Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-30 / 18. szám
Sport 1997. április 30. Köteles Szabolcs kérésére bemutatjuk Remák Zoltán kerékpárversenyzőt Már készül a Duklába Futballrajongók tippversenye Eltalálja a legjobb öt csapat sorrendjét? Naponta négy-hat órát ül a nyeregben Gazdag József felvétele Ifj. Gazdag József _________ Re mák Zoltán Szepsiben él, a TJ VSZ Kosice kerékpáregyesületének versenyzője. Három éve itt kezdett az ificsapatnál, a mostani pedig a második szezonja a felnőttek között. Ő lenne a jövő Indurainja? Elképzelhető. Hogy nagy tehetség, az bizonyos. Lassan, higgadtan felel kérdéseimre. Eredményei tekintélyt parancsolóak, ő azonban mégsem elégedett. Nincsenek ideáljai. Kerékpárja és akarata van. Sajnos, a VSZ-ben nincsenek meg azok a feltételek, amelyek a Még szlovákiai méretben is egészen elképesztő a klub magatartása. fejlődésemet elősegítenék. Még szlovákiai viszonylatban is egészen elképesztő a klub magatartása: amellett, hogy a verseny előestéjén vonatozom, míg a többi klub mikrobusszal szállítja a versenyzőit, a biciklit és a hozzá tartozó alkatrészeket is nekem kell beszerezni. Figyelembe véve azt, hogy legalább két kerékpárra van szükségem, hiszen más kell az időfutamokra (ún. triatlon-kormánnyal, elöl kevés küllős, hátul telt kerékkel), és megint más az úti versenyekre, ez elég jelentős összeg, amely a családi kasszát terheli. Egy olyan kerékpár, amivel nem lennék hátrányban, hozzávetőlegesen ötvenezer koronába kerül. Ha jól értem, nem szeretnél sokáig Kassán maradni... Valóban nem. A dolog jelenlegi állása szerint a jövő év januárjától a Dukla Trencín csapatában folytatom, ahol a körülmények lényegesen jobbak, és onnan talán a válogatottság is csak egy karnyújtásnyira lesz. Név: Remák Zoltán Született: 1977. január 15-én Testi adottságai: 67kg/175cm Mik a terveid a jövőt illetően? Az idén szeretnék indulni a szlovák körversenyen, egyébként pedig a Szlovák Kupa ösz- szesített pontversenyében az első tíz hely valamelyikére pályázom. A jelek szerint az évadra való felkészülésed jól sikerült. Érsekújváron a Szlovák Kupa első időfutamversenyén a tizedik helyet szerezted meg, maLakhelye: Szepsi Egyesülete: TJ VSZ Kosice Pulzusa: min. 34, max. 190. gad mögé utasítva több válogatottat és a Dukla Trencín szinte összes versenyzőjét... A téli alapozásnál főként az alapkitartás javítására törekedtem. Legkedveltebb útszakaszaim a Tátra felé vezető kanyargós mellékutak voltak. Erőgyűjtésnek valóban kiváló terep. Zoltán, tavaly otthagytad az egyetemet, és mindent egy lapra tettél fel... Hetente hat-hét alkalommal edzek, naponta négy-hat órát, ami nagyjából napi 120-180 kilométernek felel meg. Terveim szerint az idén harmincezer km-t teszek majd meg, ebből idáig már tízezret sikerült teljesítenem. Hogyan kerültél egyáltalán ehhez a sporthoz, hiszen egy kívülálló számára a kerékpározás ugyancsak egyhangúnak tűnik, tűnhet? A kerekezést a bátyám szerettette meg velem, aki kerékpáros turisztikával foglalkozott. Tényleg nem olyan sportág, ahol egymást váltják az érdekes és izgalmas események, emlékszem viszont arra, milyen riadalmat keltett a Kassa-Tátra-Kassa verseny dobsinái szakaszán két ló, mikor csatlakoztak a mezőnyhöz. A Szlovák Kupa futamain kívül másfajta versenyen is részt vettél... Igen, méghozzá vakokkal és látáskárosultakkal lehetett párosban indulni a számukra meghirdetett bajnokságokban. Az itthoni diadalok után a cseh nemzetközi bajnokságot is megnyertük, így tehát a szintén szepsi Szojka Jánossal tandemben indulunk a jövőre sorra kerülő Világ Kupán, előreláthatólag öt külföldi helyszínen. Mit tartasz eddigi legnagyobb sikerednek? Legkedveltebb útszakaszai a Tátra felé vezető kanyargós mellékutak. Talán a Kassa-Tátra-Kassa tavalyi futamát, ahol az erős nemzetközi mezőnyben a legjobb kassaiként a 14. helyen végeztem, de természetesen elégedett vagyok az érsekújvári időfutamon elért helyezésemmel is, és bízom abban, hogy a jó kezdés még jobb folytatást szül. Eredményeid javulásával változott-e a támogatók hozzáállása? Természetesen változott. Most már elmondhatom, hogy van egy komoly szponzorom, mégpedig a dunaszerdahelyi DunaKo, amely termékein kívül jelentős pénzbeli támogatást is biztosít. Ezenkívül különféle készítményeivel támogat a Pharmavit is. Névjegykártya Újabb versenyre csalogatjuk olvasóinkat. Ezúttal a futball világában jártas sportbará- tokjóslatára leszünk kíváncsiak. Arra kell tippelniük, hogy az 1996/97-es idény befejeztével mely csapatok végeznek az első öt helyen az I. labdarúgóligában és a labdarúgó NB I-ben. Mellékelt szavazólapunkon erre a kérdésre várjuk válaszaikat. És hogy ne legyen egyszerű a helyzetük, tippjeiket - a közölt szelvényre írva -1997. május 15-én éjfélig adják postára. A később küldött sorrendet nem fogadjuk el. Tehát három fordulóval mindkét pontvadászat vége előtt lezárjuk a találgatásokat. Címünk: Redakcia Vasárnap szerkesztősége, Prievozská 14/A, P. 0. BOX 49,820 06 Bratislava. A borítékra vagy a levelezőlapra írják rá: „Fociankét”. Öt legeredményesebb tippelőnket CD-lemezzel és könyvvel jutalmazzuk. Szavazólapunkat jövő heti számunkban megismételjük! A nyertesek listáját a két bajnokság befejezése után az utolsó júniusi számunkban közöljük. Az 1996/97-es labdarúgó-bajnokság végeredménye: I. liga NB I 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5. 5. A beküldő neve és pontos címe:------------ Sportolóktól hallottuk Ve ncel a legnehezebb pillanatokról Alexander Vencel, a Racing Strasbourg szlovák labdarúgókapusa csapata tizenegyesekkel aratott francia ligakupa-győzelme után a döntőben átélt legnehezebb pillanatairól beszélt: „Nem is annyira a Bordeaux helyzetei srófolták fel az idegeimet, hanem csapattársaim elszalasztott kupamegszerzési lehetőségei a pontrúgások során. Kétszer is előfordult, hogy az ellenfél lövői kihagyták a tizenegyest, de utánuk a mieink is. Azt mormoltam magamban: több szerencsénk már aligha lehet. Az utolsó sorozatban nem is néztem a kapura, csak a kis- padunkat figyeltem, és mikor láttam, hogy mindenki felugrott örömében, megfordultam, és nyomába eredtem az ünneplő társaknak.” Lemieux befejezi... Mario Lemieux, a Pittsburgh NHL-ben szereplő profi jégkorongcsapatának csillaga visszavonul. Erről nyilatkozta: „Pályafutásom nagy részében élvezettel játszottam. Persze beismerem, hogy az utóbbi két-három évben szenvedélyem szűnni látszott. Meglehet, éppen a hátfájdalmaim miatt. Vagy a Hodgkinson- kórnak köszönhetően. Mert a rákbetegség teljesen megváltoztatja az ember értékrendjét. Bárhogy is volt, nem érzem magam úgy, mint a kilencvenes évek elején. Az utóbbi esztendőkben időnként hatalmas nehézségek árán tudtam csak felkelni és lejátszani a mérkőzést. Ézért tudom, elérkezett a távozás ideje.” Évforduló Senna nélkül Házi Hajnalka Immár három éve annak, hogy Ayrton Senna, a Forma-1 háromszoros világbajnoka végleg elszáguldott az örök versenypályákra. Az a bizonyos május elsejei, imolai baleset hatalmas megdöbbenést váltott ki szerte a világon, laikusok és hozzáértők, Senna-hívekés -ellenlábasok körében egyaránt. A haláláért felelősöket a mai napig keresik. Az ügyben jelenleg is folyik a per Olaszországban. Persze igazi tétje már rég nincs az egésznek... Úgy gondolom, Sennának meg sem kellett volna halnia ahhoz, hogy legendává váljék, hiszen már az életében azzá lett. Olyat alkotott, úgy versenyzett, mint nagyon kevesen rajta kívül. Azt szokták mondani: a legnagyobbak közé tartozott. Ron Dennis, egykori főnöke szerint Senna a valaha élt legnagyobb versenyző. Persze ezt eldönteni mindenkinek szívügye, annyi azonban kétségtelen, hogy a Forma-1 történetének pótolhatatlan és kitörölhetetlen egyénisége marad örökre. Gyermekkorától megvolt a biztos anyagi alapja, ami nem minden pilótának adatik meg. Ő pedig maximálisan kamatoztatta apja egykori tőkéjét, már négyévesen olyan dologba kezdett bele, ami később az életet jelentette számára. Egész fiatalon elindult országa gokartbajnokságán, ahol korosztályából elsősorban különleges versenyintelligenciájával tűnt ki. Tizennyolc évesen mondta: „Soha nem akarok csak egy lenni a Forma-l-es pilóták között.” Óriási volt benne a győzni akarás, semmi mással nem volt elégedett, csak az első hellyel. Tehetségéhez hallatlan intelligencia, keménység, elszántság társult. Ő is megjárta az F-l előtti valamennyi versenykategóriát. Az Angliában és a Lotusnál eltöltött tanulóévek után nyolcvannyolcban ajánlatot kapott az akkori mezőny legmegbízhatóbb csapatától, a McLarentől. Nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy e csúcsautóval rögtön a csúcsra ért - megszerezte első vüágbaj- noki címét. Következő két világ- elsőségét két egymást követő évben (1990,1991) érte el, ugyancsak a McLarennel. Ki- lencvenháromban kénytelen volt egy Ford-motorral kiállni a rajtrácsra. Az évközepe táján kapta Ayrton a nagy ajánlatot, éppen a Williams versenyistállótól, és hatévi együttműködés után megvált régi csapatától. Szinte mindenki biztosra vette, hogy a kilencvennégyes világ- bajnoki cím csak az övé lehet: a legjobb pilóta ült a legjobb autóba. Az előrejelzések aztán valahogy mégsem jöttek be, Mi okozta a halálát? CTKtelvétel Sennának az első két versenyen semmi nem sikerült. Brazíliában kicsúszott a pályáról, Aidában pedig rögtön a rajt után kilökték. Schumacher már húsz ponttal vezette a világbajnokságot, amikor a Forma-1 San Marinó- ba érkezett. A pénteki időmérőn Barrichello borzalmasat bukfencezett autójával, szerencsére szerencsésen. Aszómban időmérőn már megcsapta a halál szele Imolát: az osztrák Roland Ratzenberger harmadik F-l-es versenyén egy Simtek-autóban vesztette életét. Ettől függede- nül vasárnap is elindult a mezőny. Már a rajt balul sült el, óriási káosz volt a rajtrácson, s a mezőny a biztonsági autó nyomában rótta a köröket, mígnem a hetedikben elszabadultak a lóerők. Senna egészen a Tamburello-kanyarig vezette a mezőnyt, ott azonban az előtte tátongó betonfalba rohant. Halálának oka máig rejtély.