Vasárnap - családi magazin, 1997. július-december (30. évfolyam, 27-53. szám)
1997-08-13 / 33. szám
Modern élet 1997. augusztus 13. Csak az a fontos: tökéletesedik-e az ember élete során Sok út vezet a nirvánába A buddhista szerzetesek hosszú meditációkban próbálnak közelebb kerülni a nirvánához Archív-fotó Ami bennem és körülöttem történik Az igazság gyógyító ereje Merő László _____________ A keleti vallások többnyire a reinkarnációban való mélységes hiten alapszanak. E hit szerint az ember életének célja és legfőbb boldogsága a tökéletesség elérése, egy olyan állapoté, amelyben a lélek teljesen megszabadul a világi vágyak kötöttségeitől. A keleti világszemlélet szerint az emberi lelkeket a nirvánába jutás vezérli. Nem a nirvánába jutás vágya, mivel éppen a vágyaitól kell megszabadulnia a léleknek. A nirvána inkább valami természeti erő módjára vezérli a lelkeket, mint ahogy a testek mozgását a gravitációs erő, a fajok kialakulását az evolúció. Ha a léleknek egy élet során nem sikerül eljutnia a nirvánába, akkor óhatatlanul újra születik, így módja van, hogy az előző élete erkölcsileg megoldatlan vagy rosszul megoldott eseményeinek helyrehozásával közeledhessen a nirvánához. A keleti vallásokban megoszlanak a vélemények arról, tulajdonképpen mi is a nirvána. A hinduizmus szerint misztikus egyesülést jelent az istenséggel, a buddhizmusban a tökéletes semmivé válást jelenti. Mindenesetre valamennyinek közös eleme, hogy a nirvána az újra- születés kényszerétől való megszabadulást jelenti, a földi szenvedések végét. A keleti pszichológusok nem is ismerik a halál- félelem okozta depressziót, inkább az „életfélelemmel” találkoznak akkor, amikor a felnövő egyén megérti, hogy nem lehet meghalni, az újraszületés elkerülhetetlen. Ezért különböznek olyan alapvetően a keleti és a nyugati vallások. A nyugati vallások szerint az embernek egyetlen életben kell elrendeznie lelke jövőjét. A hit elengedhetetlen, különben lelke elkárhozik. A keleti vallások szerint a lélek akkor is közelebb jut a nirvánához, ha nem hisz benne. Ezért olyan általános keleten a vallási türelem: lehet, hogy a másik emberben lakó lelket másként vezérli a nirvána, ez függhet például előző életeiben elkövetett cselekedeteitől is. Ezt fejezi ki az az ismert keleti mondás, mely szerint „Sok út vezet a nirvánába”. A nyugati vallásokon felnőtt, de más vallások iránt is tisztelettel viseltető ember számára talán zavaróan hangzik egy ilyen profán megállapítás, a keleti világ- szemlélettel azonban könnyen összeegyeztethető, mivel ott a hit önmagában nem érték. Csak az a fontos, tökéletesedik-e az ember élete során, közeledik-e a nirvánához. A nirvána mindenképpen vezérli lelkünket, akár akarjuk, akár nem. Ebben a hitvilágban a sorsunk ilyen értelemben meghatározott. Az ember tehet ugyan sorsa ellen - s mivel tökéletlen, olykor tesz is - de nem érdemes, mert csak annál hosz- szabb szenvedés vár rá következő életeiben, amíg ballépését helyre nem hozza. Az ember lelke sokféleképpen tökéletesedhet. Az Európában születendő lelkeknek a leghelyesebb Európában megszületniük, mert ott adatik meg számukra a legjobb lehetőség a nirvána elérésére. Popper Péter leírja egy indiai orvos elmélkedését: „Indiában azért reménytelen a családtervezés, illetőleg a fogamzásgátlás elterjedése, mert mi nem akadályozzuk meg a megszületni vágyó lelkeket abban, hogy inkarnálódni, vagyis újra testet ölteni tudjanak... Sőt,...mi azokat a lelkeket is befogadjuk, akiknek Európában kellene megszületniük, de önök nem fogadják be őket.” Ez az orvos ebből vezette le azt is, hogy manapság a fiatal indiaiak egy része már szellemi rokonságban van az európai kultúrával. Az európai kultúrába mélyen beivódott a racionalitás, a hit az ész hatalmában, Európában nemcsak a tudomány, hanem a vallások is racionális módon igyekeznek kifejezni magukat, az ész erején is túlmutató hittételeiket is pontosan definiálva. A tiszta racionalitás, akármilyen formában is jelenik meg, amolyan „zenei” harmóniát jelent, akárcsak a tiszta miszticizmus. Talán éppen ez a tiszta harmónia az, ami a tudományt alkalmassá teszi arra, hogy alapvetően korlátozott kérdésfeltevései ellenére általános érvényű felismerésekre jusson. A tudomány legszebb eredményei így olyan lelkiállapotba is eljuttathatják az embert, amelyben szinte misztikus módon átérzi a dolgok feltáruló egységességét. Ebben a lelkiállapotban az ember elfogadja a világot olyannak amilyen, és meglát benne valamiféle mélyen rejlő harmóniát. Sok út vezet a nirvánába,és ezek némelyike akár a tiszta racionalitás valamelyik formája is lehet. Mit is jelent az a szó, hogy igazság? Az értelmező szótár szerint „a valóságot hűen tükröző, neki teljesen megfelelő, igazi tényállás”. Az igazság tehát az, ami valóban történik bennem és körülöttem, a valóságos tények hű tükrözője. A gyógyuláshoz nagyon fontos tudni, hogy mit jelent az igazság, és ugyanolyan fontos tudni szavakba önteni az igazságot. Az ember általában fél magába nézni. Fél azoktól a gondolatoktól és érzésektől, amiket magában talál. De nemcsak a félelem tartja vissza bensője vizsgálatától, hanem az a rossz szokás is, hogy jóval több figyelmet fordítunk másokra és mások véleményére, mint a sajátunkra, szeretnénk megfelelni mások és a saját elvárásainknak. Pedig az igazság az, hogy semmi sincs bennünk, ami rossz lenne, ami fájdalmas lenne, amitől sérülhetnénk, csak az tart csapdában minket, hogy félünk észrevenni, majd átélni és megélni, azaz felvállalni saját érzéseinket, azaz saját magunkat. Egy nap hirtelen rádöbbenhetünk, hogy hazugságban élünk, hazudunk mindenkinek, de leginkább magunknak. Nem azt mondjuk ki, amit gondolunk, hanem azt, amit elvárnak tőlünk. Amit közölni akarunk az emberekkel, azt kétféleképpen tehetjük meg: metakommunikációval és szavakkal. A metakommunikáció ritkán tagadható le, másítható meg, mert ez a kifejezési forma nagyon őszinte, és egyáltalán nem véletlen. Bensőnk igazi állapotát tükrözi. De mi a helyzet a szavakkal? A szó is, mint minden, energiával rendelkezik, ezért a kimondott szavakkal „irányíthatjuk” lelkiállapotunkat. Ha nem figyelünk oda magunkra, és csak úgy beszélünk, mert megszoktuk, hogy éppen erre a dologra így szoktunk reagálni, nem hiszem, hogy azok a kimondott szavak tükröznék a bensőnket. Ahhoz, hogy tökéletes harmóniát teremtsünk a külső megjelenésünk és a bensőnk között, ahhoz egyrészt előbb befelé kell forduljunk, észre kell vegyük, hogy mi történik a testünkben, a lelkűnkben. Ha ezeket észrevesszük, utána átéljük őket, majd nagyon pontosan, a legpontosabban, amennyire csak tudjuk, szavakba öntjük. S ha ez a szavakba öntés valóban megegyezik a bensőnkben történtekkel, akkor találtuk meg azokat a szavakat, amelyek a legtöbb energiát hordozzák ahhoz, hogy a külsőnk és a belsőnk között teljes legyen az összhang, a harmónia. S ha a test és a lélek harmóniában van, akkor nincs betegség. A test és a lélek harmóniája adja meg az egészséget. Ha a harmónia megteremtődött, akkor nem tud kialakulni betegség, s akkor a fájdalmak megszűnnek, elmúlnak. Ilyen egyszerű az egész! Óriási élmény ezt megtapasztalni! S amikor tisztán látjuk, hogy az igazság hogyan hat ki az életünkre, akkor kapunk szabad teret arra, hogy abban a természetesen boldog és kiteljesedett és szeretetteli állapotban éljünk, amelyre születtünk... (thl) Van, aki az igazság elől a kábítószer mámorába menekül Archív-fotó Az európai kultúrába mélyen beleivódott a racionalitás. Ahol harmónia honol, nehezebben alakul ki a betegség. Mozaik Vigyázzunk a vajjal! A vajban gyakran több mikroba található, mint más zsírokban, s ezek meggyorsítják a bomlását. A régebbi és rosszul tárolt vaj elveszíti az ízét, megsárgul, és kellemetlen szagot áraszt. Fogyasztása előtt érzékszerveink figyelmeztetése sem marad el. Hasonlóan, ám sokkal lassabban és alattomosabban történik a margarinok romlása. Egy idő után a szakember nem kevés ártalmas anyagot találhat bennük, noha ízük, színük és illatuk csak csekély mértékben változott, vagy éppenséggel egyáltalán. Ezért, hogy a veszélyt elkerülhessük, tartsuk be a következő szabályokat: Soha ne vásároljunk olyan vajat vagy margarint, amely a hűtőpultokon kívül volt elhelyezve. A csomagoláson mindig nézzük meg a gyártás időpontját vagy a szavatossági időt. Tanulmányozzuk át a termék jellemzését is. A vásárolt árut a hűtőben vagy más hűvös helyen tároljuk. Hogyan együk? Némelyik zöldségfélét akár kézzel is ehetjük. Ilyenkor az első osztályú éttermekben általában a tányér bal oldalán egy kis vízzel töltött tálkát találunk, amelyben megmoshatjuk evés után az ujjainkat. Némelyikspeciális zöldségfélét, mint például az articsókát, kissé körülményes enni. A szirmait kézzel tépkedjük le, és a mártásba mártogatva esszük. De csak a puha részét, a többit félretesz- szük. A zöldség belsejét a desz- szertesvillával fogyasztjuk. A fejes salátát villával vesszük ki a salátástálból, esetleg ott is daraboljuk fel. Soha nem tesszük át a főétel mellé a tányérra. Vitamintabletták A különböző tabletták nem kémint a természetes táplálék. A szükséges vitaminokkal és ásványi anyagokkal azonban képesek ellátni a szervezetet. Ha a tabletták összetétele megfelelő, előállításuk, tárolásuk szakszerűen történt, nem értéktelenebb forrásai az esszenciális anyagoknak, mint a zöldség, s főleg azok számára lehetnek hasznosak, akik táplálékából a zöldségfélék hiányoznak. A forró tea hűsít Télen a forró tea felmelegít, nyáron viszont lehűt. A forró tea ugyanis (főleg a zöld tea) képes a test hőmérsékletét akár egy-két fokkal is csökkenteni. Nyáron tehát igyunk forró teát, de gyakrabban, mert a hatása nem tart tovább húsz-huszonöt percnél. A forró teával ellentétben a hideg tea bármilyen frissítőén is hat a nyári hőségek idején, csupán a szájban csökkenti a hőmérsékletet. A test- hőmérsékletre nincs hatással.
