Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-09 / 15. szám
8 1997. április 9. Ripoi Kanadai ragadozó madarak kerülnek Pozsony, Szene és Érsekújvár légterébe Hivatása: a veszélyeztetett madarak védelme Ordódy Vilmos A sólymok a szárnyas ragadozók legnemesebb fajtáját képezik. Nem csoda, hogy e kivételes képességű madár már évezredek óta az emberi érdeklődés középpontjában áll. Az ősmagyarok totemállata, a turul tulajdonképpen kerecsensólyom. A hun harcosok az említett madár tollával díszítették sisakjaikat, és Isten ostorának, Attilának a pajzsát is egy sólymot ábrázoló dombormű ékesítette. A solymászok a francia királyok, a német császárok és az orosz cárok udvarának elengedhetetlen státusszimbólumai voltak. E gyönyörű madár napjainkban sajnos a legveszélyeztetettebb fajok közé tartozik. Szlovákiában már csak néhány vándor-, illetve kerecsensólyom él a szabadban. Eszmei értékük 80-100 ezer koronára tehető. A természetvédők a költés idején több héten át őrzik, védik a fészkeket, hogy meggátolják kifosztásukat. A sólymok nemzetközi hírű szakemberével, védelmezőjével és tenyésztőjével, a pozsonyi származású Marian Galovic agrármérnökkel a Naszvad melletti Anyalán találkoztunk. Évekkel ezelőtt azért költözött e kies tájra, hogy védenceinek minél kedvezőbb feltételeket biztosíthasson. A solymászattal nyolcéves korában ismerkedett meg, és a gyerekkori kedvtelésből egy életre szóló szerelem lett. Természetesen a diplomamunkáját is a tollas ragadozóknak szentelte. A főiskola elvégzése után öt esztendeig a morvaországi Miloticén, az akkori Csehszlovákia egyetlen sólyomtenyésztő telepén dolgozott, majd egy neves hamburgi szakember asszisztenseként ténykedett. A tanyasi életet, mint már említettük, kedvencei miatt választotta. Ráment a házassága is, de mint állítja, elhatározását nem bánta meg. Nagyon szép vidékre és tiszta magyar környezetbe kerültem, de ez sohasem okozott gondot. Nagyszerűen érzem itt magam, az emberek megkedveltek, és ez a szeretet kölcsönös. Ha megjelenek a faluban, az őslakosok máris invitálnak: gyere, mérnök úr, igyunk meg két decit. Sajnos, ilyen kellemes kikapcsolódásra csak ritkán jut időm, hiszen védenceim minden percemet lekötik. Hétköznap, csakúgy mint húsvétkor vagy karácsonykor, velük kell törődnöm. Az átalakított parasztházat nagyméretű, kényelmes faketrecek övezik. Itt leltek ideiglenes otthonra a ragadozó madarak. Főleg sólymok, de van itt vércse, héja, sőt egy bagoly is. A padlástér madárkórháznak van berendezve. Oda kerülnek a csapdákban vagy a villamos áramtól megsérült, továbbá a meglőtt, a számyatört és más, beteg, magukról gondoskodni képtelen állatok. Sajnos, a villanyvezetékek sok ragadozó halálát okozzák. Szerencsére már született egy határozat, mely szerint a közeljövőben szigetelő kupakok kerülnek a legveszélyesebb helyekre. Az orvvadászok és a vegyszerezés is megtizedeli e nemes szárnyasokat. A DDT- t ugyan már réges-rég betiltották, ám néhány balkáni országban még mindig használják. Elég, ha a ragadozók ott élő szárnyasokat fogyasztanak, idővel utódaik életképtelenné válnak. Vendéglátónk munkanapja reggel fél hatkor kezdődik. Az etetés, itatás, ketrectisztítás után következik a gyakorlás, a röpte- tés, a vadászsólymok idomítása, kiképzése. A ragadozók, noha ismerik és megszokták az urukat, olykor a szabadságot választják. Megtörtént, hogy az egyik fiatal, kalandvágyó sólyomfiú fitogtatni akarva erejét, a magasba szállt és elrepült a szelek szárnyán. Másnap Törökországban leltek rá. A megtaláló a lábán levő adatok és telefonszám alapján értesített. Természetesen azonnal autóba ültem, és elutaztam a „szökevényért”. Míg Marian Galovic érdekes történeteket mesél és a mindennapi teendőket ecseteli, végigvezet birodalmán és sorra bemutatja a görbe csőrű szépségeket. Közben beszél is hozzájuk, gügyög nekik, és a madarak élénken reagálnak a gazdi hangjára. Kár, hogy nincs itt a segítőtársam, Virágh Józsi. Láthatnák, mit művelne örömében ez a sólyomlány. Szó szerint imádja a barátomat, s amint megjelenik, vijjogva, szárnycsapkodással jelzi ragaszkodását - mutat egy hetykén ülő madárhölgyre a házigazda, majd a további ragadozókról is szól. Ez itt Harty, a sokszoros bajnok. Solymászversenyeken mindig számíthatok rá. Volt olyan idényünk, amikor 81 fácánt ejtett el. Ez a kényes dáma Klaudia, ez pedig Star, a kanadából származó filmcsillag, több hollywoodi film szereplője. Az anyalai tenyészet elsősorban természetvédelmi célokat szolgál. Az itt kikelt fiókákat két-há- rom hetes korukban becsempészik a szabadon élő rokonok fészkébe, akik jóindulattal felnevelik a kis „árvákat”. A mesterségesen létrehozott „hibrideket” főleg a repülőtereken alkalmazzák. Már puszta jelenlétük is távol tartja a környéktől a galambokat, varjakat, seregélyeket és az egyéb, a légi közlekedést gátoló szárnyasokat. Galovic mérnökről még fontos megemlíteni, hogy ő az ún. FALCO program szlovákiai megvalósítója, amely az utóbbi évtizedek egyik legfigyelemreméltóbb biológiai kísérlete. Csaknem valamennyi nagyváros gondja a galambinvázió. Azonkívül, hogy e madarak a fertőző betegségek terjesztői, a köztéri szobrokat, műemlékeket is elcsúfítják. Legádázabb ellenségük a sólyom, amely természetes szelekciót végez köztük, és likvidálva a beteg és gyengébb egyedeket, a biológiai egyensúly fenntartását biztosítja. A tengerentúlon, elsősorban New Yorkban, Washingtonban és Torontóban már régóta kiképzett vándorsólymok telepítésével szelektálják a galambállományt. Az utóbbi években néhány európai város, elsősorban München, majd Bécs is átvette ezt a kiváló módszert. Hamarosan - hála Ulrich Wattermann kanadai solymásznak-, hazánk is bekapcsolódhat ebbe az érdekes kísérletbe. Igaz, ez az államnak egy vasába sem került, mert a költségeket a szlovák és magyar származású kanadaiak állták. Wattermann úr repülőgépre ültetett egy-egy to- vábbtenyésztésre alkalmas kerecsen- illetve vándorsólyompárt, melyek kicsinyeit az itteni szaporulattal fogjuk majd bővíteni. A tervek szerint egyelőre három helyre, a pozsonyi tévé épületére, valamint az érsekújvári kórház és a szenei silótorony tetejére fogunk telepíteni ragadozókat. E gyönyörű madár napjainkban a legveszélyeztetettebb fajok közé tartozik. Már a puszta jelenlétük is távol tartja a légi közlekedést gátoló szárnyasokat. A több mint két tucat ra; madár etetése nem kis f Marian Galovic az elemó; Várkonyi báró Amadé Antal Matus Mónika Bár már több mint száz éve, 1884-ben találta meg Paszlavszky Sándor egyik árvái utazása során az akkor negyvenezer kötetet számláló alsókubíni Csaplovics- féle könyvtárban báró Amadé Antal élete utolsó előtti évéből származó, nyolc vallásos verset tartalmazó kéziratos füzetét, nem sokkal később pedig Gálos Rezső ráakadt a bősi kastélyban az okiratok, pöriratok rendezése közben csaknem harminc világi versére, mégsem tudják sokan még ma sem, hogy rokokó költőnk, Amadé László édesapja is verselgetett, s nem is akárhogyan. Ebben „Az örökösen hadilábon álló, kissé hóbortos természetű gazdag főúrban a főrangú költők tizenhetedik századi iskolájának folytatóját szemlélhetjük. ” (Pintér Jenő: A magyar irodalom története, 2, Rényi Károly kiadása, Budapest, 1909). Amadé Antal, Amadé Ádám és Vi- csay Erzsébet kilenc gyermeke közül a legidősebb, a hédervári kastélyban született, valószínűleg 1676. augusztus elsején. (A család a bárói címet ekkor még csak 4 éve használta; azt Amadé Lé- nárd kapta 1622-ben, a reformáció elleni harcáért a császártól.) Antal Bősön nevelkedett, a gimnáziumot a pozsonyi jezsuitáknál végezte (a syntaxista és retorikai osztályt ismételnie kellett), majd a nagyszombati egyetem növendéke lett. 1702-ben feleségül vette az akkor 16 éves Horvát-Si- moncsics Rozáliát, akit szülei nem szívesen adtak az elzálogosított birtokkal rendelkező család saljának. Talán feleségét bírta esküre az Erős Murány várát... című versében: „Tartsd föl ujjaidat, esküdjél Egekre,/Istenre, Szentekre, égi seregekre:/ Másokhoz nem hajiasz, nem is nézsz szebbekre -/Tedd le a hitedet, esküdjél ezekre!” Feleségét nagyon szerette, több versében emlékezik meg a szenvedésről, amit addig kell kiállni- ok, míg a Horvát-Simoncsics család bele nem egyezett a házasságba: „Noha messzi laktál, de velem mulattál,/Ha szintén nem láttál, de csókokat adtál,/Jóllehet, hogy vártál, nálam jelen voltál,/Velem játszadoztál, mert szívedbe zártál.” (Erős Murány várát...) De a boldogság nem tartott sokáig, Rozália szülei igyekeztek meggyőzni lányukat, milyen sem- mirevaló férjet választott, pedig a fiatal pár nem volt pénzszűkében. Amadé Ádám rendbe hozatta az ifjú házasoknak a felbári kastélyt; Ántal is jól gazdálkodott az apjától kapott birtokon: fiatal nejének egy palotát is vásárolt Győrben. Első fiuk, Sándor halála megviselte Rozáliát, hazautazott egy időre, felépülni szüleihez - Nagyszombatba. Vissza sem akarták engedni Amadé Antalhoz, aki nagyon vágyakozott felesége után: „Áh! szelídül kérlek, elröpült ma- dárkám!/Kökényszemmel bíró, ah drága Mancuskám!/Alabást- rom tested, gyönyörű sólymocs- kám!/Hadd fogjam, fürjecském, én édes kárulykám.” (Álhotatlan szerelemről egy kegyetlen szép szemílyrűl) Am a Rákóczi-szabadságharc idején Rózába szülei is belátták, biztonságosabb lányuknak férjével együtt Győrben megbújni (felbári ménesüket is elhajtották a kurucok). Amadé Ádám halála után ugyan nagyobb lett Antal birtoka (bár a gond is növekedett: nehezen sikerült apja földjeit kiváltani a jelzálogból), mégsem volt ez sem elég Horvát-Simoncs nak, aki betegeskedése és áp ra szorultsága okán hazaren lányát unokájával, Lászlóvá! együtt Nagyszombatba. Anti kor már csak emlékezhetett sége megszerzésére, hiszen i donképpen csak ekkor kezdi veszíteni igazán: „Voltam én is Vadász, egy va akattam, /Természeti hogy v igazán mondhattam,/Addig jádezadoztam, addigh símo; tam,/Nehezen szelídült, de i megfoktam.” (Álhotatlan szerelemről egy gyeden szép szemílyrűl) Rozália a tízévi házasság, sz< lem, őrlődés után mégsem fi hanem a családját választott megkeseredett, magába főre
