Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-14 / 20. szám
Modern élet 1997. május 14. 5 A férfiak és a fogamzásgátlás Claude Gevignac francia szexuológus szerint a férfiak jobban idegenkednek a fogamzásgátlástól, mint a nők. A legfőbb oka ennek a kényelemszeretet, azonkívül a férfiak számára izgatóbb a védekezés nélküli együttlét. A pszichológusok más okokat is felsorolnak: így azt a tudat alatti képzetet, hogy a sok gyerek hatalmat jelent és a potencia elvesztésétől való ősi félelmet. - Ennek ellenére a védekezés nélküli együttlét a nők számára legtöbbször félelemmel és stresszeljár- állítja dr. Gevignac. - Ha a nő nem akar gyereket, akkor ezt nyíltan meg kellene beszélnie a férfival, beleértve a fogamzásgátlás módját is. Rendezkedjünk! Kell hozzá némi merészség, de megéri. A ferdén elhelyezett ágy növeli a helyiség dinamikáját. Az ágy támlájánál így kialakult helyen elfér egy kis háromszögletű asztal, amely írásra, olvasásra, rakodásra egyaránt használható. Mivel az ágy ebben az elhelyezésben elég sok helyet foglal el, a klasszikus szekrények helyett válasszunk tolóajtós szekrényeket. A szoba megvilágítását mennyezeti lámpákkal oldhatjuk meg, amelyek fényét a szekrényekre irányítjuk. Víkendházak tekintetében jobban állunk, mint az Egyesült Államok Milyen egyszerű lenne, ha mindenki egy nyelven beszélne... A ma használatos nyelvek eredete közös Őseszperantó Mind több bizonyíték kerül napvilágra a Neander-völgyi ősember intellektuális képességéről, de kommunikációs nyelvét homályfedi. Egy amerikai nyelvész, Merritt Ruhlen elmélete szerint a ma használatos ötezer-hatezer nyelv egyetlen ősnyelvből ered, amelyet hajdanán valamennyi ősünk beszélt. Ruhlen a különböző nyelvek és nyelvcsaládok lexikai és nyelvtani hasonlóságain kívül azt emeli ki, hogy létezik huszonhét olyan kifejezés, amelynek gyökerei mind a tizenkét korábban felállított és általánosan elfogadott nagy alap- nyelv-család szótárában fellelhetők. Ilyen például az „aq’wa” (víz) szó, amelyből a latin aqua kialakult, de számos indoeurópai, afrikai és amerro-indián, sőt uráli („yoka” - folyó) és a japán („aka” - aljvíz) nyelvben is megtalálható. A több mint 6000 évvel ezelőtt beszélt indoeurópai nyelv létezésének egyetlen bizonyítéka a leszármazott nyelvek - latin, görög, szanszk- rit, ógermán - ismerete. Ez utóbbi nyelvek keltették fel a figyelmét egy amatőr brit nyelvésznek 1780-ban. Ő úgy gondolta, nem lehet véletlen a rengeteg hasonlóság e nyelvek szókincsében és nyelvtani szerkezetében. Századunk elején a dán Holger Pedersen, majd követője, az orosz Dolgopolszkij már azt feltételezte, hogy lehet egy közös őse a világ kétharmada által beszélt hat nagy indoeurópai és finnugor nyelvcsaládnak. Ruhlen elméletét látszik erősíteni egy másik tudomány, a népesség genetikája, amely szerint létezik egy figyelemreméltó statisztikai kapcsolat az emberi populáció biológiai változatossága és annak nyelve között. Az emberi génállomány vizsgálata során megállapították, hogy a vércsoportok és bizonyos fehérjék alapján elkülöníthető népességi csoportok és az egyes nyelv családok között határozott hasonlóság van. Természetesen a gyermek környezete nyelvét tanulja meg anyanyelveként, az egyetlen magyarázat tehát a nyelvcsaládok és az egymástól biológiailag elkülönülő emberi népcsoportok történetének egymással összefüggő eseményei - elsősorban a nagy népvándorlások - lehetnek. Eszerint a Földet ma benépesítő 6 milliárd ember ősei valaha egyetlen őspopulációhoz tartoztak, s ennek tagjai az ősnyelvet beszélték. Le Monde A Földet valaha benépesítő őspopuláció tagjai egyetlen ősnyelvet beszéltek. Kis lak áll a kis lak hátán Polák Imre A hétvégi (kis) lakot rendszerint hétvégeken építi a család, rokon, jóbarát - kalákában. A telkek hozzáférhetőségét tekintve aligha a „nagy Duna mentében”. Megteszi a talajvízzel, esővízzel fel-feltöltődő kavicsbánya „partja”, esetleg a magasfeszültség nyomvonalát követő kiskertek közepébe biggyesztett vityil- ló is. Ez utóbbi eredeti küldetése - mindenfajta közművesítés híján - szerszámkamra lenne, alapterületét egykor 4x4 méterre korlátozta a hatóság... sebaj - alá parányi pince, fölé padlásszoba került (egyszer talán azt is megadja a sors, hogy emésztőgödrös vécét toldjanak hozzá). Leginkább külleme dönti el, mennyiben státusszimbólum a víkendház. Nos, nagyobb részük nem kacsalábon forgó csodának készült. Talán a természet közelségének egyre ----------nö vekvő igénye, a „csendes, lakatlan sziget” bennünk lappangó idillje testesül meg bennük. Illetve testesülne, ha nem fejlődtek volna a korábKülleme dönti el, mennyiben státusszimbólum a víkendház. bán csendes völgyekben lapuló, a folyók holtágai mentén szétszórt lakok, kunyhók, házikók kis telepekké, saját önkormányzattal, sebtében (és „feketén” csúszópénzért engedélyezett) kiaszfaltozott bekötőúttal. így aztán a sziklakertek előtt gépkocsik parkolnak, a szomszéd éppen a délutáni szieszta idején bőgeti fűnyíró gépét. (Odahaza ilyenkor szokott polcot szerelni a panelra...) A nyolcvanas évek közepén készült felmérések szerint (bár ezzel nem nagyon dicsekedtünk) nálunk ezer lakosra lényegesen kevesebb lakóterület jutott, mint az Amerikai Egyesült Államokban, viszont ví- ________ kendházak tekintetében sokkal jobban álltunk, sőt magasan vezettünk! A statisztika azt a paradox helyzetet támasztotta alá, hogy miközben lakás- problémákkal küszködünk, nálunk átlagosan többen rendelkeznek két „lakással”, mint a jóléti országokban (ez utóbbival viszont nagyon dicsekedtünk). Sem az egykori NSZK-ban, sem Franciaországban és Angliában ne m épült annyi hétvégi ház, mint nálunk. Viszont a helyzet kezdett fenyegetővé válni. Szlovákiában hozzávetőlegesen ötezer kisebb-nagyobb települést, falut, várost tartunk nyilván, a köztük lévő távolság átlagosan 3,53 kilométer. Létezik ennél kedvezőtlenebb átlag (pl. Csehországban 2,26 km), ám ha a beépített területek arányát tovább növel- - jük falvakká terebélyesedő üdülőtelepekkel (lásd példának okáért a szenei tavak Rétéig húzódó „utcasorait”), érintetlen, illetve kevés- - bé érintett természet csak mutatóban - marad - végső soron a Gerlachfalvi-csúcsot egész Tátrai Nemzeti „közművesítésnek alávetni”...! Fonákjáról tekintve a dolgot, feltehetünk egy kérdést: ha beépítjük az üdülésre alkalmas körzeteket hétvégi házakkal, úthálózattal, falatozókkal, halász- csárdákkal, szállodákkal, strandokkal, sífelvonókkal, helyi érdekű vasutakkal, a szórakoztató- és vendéglátóipar profitra leA környezet- védők nem akarják a modern embert megfosztani hétvégi házától. es az Parkot kell A zsúfolt városokból az emberek szívesen menekülnek a természet közelségébe ső üzemegységeivel, hová járjunk majd üdülni, pihenni? Néhány órára friss levegőt szívni? Találunk-e majd legalább a hétvégeken olyan helyet, ahol nincs hétvégi ház... a környezet legalább részben mentes az ártalmaktól...? Nos, előbb talán igyekezzünk kijutni a zsákutcából. Részben megoldást jelenthetne a vidéki turizmus, amely központi forrásokból talán támogatást sem igényelne, csupán az adókulccsal kellene csínján bánni. Európa-szerte a nagyobb városok köze- ----------- lében rövid pihenésre alkalmas övezeteket alakítanak ki, amelyek kerékpárral, a városi közlekedés végállomásaitól gyalog is megközelíthetők. Mindennek mifelénk is vannak hagyományai - pozsonyi Vaskutacska, kassai Csermely, losonci, rozsnyói fürdő stb. Ezekről a helyekről feltétlenül szükséges lenne kitiltani a gépkocsikat, nehogy a csöbörből vödörbe szindróma csapdájába essünk. A p ihenésnek nem szinonimája a lustálkodás. Ez a félreértés leginkább vizeink partján tapasztalható, ahol a hétvégi házak tervezőitől olyan megoldást vár a megrendelő, hogy a „lak” küszöbéről egyenesen a hűsítő habokba vethesse magát. Nos, a mi néhány négyzetkilométerünkkel szemben Svédország tízezer négyzetkilométer üdülésre alkalmas vízfelülettel rendelkezik. Viszont réges-rég szigorú törvény szabályozza az építkezéseket - kőműveskalapáccsal, malterosládával csak 300 méternyire közelíthető meg a vízpartFélreértés persze ne essék... A környezetvédők nem tűzték ki célul, hogy a modem embert megfosszák hétvégi házától. Az ökológia követőinek, az environmentalisztika alapelveinek homlokterében olyan megoldási lehetőségek megteremtése villan fel, hogy a modem embernek ne legyen szüksége hétvégi házra. Mert termőföldre, ózondús erdei levegőre, napfényben fürdő rétekre, hűsítő vízpartokra feltétlenül szüksége lesz... Ön még horkol? Ha igen, akkor biztosan érdekelni fogja, hogy új hírünk van az Adenol horkolásgátló cseppek- ről. Az olasz termékkel klinikai teszteket végeztek a Prágai Egyetemi Kórház ”Na Krá- lovskych Vinohradech” LDN osztályán. MUDr. Miroslav Dédina, aki a teszteket vezette, elmondta, hogy nagyon szigorú feltételeket szabtak meg az értékelésnél. Akiknél nem volt teljesen egyértelmű a hatás, azokata „hatástalan” csoportba sorolták. Meglepő, hogy ilyen szigorú feltételek mellett is nagyon jó eredményeket ért el az ADENOL. A kezelt személyek 79 %-ánál, tehát 4/5- énél egyértelműen bebizonyosodott a horkolásgátló hatás. Nagy részüknél az optimális hatás már 2 -3 napos kezelés után jelentkezett, de érdekes, hogy főleg a nők egy részénél a teljes hatás csak a 7. és a 8. napon volt észlelhető. A klinikai tesztek egyértelműen bizonyították az ADENOL Hdenof antisztertorikus, tehát horkolásgátló hatását, és az orvosok szerint nagy jövő áll előtte. A tesztek folyamán nem mutatkoztak semmiféle mellékhatások, még az allergiás megbetegedésekben szenvedőknél sem. Ha belegondolunk, hogy a horkolás milyen súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, főleg ha légzéselakadással is párosul, akkor biztosan egyetértünk azzal, hogy az Adenolnak helye van minden horkoló személy házipatikájában. A használata nagyon egyszerű. A horkoló személy párnájára kell lefekvés előtt néhány cseppet csepegtetni. Tehát, ha Ön még horkol, és ki szeretné próbálni, megvásárolhatja az ADENOL horkolásgátló cseppeket a gyógyszertárakban. VKV-382/B
