Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-01 / 1. szám
Modem élet 1997. január 1. S Az írisz-diagnosztika segít a betegségek korai felismerésében Működése biológiai létezésünket szolgálja A szem nemcsak a lélek, hanem a test tükre is Halászné Orsolik Gizella TERMÉSZETGYÓGYÁSZ _______ Az ember lelki és testi egészsége leglátványosabban a szemben, a tekintetben tükröződik. „Ragyog a szeme”, „szomorú a tekintete”, „ölni tudna a szemével”. Ilyen és ehhez hasonló kifejezéseket gyakran használunk, amikor valakinek a lelki állapotát a szemmel összefüggésben fejezzük ki. Egészség- ügyi gondokat szintén meg lehet állapítani a szemből. Természetgyógyászati szempontból külön figyelemre méltó a szem írisze. A szivárványhártya (írisz) nemcsak a szem színét adja, hanem egy miniatürizált térkép is az emberi testről. Ez a természetgyógyászati tudományág - ellentétben más alternatív gyógymódokkal - alig több mint 100 éve ismert. Azonban több forrás is említi, hogy Tutenkhamon fáraó orvosa, El Aks két darab papirusztekercsen ír a szemdiagnosztikáról, ami a mai írisz-diagnosztika elfelejtett előfutára lehetett. A legújabb kor számára dr. Péczelylgnácz 1873-ban A szivárványhártyáról, majd 1880- ban Felfedezések a természetes orvosi tudomány terén címmel publikálta műveit. Könyvében máig érvényes í- risztérképet adott, és elindított egy folyamatot, mely azóta is tart. A sors fintora, hogy - amint az lenni szokott - nevét magyar területeken ismerik a legkevésbé, pedig minden ide vonatkozó külföldi szakkönyv az ő érdemeinek méltatásával kezdődik. Ilyen értelemben talán világszerte a legismertebb magyar természetgyógyásznak számíthatna. Péczely emlékeiben erősen megmaradt, hogy amikor tízéves kisfiú volt, egy fészekrablás során eltörte egy bagoly lábát. Abban a pillanatban egy hasadék keletkezett a madár szivárványhártyájának alsó felén. Később, mint már orvos, sérülteknél is megfigyelhetett hasonlókat. Ez ösztönözte további kutatásokra, melyekből aztán a felfedezés megszületett. Péczely felfedezését követően mind több külföldi orvos kezdett foglalkozni ezzel a témával. Újabb írisztérképek jelentek meg, melyek főbb vonalaikban megegyeznek. 1951-ben nemzetközi indológiái társaság alakult Kaliforniában. Eközben a volt Szovjetunióban már igen nagyszámú, elsősorban homeopata orvos, illetve kutató foglalkozik írisz-diagnosztikával. A moszkvai Velhover professzor az írisz-diagnosztika megbízhatóságát kutatta. Hagyományos módszerrel diagnosztizált betegek adatait, a bonctermi leletet és saját vizsgálatait hasonlította össze. A következő eredményeket kapta:- gyomor és bélrendszeri betegségek esetén a betegek 80%-ánál,- húgyúti betegségeknél a betegek több mint 80%-ánál,- szív- és érrendszeri betegségeknél a betegek 77- 78%-ánál,- idegrendszeri betegségek a betegek több mint 70%-ánál találtak a betegségre utaló konkrét jelet az érintett szivárványhártyáján. A helyesen alkalmazott írisz-diagnosztika több előnyös tényezőt mutat: a feleslegesen esetleg tévesen alkalmazott gyógymódok megtakaríthatók, betegségek korai felismerése, a krónikus és akut betegségek leküzdésének egyszerűbb vizsgálati és kezelési módszereit teszi lehetővé az okok feltárásával. Ahol csak lehet, alkalmazni kellene e módszert az orvosi munka hatékonyságának növelése érdekében, mint segéddiagnosztikát. Az írisz-diagnosztika szorgalmas és elmélyült munkát kíván meg alkalmazóitól, esetleg éveken keresztül tartó rendszeres tanulást is. A szivárványhártya (írisz) egy miniatürizált térkép az emberi testről. A feleslegesen, tévesen alkalmazott gyógymódok megtakaríthatók. nagyagy 12 Az íriszen látható „szervtérkép” EMMY SCHUMANN szerint homloküreg 12 nagyagy JOBB ÍRISZ BAL ÍRISZ Az írisz, vagyis a szem szivárványhártyájának elváltozásaiból a természetgyógyászok nagy megbízhatósággal tudnak következtetni a test különböző betegségeire Erős vára egészségünknek Az immunrendszer szervezetünk védekező rendszere. Nélküle egyszerűen nem tudnánk létezni, hiszen környezetünkben megszámlálhatatlanul sok kórokozó van, és a külvilággal történő kontaktusunk lehetetlenné válna. Működése biológiai létezésünket szolgálja. Hogyan működik az immun- rendszer? A védelmet nyújtó fehérvérsejtek már a bőrön, a légutak és a belek nyálkahártyáján keresztül feltartóztatják a betolakodó kórokozókat. Megsemmisíté- a sükre a szerve- M ■'V-A gyermek immunrendszere hat hónapos koráig védettséget biztosít számára zet antitesteket termel. így a veszélyes támadókkal szemben ellenállott) lesz. Ez a védettség hosszabb-rövidebb időtartamú. Egy influenza esetében rövi- debb ideig tart, míg a gyermek- betegségeket nem kapjuk meg többször. Ám ha csődöt mond az immunrendszer, akkor a legkülönfélébb betegségek léphetnek fel. Az is tény, hogy nem működik egyformán egész életünk során. Vannak olyan korszakok, amikor szervezetünk esendőbb a szokásosnál: a pubertáskorban, a terhesség idején, a változókorban. Mindhárom időszakra jellemző, hogy megváltozik a szervezet hormonháztartása. Ebből arra lehet következtetni, hogy a hormonoknak valami közük van az immunrendszerhez. A gyermekkori immunitás figyelemreméltó jelenség. Ha a csecsemő normális, ép immun- rendszerrel születik, akkor a születését követő hat hónapon keresztül szinte semmilyen fertőző betegséget nem kap meg. Védett olyan betegségekkel szemben is, amelyeket az anyja nem kap meg. Ez alatt az idő alatt azonban fel kell építenie a saját immunrendszerét. Amikor még nem voltak védőoltások, bizony keserves időszak következett a gyermek életében. Kb. 6-7 éves koráig meg kellett küzdenie olyan súlyos betegségekkel, mint a kanyaró, diftéria, himlő, rubeola, gyermekbénulás. Amíg az orvostudomány nem volt képes kivédeni ezeket a betegségeket, bizony csak minden harmadik gyerek maradt életben. Akik viszont életben maradtak, nagyon ellenállóvá váltak. A pszichológusok megfigyelték, hogy életünk közepén súlyos válságon megyünk keresz- 1 tül. Sok negyven-öt- ven éves ekkor fordít j hátat korábbi életéli nek, karrierjének és választ újat. Keveset tudunk ennek a krízisnek a testi hátteréről, csak azt vesszük észre, hogy épp ebben a korban gyakrabban lépnek fel egészségügyi panaszok, amelyeket hajlamosak vagyunk elbagatellizálni. Pedig ezek a jelzések nemritkán a krónikussá fajuló betegségek, sőt a rák korai tünetei is lehetnek. Tapasztalható, hogy a hatvan év körüliek sokszor egészségesebbek, mint a negyvenesek. Valószínűleg ők azok, akik átvészelték azt az időszakot, amikor szerveztünk- ben immunszünet lép fel. Véget ért ugyanis a korszak, amikor büntetlenül gyilkolhatjuk egészségünket. A negyvenéves korig elfogyasztott fölöslegesen sok táplálék, a kávé, az alkohol, a dohányzás már kezdi megbosszulni magát. Az addig tökéletesen működő immun- rendszer gyengülni, akadozni kezd. Az okos ember megérzi: utolsó lehetőség, hogy észbe kapjon, vagyis jól tenné, ha ezentúl nem hanyagolná el fertőzéses betegségeit, csökkentené a káros stresszhatásokat és védené kimerülő immunrendszerét aktív pihenéssel, elegendő alvással, egészséges életmóddal, mozgással és legfőképp lelke derűjével. Kellemeset a hasznossal Nemcsak békét, üzletet is sikerrel köthetünk fehér asztal mellett. Ehhez adunk kezdő üzletembereknek néhány jó tanácsot.- Az étterem legyen világos és kellemes. A vendéget soha ne ültessük arccal a fal felé. Az asztal legyen elég távol a többitől, nehogy illetéktelenek belehallgathassanak a beszélgetésbe.- Minden zavaró tényezőt kü szöböljön ki. A mobiltelefont inbkább hagyja az irodában.- Mindennek megvan a maga ideje. Üzletről ebéd előtt vagy ebéd után beszéljen. Soha ne ebéd közben. Teíe szájjal nehezen lehet tárgyalni.-Az étel legyen könnyű, hogy összpontosítani tudjon. Kerülje a nehéz, zsíros ételeket és az alkoholt. -Aki azzal a céllal hívja meg üzleti ebédre part- nerét, hogy előnyös üzletet kössön vele, ne legyen fukar a fizetésnél. Inkább fizessen készpénzzel, mint hitelkártyával, s természetesen ne feledkezzen meg a borravalóról sem. Aki keveset eszik, tovább él Az eddigi hiedelmekkel ellentétben, azok az emberek, akik keveset esznek, sokkal tovább élnek, s idős korban is megőrzik vitalitásukat és jó kondíciójukat - állapították meg a liverpooli egyetem tudósai. A patkányokkal való kísérletezés során megállapították, hogy ha a rágcsálók napi kalóriabevitelét biztosító táplálékot 70%-kal csökkentették, 50 %-kal meghosszabbították az életüket. Az élelmiszer ugyan kevesebb kalóriát tartalmazott, viszont nem hiányoztak belőle a létfontosságú vitaminok, mikro- és mak- roelemek. Az állatok jó fizikai kondícióban voltak, javult a reakcióidejük és ráadásul csökkent a rák kialakulásának veszélye. Több országban hasonló kísérleteket végeznek emberekkel is. A zsebpénzzel is nevelhetünk A gyerekkorban kapott zsebpénz nevelő hatással van a személyiségre, állapította meg Dick Barthélémy angol pszichológus. Felmérése szerint a legjobb hatással azokra volt, akik gyerekkorukban bizonyos munka elvégzéséért kaptak zsebpénzt, például szemétkihordás, mosogatás. Megtanulták, hogy a pénzért meg kell dolgozni, s megtanultak vele bánni. Azok, akik gyerekkorukban kevés zsebpénzt kaptak, így nem tudtak spórolni, de nem is volt rá szükségük, mert a drágább dolgokat a szüleik megvették nekik, nem tanultak meg a pénzzel bánni. Szerény emberek váltak belőlük, akik sok pénzt akarnak keresni. Azok, akik gyerekkorukban viszonylag sok pénzt kaptak a szüleiktől anélkül, hogy megszolgálták volna, többnyire csalódtak az életben. Szüleik, nagyszüleik, rokonaik a pénzen vették meg a szerete- tüket. Ezért nemcsak hogy nem becsülik a pénzt, de meggyőződésük, hegy személyiségükkel legyőzhetik és kihasználhatják a többi embert.
