Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-28 / 22. szám
Modern élet 1997. május 28. 5 Élménybeszámoló egy pozsonyi diáklány angliai útjáról Külföldre, gyerekágyhoz Egyre több fiatal lány szegődik el külföldre nevelőnőnek Archív-felvétel A szeretet egészségesebbé teszi a testet A fészek melege Nagy Éva _______________ A gondolat édesanyám agyában fogant. Ő az egyik barátnőjétől hallott róla, milyen jó nyelvtanulási lehetőség a baby- sitterség. Az ember megismer egy új világot, megtanulja a nyelvet, keres némi pénzt, és ha azt megtanulja beosztani, akkor még meg is takaríthat valamit. Édesanyám kivételével a családom-nagymamám, nagybácsim, édesapám - nem nagyon lelkesedett az ötletért, hogy továbbtanulás helyett más gyerekét fogom nevelni Angliában. De amikor nem sikerült az egyetemi felvételim, mindnyájan belátták, hogy igazán nincs más választásom. Felkerestem az égjük ügynökséget, megvettem a tájékoztatójukat, a kérdőíveiket és komolyan kezdtem foglalkozni az utazás gondolatával. A jelentkezőlapban részletes önéletrajzot kellett írni, minden jó és rossz szokással együtt, feltüntetve a családdal szemben támasztott igényeket vagy elvárásokat is. Ezt az alapos és őszinte jellemzést megkapja az angol testvérügynökség is, és ennek alapján keresik a jelentkező angol családok közül a megfelelőt. Ez Angliában nagy divat, és azért van rá szükség, mert itt nincsenek a mi fogalmainknak megfelelő állami óvodák, bölcsődék. A meglévőkben olyan horribilis összegeket kérnek a felügyeletért, hogy azt az emberek többsége nem engedheti meg magának. Őszintén szólva kíváncsi lennék rá, milyen csemeték járnak mégis óvodába. Vannak úgynevezett játszócsoportok, sokkal kevesebb fizetségért, de a legkényelmesebb, legolcsóbb és legkedveltebb megoldás az au-pair rendszer. A szülők is, gyermekek is nyugod- tabbak, a ldcsik szülői felügyelet alatt vannak, de a szülők, főleg az anyák, nem rabjai saját gyermeküknek. Talán ezért sem igen hallottam itt az úgynevezett kismama-betegségről, a depresszióról, a női alkoholizmusról. Azt hiszem, ezzel az au-pair rendszerrel mindhárom fél: a gyermek, a szülő és a nevelőnő is jól jár. Mielőtt azonban az ember rászánja magát egy ilyen valóban fontos és talán sorsdöntő lépésre, jól körül kell néznie. Mert nem mindegy, milyen ügynökséggel lépünk kapcsolatba. Hiszen hallottunk már leánykereskedelemről, rászedett vendégmunkásokról, prostitúcióra való kényszerítésről stb. Ezért nem baj, ha Angliát megjárt ismerőseitől érdeklődik az ember, mielőtt ügynökséget választana. Én nem panaszkodhatom, mert több ajánlatból választhattam. És bár az első nekem nem felelt meg, a másodiknak meg én, mert nem tudtam gépkocsit vezetni, végül összejött a dolog. Egy csütörtöki napon jött a telefonhívás, hogy másnap mehetnék is. S mivel a bőröndöm szinte egy hónapja becsomagolva állt, megtömtem gyorsan még 1-2 táskát azokkal a holmikkal, amelyek nélkül elképzelhetetlennek tartottam az angliai ottlétet (magyar népdalkazetták, családi és baráti fotók, könyvek) és egy pénteki napon nekivágtam életem első igazán nagy kalandjának. A pozsonyi autóbusz-pályaudvarról induló két busz szinte kizárólag szlovákiai au-pair lányokat vitt. Megismerkedtem két magyar lánnyal, akik angliai színes bőrű családokhoz mentek. Másnap valamivel dél után értünk a La Manche-csatornához, az átkelés nagyjából 50 percig tartott. A hajón szem elől tévesztettem két újdonsült barátnőmet, és a 45 perc nem volt elég arra, hogy megtaláljam őket. Ez talán némileg érzékelteti a komp hatalmas méreteit. Közben megismerkedtem két angol fiúval is. Ők is a mi buszunkon utaztak. Az egyiktől kaptam némi aprót, hogy a kikötőből felhívhassam az angol családot, és hogy előtte ne legyen gondom a pénzváltással. Csak bankjegyeket vittem magammal, ami nem volt bölcs dolog, akár jó tanácsnak is szánhatom az útra készülő- dőknek. Az angol oldalon Doverben van a kikötő, itt van a vámvizsgálat is. Betereltek bennünket egy hatalmas üvegcsarnokba, olyan volt, mintha repülőtéren lennénk. Kb. 15 pult előtt kígyóztak a turistasorok. A pultok mögött kosztümös, zakós „vámosok” kérdeztek ki bennünket: meddig maradunk, mennyit fogunk keresni, hol fogunk lakni. Az én meghívólevelemre azt mondta a vámos, hogy „poor”, azaz szegényes. Mert csak egy kézzel írt, kb. 8 soros fax volt, míg másoké az ügynökség által hitelesített, géppel írt, hosszú levél. Szerencse, hogy az én levelemen is rajta volt a hívó család címe, különben valószínűleg nem engedtek volna be az országba. Itt, Doverben búcsúztam el új ismerőseimtől, én ugyanis nem mentem tovább Londonig, míg ők igen. Doverbe elém jött a család, az apa és a két pici, mert így beszéltük meg. Bár a két kicsi, a kétéves kislány meg a hároméves fiúcska annyira meg voltak szeppenve, hogy köszönni sem mertek, nekem az volt a furcsa, hogy az autóban bal oldalon ülök, hogy a sztrádán a bal oldalon megyünk, meg hogy csak angolul szólalhatok meg. Néhány hét alatt mindez természetessé vált, de azért határozottan jólesik hazatelefonálni vagy magyarul gondolkodni meg írni. Dr. Ignácz Piroska _______ Ne mcsak lelkileg érezzük, mennyire fontos számunkra a szeretet, a testünk is tudja ezt, és jelzi, ha nem elegendő számára, amit kapott. Ezt bizonyítja az a tény, hogy több az idő előtti elhalálozás az egyedül élők körében. A magányos emberek nagyobb arányban kapnak szívinfarktust, mint akiknek családjuk van. Elváltak között gyakrabban fordul elő a magas vérnyomás, a szívbetegség, a rák, a tüdőgyulladás, mint a házasságban élők között. Az élettársukat elveszítő idős emberek hajlamosabbá válnak a fertőző és daganatos betegségekre, és - különösen a férfiak - hamar utánahalnak párj uk- nak. Ezzel szemben a boldog szerelmesek kevésbé fáradékonyak, és ritkábban lesznek náthásak. Egy Amerikában végzett felmérés azt mutatja, hogy kevésbé veszélyezteti őket szív- és érrendszeri megbetegedés, és átlag öt évvel tovább élnek azok a középkorú férfiak, akiktől feleségük naponta csókkal búcsúzik munkába menet, szemben azokkal, akik hűvös párkapcsolatban élnek. Szeretetteljes emberi kapcsolat híján a háziállatokkal való foglalkozás is javítja a lelki és testi állapotot. Alacsonyabban tartja a vérnyomást, és oldottabbá teszi a hangulatot a kedvenc állatunk bundájának simogatása. Több nyugat-európai idősotthonban bevezették a „saját állat” tartását. Ahol cicák, nyuszik, tyúkok társaságában tölthettek néhány órát a fekvő betegek, kevesebb gyógyszer fogyott, a fent járók pedig saját kezűleg gondozták az állatokat, ami nagy öröm volt számukra. A támogató emberi kapcsolat a már kialakult súlyos betegség leküzdésében is csodára képes. Nagyobb arányban gyógyulnak meg, vagy hosszú hónapokkal túlélik betegtársaikat azok a betegek, akiket hozzátartozóik szeretettel, gondoskodással vesznek körül, és éreztetik, hogy „hazavárják” őket. A magára maradt ember hajlamos lemondani magáról, és nem küzd az életéért. Erőt ad, ha van kiért élni. A halált is késleltetheti néhány órára, napra a haldoklónak az az erős vágya, hogy elbúcsúzzon a távolból hozzá siető szeretteitől. Az immunrendszer érése az élet első napjaiban kezdődik. A hatékony „önvédelem” megalapozása párhuzamos a lelki védettségérzéssel. Az anya közelségét, testmelegét, ölelése biztonságát élvező, nyugodt körülmények között élő csecsemő védekező rendszere zavartalanul fejlődik. Az elhanyagolt, hideg légkörben felnövő vagy anyjától elszakított gyermek hajlamosabb pszichoszomatikus betegségekre. A szeretet valóban csodálatos erő. Megnyugtat, felvidít, élénkít, erőt ad és védelmez. A kisgyermeknek a szülő teremti meg az otthont, a meleg családi fészket, a szeretetteljes légkört. A felnövő fiatalok majd megépítik a magukét. A kisgyermeknek a szülő teremti meg a meleg családi fészket Az au-pair rendszerrel a szülő,a gyerek és a nevelőnő is jól jár. „Poor”, azaz szegényes, mondta a vámos a kézzel írt meghívó- levelemre. Anyugodt csecsemő egészségesebb gyerekként nő fel. Mozaik Segítsünk a bőrnek! Két és fél négyzetméter nagyságú bőrünk méreteivel a legnagyobb szervünk. Annak ellenére, hogy lét- fontosságú, az emberek milliói nem sokat törődnek vele. Főleg ami a napozást illeti. A Földünket körülvevő ózonréteg ugyanis már annyira elvékonyodott, hogy mind több és több ibolyántúli sugárzást bocsát át. S ha ehhez még hozzáadjuk a mérgező anyagok növekvő koncentrációját a levegőben, nem csodálkozhatunk, hogy a hatvanas évektől kezdődően rohamosan emelkedik a bőrrákos megbetegedések száma. Az orvosok szerint, ha ez így megy tovább, az ezredforduló táján a betegség tömeges méreteket ölthet. A betegség a 35 és 40 év körüliek körében a leggyakoribb, ugyanis ebben a korban az immunrendszer hatékonysága már csökken. A bőr az ibolyántúli sugárzással szemben barna pigment képzésével védekezik. Ezért az arc, a nyak, a kéz bőrét állandóan UV-filteres krémmel kell védenünk. A legbiztonságosabb azonban, ha fölöslegesen nem tesszük ki magunkat a káros sugárzásnak. A bőr ugyanis nem felejt. Elég a horkolásból! Minden családban található legalább egy személy, aki ha esetleg nem is rendszeresen, de horkol. A horkoló személy és partnere közötti viszony bizonyos feszültségekhez vezet, pl. sok házaspár hálószobája szét van választva. A horkolást az orr- és szájüregen keresztül áramló levegő okozza. A felső légúti szervek szövetei alvás közben ellazulnak és vibrálnak az áramló levegő hatására. Ez különféle kellemetlen hangokhoz vezet. A horkolás nagyon veszélyes alvászavart - apneát okozhat. Az apnea nemcsak fáradtságérzetet Idéz elő, de komoly egészségügyi problémákat Is okozhat, mint a magas vérnyomás, a szívroham és az agyvérzés. Az Adenol horkolásgátló cseppek egy új, olasz termék -16 növényi Illóolaj speciális keveréke. Ezek illata vérbőséget és ezáltal megfelelő feszességet okoz a felső légúti szervek szöveteiben, így az áramló levegő nem okoz horkolást. Az Adenollal végzett klinikai tesztek bizonyították, hogy a páciensek 50%-a az alkalmazás utáni első éjjel abbahagyta a horkolást, 20%-a 2-3 nap után, a további 20% pedig 10 napi használat után. Azoknál az egyéneknél, akiknél fiziológiai elváltozások okozzák a horkolást, sikerült mérsékelni a nehézségeket. Az Adenol használata nagyon egyszerű. Közvetlenül elalvás előtt 2-3 cseppet kell csepegtetni egy zsebkendőre, és néhányszor mélyen belélegezni, utána 4-5 csepp Adenolt a horkoló egyén párnájára kell csepegtetni. A termék nem hagy foltot, és kellemes balzsamillatot áraszt. Az Adenol horkolásgátló cseppek recept nélkül megvásárolhatók minden gyógyszertárban. VKV-382/A
