Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-12 / 11. szám
Nagyvilág 1997. március 12 . 7 „Hadd lássa a kétkedő, évezredeket ferdítő, hogy hová is sorolja magát a lakosság” Szegletkő Uzonban A súlyos kőtömböt Petrovics István szobrászművész alakította, és elhelyezte azon a tekintélyt parancsoló Erdély címerét, benne a két évszámmal: 896-1996 Budapesti levél Ostrom után Czego Zoltán ______________ Ha dd kezdjem Berzsenyi szavaival magam is ezt a rövid uzoni beszámolót, ha már ők templom, iskola meg emlékmű állításának idején fontosnak tartották az ő szavait: Serkenj fel, kegyes nép... Uzon község ott lélegzik nagy önérzetesen a Kárpátok délkeleti könyökhajlatában. Most, november elején - nem felejtvén, lám, Berzsenyi Dániel szavait - maga is fölserkenvén, emlékművet állított a honfoglalás 1100. évfordulójára, hadd lássa a kétkedő, évezredeket ferdítő, hogy hová is soUzonban nemcsak fohászkodtak az évfordulós évben, hanem cselekedtek is. rolja magát a lakosság, Erdéllyel egyetemben. 1996 júliusában határozta el a református presbitérium, hogy a maga meg a lakosság erejéhez mérten emlékezik és emléket állít ősei honfoglaló és azt megvédő történelmi cselekedetének, valamint a keresztény hitben és nemzettudatban híven megmaradt mostani lakosság emlékezetére. A súlyos kőtömböt Petrovics István szorbászművész alakította, és elhelyezte azon a tekintélyt parancsoló Erdély címerét, benne a két évszámmal: 896-1996. A honfoglalás népünk történetében olyan súlyos tény, akár ez a kőtömb a református templom kerítésén belül. Ökumenikus istentisztelet előzte meg az ünnepséget. „Évszámok találhatók az emlékmű homlokán - mondta beszédében Incze Sándor megye- székhelyi esperes -, ám a számok mögött ott a hűség egy nemzethez, és ez mozdíthatatlan, akár a sziklahegységek. Legyen ez a nemzeti ragaszkodásnak egy szegletköve, melyre rá lehet mutatni újból és újból, mint Szent István király kövére.” És fölzúg a templomban Rákóczi imája, az Erős várunk... A Székelykeresztúr fölött húzódó Jézuskiáltó hegy jut eszembe itt. Uzonban nemcsak fohászkodtak az évfordulós évben, hanem cselekedtek is, és nem mások ellenében, hanem a maguk nemzeti emlékezetére. Illő zenei meg irodalmi műsor követte az istentiszteletet. Sipos Zoltán karvezető intésére szólamlik a Pro musica sepsiszentgyörgyi kórus, majd a Jókai Művelődési Egyesületé, az iskoláé. Ám mikor együtt, állva énekelték Verdi rabszolgakórusát, a hazavágyódás, a szülőföld-szeretet örökkön megható és elmét, érzelmet lázító himnuszát, akkor csordultig teltek bizony a kisebbségben sokszor megalázott lelkek és az igazlátó szemek. És rendre, rendre a messze cseng a kis harang,... a szólj, ötágú síp,... zengj magyar ének szavai... hadd éljünk egymásért, ne mások ellen... Az irodalmi műsor mintegy történeti áttekintésként jelentkezett a templomban, melyben a lakosságnak csak egy része fért el. Valahol ebben az ünnepi áhítatban fogalmazódott meg a határokon kívülre szakadt székely és a határokon belülre szakadt magyar kettős fogalma. Falumbélieket kérdeztem akkor Uzonban: értik-e ezeket? Igen, mert Trianon után, 76 esztendő alatt keményen megA kegyelet napja, a történelmi emlékezet példája volta koszorúzás mozzanata. tanította az elnyomó hatalom ezeket a fogalmakat. És akkor a templomkertben, ott, ahol a nemzetközi forgalmú út is kanyart enged, lassítania kell így a járműnek, és az utas kénytelen föltekinteni a hatalmas kőtömbre, azon a bronz öntvényben az örökkévalóságba kacsintó évszámokra, ott a kertben ünnepi palástban fölsorakozott négy református pap, Zsold Béla, Incze Sándor, Pásztori Tibor, Incze Zsolt, ott állott koszorúval kezében Balázs Ádám bukaresti magyar kultúrattasé, Csorvás község küldöttei a falutestvériség nevében, és leleplezte a szobrot Beke György és e sorok írója, a faluból elszármazottak. Beszédek hangzottak el, szólt Béres Gyula polgármester, Fejér Dénes, a Magyarok Világ- szövetsége lapjának, a Világlapnak főszerkesztője, Beke György író, a község díszpolgára, Domonkos László, a Duna Televízió szerkesztője, Nemes Antal az RMDSZ részéről, Ko- suba István, Csorvás község alpolgármestere, Kelemen Edit, a Művelődési Egyesület vezetője, Puskás Bálint szenátor. A kegyelet napja, a történelmi emlékezet példája volt a koszorúzás mozzanata. Keresztes Enikő iskolás tanítványai minden bizonnyal úgy viszik emlékezetét ennek a napnak, ahogy eleik, 1100 éven keresztül. Faggyas Sándor ________ A Postabank magas színvonalon reagált a körülötte kialakult helyzetre, a válság- hangulat kezeléséhez nincs szükség államilag vezérelt lépésekre -jelentette ki a PM helyettes államtitkára, miután a hazai pénzügyi élet vezetői tájékozódtak a Postabank helyzetéről. A bankszakma képviselői szolidaritásukról biztosították a közismert lakossági pénzintézet vezetőit, és megígérték, hogy a versenytársak nem használják ki ezt a helyzetet piacszerzésre, a lakossági ügyfelek elcsábítására. Egy nehéz hétvége után - amikor három nap alatt több mint húszmilliárd forintot vettek ki a bankból-jelentősen csillapodott a lakosság körében kirobbant(ott) pánik. A rémhír, miszerint a Postabank a csőd szélérejutott, hamisnak bizonyult, s bár a bank, valamint a kormányzati és pénzügyi vezetők, szakértők kezdettől biztosították a közvéleményt, hogy változatlanul stabil és fizetőképes a pénzintézet, a pénzüket féltő kisbetétesek többsége csak azután kezdett megnyugodni, hogy a bank az óriási nyomás dacára minden ügyfél pénzkivételi igényét teljesíti. Hogy ki és mi indította el ezt a pánikhullámot? Alighanem van igazság abban a véleményben, hogy egyrészt a politika iránti bizalomdeficit növekedése, az állami vezetők szavahihetőségébe vetett hit megrendülése, másrészt a romló és kiszámíthatatlan létfeltételek, a jog- és a közbiztonság naponta tapasztalt elégtelensége tette fogékonnyá a lakosságot ilyen rémhírekre. Ám azoknak is igazuk lehet, akik szerint ekkora pánik spontán módon aligha törhetett volna ki az ország második legnagyobb bankjával kapcsolatban, amelyik a hazai pénzügyi rendszer egyik legstabilabb pillére, mintegy négymillió ügyfél betéteit gyűjti. Ezért is volt különösen fontos, hogy a hazai pénzügyi élet vezetői után a kormány és a politikai pártok képviselői is megfelelően reagáljanak a válsághelyzetre. A parlamentben elhangzott napirend előtti felszólalások szerint a koalíciós és az ellenzéki pártok lényegében egyetértenek abban, hogy a Postabank jól állta a háromnapos „ostromot”, helyzete fokozatosan normalizálódik, s így a bank, valamint az egész bankrendszer iránti lakossági bizalom remélhetőleg rövid időn belül helyreállítható. Ez után az a fő feladat, hogy a politika iránti bizalomdeficitet is csökkentsék a pártok, illetve a közszereplők, mert ez alapvető feltétele nemcsak a pénzügyi, hanem a politikai stabilitásnak és a társadalmi békének is. Biztatóan hangzott, hogy a miniszterelnök megköszönte az ellenzéki pártok többségének higgadt, konstruktív, az ország érdekeit szem előtt tartó magatartását a Postabank ügyével kapcsolatban. Ugyanakkor elítélte mind a rémhírteijesztőket, mind azokat a felelőtlen erőket, amelyek politikai tőkét kívántak kovácsolni a társadalmi feszültségekből. Hogy az ország érdekeit - ilyen és ehhez hasonló esetekben - saját érdekeik fölé tudják-e emelni a pártok, és a kormányzat képes-e gyorsan felszámolni a pánikhangulat káros következményeit, egyúttal levonni a megfelelő tanulságot az ügyből, az nagyban befolyásolhatja a választási kampányt és a választások végeredményét, nem utolsósorban a következő kormány mozgásterét. A Postabank jól állta a háromnapos „ostromot”, helyzete fokozatosan normalizálódik. Bernhard herceg tisztelője A holland királynő édesapja, Bernhard herceg (84) Rotterdamban felavatta egy holland szobrász, Késs Verkade alkotását. Az összegyűlt tömegből hirtelen előugrott egy 73 éves hölgy, és így szólította meg Bram Peper rotterdami polgármestert: „Marié Lumernek hívnak, és kérem, mutasson már be a hercegnek!” Bernhard herceg odafordult, és nevetve mondta: „Jól ismerem a nevét, elég gyakran olvastam. Örülök, hogy személyesen is megismerkedhetek önnel.” Lumer asszony repesett a boldogságtól, hiszen valószínűleg ő az idős herceg legnagyobb tisztelője. Az utóbbi húsz évben több mint száz levelet írt hozzá... Mi újság Iréné hercegnőnél? Mióta Beatrix királynő húga, Iréné (56) 1981-ben elvált Carlos Hugó Bourbon hercegtől, meglehetős csend veszi körül. Négy felnőtt gyermeke rég felnőtt már, Iréné teljesen visszavonultan él, és ezoterikus könyvek írásával foglalkozik. Most édesapja utónevét viseli: Lippe-Biester- feld Iréné hercegnőnek hívják. Az exkirálynő volán mögött Nők a volán mögött! E ma már megszokott jelenséghez mégis túl sok előítélet kötődik. Talán ennek köszönhető, hogy Annamária volt görög királyné (49) nem érezte magát biztonságban a volán mögött, ezért vett néhány óra autóleckét egy oktatónál. „Az öt óra gyakorlás elég volt hozzá, hogy felfrissítsem a vezetési ismereteimet”, mondja mosolyogva a hercegnő. „Most újra jól érzem magam a kocsiban.” A német elnök a spanyol királynál Mintha csak baráti látogatást tett volna: Román Herzog német köz- társasági elnök és felesége, Christi- ane Madridban János Károly spanyol király és Zsófia királyné vendégei voltak. Miközben a két államfő a nemzetközi politikáról diskurált, a királyné és az elnökné a gyermeknevelésről meg az állatvédelemről beszélgetett a tea mellett. Ráadásul tolmács nélkül, hiszen Zsófia királynő tökéletesen beszél németül.
