Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)

1997-09-03 / 36. szám

1997. szeptember 3. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Aki másnak bombát... Fekete Marian A szlovákiai bűnözés helyze­tével fölöttébb elégedett az a két ember, aki felelősséggel tartozik ezért. Michal Való legfőbb ügyész és Gustáv Krajci belügyminiszter az ál­lamfőt hibáztatva igencsak felületesen könyvelik el, hogy a bűnözési statisztikák kedvezőek, csökkent a beje­lentett bűncselekmények száma. Nem akarok vitázni velük; ők is jól tudják, nincs olyan statisztika, amelyet ha­misítani, vagy amellyel a leg­súlyosabb hazugságot elkö­vetni ne lehetne. Sőt úgy nyi­latkoznak, mintha sohasem hallottak volna még a látens bűnözésről, mintha nem tud­nának arról, hogy az embe­rek egyre fölöslegesebbnek tartják a velük szemben elkö­vetett bűncselekmények be­jelentését. Miért fordulna még egyszer rendőrhöz az az ember, akinek kezéből négy tizenéves kitépi a pénzét, és hiába kapja el az egyiket, hi­ába cibálja a rendőrökhöz, a rend őrei a rablót a személyi adatainak feljegyzése nélkül bocsájtják el, bármiféle jegy­zőkönyv felvétele nélkül (magyarán, bűncselekmény nem történt, a statisztikában nem szerepel). Mintha csak úgy, haveri alapon tennék. Más: a minap éjfél után hív­tam fel a rendőröket, hogy a rendőrőrstől legfeljebb 10 méternyire éppen két kocsit rámolnak ki. A rendőrőrs ügyeletes zsaruja békésen pi­hent, a járőrkocsi pedig más­fél óra múlva jelent meg, amikor a rablók már elége­detten szunyókáltak. Miről is szól az a bűnözési statisztika, amelyre a belügyminiszter és az ügyész hivatkozik? Egyre kevésbé arról, hány bűncse­lekményt követtek el ebben az országban, és egyre in­kább arról, hogy az emberek elfásultak. Ebben az ország­ban büntetlenül szegik meg az alkotmányt a kormányko­alíció képviselői, miniszterei; büntetlenül sikkasztanak, harácsolnak, lopnak és csal­nak az új hatalom káderei. És számunkra az sem lehet vi­gasz, hogy olykor másnak bombát gyártva magukat robbantják fel. Vendégkommentár Árad a sör... BÁRÁNYJÁNOS _____________- Az ára meg apad - düny- nyögte elégedetten a férfi a tágas sörsátorban, miközben a gyönyörű, vörös hajú szí­nésznőt bámulta, aki Nashville-ről énekelt, ahol ő lenne a nagy sztár.- Persze hogy apad - szólalt meg az asszony de csak az Arany Fácáné, s azé is csak erre a négy napra. A sörgyár így segít szegény árvízkáro­sultakon. Ám igazán gátat vethetnél a sorfolyamodnak! Részegen ki visz majd haza?- Majd én, Magdi néni - top­pant a padjukhoz a pattaná­sos arcú kamasz, a szomszéd fiú. - Képzeljék! Délután fodrászverseny volt, és a lá­nyok hajába mindenféle nö­vényeket meg virágokat rak­tak a fodrásznők.- Szia, Laci! Te is itt vagy? - állt meg a srác mellett Petra, a tizenéves énekesnő.- A fellépésünkre jöttél? Úgy izgulok! Annyi amatőr zene­karjátszik majd. Remélem, mi sem égünk le...- Helló! - csatlakozott a tár­sasághoz Gábor, a rocker. - Ugye, milyen jó volt Kaszás Attila koncertje? Október­ben jelenik meg a cédéje, a Tomboló Hold!- Csak tomboljatok, mint azoknál a szerencsétlenek­nél az árvíz - tápászkodott föl Magdi néni. - Nekem ak­kor is Poór Péter fellépése volt a legkedvesebb. Indulok haza. Lacikám, aztán időben hozd haza az emberemet! Áradt a hőség, és áradt a tö­meg. Negyvenkoronás belé­pővel juthattak be a sörsá­torba kicsik és nagyok. Pén­tektől hétfőig. Kétszázötven- ezer-ötszáznegyvennégy ko­ronát hagytak ott. Ennyit küldtek a rászorultaknak. Mert áradt a szeretet. A hat­vanötös iszonyú emlékeket felidézve így segített Komá­rom... A szerző az IFI c. hetilap szerkesztő-riportere Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Riport, Modem élet: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Nagyvilág, Szabadidő: Ordódy Vilmos (52-38-314) Fotó: Prikler László (52-38-261) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. eme­let, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfel­dolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Kül­földi megrendelések: ES PNS Vyvoz dacé, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságkül­demények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. En­gedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Vegyes bizottság, Meciar módra... Veled uram, de nélküled? Gaál László A szlovák-magyar alapszerződés betar­tását felügyelő ve­gyes bizottságban a szlovákiai magyar kisebbségnek termé­szetesen ott a helye, hiszen róla (is) van szó. Hogy a szlová­kiai magyarságnak (a parlamenti vá­lasztások óta) legi­tim politikai képvi­selete van, az is evi­ban valamiféle „kirakatmagya­rokat” szeretne látni itt is, akik úgy táncolnának,------------------------ ahogy a szlovák Q A magya- kormány fütyül. Az alábbiakban azt kérdeztük néhány képviselőtől, elkép­zelhetőnek tartja-e, hogy pozitív megol­dás szülessen a O A kormány szlovák-magyar a- lapszerződés telje­sítését felügyelni hivatott vegyes bi­zottság felállításá­roknak kell tagot jelöl­niük dolga dens. Meciar kormánya azon- nak ügyében? Hé, paraszt, melyik út vezet itt Európába? Rajz: MS-Rencín Farkas Pál, MKDM: a Patthelyzet állt elő, mert a ” kormányfő szerint olyan képviseletnek kell lennie a bi­zottságban, amely lojalitást ta­núsít az ő kormányával szem­ben. Ez egyrészt nem szerepel az alapszerződésben, másrészt a bizottságba olyan képviselőt kellene delegálni, aki élvezi az itteni magyarság támogatását is. Ez pedig egyértelműen csak olyan egyén lehet, akit a Ma­gyar Kolíció is támogat. A meg­oldás kulcsa visszakerül a ma­gyar kormány kezébe, neki kell döntenie, elfogadja-e a szlovák kormány által javasolt bizottsá­gi tagot. Amíg a jelenlegi kor­mány lesz hatalmon, addig a szlovák-magyar alapszerződés­nek nincs nagy szerepe. A. Nagy László, MPP: Q Ha egy építményből kihúz­nak egy téglát, akkor az össze­omlik. Ez a helyzet a bizottság felállításával is. Ha a meciari nemzetiségi politikát ellenőrző bizottságba egy becsületes szlo­vákiai magyar személy kerülne, akkor fény derülne azokra a manipulációkra és hamis lépé­sekre, amelyek például az álla­mi költségvetésből a nemzeti kisebbségeknek szánt pénzek elosztásában történtek. Abban reménykedem, hogy a magyar kormány tartja magát Horn Gyula győri ígéretéhez, misze­rint az alapszerződés megvaló­sításáról szóló jegyzőkönyvet csak akkor írja alá, ha a szlovák kormány eleget tesz a közös bi­zottság felállításáról szóló kö­vetelésnek. Ján Langos, Demokrata Párt: Q A kormányfő világosan megmondta, hogy a dél­szlovákiai magyarok választott politikai képviselői az ő számá­ra nem megbízható partnerek. Ezzel azt mondta, hogy számá­ra Szlovákia háromnegyedmil­lió állampolgára nem partner. Megértem, hogy a Magyar Koa­líció nem hajlandó olyan tagot elismerni, aki nem élvezi az ő bizalmát, elvégre ők a magyar kisebbség választott képviselői. A DP számára Szlovákia a szlo­vákok, a magyarok, a németek és az összes itt élő állampolgár közös hazája. A megoldást a vá­lasztásokban látjuk, és abban, hogy a Magyar Koalíció válasz­tás utáni együttműködési szer­ződést írjon alá a Szlovák De­mokratikus Koalícióval. Éva Zelenayová, DSZM: Q Úgy tudom, hogy kor­mánybizottságról van szó, tehát a kormány képviselőiből kell összetevődnie. Továbbra is érvényes az az egyezség, hogy állandó konzultációt folytatnak a nemzetiségi kisebbségek kép­viselőivel, de egészen más do­log, hogy a bizottság tagja len­ne valaki, és más dolog a kon­zultáció. Mi sem oldhatjuk meg a nemzetiségi kisebbségek kér­dését más szinten, mint aho­gyan az Európában, elsősorban az Európai Unióban szokás, ezért olyan személyekkel kell konzultálni, akik a külföldi helyzettel is tisztában vannak. Kvarda József, Együttélés: a Összeállítható a bizottság, ” hogy az az itteni magyar­ságnak is megfeleljen. A Ma­gyar Koalíció a parlamentben a szlovákiai magyarság legitim képviselete. Más megoldást el sem tudok képzelni, minthogy megegyezéses alapon ez a koa­líció jelöljön megfelelő számú személyt a bizottságba. Ez le­het olyan elismert személyiség, aki nem tagja a Magyar Koalí­ció egyik pártjának sem, de ed­digi tevékenysége alapján helyt tudna állni. Iván Simko, KDM: a Ahol nincs dialógus, ott ” monológok vannak. Ezt ta­pasztalhatjuk ma. A megoldást a diplomáciai párbeszéd meg­újításában látom. Ez akkor várható, ha Szlovákiában pár­beszédre képes kormány kerül hatalomra. Olvasói levét A legszebb magyar népviselet Bény község nyerte el az idén másodízben megrendezett Jákó Vera Alapítvány fő díját, vagyis a legszebb magyar nép­viseletet jelző címet. Népvisele­tünk a kurta szoknyás népvise­let és az elmaradhatatlan piros csizma. Az idén Szentbékállán - Badacsonytól 16 km-re, a gyönyörű bortermő vidéken rendezték meg ezt a szép ver­senyt. A versenynek 89 résztve­vője volt. Kis csoportunkból részt vettünk az összes kategó­riában és igyekeztünk minden díjból elcsípni egyet-egyet, ami nagyon jól sikerült, mivel a cso­portos kategóriában elhoztuk a fődíjat, a menyasszony-vő­legény kategóriában a második díjat, a gyermekkategóriában az egyetlen fődíjat, amely egy futball-labda volt, s amelyet Puskás Öcsi, a híres futballista dedikált és adott át a csopor­tunkban lévő kisfiúnak. Csopor­tunk nagyon nagy örömmel jött haza ezzel a sok díjjal, annál is inkább, mivel tavaly első ízben megrendezett versenyen a zsűri valamüyen oknál fogva észre sem vett bennünket, viszont a ruhák és bemutatóik egy-két ki­vétellel megegyeztek a tavalyi­akkal. Bízunk abban, hogy még sok ilyen versenyen részt vehe­tünk, és üyen elismerések után fiataljaink még inkább felveszik a féltve őrzött népviseletet. Egyben köszönet a községi hi­vatalnak, mely lehetővé tette, hogy eljuthassunk erre a gyö­nyörű versenyre. Koczka Katalin Bény A beteg az első... Egy hónapja új lakhelyre köl­töztem. Volt elég sok tenniva­lóm, mire az új körzet szerint minden hivatalos, papíromat át­csináltattam. Közben megbete­gedtem. Elmentem ahhoz az orvoshoz, akihez az új körzet szerint kellett tartoznom. Ó nem foglalkozott velem, mi­vel nem volt még nála az egész­ségügyi lapom. Elmentem Dunaszerdahelyre, és a régi or­vosomtól el akartam kérni a kartotékot, aki közölte velem, hogy nem adhatja oda, csak ha az új orvosom levélben kéri. Újból elmentem az új orvosom­hoz, aki megírta a levelet. Ezt elvittem Dunaszerdahelyre, ahol közölték velem, hogy majd elküldik postán. Eltelt egy-két hét, az állapotom egyre romlott, kértem dr. Zabadalt, akihez 12 évigjártam, hogy vizsgáljon meg, mert már na­gyon idegesít az állapotom. Ők lekiabáltak, hogy hogyan kép­zelek ilyet, vagy ide tartozom, vagy oda! Hiába magyaráztam nekik, hogy az új orvosom pont most megy szabadságra, úgy bántak velem, mint egy kutyával. Még hozzá kell tennem, hogy minden hónapban becsülete­sen fizetem a betegbiztosítást. Már csak az a kérdés, hogy mi­ért? Persze, a betegségem még nem javult, talán ha hamarabb elju­tottam volna az orvoshoz... Nagyon felháborított az eset, csak azt sajnálom, hogy 12 évig olyan orvoshoz jártam, akinek nem a beteg az első. Forró Tímea

Next

/
Thumbnails
Contents