Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-03-26 / 13. szám

Modern élet 1997. március 26. 5 Az úttest alatt húzódó geopatogén zónák tehetnek a balesetekről? Geopatogén zónában tartsuk a volánt fél kézzel! Új táplálékforrás lesz a földgáz? Újfajta nyalánkságok Balajti Árpád ______________ Az utóbbi időben egyre többet cikkezik a hazai sajtó arról, hogy a közúti közlekedésben vannak olyan napok, amikor a balesetek száma ugrásszerűen megemelkedik, néha kétszere­se az átlagnak. Ilyen esetekben a gépkocsivezetők összpontosí­tó képessége csökken. A témá­val foglalkozó szakemberek szerint egy esztendőben 60-80 ilyen nap van. A balesetek meg­előzése végett több országban biometeorologikus előrejelzé­seket tesznek közzé - figyel­meztetve a sofőröket a rájuk le­selkedő veszélyekre. Sándor András mérnököt, a szenei pszihotronikai laborató­rium vezetőjét, a téma kiváló hazai szakemberét kértük meg, hogy tájékoztassa olvasó­inkat erről a már nem is újke­letű veszélyről. Először is azt szeretném elmon­dani, hogy néhány országban - Németországban, Franciaor­szágban és Ausztriában - már a múltban is végeztek kutatáso­kat azokon az autósztrádákon, amelyeken a legtöbb baleset történt. Azt vizsgálták, vajon mi az oka az átlagosnál több, gya­koribb szerencsétlenségnek. A varázsvesszős kísérletek egyér­telműen bizonyították, hogy a balesetek oka a geopatogén zó­nák kedvezőtlen hatása. Az is nyil­vánvalóvá vált, hogy ha a geopa­togén zónák hatá­sa párosul meteo­rológiai zavarok­kal, az együttes hatás az érzéke­nyebb gépkocsi- vezetőknél sok­kos állapotot vált­hat ki, pillanatnyi alvást idéz­het elő. Ilyenkor a sofőr nem ura a helyzetnek. Az elemzett balesetek azt bizonyították, hogy a szerencsétlenségek előtt az autósok nem vették be a ka­nyart, áttértek az út túloldalá­ra, letértek az útról stb. Mit nevezünk geopatogén zó­nának, hol fordul elő, és ho­gyan nyilvánul meg a hatása? A geopatogén zóna olyan loka- litás, ahol az elektromagneti- kus tér homogenitása megtö­rik, és ez negatív hatással van az emberi szervezetre. Ha az ember olyan helyekre kerül, ahol a homogén tér meg van sértve, szervezetében izomösszehúzódások­ra kerül sor, amelyek neurofiziológiai visszajelzések a külső környezetből érkező ingerekre. Ilyen nega­tív hatást válthatnak ki a föld alatti vízfolyá­sok, az ércet tartalma­zó földköpeny, geoló­giai törések stb. Akaratlanul Is kikívánkozik belőlem a kérdés: hogyan kü­szöbölhetjük ki - kiküszöböl­hetjük-e egyáltalán, vagy kiik­tathatjuk-e a közlekedésből -ezeket az úton-útfélen „lesel­kedő” geopatogén zónákat, esetleg semlegesíthetjük-e minden kétséget kizáróan rossz hatásukat? Mielőtt a kérdésre válaszolnék, szeretnék néhány hasznos ta­nácsot adni azoknak az autó­soknak, akik ismeretlen útnak vágnak neki. Ezek a tapasztala­tok elemzések eredményei, amelyeket Németországban és Ausztriában végeztek el olyan helyeken, ahol sok volt a bal­eset - éppen a geopatogén zó­nákból kifolyólag. Tehát: a vo­lánt bőrrel vagy gyapjúval kell bevonni, sohase műanyaggal; műanyag kormány esetén ve­zetésnél húzzunk a kezünkre bőr- vagy gyapjúkesztyűt; ne vezessünk kialvatlanul, feszült idegállapotban, ittasan stb.; ha a geopatogén zónákra tábla fi­gyelmeztet, tartsuk a volánt fél kézzel, mert ezzel megelőzhet­jük a varázsvesszős reakciót stb. És mi a helyzet hazai berkek­ben? Természetesen Szlovákiában is folytatunk kísérleteket e téren. Tudományos projektet dolgoz­tunk ki A geopatogén zónák ha­tása az ember munkatevékeny­ségére, a negatív hatások árnyé­kolása és kiküszöbölése a kör­nyezetünkben. Munkahelyün­kön, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet Szenei Pszihotro­nikai Laboratóriumában 1993- ban kezdtük el az ezzel kapcso­latos kutatásokat. A Szene és Vi- nicné közötti útszakaszon ugyanis már a múltban is magas volt a balesetek száma. Két nagy hatósugarú kompenzációs be­rendezést helyeztünk el, me­lyeknek feladata az elektromag- netikus tér homogenizálása 4 km-es körzetben. A megfigyelés öt évig tart. Az eddigi részered­mények azt mutatják, hogy a balesetek száma 25%-kal csök­kent, és egyetlen halálos baleset se fordult elő. Kifejlesztettünk egy olyan sti- mulátort is, amelyet közlekedé­si eszközökben helyeztünk el. A műszer neve AS-7 (Autosti- mul-7). Hét km-es körzetben homogenizálja a teret. Tervbe vettük, hogy kísérleteinket a vasúti és a légi közlekedésre is kiterjesztjük. Ha a bürokratikus akadályok el­hárulnak, már 1997-ben el­kezdődhet a bioprotein-termé- kek gyártása norvég földgáz­ból. A bioproteinek három-négy olyan különleges típusú bakté­riumból állnak, amelyek föld­gázt „esznek”. Néhányan ör­döngösséggel gyanúsíthatják a tudósokat, pedig olyan folya­matokról van szó, amelyek az óceánban természe­tes módon mennek végbe. A szakemberek csu­pán kiiktattak jó né­hány lépcsőfokot a természetben vég­bemenő folyamat­ból. Egyszerűen olyan baktériumo­kat használnak fel a gyártás során, ame­lyek a metánból sze­net tudnak kivonni. A baktériu­mok nitrogént is kivonnak a tengervízből és proteint termel­nek. Ez régóta ismert biológiai folyamat, csak a technológia új: a planktontól a kis halakig ve­zető normális táplálékláncola­tot teljesen kiiktatták, s közvet­lenül a földgázból nyerik a bi­oproteint, amely a végtermék összetevőinek 15-20 százalékát alkotja. A tesztelést végző szak­emberek azt tapasztalták, hogy a halak nagyon könnyen meg­emésztik a bioproteint, és ha az nem haladja meg táplálékuk 50 százalékát, akkor olyan mérték­ben növekednek, mintha ha­gyományos eledelt kapnának. Az új termék egyébként nagyon ízletes. A lazac, amelynek bizo­nyos időre van szüksége ahhoz, hogy megszokja étrendjének megváltoztatását, azonnal jó étvággyal hozzálá­tott a bioprotein­hez. A protein steril, és kevésbé érzékeny a szalmonellához ha­sonló mikroorga­nizmusok támadá­saira. A szakemberek arra számítanak, hogy az új termék forradal­masítja az állatele­del és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek termelését. Egy kilogramm bioprotein előállításához körülbelül 2,3 köbméter földgáz szükséges. A norvégok kérni fogják az Euró­pai Unió engedélyét ahhoz, hogy a szarvasmarha, a sertés, és a hal táplálásán kívül a ba­romfit is bioprotein-termékek- kel etethessék. (ÉT) Sándor András szenei mérnök évek óta foglalkozik a geopatogén zónák vizsgálatával A szerző felvétele A volánt bőrrel vagy gyapjúval kell bevonni. Az új termék forradalma­síthatja az élelmi­szerek termelését. különböző hajápoló krémeket illetve balzsamokat az előzőleg megmosott és törülközővel szárazra törölt hajra visszük fel. Hogy a hajápoló szerek hatása jobban érvényesüljön, a hajunkat csavarjuk be előmelegített törülközőbe, a balzsamot az előírt idő elteltével mossuk le. A kívánt hatást természetesen ez esetben is a rendszeres használat növeli. Hajkúra Ha azt szeretnénk, hogy a hajunk fényes és selymes legyen, törődnünk kell vele. A hajápolásnál tulajdonképpen ugyanazok a hatóanyagok érvényesülnek, mint a hajmosásnál, csak a hatásuk sokkal intenzívebb. A A másik én Philip Zimbardo amerikai pszi­chológus megállapította, hogy számos népszerű amerikai szí­nész a valóságban nagyon gát­lásos és csupán a színpadon vagy a kamerák előtt képes ma­gát elengedni. Épp ezek az al­kalmak teszik számukra le­Mozaik hetővé, hogy bebújjanak valaki másnak a bőrébe és ezáltal leg­alább egy kis időre átváltozza­nak másik énjükké. - A színé­szek azonosulnak azzal, akit épp játszanak, s ez teszi szá­mukra lehetővé, hogy a félel­meiktől, szorongásaiktól meg­szabaduljanak- állítja Philip Zimbardo. - Hozzájuk hasonló­an egy bizonyos társadalmi sze­repben mindenki más is képes lehet a gátlásai leküzdésére. Szemek kapcsolata Ha azt akarja, hogy a gyereke intelligenciája növekedjen, néz­zen gyakrabban a szemébe. Egy amerikai orvos házaspár, Craig Ramey és felesége, Sharon Lan­desman-Ramey egyik közös ku­tatásuk során megállapították, hogy egy hathetes kisbaba 18 centiméteres távolságra képes a tekintetét kiélesíteni, ez a távol­ság pedig megközelítőleg akko­ra, amüyenről az arcát figyeljük, mikor a karunkban tartjuk. Az agyi kapcsolatok ezáltal megerősödnek és a gyermeknél megteremtődnek a tanulás alapfeltételei. „írjaki magát!”- Ha valaki feldühít, legszíve­sebben azonnaljól megmonda­nám neki a magamét-ismeri be Kevin Cosmer amerikai szí­nész. - De mivel tudom, hogy a harag rossz tanácsadó, előbb papírra vetem a gondolataimat. Egyszerűen csak írom azt, ami épp az eszembe jut, tekintet nél­kül az illemre és a nyelvtani sza­bályokra. Azután a papírt apró darabokra tépem és ezzel én is megnyugszom. Mindjárt jobban megértem azt a másikat, és a problémákat is sokkal taktiku- sabban tudom megoldani. Mivel a Föld élelmiszer-tartalékai kimerülőben vannak, lehetséges, hogy nemsokára a természetes élelmiszereket Is felváltja a bioprotein

Next

/
Thumbnails
Contents