Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-11 / 24. szám
3 1997. június 11. Kréta minden látogatója számára tartogat valami meglepetést Ahol az európai kultúra bölcsője ringott S. Forgon Szilvia Mondják az istenek szigetének, a legek szigetének, de az ellentétek szigetének is. Kréta mindegyik elnevezést kiérdemelte. A görög mitológia egyik központi színhelye. A legnagyobb görög sziget, s a legjelentősebb is. Fontos tengeri utak találkozásánál fekszik, s több mint 4000 évvel ezelőtt itt ringott az európai kultúra bölcsője. Napjainkban pedig az egyik leglátogatottabb földközi-tengeri sziget. Nem csoda, hiszen Kréta minden látogató számára tartogat valami meglepetést. A természet szerelmeseinek éppúgy, mint a kultúrtörténet iránt érdeklődőknek. Már a neolitban lakott helynek számított. A minószi kultúra felvirágzásának idején Kréta meghatározó szerepet töltött be az Egei-tengeren. Kedvező fekvése miatt került a nagyhatalmak érdeklődésének központjába, előbb a rómaiak, majd a bizánciak, a velenceiek, végül a törökök tartják uralmuk alatt. A sziget 1913 óta Görögország része. Ha a látogató valóban meg akar ismerkedni Krétával, annak lakóival, akkor a kellemes tengerparti semmittevés helyett barangolja be a szigetet. A tengerpart homokos fövenye mellett megcsodálhatja a hatalmas hegyvonulatokat, a sziklás, terméketlen vidékek mellett békésen megférő buja növényzetű termőterületeket. A sziget klímájáról sok mindent elárul az a tény, hogy az év 300 napján itt nem esik az eső. Ezért aki a szigetet teljes pompájában szeretné látni, május hónapot válassza a látogatás időpontjául.- Kréta az ellentmondások szigete - jellemzi otthonát vendéglátónk, Mária Michalati, a Fischer utazási iroda krétai kirendeltségének vezetője. - A turisztika mintegy harminc évvel ezelőtt indult fejlődésnek, s Kréta ma már az egyik legkeresettebb üdülőhelynek számít Európában. Az északi tengerparton minden igényt kielégítő szállodák, panziók sora húzódik végig, míg a déli parton a nagyrészt háborítatlan természeti szépségű öblök turistáktól kevésbé zavart világa kápráztatja el a látogatót. A krétaiak nagy része az év 6-7 hónapjában a turisztikából él, a szezonon kívüli időszakot földműveléssel tölti. A krétaiak főleg olajfa-, szőlő-, zöldségtermesztéssel foglalkoznak, illetve halászattal. Nyaranta elég sok vendégmunkás talál itt magának munkát - főleg oroszok, jugo- szlávok, de lengyelek, sőt csehek is. A prágai fiatalember, akivel a leggazdagabb krétai városban, Cherszonisszoszban találkoztunk, már három éve él Krétán. Nyaranta vendéglősként dolgozik, telente pedig eredeti szakmájában, hentesként. A turisztika rányomta bélyegét a szigetlakok életére. Északon a nyugati életmód érvényesül, míg délen s a sziget belsejében a hagyományos életmód. Itt az emberek sehová sem sietnek, még az autópályán is kényelmes tempóban (60-70 km/ó sebességgel) utazgatnak. Az autóbuszok például úgy közlekednek, ahogy nekik tetszik, viszont az utazási irodák autóbuszai másodpercnyi pontossággal hozzák és viszik a turistákat. Szezonban 1,8- 2 millió turista is megfordul Krétán, négyszerese az összlakosságnak. A legtöbb a német turista (mintegy 17%), noha nem mindenhol fogadják őket szívesen - a háborús sebek még nem gyógyultak be teljesen. Ez a krétaiak mentalitásának is tulajdonítható, mely ugyancsak ellentmondásos. Nagylelkűségük mellett a nemtörődömség, a rob- banékonyság és az áldozatkészség, a büszkeség és a vakmerőség egyaránt megnyilvánul. Nem igazán megbízhatóak, de nyitottságuk és közmondásos vendégszeretetük minden idegent meghódít. A krétaiak életmódjára a hagyománytisztelet a jellemző. Számukra a legfőbb érték a család, azon belül is a gyerek. Életüket íratlan, ősi erkölcsi törvények szabályozzák, melyek megsértése megbocsáthatatlan bűn. Összetartozásuk a lakóházak építésében is megnyilvánul. Általában annyi szintes házat építenek, ahány generáció él együtt. Ez a megoldás egyben gazdaságos is. A krétaiak jól értenek a spóroláshoz, a fűtésre nem költenek (hiszen a téli hónapokban sincs hidegebb 15-17 foknál), a vízmelegítésre a nap és a szél energiáját használják fel. Az együttlakással a lakbért is megússzák, ami nem kis tétel, a városokban ugyanis egy háromszobás lakás bérleti díja eléri a 80 -100 ezer drachmát is, miközben az átlagos kereset 130-150 000 drachma. A sziget iparát mindössze a főváros, Heraklion melletti egyetlen villanyerőmű képviseli. Ronda, füstölő gyárakat, ter- mésszetszennyező ipari komplexumokat sehol nem látni. A krétaiak a természetvédelemre is nagy hangsúlyt fektetnek. Ahol lehet, igyekeznek a természet eredeti állapotát fenntartani. Európában itt a legmagasabb az átlagéletkor, s itt a legalacsonyabb a szív- és érrendszeri valamint a daganatos megbetegedések száma. Ez nagyrészt életmódjuknak, táplálkozási szokásaiknak köszönhető: rengeteg gyümölcsöt, zöldséget fogyasztanak. A sziget talán csak egyetlen dologban szenved hiányt. Éz pedig az egészséges ivóvíz. A krétaiak a boltokban vásárolják a vizet, s nem is olcsón. A legtöbb helyen csak sós víz fakad a földből, csupán a sziget belsejében találhatóak jó minőségű ivóvízforrások. Víz helyett gyakran könnyű, asztali bort isznak. Természetesen valódi, zamatos borokból sincs hiány Krétán, ahol a szőlőművelésnek több ezer éves hagyományai vannak. A szőlő- termesztés mellett Kréta a világ negyedik legnagyobb mazsolaexportőre, míg olaját a legjobbak között tartják számon. A szigeten 20 millió olajfa nő. Minden családnak van saját olajfaligete és szőlője. Természetesen a krétai konyha is ezt az olajat használja, mely másban is sok hasonlóságot mutat a többi dél-európai konyhákkal. A fűszerek közül a só mellett sok oreganót, timiánt, zsályát használnak. A tésztafélék mellett a különböző húsételek is elterjedtek. Igen kellemes szokás, hogy a vendéglőkben búcsúzóul a tulajdonos meghívja a vendéget egy pohárka snapszra. A krétaiak vendégszereteténél talán csak vallásosságuk erősebb. Hitük szerint a görög ortodox egyház követői. Többek között erős hitük is segített abban, hogy a két évszázados török uralom ellenére a nemzet és a nyelv is fennmaradt. A szigeten számos kolostor, megszámlálhatatlan templom, kápolnács- ka, búcsújáróhely található, melyek kapui az idegen előtt is nyitva állnak, s a látogatót sehol sem engedik el anélkül, hogy éhét, szomját ne csillapította volna. Kréta a felsoroltakon kívül még számos szépséget és érdekességet kínál látogatói számára. Érdemes felfedezni titkait. (Munkatársunk útját a Fischer utazási iroda támogatta.) A legfőbb érték a család, azon belül is a gyermek. Közismert vendégszeretetük minden idegent meghódít. Európában még épp csak ébredezni kezdett az őskor homályából az emberi szellem, amikor Krétán már 1400 szobás labirintusnak is beillő palotában éltek a minószi királyok, akik csaknem 2000 éven át uralkodtak békésen, igazságosan és emberségesen a krétai nép fölött. Már ebben a korban a krétai nők olyan egyenlőséget élveztek, amilyenről a mai kor emancipációért harcoló női csak álmodozhatnak. A kor egyik legszebb emlékének, a knosszoszi palotának Arthur Evans által feltárt maradványait a helyszínen csodálhatja meg a látogató. A krétaiak élete a múltban rosan összekapcsolódott , gerrel. Az őslakók a téri túlról, Kis-Ázsia területér keztek a szigetre. A minős: túra virágkorában épült pa Noha a legtöbb üdülőközpont, szálloda és tengerparti strand az északi parton létesült, a déli partvidéken is található néhány igazán gyönyörű hely. Ezek közé tartozik Matala, mely Gortisz várostól (a bizánciak idején Kréta központja volt) alig húsz kilométerre, délre található. A mitológiában is szereplő öböl habjaiból lépett partra a monda szerint Zeusz és Európa. A Líbiai-tengerből kiemelkedő szikla üregeiben végigjárhatjuk az őskori ember barlangjait, amelyekben a hetvenes években a hippimozgalom tagjai éltek. mm
