Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-26 / 13. szám
Modern élet 1997. március 26. 5 Az úttest alatt húzódó geopatogén zónák tehetnek a balesetekről? Geopatogén zónában tartsuk a volánt fél kézzel! Új táplálékforrás lesz a földgáz? Újfajta nyalánkságok Balajti Árpád ______________ Az utóbbi időben egyre többet cikkezik a hazai sajtó arról, hogy a közúti közlekedésben vannak olyan napok, amikor a balesetek száma ugrásszerűen megemelkedik, néha kétszerese az átlagnak. Ilyen esetekben a gépkocsivezetők összpontosító képessége csökken. A témával foglalkozó szakemberek szerint egy esztendőben 60-80 ilyen nap van. A balesetek megelőzése végett több országban biometeorologikus előrejelzéseket tesznek közzé - figyelmeztetve a sofőröket a rájuk leselkedő veszélyekre. Sándor András mérnököt, a szenei pszihotronikai laboratórium vezetőjét, a téma kiváló hazai szakemberét kértük meg, hogy tájékoztassa olvasóinkat erről a már nem is újkeletű veszélyről. Először is azt szeretném elmondani, hogy néhány országban - Németországban, Franciaországban és Ausztriában - már a múltban is végeztek kutatásokat azokon az autósztrádákon, amelyeken a legtöbb baleset történt. Azt vizsgálták, vajon mi az oka az átlagosnál több, gyakoribb szerencsétlenségnek. A varázsvesszős kísérletek egyértelműen bizonyították, hogy a balesetek oka a geopatogén zónák kedvezőtlen hatása. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy ha a geopatogén zónák hatása párosul meteorológiai zavarokkal, az együttes hatás az érzékenyebb gépkocsi- vezetőknél sokkos állapotot válthat ki, pillanatnyi alvást idézhet elő. Ilyenkor a sofőr nem ura a helyzetnek. Az elemzett balesetek azt bizonyították, hogy a szerencsétlenségek előtt az autósok nem vették be a kanyart, áttértek az út túloldalára, letértek az útról stb. Mit nevezünk geopatogén zónának, hol fordul elő, és hogyan nyilvánul meg a hatása? A geopatogén zóna olyan loka- litás, ahol az elektromagneti- kus tér homogenitása megtörik, és ez negatív hatással van az emberi szervezetre. Ha az ember olyan helyekre kerül, ahol a homogén tér meg van sértve, szervezetében izomösszehúzódásokra kerül sor, amelyek neurofiziológiai visszajelzések a külső környezetből érkező ingerekre. Ilyen negatív hatást válthatnak ki a föld alatti vízfolyások, az ércet tartalmazó földköpeny, geológiai törések stb. Akaratlanul Is kikívánkozik belőlem a kérdés: hogyan küszöbölhetjük ki - kiküszöbölhetjük-e egyáltalán, vagy kiiktathatjuk-e a közlekedésből -ezeket az úton-útfélen „leselkedő” geopatogén zónákat, esetleg semlegesíthetjük-e minden kétséget kizáróan rossz hatásukat? Mielőtt a kérdésre válaszolnék, szeretnék néhány hasznos tanácsot adni azoknak az autósoknak, akik ismeretlen útnak vágnak neki. Ezek a tapasztalatok elemzések eredményei, amelyeket Németországban és Ausztriában végeztek el olyan helyeken, ahol sok volt a baleset - éppen a geopatogén zónákból kifolyólag. Tehát: a volánt bőrrel vagy gyapjúval kell bevonni, sohase műanyaggal; műanyag kormány esetén vezetésnél húzzunk a kezünkre bőr- vagy gyapjúkesztyűt; ne vezessünk kialvatlanul, feszült idegállapotban, ittasan stb.; ha a geopatogén zónákra tábla figyelmeztet, tartsuk a volánt fél kézzel, mert ezzel megelőzhetjük a varázsvesszős reakciót stb. És mi a helyzet hazai berkekben? Természetesen Szlovákiában is folytatunk kísérleteket e téren. Tudományos projektet dolgoztunk ki A geopatogén zónák hatása az ember munkatevékenységére, a negatív hatások árnyékolása és kiküszöbölése a környezetünkben. Munkahelyünkön, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet Szenei Pszihotronikai Laboratóriumában 1993- ban kezdtük el az ezzel kapcsolatos kutatásokat. A Szene és Vi- nicné közötti útszakaszon ugyanis már a múltban is magas volt a balesetek száma. Két nagy hatósugarú kompenzációs berendezést helyeztünk el, melyeknek feladata az elektromag- netikus tér homogenizálása 4 km-es körzetben. A megfigyelés öt évig tart. Az eddigi részeredmények azt mutatják, hogy a balesetek száma 25%-kal csökkent, és egyetlen halálos baleset se fordult elő. Kifejlesztettünk egy olyan sti- mulátort is, amelyet közlekedési eszközökben helyeztünk el. A műszer neve AS-7 (Autosti- mul-7). Hét km-es körzetben homogenizálja a teret. Tervbe vettük, hogy kísérleteinket a vasúti és a légi közlekedésre is kiterjesztjük. Ha a bürokratikus akadályok elhárulnak, már 1997-ben elkezdődhet a bioprotein-termé- kek gyártása norvég földgázból. A bioproteinek három-négy olyan különleges típusú baktériumból állnak, amelyek földgázt „esznek”. Néhányan ördöngösséggel gyanúsíthatják a tudósokat, pedig olyan folyamatokról van szó, amelyek az óceánban természetes módon mennek végbe. A szakemberek csupán kiiktattak jó néhány lépcsőfokot a természetben végbemenő folyamatból. Egyszerűen olyan baktériumokat használnak fel a gyártás során, amelyek a metánból szenet tudnak kivonni. A baktériumok nitrogént is kivonnak a tengervízből és proteint termelnek. Ez régóta ismert biológiai folyamat, csak a technológia új: a planktontól a kis halakig vezető normális táplálékláncolatot teljesen kiiktatták, s közvetlenül a földgázból nyerik a bioproteint, amely a végtermék összetevőinek 15-20 százalékát alkotja. A tesztelést végző szakemberek azt tapasztalták, hogy a halak nagyon könnyen megemésztik a bioproteint, és ha az nem haladja meg táplálékuk 50 százalékát, akkor olyan mértékben növekednek, mintha hagyományos eledelt kapnának. Az új termék egyébként nagyon ízletes. A lazac, amelynek bizonyos időre van szüksége ahhoz, hogy megszokja étrendjének megváltoztatását, azonnal jó étvággyal hozzálátott a bioproteinhez. A protein steril, és kevésbé érzékeny a szalmonellához hasonló mikroorganizmusok támadásaira. A szakemberek arra számítanak, hogy az új termék forradalmasítja az állateledel és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek termelését. Egy kilogramm bioprotein előállításához körülbelül 2,3 köbméter földgáz szükséges. A norvégok kérni fogják az Európai Unió engedélyét ahhoz, hogy a szarvasmarha, a sertés, és a hal táplálásán kívül a baromfit is bioprotein-termékek- kel etethessék. (ÉT) Sándor András szenei mérnök évek óta foglalkozik a geopatogén zónák vizsgálatával A szerző felvétele A volánt bőrrel vagy gyapjúval kell bevonni. Az új termék forradalmasíthatja az élelmiszerek termelését. különböző hajápoló krémeket illetve balzsamokat az előzőleg megmosott és törülközővel szárazra törölt hajra visszük fel. Hogy a hajápoló szerek hatása jobban érvényesüljön, a hajunkat csavarjuk be előmelegített törülközőbe, a balzsamot az előírt idő elteltével mossuk le. A kívánt hatást természetesen ez esetben is a rendszeres használat növeli. Hajkúra Ha azt szeretnénk, hogy a hajunk fényes és selymes legyen, törődnünk kell vele. A hajápolásnál tulajdonképpen ugyanazok a hatóanyagok érvényesülnek, mint a hajmosásnál, csak a hatásuk sokkal intenzívebb. A A másik én Philip Zimbardo amerikai pszichológus megállapította, hogy számos népszerű amerikai színész a valóságban nagyon gátlásos és csupán a színpadon vagy a kamerák előtt képes magát elengedni. Épp ezek az alkalmak teszik számukra leMozaik hetővé, hogy bebújjanak valaki másnak a bőrébe és ezáltal legalább egy kis időre átváltozzanak másik énjükké. - A színészek azonosulnak azzal, akit épp játszanak, s ez teszi számukra lehetővé, hogy a félelmeiktől, szorongásaiktól megszabaduljanak- állítja Philip Zimbardo. - Hozzájuk hasonlóan egy bizonyos társadalmi szerepben mindenki más is képes lehet a gátlásai leküzdésére. Szemek kapcsolata Ha azt akarja, hogy a gyereke intelligenciája növekedjen, nézzen gyakrabban a szemébe. Egy amerikai orvos házaspár, Craig Ramey és felesége, Sharon Landesman-Ramey egyik közös kutatásuk során megállapították, hogy egy hathetes kisbaba 18 centiméteres távolságra képes a tekintetét kiélesíteni, ez a távolság pedig megközelítőleg akkora, amüyenről az arcát figyeljük, mikor a karunkban tartjuk. Az agyi kapcsolatok ezáltal megerősödnek és a gyermeknél megteremtődnek a tanulás alapfeltételei. „írjaki magát!”- Ha valaki feldühít, legszívesebben azonnaljól megmondanám neki a magamét-ismeri be Kevin Cosmer amerikai színész. - De mivel tudom, hogy a harag rossz tanácsadó, előbb papírra vetem a gondolataimat. Egyszerűen csak írom azt, ami épp az eszembe jut, tekintet nélkül az illemre és a nyelvtani szabályokra. Azután a papírt apró darabokra tépem és ezzel én is megnyugszom. Mindjárt jobban megértem azt a másikat, és a problémákat is sokkal taktiku- sabban tudom megoldani. Mivel a Föld élelmiszer-tartalékai kimerülőben vannak, lehetséges, hogy nemsokára a természetes élelmiszereket Is felváltja a bioprotein