Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-08-20 / 34. szám
1997. augusztus 20. Sport Horváth István a rövidesen rajtoló kézilabda-extraliga születéséről Kinek az érdeke döntött? Horváth István naponta utazik Dunaszerdahelyről a szövetségnek ebbe a titkári irodájába. Immár hét hónapja.... Archív-felvétel J. Mészáros Károly _________ Bő k ét hét múlva rajtol a férfi és a női kézilabda-extraliga. Már megszületése jócskán felkavarta a sportág honi hullámait, hisz az előző pontvadászat kellős közepén született döntés mindkét mezőny nyolctagúra csökkentéséről, ami ellentmond (ott) az érvényben lévő versenykiírásnak. Mi hívta életre a létszámcsökkenéssel járó legmagasabb osztályú kézilabda-bajnokságot? Erről kérdeztem Horváth Istvánt, aki kétféle minősítésben is részese volt a változásoknak: egyrészt a szövetség sporttitkáraként, másrészt a ligabizottság elnökeként. Mostanában divat a különböző elnevezésű élvonalbeli csapatbajnokságok, legtöbbször az extraligák életre hívása. A nyolc-nyolc tagú férfi és női extraliga megszületése e divathullám szüleménye, vagy valós igényeket takar? Semmi esetre sem a divathullám következménye. Elsősorban a válogatottak körül tevékenykedők kérték, csökkentsék az élvonalban szereplők létszámát. Elképzelésük arra épült, hogy a legjobb játékosok szűk körben kézilabdázhassanak, ne több klubban, szétszórva. Végeredményben azt szeretnék elérni, hogy mindkét válogatott megFérfiak: MVHC BPS Bardejov, VSZ Kosice, MTJ Piesfany, Agro Topolcany, Start Nové Zámky, Tátrán Presov, MSK Povazská Bystrica, SKP Bratislava Mind a férfiakra, mind a nőkre ugyanaz a lebonyolítási rend vár. Az alapszakaszban körmérkőzéses sorozatban mindenki mindenkivel találkozik, odahaza és idegenben egyaránt. Utána az első négy helyezett újra körmérkőzést játszik, ugyancsak oda- vissza alapon. Ezt követi a három győztes mérkőzésig tartó play off elődöntő (1-4, próbálhasson kilábalni a mostani mély gödörből. Legutóbb tizenhárom női és tíz férficsapat játszott az élvonalban. Nyárasdi klubtitkárként, majd a szövetség sporttitkáraként mit tapasztalt, milyen elmarasztalások érkeztek az I. liga számlájára? Őszintén bevallom: nem is olyan régen én kezdeményeztem a női bajnokság bővítését. Ma is azt vallom, hatalmas különbség van a férfi- és a női mezőny között. A Nők: SCP Banská Bystrica, ZVL Presov, Poisfovña Tatra Topol’níky, Duslo Sala, Chirana Prema Bratislava, Lodiar Zlatná na Ostrove, Jaspol Partizánske, Plastika Nitra 2-3). A továbbjutók az arany-, a vesztesek a bronzéremért csatáznak majd, három nyertes mérkőzésig. Az alsóházban (5- 8. hely) kétszer körmérkőzéses alapon találkoznak a csapatok. Amelyik együttes az utolsó lesz, kiesik a második vonalba, az előtte végző osztályo- zót játszik a I. liga második helyezettjével. nőknél segített a létszámbővítés, a férfiaknál nem. Persze, volt egy hátsó gondolatom is, valahogy megőrizni az élvonalat az akkor nem éppen tündöklő két csallóközi csapat számára. Kilencvennégy őszén vetette fel a női I. kézilabdaliga bővítését, mégpedig arra hivatkozva, hogy több fiatal jusson szóhoz az élmezőnyben. Mennyi lehetőséget kap majd az utánpótlás a nyolcra zsugorodott létszámnál? Igen keveset. Személy szerint attól félek, hogy nem válik be a válogatott bizottság elképzelése. Női vonalon ugyanis továbbra is érvényes: minél több fiatal kap lehetőséget, annál jobb lesz a válogatott. Sajnos, ilyen döntés született, s mi a vezérkarban keresztülvittük. Amúgy is az a véleményem, hogy nem a csapatlétszám, hanem a kézilabda minősége dönti el, hogy milyen szinten űzik nálunk ezt a sportágat. Egyszer már kérdeztem: érte valamilyen elmarasztalás a legutóbbi élvonalbeli bajnokságot? Amikor elfoglaltam sporttitkári beosztásomat, még fel sem merült a kérdés. És a panaszok is csupán az elképzelés megszületése után érkeztek a szövetségre, addig csend volt. Rengeteg támadás érte a sportág vezetőit, főleg Móza főtitkárt, aki pedig becsületesen dolgozik. A testnevelési mozgalomban eltöltött harmincöt éves pályafutásom alatt nem találkoztam annyi gonddal, mint az elmúlt hét hónap során a kézüabda-szövet- ségben. Nem hittem volna, hogy ennyi munka van a csúcsszervben, akárcsak azt sem, hogy ilyen gyenge felkészültségű vezetők tevékenykednek a klubokban. Még az alapszabályzattal sincsenek tisztában, csak a játékvezetőket szeretnék lefizetni, megnyerni a mérkőzést és a többi nem érdekli őket. Hát ez csalódás volt számomra. A szlovák kézilabda legnagyobb baja, hogy minden klub azt hiszi, hogy én vagyok valaki, a szövetség semmi, az ellenfél meg nulla. A legtöbb bírálat azért érte a kézilabda-vezérkart, mert a bajnokság közben rúgta fel a versenykiírást. Létezett valamilyen nyomós érv a szabályok ilyen gyors megváltoztatására? Ha jövőre jelentjük be a létszám- csökkenést, az érintett klubok akkor is biztosan ellenezték volna, két év múlva ugyanúgy. Személy szerint együttérzek a döntés sújtotta klubokkal, de ezúttal a szlovákiai kézilabda egésze kívánta meg a változtatást. A döntés után a veszélyzónába csúszott csapatok voltak a leghangosabbak, ami természetes dolog. A szövetség fórumain egyszer sem merült fel, hogy megkérdőjelezzék a létszámszűkítés gondolatát? A döntéshozó tanácsban már későn volt a változtatás megtorpedózása. Előtte ugyanis egy szakbizottság fél évig mérlegelte a válogatott csoport javaslatát. Ennek az ülésén pedig az akkori kerületek képviselői semmilyen ellenérvet nem hoztak fel. A kifogások csak utána érkeztek, az első nyolcból kiszorultak köréből: Egyre mélyebbre süllyed a szlovákiai kézilabda: válogatott és klubszinten egyaránt. A nyolctagú extraliga létrehozása a válogatott érdekeinek a klubérdekek fölé kerülését jelzi? Most nem ez a fontos. Igaz, hogy több tere lesz a válogatottaknak a felkészülésre, de mégis kirívó jelenség a sportágon belül az emberi kapcsolatok befagyása. Ameddig ez nem változik, addig nem lesz jobb kézilabda Szlovákiában. Adatok-tények Kik indulnak az élvonalban? Hogyan játszanak? Krémer Károly az első mohikán? A kispestiek menedzsere D. Tok Ernő Krémer Károly a Kispest- Honvéd NB I-es futballcsapatának menedzsere. A minap Udvardon őt faggattam a népszerű és világhírű magyar klubról. Egyetért azzal az állítással, hogy ha nem is tulajdonosa, de szinte teljhatalmú irányítója a jelenlegi Kispest-Hon- védnak? A klub egy magyar jogi felállásban egyesületként dolgozik. Van közgyűlése, amely kijelöli az elnökséget, s majd ez az elnökség megválasztja az elnököt.... Tehát menedzseri szerepe van. A felelőssége kiterjed a csapatépítésre is? Még arra is. A pályaedző alapos szakmai felkészültséggel bíró segítőtársam, de nekem az angol coachhoz hasonlóan a pénzszerzés is a feladatom. Szerencsés egybeesés, hogy az üzlethez is ért egy edző... Játékosmúltam, valamint az Európában beszerezhető legmagasabb edzői képesítésem és hát a tréneri tapasztalataim mellett szerencsés dolog, hogy az üzlethez is értek valamicskét. Eddig nem volt csődöt eredményező vállalkozásom, az üzleti életben annyi pénzt tudok keresni, hogy a Kispest- Honvédra is jut valami.... Nem is olyan régen még a Fradinál volt, Nyilasi korábbi érájában. Miért váltott át a Honvédra? Abban az időben a Ferencvárosba magam is befektettem, de szereztem egy francia szponzort is, aki állta az évi költségvetés felét, s úgy gondolta, hogy a legnépszerűbb magyar focicsapat megérdemli, hogy egy európai szintű klub legyen. Ebben segédkeztem. Mondja meg őszintén, érdemes a jelenlegi magyar fociba befektetni? Jó üzlet ez, nemcsak fölösleges pénzkidobás? Egyáltalán nem pénzkidobás, vallom, hogy jelenleg, de rövid és - megkockáztatom - hosszabb távon is érdemes a fociba befektetni, hiszen a közönséget az ipar a focin keresztül sokkal jobban meg tudja célozni, mint bárhogy máshogyan. A Krémer-féle modell meggyógyíthatná a magyar futballt? Tényleg hiszek abban, hogy ez a fajta felállás a helyes tendencia. Remélem, az én példám be fogja bizonyítani, hogy az a járható út, amely sikerhez vezet, ha olyan embereket nyerünk meg a focinak, akik értenek a sporthoz, szeretik, de az üzleti életben is sikeresek. Ez hit és szeretet kérdése. Nem tapasztal egyfajta kollegiális irigységet azok részéről, akik nem nagyon értenek hozzá, de mégis a klubmenedzselésben ott vannak a tűz körül? „Egyáltalán nem pénzkidobás a magyar futballba befektetni.” M. Nagy László felvétele Az egész életem tele van irigységgel, féltékenységgel, jórészt az üzleti sikereim miatt. De ezzel szembe kell tudni nézni. Megtanultam szinte mindennap újrakezdeni, és kész vagyok arra, hogy naponta bizonyítanom kell. Őszintén kívánom, hogy ne az utolsó, hanem az első mohikán legyen a magyar fut- ballélvonalban! Én köszönöm az őszinte érdeklődést, és örülök, hogy megismerkedhettünk, hiszen az udvardi focitornához hasonló meghívásoknak mindig szívesen teszünk eleget, mert megismerhetjük a szlovákiai magyarság gondjait és örömeit is. Sportolóktól hallottuk Számítógép a sakkvilágbajnokságon? December nyolcadikén Groningenben indul a Nemzetközi Sakkszövetség új lebo- nyolítású világbajnoksága. A minap felvetődött, hogy a viadalon nem indulhatna-e a Kaszparovot nemrég legyőző Deep Blue számítógép. Kirszan Iljumzsinov, a nemzetközi szövetség elnöke erről így vélekedik: „Kétségtelen, hogy a gép csapást mért az ember „sakk-image-ére”. Már csak ezért is szerettük volna, ha a Deep Blue is indul a világ- bajnokságunkon. Megtettük javaslatunkat a tulajdonos társaság, az IBM vezetésének. Azóta nem érkezett semmilyen válasz. Úgy gondolom, megijedtek.” Piatini és a bundázók Michel Piatini egykori kiváló francia középpályást, volt szövetségi kapitányt, a jövő évi világbajnokság szervezőinek társelnökét arról kérdezték, mit tenne a bundázás megfékezéséért a futballban? „Ha én a Nemzetközi (FIFA), illetve az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) vezetői helyében lennék, és hírt kapnék arról, hogy egy játékvezető vagy klubelnök úgymond veszélynek volt kitéve, azaz megkörnyékezték, akkor lefolytatnám a vizsgálatot, majd annak végeztével megjutalmaznám azt az illetőt, aki ellenállt a csábításnak, és jelentette a vesztegetési kísérletet. Adnék neki egymilliót. Frankban, dollárban, oly mindegy, miben. A lényeg az, hogy így hívnám fel a figyelmet arra, anyagilag is megéri „tisztának maradni”. A másik megoldási lehetőség a játékosok felelősségével kapcsolatos. A bundázó labdarúgót - teljesen mindegy, ő ötlötte-e ki, vagy csak felbujtották, végül is a játékos intézi el a gyepen a „dolgokat”...! - pedig élete végéig eltiltanám a fut- balltól.” Sípková nevelési filozófiája Olga Sípková cseh sport- aerobik világ- és Európa-baj- nok nevelési filozófiájáról vallott: „Olyan családban nőttem fel, ahol kiskoromtól spontán módon illedelmességre, az emberek tiszteletére és önálló munkára neveltek. Csodálom a szüléimét, hogyan küzdöttek meg az akadályokkal, anélkül, hogy rajtunk, gyerekeken nyomot hagyott volna. Biztosan voltak gondjaik, de én soha nem tudtam róluk. Nem jártunk a tengerhez, mégis nagyon élveztük a gyerekkorunkat, a papám és a mamám rengeteget jelentettek számunkra. A világbajnoknő hazaérkezése. Olga Sípková ezután kezdett feltűnni mind több cseh képeslap hasábjain. CTK-felvétel Pontosan így akarom nevelni a gyerekeinket is.” Pireuszban szeretik Dalát Valóban Pireusz sztárja Dala Tamás, az Olympiakosz huszonnyolc éves magyar pólósa? „Maradjunk annyiban, hogy szeretnek, bár közelébe sem érhetek a népszerűség terén Détári Dömének, akit szerintem sohasem fognak elfelejteni Pireuszban. Állandóan kérdezgetnek, hogy mi van vele, hol játszik, hogyan él... Amúgy sincs okom panaszra, az utcán megismernek, a kávézókban, éttermekben sokszor nem is kell fizetnem, vagy ha igen, nagy kedvezményt adnak.”
