Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-08 / 2. szám
4 1997. január 8. Háttér Táblázatok (A táblázat azt szemlélteti, hogy a magyarok által is lakott településeken hogyan változott a lakosság összetétele.) A túlsúlyban magyarok lakta járások az 1930-ban érvényes járási határokon belül: etnikai változások 1930-1990 között (a települések abc-sorrendben vannak feltüntetve). Járások 1930-ban az egyes etnikumok egymáshoz viszonyított aránya (százalékarányban) A szlovákok és a csehek magyarokhoz viszonyított aránya 1930-ban A szlovákok magyarokhoz viszonyított aránya 1991-ben Dunaszerdahely 5:88 8:91 Feled 14:77 16:79 Galánta 32:62 55:44 Komárom 12:83 21:77 Klrályhelmec 11:79 16:82 Korpona 61:36 68:30 Léva 69:27 86:13 Losonc 70:25 75:23 Kékkő 67:32 69:29 Szepsi 27:56 54:41 Érsekújvár 64:32 74:25 Párkány 16:82 16:83 Rimaszombat 83:14 76:20 Rozsnyó 56:35 66:29 Ógyalla 28:70 38:61 Vágsellye 41:56 65:34 Somorja 11:77 35:63 Tornaija 12:83 22:75 Nagykapos 37:56 41:50 Verebély 72:26 82:17 Zselíz 15:80 44:54 A 2. táblázatból kiderül, miként alakult a reform előtt és után a lakosság átlagos iélekszáma az egyes járásokban A lakosság átlagos száma azokban a járásokban, ahol a DSZM átlagon alul, illetve átlagon felül szerepelt az 1994-es választásokon- a közigazgatási reform megvalósítása előtt és után (a lakosság létszáma 1991-es felmérések szerint) Közigazgatási felosztás A lakosok átlagos száma (ezrekben) azokban a járásokban, amelyekben a DSZM szavazatokat kapott 34,96 % feletti szavazatarány 34,96 % alatti szavazatarány előző (38 járás) 139 139 új (79 járás) 60 76 Szlovákiában gyakrabban van közigazgatási reform, mint rezsimváltás „Kettő volt, kettő maradt” Vladimír Krivy Vladimír Meciar rádiós nyilatkozatában elutasította a szlovákiai magyar közösség panaszait, hogy az új közigazgatási felosztás eredményeként mindössze két magyar többségű járás lesz. A kormányfő így érvelt: „És vajon másként volt a köz- igazgatási reform életbe lépése előtt? Hiszen a magyarok többségben voltak a Dunaszerdahe- lyi és a Komáromi járásban, ami meg is maradt, úgyhogy ez az egész csak egy nem létező veszély szeüemének a felidézése.” Az említett tények kapcsán meg kell szólalnom, mert a velük való manipulálás veszélyes. A 2 járás a 79-ből nem ugyanaz, mint kettő a 38-ból. A miniszterelnök úrnak igaza van, két magyar többségű járás .volt és ennyi is maradt, de azt már elhallgatta, hogy módosultak az arányok és számszerűen sokkal több azoknak a járásoknak a száma, amelyekben a magyarok kisebbségbe szorultak. A reform előtt 36 ilyen járás volt, jelenleg pedig kereken 77. Valószínűleg a kormányfő is érzékenyebben kezelné a számok és az arányok kérdését, ha például a parlamentben pártja ugyan megtartaná a jelenlegi képviselői helyeket, de közben a törvényhozók számát a jelenlegi 150-ről 300-ra emelnék. VARÁZSOLÁS-ADMINISZT- RATÍV ESZKÖZÖKKEL. Hosszú távon vajon hogyan alakult a magyarok képviselete szilárd területi tagozódásban, s miként van mód az adminisztratív jellegű zsonglőrködésre? Szlovákiában a területi felosztás többször módosul, mint ahányszor a rezsimek változnak. Területét ebben a században már tucatnyi alkalommal szabdalták fel adminisztratív körzetekre. Vegyük például a harmincas években létezett közigazgatási felosztást. Két nyomós okkal magyarázható, hogy miért éppen azt a modellt választották. Először is, létezése alatt, 1930-ban tartottak népszámlálást, így érdekes lesz összevetni a hat évtizeddel később, 1990-ben tartott hasonló felmérés eredményeivel. Másodsorban, Szlovákia akkor közigazgatásilag 77 járásra és két városra tagozódott, vagyis összesen 79-re, ami megegyezik a jelenleg kialakított egységek számával. A Trianonra épülő akkori köztársaságnak semmi oka sem volt arra, hogy kiváltságos nemzetiségként bánjon a magyarokkal. Kérem szépen, ennek a köztársaságnak a szlovák felében 1930-ban 13 olyan járás létezett, amelyben a magyarok 50 százalék feletti arányt képviseltek, vagyis többségben voltak. További 7 járásban a magyarok a lakosság 20-50 százalékát alkották. Ha szemügyre vesszük a hatvan évvel későbbi adatokat, és elemzés céljából rekonstruáljuk az akkori járásokat a korabeli határaikon belül, az 1991-es népszámlálási adatok alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy magyar többségű járás tíz volt, 9 pedig olyan, amelyben a magyarság Iélekszáma 20-50 százaléknyi volt. ERŐTELJES ELSZLOVÁ- KOSÍTÁS. Szembeötlő a szlovákiai magyarok hányadának általános csökkenése, ami elsősorban az alacsony népszaporulat és a háború utáni kitelepítések következménye. Stabil regionális optikán keresztül szemlélve ez tényleges regionális változásokat vált ki a magyár kisebbség etnikai részarányában. Szlovákiában 1930-1991 között a legszembetűnőbb etnikai változást az okozta, hogy számos régió erőteljesen elszlová- kosodott. Ezt főleg a kitelepítések, az elmenekülések, az eltérő ütemű népszaporulatok okozták, valamint az önkéntes és kevésbé önkéntes asszimiláció. Számos járás már a harmincas évek elején etnikailag szlovákvolt, más helyütt az elkövetkező évtizedekben zajlott le ez a folyamat. A szlovákok jelenléte erőteljesebb lett és ők kerültek többségbe az egykori Stropkovi járásban, ahol 33 százalékról 86-ra emelkedett a szlovákság aránya. Alig alacsonyabb ez a mutató a Sninai, a Mezőlaborci, a Késmárki, a Pozsonyi, a Körmöcbányái, az Ólublói és a Bártfai járásban. ÖSSZEFÜGGÉS A DSZM VÁLASZTÁSI SIKERÉVEL. Ezekre az adatokra azért volt szükség, hogy rekonstruálhassuk a régi járások határvonalait, és az egyes régiókban értékelhessük az adminisztratív reformok okozta változásokat az etnikumok súlyában. így ezek a következmények nyilvánvalóak az új területi felosztás esetében. A reform oda vezetett, hogy erőteljesen megszaporodott azoknak a járásoknak a száma, amelyekben a választásokon legeredményesebben a DSZM szerepelt, ahol viszont nem ért el sikert, ott a járások sem szaporodtak gomba módra. Ezek a változások főleg a túlsúlyban magyarok lakta területeket érintik. A reform előtt a 38 járás 26,3 százalékában élt 20 százaléknyi magyar, vagy ennél több, az új felosztás érvénybe lépése óta kialakított 77 járás mindössze 16,5 százalékában áll elő ugyanez a helyzet. Ha ilyen szemszögből vizsgáljuk a reform következményeit, akkor láthatjuk, hogy a magyar kisebbségre nézve a közelmúltig érvényben volt közigazgatási beosztás kevésbé volt előnyös, mint a 60 évvel ezelőtti felosztás. A most életbe lépett köz- igazgatási reform azonban még annál is hátrányosabb a magyarokra nézve, mint a nyárig érvényes felosztás volt. A magyar kisebbség helyzetének rosszabbodásának lényege abban rejlik, hogy csökkent azoknak a járásoknak a súlya, amelyekben a magyarok jelentős többségben voltak. Ezt úgy érték el, hogy a délvidéken nagy létszámú járásokat rajzoltak meg. Másrészt be kell ismerni, hogy a fentebbi elemzés sem cáfolta a miniszterelnök sommás kijelentését: „Két magyar többségű járás volt és maradt is”. Erre azt a választ adhatnám: „Üdvözlettel - 38 volt és 79 lett.” (A szerző a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa) 1930-ban 13 magyar többségű járás létezett. A reform után csökkent aje- lentős ma- gyar több- ségű járások súlya. Tisztes nyugdíj mellett sokmilliós bevétel az adóbevalláson Miből élnek Gorbacsovék? A diákszerelem - ők állítják - még ma is tart: a hatvanöt esztendős Mihail Gorbacsov és a 62 éves Raisza Gorbacsova negyvenhárom éve házasok. De miből él a szovjet exelnök és neje? Ez a kérdés nyilván sokakat érdekel. A hajdani szovjet pártfőtitkárnak ma már nem kellene feltétlenül dolgoznia. Amikor 1991- ben eltűnt a Szovjetunió és utolsó vezetője is távozott a párt- és állami vezetés csúcsa^ ról, nyugdíjat állapítottak meg a számára, amit ugyan előbb felfalt a vágtató infláció, ám mára átszámítva elérte a havi mintegy hatvanezer koronát. A házaspárnak van egy háromszobás moszkvai sorháza. Ha Oroszországban tartózkodnak, Gorbacsovék legszívesebben a fővárostól huszonöt kilométernyire lévő luxuscsárdában töltik az időt, amely ugyan állami tulajdonban van, de élete végéig a volt elnök rendelkezésére áll - házvezetőnővel, háziorvossal és hét testőrrel. A Gorbacsovék által kitöltött 1995. évi adóbevallás - amelyből a német Bild, Európa legnagyobb példányszámú napilapja idézett - nemcsak a nyugdíjat foglalja magában, hanem több, mint negyvenmillió koronás bevételről is számot ad, ami egy év alatt cikkek és előadások honoráriumaként futott be Gorbacsovék számlájára. Ebből a pénzből a házaspár számottevő összegeket juttatott a nemzetközi gyermek- mentő alapnak és hozzájárult a Gorbacsov-alapítvány gyarapításához is. A Gorbacsov-családban egyébként a gyengébb nem van többségben: ha lányuk, Irina, Anasztáziával és Xéniával, tizenhat, illetve kilencéves unokájukkal meglátogatja őket, akkor a szűk családi körben Mihail Gorbacsov csak egyedül képviseli a férfinemet. Sebészorvos vejük ugyanis nemcsak fertőtlenítésre használta az alkoholt, ezért lányuk válófélben van. Gorbacsovék lányukkal és unokáikkal Archív-felvétel írkép Szlovákia legújabb közigazgatási felosztását szemlélteti
