Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-04-30 / 18. szám

Sport 1997. április 30. Köteles Szabolcs kérésére bemutatjuk Remák Zoltán kerékpárversenyzőt Már készül a Duklába Futballrajongók tippversenye Eltalálja a legjobb öt csapat sorrendjét? Naponta négy-hat órát ül a nyeregben Gazdag József felvétele Ifj. Gazdag József _________ Re mák Zoltán Szepsiben él, a TJ VSZ Kosice kerékpáregye­sületének versenyzője. Három éve itt kezdett az ificsapatnál, a mostani pedig a második sze­zonja a felnőttek között. Ő lenne a jövő Indurainja? Elképzelhető. Hogy nagy tehetség, az bizo­nyos. Lassan, higgadtan felel kérdéseimre. Eredményei tekin­télyt parancsolóak, ő azonban mégsem elégedett. Nincsenek ideáljai. Kerékpárja és akarata van. Sajnos, a VSZ-ben nincsenek meg azok a feltételek, amelyek a Még szlovákiai méretben is egészen elképesztő a klub magatartása. fejlődésemet elősegítenék. Még szlovákiai viszonylatban is egé­szen elképesztő a klub magatar­tása: amellett, hogy a verseny előestéjén vonatozom, míg a többi klub mikrobusszal szállítja a versenyzőit, a biciklit és a hoz­zá tartozó alkatrészeket is ne­kem kell beszerezni. Figyelembe véve azt, hogy legalább két ke­rékpárra van szükségem, hiszen más kell az időfutamokra (ún. triatlon-kormánnyal, elöl kevés küllős, hátul telt kerékkel), és megint más az úti versenyekre, ez elég jelentős összeg, amely a családi kasszát terheli. Egy olyan kerékpár, amivel nem len­nék hátrányban, hozzávetőlege­sen ötvenezer koronába kerül. Ha jól értem, nem szeretnél so­káig Kassán maradni... Valóban nem. A dolog jelenlegi állása szerint a jövő év januárjá­tól a Dukla Trencín csapatában folytatom, ahol a körülmények lényegesen jobbak, és onnan ta­lán a válogatottság is csak egy karnyújtásnyira lesz. Név: Remák Zoltán Született: 1977. január 15-én Testi adottságai: 67kg/175cm Mik a terveid a jövőt illetően? Az idén szeretnék indulni a szlovák körversenyen, egyéb­ként pedig a Szlovák Kupa ösz- szesített pontversenyében az első tíz hely valamelyikére pá­lyázom. A jelek szerint az évadra való felkészülésed jól sikerült. Érsekújváron a Szlovák Kupa első időfutamversenyén a tize­dik helyet szerezted meg, ma­Lakhelye: Szepsi Egyesülete: TJ VSZ Kosice Pulzusa: min. 34, max. 190. gad mögé utasítva több váloga­tottat és a Dukla Trencín szinte összes versenyzőjét... A téli alapozásnál főként az alapkitartás javítására töreked­tem. Legkedveltebb útszakasza­im a Tátra felé vezető kanyargós mellékutak voltak. Erőgyűjtés­nek valóban kiváló terep. Zoltán, tavaly otthagytad az egyetemet, és mindent egy lap­ra tettél fel... Hetente hat-hét alkalommal edzek, naponta négy-hat órát, ami nagyjából napi 120-180 ki­lométernek felel meg. Terveim szerint az idén harmincezer km-t teszek majd meg, ebből idáig már tízezret sikerült telje­sítenem. Hogyan kerültél egyáltalán eh­hez a sporthoz, hiszen egy kí­vülálló számára a kerékpáro­zás ugyancsak egyhangúnak tűnik, tűnhet? A kerekezést a bátyám szeret­tette meg velem, aki kerékpáros turisztikával foglalkozott. Tényleg nem olyan sportág, ahol egymást váltják az érdekes és izgalmas események, emlék­szem viszont arra, milyen ria­dalmat keltett a Kassa-Tátra-Kassa verseny dobsinái szakaszán két ló, mi­kor csatlakoztak a mezőnyhöz. A Szlovák Kupa futamain kívül másfajta versenyen is részt vet­tél... Igen, méghozzá vakokkal és lá­táskárosultakkal lehetett pá­rosban indulni a számukra meghirdetett bajnokságokban. Az itthoni diadalok után a cseh nemzetközi bajnokságot is megnyertük, így tehát a szintén szepsi Szojka Jánossal tandem­ben indulunk a jövőre sorra ke­rülő Világ Kupán, előrelátható­lag öt külföldi helyszínen. Mit tartasz eddigi legnagyobb sikerednek? Legkedveltebb útszakaszai a Tátra felé vezető kanyar­gós mellékutak. Talán a Kassa-Tátra-Kassa ta­valyi futamát, ahol az erős nemzetközi mezőnyben a leg­jobb kassaiként a 14. helyen vé­geztem, de természetesen elé­gedett vagyok az érsekújvári időfutamon elért helyezésem­mel is, és bízom abban, hogy a jó kezdés még jobb folytatást szül. Eredményeid javulásával válto­zott-e a támogatók hozzáállá­sa? Természetesen változott. Most már elmondhatom, hogy van egy komoly szponzorom, még­pedig a dunaszerdahelyi DunaKo, amely termékein kívül jelentős pénzbeli támogatást is biztosít. Ezenkívül különféle készítményeivel támogat a Pharmavit is. Névjegykártya Újabb versenyre csalogatjuk olvasóinkat. Ezúttal a futball világában jártas sportbará- tokjóslatára leszünk kíván­csiak. Arra kell tippelniük, hogy az 1996/97-es idény befejeztével mely csapatok végeznek az első öt helyen az I. labdarúgóligában és a labdarúgó NB I-ben. Mellé­kelt szavazólapunkon erre a kérdésre várjuk válaszaikat. És hogy ne legyen egyszerű a helyzetük, tippjeiket - a kö­zölt szelvényre írva -1997. május 15-én éjfélig adják postára. A később küldött sorrendet nem fogadjuk el. Tehát három fordulóval mindkét pontvadászat vége előtt lezárjuk a találgatáso­kat. Címünk: Redakcia Va­sárnap szerkesztősége, Prievozská 14/A, P. 0. BOX 49,820 06 Bratislava. A bo­rítékra vagy a levelezőlapra írják rá: „Fociankét”. Öt legeredményesebb tippe­lőnket CD-lemezzel és könyvvel jutalmazzuk. Sza­vazólapunkat jövő heti szá­munkban megismételjük! A nyertesek listáját a két baj­nokság befejezése után az utolsó júniusi számunkban közöljük. Az 1996/97-es labdarúgó-bajnokság végeredménye: I. liga NB I 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5. 5. A beküldő neve és pontos címe:------------ Sportolóktól hallottuk Ve ncel a legnehezebb pillanatokról Alexander Vencel, a Racing Strasbourg szlovák labdarú­gókapusa csapata tizenegye­sekkel aratott francia ligaku­pa-győzelme után a döntő­ben átélt legnehezebb pilla­natairól beszélt: „Nem is annyira a Bordeaux helyze­tei srófolták fel az idegeimet, hanem csapattársaim elsza­lasztott kupamegszerzési le­hetőségei a pontrúgások so­rán. Kétszer is előfordult, hogy az ellenfél lövői kihagy­ták a tizenegyest, de utánuk a mieink is. Azt mormoltam magamban: több szeren­csénk már aligha lehet. Az utolsó sorozatban nem is néztem a kapura, csak a kis- padunkat figyeltem, és mi­kor láttam, hogy mindenki felugrott örömében, megfor­dultam, és nyomába ered­tem az ünneplő társaknak.” Lemieux befejezi... Mario Lemieux, a Pitts­burgh NHL-ben szereplő profi jégkorongcsapatának csillaga visszavonul. Erről nyilatkozta: „Pályafutásom nagy részé­ben élvezettel játszottam. Persze beismerem, hogy az utóbbi két-három évben szenvedélyem szűnni lát­szott. Meglehet, éppen a hátfáj­dalmaim miatt. Vagy a Hodgkinson- kórnak köszönhetően. Mert a rákbetegség telje­sen megváltoztatja az em­ber értékrendjét. Bárhogy is volt, nem ér­zem magam úgy, mint a ki­lencvenes évek elején. Az utóbbi esztendőkben időnként hatalmas nehéz­ségek árán tudtam csak felkelni és lejátszani a mérkőzést. Ézért tudom, elérkezett a távozás ideje.” Évforduló Senna nélkül Házi Hajnalka Immár három éve annak, hogy Ayrton Senna, a Forma-1 há­romszoros világbajnoka végleg elszáguldott az örök versenypá­lyákra. Az a bizonyos május el­sejei, imolai baleset hatalmas megdöbbenést váltott ki szerte a világon, laikusok és hozzáér­tők, Senna-hívekés -ellenlá­basok körében egyaránt. A ha­láláért felelősöket a mai napig keresik. Az ügyben jelenleg is folyik a per Olaszországban. Persze igazi tétje már rég nincs az egésznek... Úgy gondolom, Sennának meg sem kellett vol­na halnia ahhoz, hogy legendá­vá váljék, hiszen már az életé­ben azzá lett. Olyat alkotott, úgy versenyzett, mint nagyon kevesen rajta kívül. Azt szokták mondani: a legnagyobbak közé tartozott. Ron Dennis, egykori főnöke szerint Senna a valaha élt legnagyobb versenyző. Per­sze ezt eldönteni mindenkinek szívügye, annyi azonban két­ségtelen, hogy a Forma-1 törté­netének pótolhatatlan és kitö­rölhetetlen egyénisége marad örökre. Gyermekkorától meg­volt a biztos anyagi alapja, ami nem minden pilótának adatik meg. Ő pedig maximálisan ka­matoztatta apja egykori tőkéjét, már négyévesen olyan dologba kezdett bele, ami később az éle­tet jelentette számára. Egész fi­atalon elindult országa gokart­bajnokságán, ahol korosztályá­ból elsősorban különleges versenyintelligenciájával tűnt ki. Tizennyolc évesen mondta: „Soha nem akarok csak egy len­ni a Forma-l-es pilóták között.” Óriási volt benne a győzni akarás, semmi mással nem volt elégedett, csak az első hellyel. Tehetségéhez hallatlan intelli­gencia, keménység, elszántság társult. Ő is megjárta az F-l előtti valamennyi versenykate­góriát. Az Angliában és a Lotusnál eltöltött tanulóévek után nyolcvannyolcban ajánla­tot kapott az akkori mezőny leg­megbízhatóbb csapatától, a McLarentől. Nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy e csúcsautóval rögtön a csúcsra ért - megszerezte első vüágbaj- noki címét. Következő két világ- elsőségét két egymást követő évben (1990,1991) érte el, ugyancsak a McLarennel. Ki- lencvenháromban kénytelen volt egy Ford-motorral kiállni a rajtrácsra. Az évközepe táján kapta Ayrton a nagy ajánlatot, éppen a Williams versenyistál­lótól, és hatévi együttműködés után megvált régi csapatától. Szinte mindenki biztosra vette, hogy a kilencvennégyes világ- bajnoki cím csak az övé lehet: a legjobb pilóta ült a legjobb au­tóba. Az előrejelzések aztán va­lahogy mégsem jöttek be, Mi okozta a halálát? CTKtelvétel Sennának az első két versenyen semmi nem sikerült. Brazíliában kicsúszott a pályáról, Aidában pedig rögtön a rajt után kilök­ték. Schumacher már húsz pont­tal vezette a világbajnokságot, amikor a Forma-1 San Marinó- ba érkezett. A pénteki időmérőn Barrichello borzalmasat bukfen­cezett autójával, szerencsére szerencsésen. Aszómban idő­mérőn már megcsapta a halál szele Imolát: az osztrák Roland Ratzenberger harmadik F-l-es versenyén egy Simtek-autóban vesztette életét. Ettől függede- nül vasárnap is elindult a me­zőny. Már a rajt balul sült el, óri­ási káosz volt a rajtrácson, s a mezőny a biztonsági autó nyo­mában rótta a köröket, mígnem a hetedikben elszabadultak a ló­erők. Senna egészen a Tamburello-kanyarig vezette a mezőnyt, ott azonban az előt­te tátongó betonfalba rohant. Halálának oka máig rejtély.

Next

/
Thumbnails
Contents