Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-06-18 / 25. szám

Nagyvilág „Az új gondolat akkor válik elfogadottá, amikor mindenki átérzi az egyediségét.” A legdrágább album 1997. június 18 . 7 Budapesti levét Ruszin kongresszus A Galápagos-szigetek, 471 km magasságból. A felvétel 1985-ben készült. Sokáig csupán az űrhajósok ki­váltsága volt, hogy gyönyörű planétánkat az űrből láthassák. A NASA nemrég megnyitotta féltve őrzött archívumát, ahol csaknem négymillió képet őriz­nek, és megjelentette a világ legdrágább albumát. A könyv­ben százhetven elképesztő fel­vétel látható. Azt mondják - már akiknek ezt módjukban állt a saját bőrükön megtapasztalni -, hogy nincs a világon ahhoz hasonlítható ér­zés, mint amikor az ember több száz kilométernyi távolságból megpillantja a Földet. A hal­ványkék planéta látványa olyan erős érzelmeket vált ki, hogy van, aki elsírja magát, másvalaki sikongat a gyönyö­rűségtől, más úgy érzi magát, mintha az anyja ölébe tért vol­na vissza. Ezek közé tartozott Oleg Makarov szovjet kozmo­nauta, aki elsőként hagyhatta el a pilótaülést, s az űrrakéta ablakához úszva teljes negy­venkét percen keresztül figyel­hette a Földet. Kivételes szerencsében volt ré­sze Valerij Poljakovnak is, aki 438 napot töltött a Mir űrállo­máson. Kilencven percenként kerülte meg a Földet, tehát ösz- szesen hétezerszer láthatta. Naponta tizenhat napfelkeltét és napnyugtát volt alkalma át­élni. Űrbéli vándorlását film­szalagon rögzítette, amelyről nem hiányzik a Karibi-szigetek türkiszkékje, az Arab-félsziget sivatagai, a Himalája jéghe­gyei, a trópusi viharok az éjsza­kai Bomeó fölött, az ausztráliai sztyepptűz, vagy a tájfun az At­lanti-óceán fölött. Sok űrhajós inkább kihagyja az alvást, csak - kezében térképet szorongatva - az elképesztő tá­volságból láthassa azt a helyet, ahol született, ahol él, az utat, amelyen na­ponta a munkahe­lyére autózik, s amelyen esténként hazatér. Sokan azon álmélkodnak, hogy a Föld való­ban olyan glóbusz­nak néz ki, mint amilyen otthon van az íróasztalon. Az asztronauták, akik a legin­kább tudatosítják a Föld sebez­hetőségét, gyakran figyelmez­tetnek az ember kártékony vol­tára: a háborúk következmé­nyeire, a természet elleni bűn­tettekre. Lőrén Acton amerikai űrhajós szavai elég érzéklete­sek: „Ha ott fönt vagy, közel a csillagokhoz, világos számod­ra, hogy a legköze­lebbi hely, ahol víz is van, átkozottul messze lehet.” Az űr­felvételek publikálá­sa nagyon fontos. Fred Hoyle angol csillagász már 1948- ban kijelentette, hogy „Az új gondolat csak akkor válik elfo­gadottá, amikor mindnyájan átérez- zük, hogy egyedülál­ló.” Sajnos, a bolygónk meg­mentéséért jóformán csak azok verik félre a harangokat, akik az űrben röpködnek és űrkuta­tásokat végeznek. Pedig az űr­hajózás sokat segíthetne raj­tunk és nekünk. Példának oká­ért a teflonedény feltalálását Marc Gregorio francia szakács­nak és ínyencnek tulajdonítják, holott ezt az anyagot az űrkuta­tásban már jóval előbb hasz­nálták, mielőtt ő a piacra dobta a találmányát. A NASA által az Álba kiadónak kölcsönzött százhetven felvé­tel mindegyike reprodukció volt. Egyiknek sem kölcsönöz­ték az eredetijét, félve a sérü­léstől. A kiválasztott fotókat előbb a houstoni Johnson űr­központban elektronika segít­ségével másolták, majd digita­lizálták. Roger Ressmayer technikus aztán a számítógé­pes változatokkal tovább kísér­letezhetett. Míg az űrhajósok a zöld réteket és erdőket az űrha­jóból szürkének látják, Ress­meyernek a számítógépes vál­tozatokon sikerült az eredeti színeket kikevernie. Az űrhajósok és az asztronau­ták azt szorgalmazzák, hogy további nemzetközi űrállomá­sokat bocsássanak Föld körüli pályára, hogy befejezhessék a kutatómunkát. A tervezet azonban százmilliárd amerikai dollárba kerülne. Marad tehát a remény, hogy a műholdak, amelyek szünet nélkül keringe­nek a Föld körül, bár érzéket­len gépek, azért rengeteg kép­pel látnak el továbbra is ben­nünket, amelyek között talán nem fognak hiányozni az olyan felvételek sem, amelyek figyel­meztetnek, Földünk sérülé­keny és - egyelőre - egyetlen bölcsője, otthona az emberi­ségnek. GEO, Hamburg BotlikJózsef A Közép-Kelet-Európában élő nemzetek közül a ruszin az egyetlen, amelynek nincs önálló állama. Ezért joggal nevezhetők a térség kurdjai- nak, hiszen nyolc országban laknak. Többségük az Északkeleti-Kárpátokban él (több mint egymillióan), eb­ből háromnegyed részük Kárpátalján. Szlovákiában 130 ezerre, Lengyelország­ban 60 ezerre, Jugoszláviá­ban 25 ezerre, Romániában 20 ezerre, Magyarországon 6 ezerre, Horvátországban 5 ezerre, Csehországban 12 ezerre becsülik a számukat. Az utóbbi államban főként Észak-Morvaországban élnek, többségük közvetle­nül a második világháború után vándorolt oda. A len­gyelországi Lemkó tarto­mányból 1945 után nagy ré­szüket - a sztálini politika következményeként - kite­lepítették. A Kárpátokon kí­vül a legnagyobb ruszin kö­zösség az USA-ban található - több mint 600 ezer fő. Becslések szerint a világon mintegy 1,5-1,8 millió ru­szin anyanyelvű ember él. A közelmúltban a IV. világ- kongresszusukat rendezték meg Budapesten. Szlovákiában és Jugoszlávi­ában az állam önálló nem­zetiségként ismeri el a ru- szinságot és nemzeti identi­tásuk megőrzését támogat­ja. Jugoszláviában a bács-szerémi ruszinok iro­dalmi nyelvét már 1923-ban kodifikálták. Szlovákiában a Ruszinszka obroda szerve­zet képviselői 1993. január 27-én Pozsonyban egy nem­zetközi konferencián dekla­rálták, hogy a zempléni nyelvjárásokon alapuló írott nyelvüket normalizálják. Lengyelországban, Ukrajná­ban és Magyarországon még nem történt meg a ru­szin irodalmi nyelv kodifi­kálása. A világkongresszu­son elhangzott, hogy Kár­pátalján a legnehezebb a helyzetük, ahol 1945-ben a szovjet hatóságok a ruszino­kat egy tollvonással ukrá­nokká nyilvánították. A Szovjetunió végnapjaiban az Ungváron megalakult Kárpátaljai Ruszinok Társa­ságának sikerült kivívnia a ruszin elnevezés hivatalos engedélyezését. Ezt követő­en azonban az ukrán és a ru­szin irányzat között éles vita alakult ki, mert az előbbi nem ismeri el a ruszinokat önálló nemzet(iség)ként, és nyelvüket az ukrán dialek­tusának tartja. Kárpátalján a lakosság 78 százaléka 1991- ben népszavazással a terü­let különleges státusú ön- kormányzat létrehozásáról döntött. Ezt a hatalom azóta sem akarja megvalósítani, ezért már 1993 májusában ideiglenes kabinet alakult az ott élő nemzetiségek kép­viselőiből, amely azóta is küzd Kárpátalja autonómiá­jáért. A ruszinok Budapes­ten tartott negyedik világ- kongresszusán nyilatkoza­tot fogadtak el, amely szor­galmazza a különböző or­szágokban élő ruszin nép­csoportok identitásának megerősítését. >JOZO>JZS0 SOLUB|||A jSBiJBJZBLj .ipaiojna ■ ■ eurotech" háztartási villamos eszközök VKV-450 „A legköze­lebbi hely, ahol víz is lehet, átko­zottul mesz- sze van.” Vasárnapi pletykák Jönnek az utódok Dávid Duchovny, az X-akták FBI-ügynöke véget vetett a le­gényéletnek, nagy gyorsan fele­lőm Crulse és Nicole Kidman: egy harmadik gyereket is örök­be akarunk fogadni. ségül vette barátnőjét, Tea Leonit. Miért a sietség? Tea ter­hes, az ifjú házaspár karácsony­ra váija az utód jövetelét. Anyai örömök elé tekint Hea- ther Locklear is, akit a Dinasztia és a Melrose Piacé sorozatokból ismerhetünk. Az amerikai szí­nésznő négy évvel ezelőtt kötött házasságot Jón Bovi gitárosá­val, Richie Samborával. Most végre teljesül régi vágyuk: októ­berben kislányuk születik. Aprilre szomorú sors várt a Dal­lasban, a valóságban azonban Sheree Wilson nem is lehetne boldogabb. Férjével, Paullal és a 7 éves Luke-kal együtt izgatot­tan várják a baba születését. Sylvester Stallone sem marad ki az örömpapák köréből. Jól érte­sült hollywoodi források szerint Sly azért nősült meg London­ban oly gyorsan, mert 8 hóna­pos kislányának édesanyja, Jen- niferFlavin ismét terhes. Végül, hogy teljes legyen a kép, meg kell említeni Tóm Cruise-t is, a- ki teljesítve felesége, Nicole Kidman óhaját, egy harmadik gyereket is örökbe akar fogadni. Micsoda siker! Ekkora sikert még állítólag nem látott a filmvilág: négy nap ele­gendő volt ahhoz, hogy Steven Spielberg új dinoszauruszai minden korábbi bevételi rekor­dot felülmúljanak. A Universal filmgyár produkciója, a „The Lost World: Jurassic Park” (Le­tűnt világ: Jurassic Park) négy nap alatt 84-86 millió dollárt vett ki az amerikaiak zsebéből, sőt más források szerint 89 mil­liót. Ez az összeg pedig már ke­rek 14 millió dollárral túlszár­nyalja a filmforgatásra kiadott költségeket. A Jurassic Parkra, Spielberg első dinoszaurusz­filmjére 916 millió dollárt köl­töttek a mozinézők szerte a vilá­gon, s a folytatás első négy napi kasszasikere arra enged követ­keztetni, hogy az amerikai fan­tasztikus filmek mestere újabb rekordot állít föl. Hol van ifj. Brando? Marion Brando, a 73 éves „ne­hézsúlyú” amerikai filmszínész családi okok miatt lemondta az összes programját. Mint kide­rült, elveszett a fia, s most kere­sésével van elfoglalva. Brando magánnyomozókat bízott meg, ők állítólag máris kiderítették, hogy Christian, akit próbaidőre engedtek ki a börtönből, Ohió- ban festeget, s fittyet hány a vi­lágra. Christian Brando 1990- ben meggyilkolta féltestvére, Chayenne barátját. Brando és fia, Christian, aki „elveszett”

Next

/
Thumbnails
Contents