklása szerint erre azért volt szükség, mert „fennáll a szökés veszélye”. Hiába érveltek Krenz védői azzal, hogy ügyfelük a másfél évig tartó eljárás alatt mindvégig a bíróság rendelkezésére állt, s nem tett szökési kísérletet - maradt a magánzárkában. Ennyit el kellett mondani a legutóbbi - és valószínűleg nem utolsó - perről, ám sokkal érdekesebb felidézni a néhány évvel Az ítélethirdetés után börtönbe dugták. ezelőtti történéseket: a keletnémet rendszer összeomlását, Németország egyesítését. A start- pisztolyt Horn Gyula akkori magyar külügyminiszter sütötte el, amikor a Bonnal folytatott konzultációk után megnyitotta a nyugati határt a hazatérést elutasító keletnémet „turisták” előtt. A kegyelemdöfést azonban Moszkvától kapta az NDK: amikor Gorbacsov megtudta Krenztől, hogy a stabilnak hitt ország külföldi adóssága meghaladja a 27 milliárd dollárt, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig 12 milliárd, levette róla a kezét. Hiszen abban ________ bí zott, hogy reformjaihoz az NDK lesz a megbízható technológiai támasz. Ekkor rádöbbent: csak Bonnra számíthat. S bár a keletnémet elvtársak egymásnak adták a kilincset a Kremlben, Gorbacsovot már nem érdekelték. Vagy levegőnek nézte őket, vagy olyan stílusban beszélt velük, hogy a tolmácsok vért izzadtak, amíg szalonképes formában közvetítették szavait. Gorbacsov pálfordulása volt a legfőbb oka, hogy felgyorsultak az események. Amikor a Varsóban tartózkodó Helmut Kohl értesült a Fal leomlásáról, világtörténelmi napról beszélt, és meg sem próbálta leplezni örömét. Ekkor még azt mondta, legalább öt évet vesz igénybe az egyesülés - és túl optimistáGorbacsov idézte elő a lavinát. nak tartották őt. Aztán 329 nappal később át kellett rajzolni Európa térképét. Bonn német alapossággal látott hozzá Kelet-Németország immár bukott vezetőinek felelősségre vonásához. Nem tehetett mást, hiszen ezt követelte a közvélemény is, főleg az érintett tartományokban. Mára azonban nagyot változott a helyzet: a keletiek mintegy 60 százaléka már ellenzi a jogi felelősségre vonást, a nyugatiakat pedig nem nagyon érdekli a dolog. A Krenz- perben az ítélet indoklásakor maga a _________ bíró hangsúlyozta: „i llúzió azt hinni, hogy büntetőjogi eszközökkel fel lehet dolgozni a múltat”. Még a német sajtóban is szép számmal jelentek meg vélemények, hogy Berlinben politikai per zajlott. Ezt a legképzettebb jogászok sem tudták egyértelműen cáfolni. így mindinkább teret nyer a vélemény, hogy a „nagykutyák” már úgysem ül- tethetők a vádlottak padjára, s különben is, az NDK csak egy nemzetközi rendszer része volt, igazodnia kellett a helyzethez, teljesítenie kellett a „fémről”, azaz keletről érkező utasításokat. Akiket mégis felelősségre vonnak, azok egy komplett bábrezsim helyett viszik el a „balhét”. Még akkor is, ha ártatlannak nem mondhatók. gfl ...1997-ben már csak keserű grimaszra tellett Archív-felvételek Nyerteseink A Vasárnap nyári játékára örvendetesen sok, csaknem 5000 megfejtés érkezett szerkesztőségünkbe. A helyes megfejtők közül a Vox Nova kiadó munkatársai és a Vasárnap vezető szerkesztője közjegyző jelenlétében, szeptember 5-én sorsolta ki a nyerteseket. A szponzorok által felajánlott 50 díjat a következők nyerték: 1. díj: mobiltelefon Török Margaréta, Nagysalló 2. díj: kétszemélyes utazás Elba szigetére Szobi Emil, Csata 3. díj: rotációs kapa Ivanics József, Szőgyén 4. díj: szőnyeg Rényei Zsuzsanna, Galánta 5. díj: szőnyeg Molnár Margit, Egyházgelle 6. díj: fürdőszoba-berendezések Halász Szilvia, Kisudvarnok 7. díj: lakáskiegészítők Vanková Helena, Kéménd 8. díj: autórádió Kulcsár Aranka, Dunaszerdahely 9. díj: karóra Elek József, Ipolyság 10. díj: motor-adalékanyagok Kovács István, Abafalva 11. díj: két nap teljes ellátással A „bőség asztala” a galántai Markíza Szállóban Julianna Benová, Párkány 12. díj: számítógépes játékok Mgr. Major Mária, Nagybudafa 13. díj: 4 liter márkás motorolaj Potocny József, Ajnácskő 14. díj: fátyolfólia (igény szerint) Csere István, Párkány Prikler László felvétele 15-17. díj: könyvcsomag Kosztúr Károly, Abafalva; Misányik Zoltánné, Rozsnyó; Pásztor Péter, Szádalmás 18-21. díj: kozmetikum- és élelmiszercsomag Patócs Vilma, Komárom; Tóth Péter, Vágkirályfa; Bazsóová Augusta, Szap; Dr. Danis Tamás, Rimaszombat 22. díj: müzlicsomag Győri Erika, Szilas 23-50. díj: Vasárnap-póló Nagy Balázs, Párkány; Zakály Károly, Megyercs; Csank Julianna, Rimaszombat; Fodor Judit, Kulcsod; Tonkó Éva, Felsőszeli; Kovács László, Somolja; Vida Kálmán, Udvard; Génya Márkus, Fülek; Kiss Tichomír, Zólyom; Ambrúzs Éva, Gömör- falva; Molnár István, Tejfalu; Halász Tünde, Kövecses; Szitás Anna, Sárosfa; Szurdi Teréz, Bénye; Csonka Mária, Nagykapos; Berek Melinda, Mátyócvajkóc; Öllős Anna, Dunaszerdahely; Olhó Melinda, Rimaszécs. A kisebb tárgyi nyereményeket postán küldjük el, a nagyobb nyeremények esetében a kiadó munkatársa teremt kapcsolatot a szerencsés nyertesekkel. Tekintettel a játék sikerére, illetve olvasóink játékos kedvére, kiadónk anyagi lehetőségei szerint a közeljövőben is tervezünk újabb játékot, amelyről időben tájékoztatjuk kedves olvasóinkat. Az ankét nyertesei A Szerkesszük együtt a Vasárnapot című ankétunkra is több száz kitöltött űrlap érkezett a szerkesztőségbe. ígéretünk szerint 10 olvasónk 1000 korona pénzjutalomban részesül, amit a hónap végéig postázunk a címükre. A szerencsés nyertesek névsora: Szabó Károly, Cseklész Józsáné Horváth Margit, Galánta Mikes Irén, Nagysalló Pongrácz Dénes, Úszor Fekete Rita, Dunaszerdahely Kamenecky Attila, Komárom Baluska Béla, Komárom Varga Aladár, Kuntapolca Sajkovics Klára, Nemesócsa Szó Ágnes, Óbást Az űrlapot kitöltő olvasóinknak köszönjük, hogy időt szenteltek a kérdéseinkre, s őszinte véleményükkel hozzájárultak családi magazinunk szerkesztőség általi kiértékeléséhez. Véleményeiket, észrevételeiket igyekszünk felhasználni a munkánk során. A szerkesztőség
