Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-09-03 / 36. szám
1997. szeptember 3. Sport Szeptember ötödikén eldől: száznyolc év után rendezhet-e újra nyári olimpiát az újkori játékok legelső házigazdája Athén négy ellenlábas gyűrűjében Urbán Klára _______________ Va lamikor talán az isteneket tisztelték annyira, mint manapság az olimpiai játékokat. Sportolók, szponzorok, városok vonultak föl a világ minden tájáról egy olimpiai tizenegypróba során. Aztán a rendezésre pályázó városok vetélkedése március hetedikén ötpróbára karcsúsodon, hogy a versenyben maradtak szeptember ötödikén lélegzetvisszafojtva várják a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ból kiindulva nem túlzás megállapítani, hogy nemcsak a főváros éli át ennyire mélyen az eseményt, hanem egész Görögország is. Az olimpia bölcsőjében a mai napig nem heverték ki a csapást, az 1996-os centenáriumi játékok rendezési jogának elvesztését. A legutóbbi olimpia egyedül és csakis Athént illette volna meg. Ebben csak az a szomorú, hogy az az úr, akinek a legszentebb kötelessége az olimpiai hagyományok ápolása, Juan Antonio Samaranch, a ATHENS 2004 Cía rt írrito-Ai T T; o? TV Athén már 1996-ban nyári olimpiát érdemelt volna. (NOB) száztizenegy mindenható urának döntését, amely fölhatalmazza az öt jelölt egyikét, hogy megrendezhesse a 2004. évi nyári olimpiai játékokat. Az öt pályázó város közül három - Athén (1896), Stockholm (1912) és Róma (1960) - már adott otthont a nyári olimpiának, ezzel szemben Buenos Aires és Fokváros először próbálkozik. S amiből mindketten tőkét igyekszenek kovácsolni az az a tény, hogy sem Afrika, sem Latin-Amerika területén még soha nem voltak ötkarikás játékok. Athén apraja-nagyja az olimpiának él. S ebből a tapasztalatNOB spanyol elnöke, megengedte, sőt nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezek a hagyományok jókora pofont kapjanak. Mert minden józanul gondolkodó ember egyetért abban, hogy az 1996-os játékok rendezésének odaítélésekor Athén kivételt érdemelt volna, még akkor is, ha netán görög változatában anyagilag nem hozott volna olyan nagy üzletet a centenáriumi olimpia, mint máshol. De az a veszély nem is állt fent. A NOB óriási hibát vétett, amikor az 1990-es tokiói olimpiai elővizsgán Atlantával szemben megbuktatta az olimpia hazáját. A görögök sértődöttsége az augusztusi atlétikai világbajnokság idején is érezhető volt, igyekeztek apait-anyait beleadni, hogy meggyőzzék a világot igazukról. Tejben-vajban fü- rösztötték az újságírókat, egymásnak adták a városban a ki- lincset az olimpia követei. Ott járt a monacói Albert herceg, a NOB néhány tagja, a rivális városok küldöttségei, világhírű sportolók... Ahhoz, hogy a harmadik évezred második olimpiáját (2000- ben Sydneyben találkozik a világ) az Akropolisz tövében rendezhessék, százegy urat és tíz hölgyet kell meggyőzniük a görögöknek. S ez nem könnyű dolog. Az atlétikai vb megnyitója, amelyet kétségtelenül olimpiai főpróbának szántak, magával ragadta, sőt elbűvölte az embereket, de az ezt követő közlekedési zűrzavar lehűtötte a fejeket, sokakban Atlanta emlékét idézte fel. Semmi sem tökéletes, így Athénban sem az. Sajnos, becsúsztak apró hibák. így a hagyományidéző maratoni futás - a részvevők ugyanazt a távot tették meg Maratonból a csodálatosan felújított Pa- nathinaikon-stadionba, amelyet a görögök győzelmét hírül vivő egykori futár - győzteseit nem a gyönyörű márványstadionban várták babérkoszorúval (persze, ehhez manapság dollárbankók is párosultak), hanem a kapuk előtt, ami kisebb viaskodást váltott ki az egybegyűlt újságírók körében. Ezek után az atlétika nagy hatalmú főnöke, Primo Nebiolo bírálta a város polgármesterét, s röhöA Világkupán második helyen végzett görög férfi pólócsapat az augusztusi sevillai kontinensviadalon már halványabban szerepelt Az athéni olimpiai központ - esti megvilágításban gött a markába, mert neki jól jött minden hasonló ballépés. Köztudott, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke Athén legnagyobb ellenlábasának számító római előkészítő bizottság tiszteletbeli főnöke is. Az olimpia lázba hozta a több mint hárommilliós görög fővárost. „Athens in Motion” - ilyen cím alatt fut a reklámkampány, amelynek fő ütőkártyái a metró két új vonala (emiatt a várost eléggé föltúrták, aminek a turisták nem örülnek) és a háromsávos autóút. Aztán ami csodálatos: a város központja, amely régészeti parknak is beillik, olyan történelmi emlékek sora, amelyek vagy a szabad ég alatt vagy múzeumokban láthatók. A metró építését is, panaszkodtál többször félbe kellett szakítani, mert régészeti tárgyakba ütköztek. Kilencvenhárom óta, amikor a munkálatokat elkezdték, ezerkétszáz leletet tártak föl. Honnan a temérdek pénz? - kérdezik sokan, hisz Görögország nem a világ kincstára. Egyszerű a dolog: a földalatti 2,6 milliárd dolláros építési költségének felét az Európai Unió fedezi, harminc százalékát pedig az Európai Beruházási Bank, csak a maradék húsz százalék származik a város kasszájából. Innen van az olimpiai költség- vetés további 1,6 milliárd dolláros bevétele is. A magánszponzoroktól 16 millió dollár a bevétel. Athénnak a siker érdekében meg kell birkóznia a közlekedési és a szmoggondokkal. A tömegközlekedés és a magánautók aránya az idén 65:35 százalék, s ezzel nehezen kezdenek valamit. A megoldást részben a metró vonalainak gyakoribb használatában, de főleg abban látják, hogy a váA sportlétesítmények hetvenkét, az edzőpályák kilencvenhárom százaléka rég elkészült Athénban. rosközpontba így kétszázötvenezerrel kevesebb autó hajtana be, s ezáltal a levegőszennyeződés harmincöt százalékkal csökkenne. Hogy ez mennyire kedvező hatású lenne, annak tanúi voltunk az atlétikai vb idején is, amikor a város lakosságának zöme szabadságát töltötte. A sportlétesítmények hetvenkét, az edzőpályák kilencvenhárom százaléka rég elkészült. Többségük Athén északi részében fekszik. Az 1980-ban felépült olimpiai stadion (az 1982-es atlétikai Eb, majd az idei vb színhelye) az atléták kedvéért új köntöst kapott. Az olimpiai központban szinte minden megtalálható: sokoldalúan kihasználható csarnok, fedett és nyílt uszoda, kerékpárpálya, teniszstadion mindez tizenegy percnyi járásra a Parnitha lábához tervezett olimpiai falutól. A többi létesítmény is legfeljebb harminc perc alatt elérhető. A görögök 96,4 százaléka derűlátó. Hiszi, hogy a NOB, amelynek tagjai számára az első újkori játékok színhelyén olimpiai parkot létesítettek (minden odaérkező tag elültet egy olajfát, s ennek ágai díszítenék majd a 2004. évi bajnokok fejét), ezúttal csak Athén javára dönthet. Én nem vagyok ennyire biztos a dolgukban. Szeptember ötödikén Lau- sanne-ban szerintem nem a szív, az érzelmek és a hagyományok játsszák majd a főszerepet, hanem - mint az utóbbi szavazások során - valami más. Persze, én is tévedhetek... Kuriózumkosár Beszcsasztnih és az alacsonyabb kereset Vlagyimir Beszcsasztnih ismert orosz labdarúgó egyik interjújából arra derült fény, amit az ember szinte hihetetlennek tart a mai profi futballban. Nevezetesen azt, hogy átigazolása után kevesebbet keresett, mint előző klubjában. A belga Racing Standard légiósa korábbi egyesületváltására emlékezik: ,A Brémában nem sokat kerestem. Arról nem tudok, hogy mennyiért adott el a Szpartak Moszkva a németeknek, de annyi biztos: én Brémában kevesebbet kerestem, mint odahaza. Hihetetlennek tartja, amit mondok? Havi jövedelmem felét ugyanis elnyelte az adó. Ezenkívül lakbért, autórészletdíjat és különböző biztosításokat kellett fizetnem. És bizony kevés maradt a fizetésemből. Amikor aláírtam a szerződést, mindössze húszéves voltam, még elképzelésem se volt a valós életről. Addig csupán a futballal foglalkoztam, a többi dolgot mások intézték helyettem. Fogalmam sem volt arról, hogy miként van ez Németországban.” Mit választ Yousef? Rabaya Yousef tizenkilenc éves tehetséges palesztin hosszútávfutó. Reményteljes eredményei ellenére egyáltalán nem biztos, hogy ott lehet a következő olimpián, Sydneyben. Egyelőre ugyanis nem kíván izraeli állampolgárságért folyamodni, ugyanakkor a izraeli hatóságok elzárkóznak attól, hogy az ifjú sportoló palesztin útlevelet kaphasson. „Szomszédaim nem örülnének annak, ha Izraelt képviselném. Aranyérem esetén sem tudnék boldogan sétálgatni az utcán. A politika tönkretette a jövő- met, ezért nehéz a döntéshozatal.” - nyilatkozta a futó, aki szüleivel Jeruzsálem keleti részén, arabok szomszédságában él. Edzője szerint Yousef sokkal jobb, mint az atlantai olimpián fellépett palesztin induló volt, és izraeli klubhoz kellene igazolnia. Védence viszont azt sem zárja ki, hogy Sydneyig felveszi valamelyik arab ország állam- polgárságát. „Mindenképpen szeretnék indulni a következő olimpián. Azt sem tartanám kizártnak, hogy marokkói vagy jordán színekben versenyezzek.” Schumi nem ismeri Bubkát Vacsorázni ment új lakhelyén, Monté Carlóban Szergej Bubka közkedvelt ukrán rúdugró. Éppen abban az étteremben telepedett le családjával, ahova a hercegség legjobban kereső sportolói járnak. Ott ült Michael Schumacher Forma-l-es világbajnok és kísérete is. Bubka illedelmesen üdvözölte őket. Erre Schumi megkérdezte az asztaltársát: „Ki ez a férfi, aki köszönt nekünk?” Bubka nagyon jól ért németül (sokáig Berlinben élt), s meghallotta a kíváncsiskodást. És a hatszoros világbajnoknak, aki egyben az athéni vb legnagyobb csillaga volt, biztosan megfordult a fejében a kérdés: „Mit tehetnék még, hogy ismertté váljak?” A Neue Kronen Zeitungban közölt sztori sportberkekben terjed, de az is lehet, hogy valóban megtörtént. A hét fotója, avagy labdakereső fejelősdi az Oroszor- szág-Világválogatott labdarúgó-találkozón. Elöl Nyikiforov, mögötte (félig takarva) a francia Papin. CTK-felvétel
