Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-08-27 / 35. szám
Nagyvilág 1997. augusztus 27. 7 Meglepő eredményeket hozott a kutatás a Koestler Intézetben Rejtélyes parapszichológia A kísérleti alanyt önkéntesekből választják Fotó: archív apest Augusztus 20. után Nem újdonság, hogy az emberi agy továbbra is az egyik legnagyobb titkot jelenti a tudomány számára. El tudják képzelni például, hogy az ember szavak nélkül, pusztán gondolatátvitellel képes közölni egy másik emberrel, mit lát? Az elképesztőnek és hihetetlennek tűnő jelenség létezését egyre komolyabb kísérletek bizonyítják. Az edinburghi egyetem mellett működő Koestler Intézet igazgatója, Róbert Morris professzor valószínűleg a világ legérdekesebb munkáját végzi. Az elmúlt tíz évben kutatócsoportjával egy sor kísérletet végzett, hogy bebizonyítsa, az emberek némelyike képes a tudaton kívüli észlelésre. A legfontosabb tesztet egy ablaktalan, hangszigetelt helyiségben végezték. A kis szobában egy kényelmes széken ül a kísérleti alany. Szemét félbevágott pingponglabda fedi, ezen szűrődik át a helyiségbe sugárzott vörös fény. Fülén fejhallgató, amelyből kellemes súgó hangot hall. Úgy érzi magát, mintha a forró nyári napon szunyókálna. Maga a kísérlet fél óra múlva kezdődik. A számítógép egy találomra kiválasztott képet a tévéképernyőre vetít, melyet egy másik személy lát, egy másik helyiségben. A képre koncentrálva igyekszik a látványt átadni a másik, a bezárt helyiségben ülőnek. Ezután következik a kísérlet legfontosabb része. A számítógép kiválaszt még három képet, s az elsővel együtt - tehát mind a négyet - a zárt helyiségben ülőnek levetíti. Az alanynak ki kell választania a másik ember által látott képet. S most jön a csattanó: a zárt helyiségben ülő kísérleti alany az esetek nyolcvan-kilenc- ven százalékában ugyanazt a képet választja. A lehetőség, hogy véletlenről van szó, egy a harminckilencmillióhoz. Vagyis a Koestler Intézet eredményei szerint létezik tudaton kívüli érzékelés. Az ortodox tudósok többsége elutasítja, vagy nem veszi komolyan a parapszichológiát. Morris professzor szerint ez érthető, és nem csupán elvakult hitetlenségről van szó. A tudaton kívüli észlelés legnagyobb problémája, hogy senki sem tudja, hogyan történik. Morris és csapata egy sor tényezőt kizárt: a szuggesz- ció fény vagy hang útján nem terjedhet, hiszen a helyiség hermetikusan zárt. Nem lehet szó elektromágneses hullámokról sem. Amennyit az agy képes kiA paranormális jelenségekről sok szó esik, de kevés tudós veszi komolyan őket. sugározni, az kevés, hiszen a falak szigeteltek, az impulzusok nem juthatnak át rajtuk. A tudósok némelyike a kvantumelméletre esküszik. A fizikusok felfedezték, hogy az atom részecskéit pókhálószerű szálak kötik ösz- sze, vagyis az atom egyik részecskéje tudja, mit csinál a többi részecske. Talán ezt használja ki az emberi agy is. A nagy kérdés, hogyan? Hogy véletlenről, csalásról, vagy egyszerű csúsztatásról van szó, nem tudni. Köztudott, hogy például Róbert Millikan amerikai fizikus 1923-ban úgy kapott az elektronok tulajdonságainak kutatásáért Nobel-díjat, hogy kísérleteiből szándékosan kizárta azokat az eredményeket, amelyek nem illettek bele a teóriájába. Az embereket természetesen az érdekli, valóban létezik-e gondolatátvitel, tudaton kívüli észlelés. A Koestler Intézetben mindenesetre új kísérletekre készülnek. Szeretnének rájönni, hogy egyes emberek miért fogékonyabbak a tudaton kívüli érzékelésre, mint mások, s hogy a jelenséget lehet-e ellenőrizni, esetleg irányítani. Focus, London Szentesi Zöldi László Nemrégiben közvéleménykutatást tartottak Magyar- országon. A kérdezők azt firtatták, melyik nemzeti ünnepünk testesíti meg leginkább a magyarság nemzeti egységét, egyáltalán: melyik alkalmat tartja szívéhez legközelebb állónak az átlagpolgár? A sorrend nem lehetett kérdéses. Március tizenötödike, október huszonharmadika, augusztus húszadika. A magyarság történelmében a helytállás, a reménytelenségében is hősies fegyveres harc, szóval a forradalmi hevület, különösen jelentős sorsfordító jelenségnek számít. Közép-Kelet-Európá- ban gyakran nem az alkotmányozás és a békés építkezés, hanem a pengecsattogás döntött fontos politikai kérdésekben. Még akkor is, ha a magyarság békés hajlama sokszor a csendesebb megoldást választotta volna a mindent elsöprő revolúció helyett. Joggal vetődhet fel a kérdés: mit ér augusztus húszadika egy olyan társadalomban, ahol a felnövekAz Unesco döntése alapján tavaly a világ természeti és kulturális örökségévé nyilvánították a Közép-Kínában található Emei hegyet, amely a kínai buddhisták jelentős szentélyének számít. A hegytől mindösz- sze negyven kilométernyire látható a világ legnagyobb ülő vő nemzedékek értelmét és érzelmét a „hármas toplista” két forradalmas ünnepe sem foglalkoztatja? Mit mondjunk Szent István személyéről, művéről azoknak, akik azt hiszik, hogy a nevezett bibliai szereplő volt? Szeretném hinni, hogy a felvidéki magyarság életében augusztus húszadika vizsgálhatat- lan statisztikai szempontból. Akkor vannak rendjén a dolgok, ha Szent István, Petőfi és Nagy Imre nem rangsor tárgya, hanem a magyar egység örök jelképei. A nemzeti ünnep nem azon múlik, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítják, sem azon, hogy tiltják, avagy kötelezővé teszik. Minden erőszak ellenére elhalványult április negyediké, s bizton mondhatjuk, hogy augusztus húszadika nem halványul el, amíg birtokosai vagyunk nyelvünknek és kultúránknak, saját hazánknak. Az ünneplés belső élmény. Az én ünnepem a felvidéki magyarságé: Szent István napján Komáromra, Dunaszerdahelyre, Királyhelmecre gondoltam, és elszorult a szívem. Buddhája, amely a vizeket őrzi (a Jangce és a Min-tiang összefolyásánál). A szobor a Csang nemzetség (618-907) idején készült. Mérete lenyűgöző: 71 méter magas. A vizek őrzőjét gyakran kell restaurálni, mivel mellkasát benövi a moha, fülét bokrok lepik el. Arthur Koestler öröksége A parapszichológiái jelenségekkel foglalkozó intézetet Arthur Koestler világhírű magyar származású író alapította. Koestler életpályája enélkül is kalandos volt. A harmincas években Németországban élt, és tudományos kutatásokról írt. Tagja volt Zeppelin első északi-sarki expedíciójának, miközben a szovjeteknek kémkedett. A nácik elől menekülnie kellett Németországból. Harcolt a spanyol polgárháborúban; Franco tábornok halálra ítélte. Sikerült Angliába szöknie. A kommunista ideológiából kiábrándulva írta meg világhírű regényét, a Sötétség délben-t. Jó barátja volt a szintén spanyolos George Orwell. A háború után Koestler a tudomány filozófiája iránt kezdett érdeklődni, de aktívan kutatta a parapszichológiái jelenségeket is. A feleségével együtt propagálta a halálhoz való jogot. 1983-ban együtt követtek el öngyilkosságot. Charlie, az utcaseprő Charlie Sheen (31), az ismert amerikai filmszínész talán még ma is a malibui utcákat sepregeti. Nem önszántából teszi, nem is ily módon készül új szerepre: a bíróság ítélte közmunkára, pénzbüntetésre s egyévi felfüggesztett börtön- büntetésre. Charlie tavaly decemberben elkövetett tettéért fizet: kékre-zöldre verte barátnőjét, Britanny Ashlandet (24). A fotó- modellt kórházba kellett szálh'tani, ahol hét öltéssel varrták be ajkát. Sepregetés közben Charlie Sheen most azon töprenghet, vajon férfias dolog-e nőt verni. Megnősült, vagy mégsem? Még mindig egyedül? Omar Sharif harminc évig megrögzött agglegény volt. Igaz, mindig attraktív modellek, színésznők, szép hölgyek kísérgették. A színész maga is nemegyszer hangoztatta: két nagy szenvedélye van, a bridzs és a nők. A brit bulvársajtó azt állítja, hogy Sharif megnősült, egy szaúd-arábiai milliárdos lányát vette feleségül. Az ifjú feleség cáfolta a hírt, a 65 éves színész sejtelmesen hallgat. Micsoda ötlet! Gene Corman hollywoodi producernek az az ötlete támadt, hogy a „Deadly Reunion” című erotikus thrillerjéhez kékvérű főszereplőket szerződtet. Ernst-August hannoveri hercegnek (43) és Fergie-nek, a yorki herceg volt feleségének (37) állítólag máris felajánlott egy-egy millió dollárt. Fergie A hannoveri herceget mostanság gyakran látni Carollne monacói hercegnő társaságában. jó gázsiért mindenfélére vállalkozott már. Kérdés, hogy a gazdag herceget mennyire vonzza ez a fura ajánlat? Mr. Beán rekordja A néhány perces filmszkecs- cseiből ismert, népszerű Mr. Beán rekordot döntött a „nagy mozi” világába tett első kirándulásával. Az angol komikus egész estét betöltő filmjét az első három nap alatt több mint 750 ezren nézték meg Nagy- Britanniában. Filmjére 2,5 millió fontért vásároltak jegyet, míg az eddigi csúcstartó Négy esküvő és egy temetés „mindössze” 1,4 millió fontos bevételt hozott három nap alatt.
