Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-02-26 / 9. szám

Tanácsadó 1997. február 26. 11 Nem hoz a rózsatő meddőhajtást Ha egy-egy gyümölcsfa nem felel meg igényeinknek Ne vágjuk ki, inkább oltsuk át... Javított Az oltóvesszőket Héj alá oltás hasítékoltás védjük a széltől (A szerző rajza) A március a fás szárú dísznövé­nyek és persze a gyümölcsfák te­lepítésének ideje is. Tavasszal ke­rülhet sora nyírek, magnóliák, ro­dodendronok, egyes tűlevelűek telepítésére. Az ültetőgödör aljá­ra terítsünk szét humuszban gaz­dag, savanyú tőzeggel kevert jó minőségű kerti földet. A maga­sabb fácskákat 3-4 karóhoz kös­sük ki, hogy egyenesen nőjenek. Kedvező időjárás esetén lás­sunk hozzá a rózsák ültetéséhez is. Az erélyesebb növekedésű fajtákat 50-70, a kisebbeket 30- 40 cm-re ültessük egymástól. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy tápanyagban gazdag talaj­ban a rózsa nagyobb bokrot ne­vel. A fa alakú fajták 1 méteres, a futórózsák pedig 3 méteres tőtávolságot igényelnek a ked­vező fejlődéshez. Ezek az att­raktív növények is meghálálják az ültetőgödör aljára szórt hu­muszt; más szerves trágyát a gyökérzónába ne adjunk. A tö­vek körül a talajt gondosan tö- mörítsük, s alaposan öntözzük meg a frissen kiültetett növényt. A bokor formájú fajtáknál ügyeljünk rá, hogy a szemzés a föld tömörítése után 3-5 cm-rel legyen a talaj szintje alatt. így tudjuk megakadályozni a meddő hajtások képződését. A tavasszal kiültetendő gyü­mölcsfákat állítsuk előbb 24 órára vízbe. Minél mélyebbre kerülnek, annál jobb. Kora ta­vasszal főleg a kajszi- és az őszi­barack-csemetéket ajánlatos te­lepíteni. Az őszibarack legjob­ban a rügyfakadás kezdetekor ered meg. I. d. Juhász B. Árpád _____________ Ezt a megoldást válasszuk ak­kor is, ha gyümölcskötése hiá­nyos, vagy ha a telepítéskor nem gondoskodtunk megfelelő porzófajtáról. Ez az eljárás sok­kal előnyösebb, mintha kivág­nánk, s helyébe új fát ültetnénk. Az átoltott fa ugyanis 3-4 éven belül szép termést hozhat. Még a 25-35, az almafák esetében pedig a 40-45 éves fákat is átolt­hatjuk. Ehhez a művelethez, úgy mint a rendes oltáshoz, ősszel vagy ko­ra tavasszal szedjük meg az ol­tógallyakat. Erre a célra legjob­Fontos, hogy a ké­regjói elváljon a fás résztől. bán a vesszők középső, 2-4 rügyre szabdalt részei felelnek meg. A fát az átoltáshoz az ifjí- táshoz hasonló módon készít­jük elő, majd a csonkokat beolt­juk. Ha a fa üde, sima héjú, akkor a héj alá való oltást választjuk. Fontos, hogy a kéreg jól elvál­jon a fás résztől. A fiatal, véko­nyabb ágak csonkjaiba 1-2, a vastagabbakba 3-4 oltóvesszőt helyezzünk el. (Később majd el­távolíthatjuk a felesleget.) Az idősebb, kérges héjú ágak ese­tében alkalmazzunk hasítékol­tást vagy ékezést (kecskeláb-ol- tás). A hasítékban mindkét ol­dalról helyezzünk el oltó­vesszőt. Ügyeljünk rá, hogy az oltóvessző és az alany kambi­umrétege (a héj alatti osztódó­szövet) összeérjen. A gyenge növekedésű fákba lehetőleg vé­konyabb, az erősebb növeke- désűekbe viszont erősebb vesszőket helyezzünk. Gondo­san végezzük el az erősítést, s a sebhelyek kezelését. Amikor a kihajtott oltvány ágai elérik a 15-30 cm-t, akkor egy ívben meghajlított vesszőhöz kössük ki őket, így megakadá­lyozhatjuk kitörésüket. Tavasszal elsősorban az alma-, körte- és szilvafák átoltását vé­gezzük el. A cseresznye, a meggy és a kajszi átoltására al- vó-szemzést alkalmazzunk. Az átoltott fa gyorsan növek­szik, hiányzó koronáját alvó rü­gyekből kihajtott vízhajtások­kal is igyekszik pótolni. Ne hagyjuk, hogy ezek a ráoltott vesszőket elnyomják, ezért ide­jében vágjuk ki őket. Az átoltott fa gyökérzónáját rendszeresen műveljük - öntözzük, trágyáz­zuk. Szenteljünk kellő figyel­met a növényvédelemnek is, mert a zsenge hajtásokat ked­velik a kórokozók és a kártevők. Hogyan védekezzünk az őszibarack-levélfodrosodás ellen? Jó eredmény a Kuprikollal érhető el Sedliak Ilona AGRÁRMÉRNÖK A fákon először a csúcsrügyek nagyobbodnak meg és pattan­nak ki. Ezt követik a végálló rü­gyek, majd az oldalrügyek. A csúcsrügyek kipattanását a fel- melegedés már februárban ki­válthatja, ilyenkor azonban na­gyon valószínű az újabb lehűlés, melynek hatására a rügypatta­nás lelassul vagy megáll. A rü­gyekben lévő levélkezdemé­nyek ilyenkor a legérzékenyeb­bek a fertőzésre. Ha a napi át­laghőmérséklet 1-2 °C, s a szük­séges levél-nedvességtartam 36 óra, akkor a levélfertőzés várha­tólag 80 százalék feletti lesz. A gomba legfertőzőbb 6-7°C- nál; itt elég a 24-25 órás levél-nedves­ségtartam; 14 °C- nál és efelett vi­szont a gomba már fertőzőképes. A kritikus időben te­hát figyeljük meg a csúcsrügyek megna­gyobbodását. Ha pe­dig több fajtát termesztünk, ak­kor a kórra legérzékenyebb fajta ...ha viszont újra kell permetezni, akkor hasz­náljunk Or- thocid 50-et. alapján válasszuk meg a perme­tezés időpontját. Ha ezt megfe­lelő időben sikerül el­végezni, akkor nincs szükség a védekezés megismétlésére. Ha viszont az esős, hideg időjárás következté­ben a rügyfakadás el­húzódik, 7-10 nap után ajánlatos újra permetezni. Kísérletekből egyér­_______ telműen kiderült, ho gy a Kuprikol 50 0,6 százalékos koncentrációban a leghatásosabb; jó eredmény érhető el Orthocid 50 0,5 száza­lékos oldatával is. A szakembe­rek ezért az első permetezésre egyértelműen a Kuprikol 50-et ajánlják; ha viszont újra kell per­metezni, akkor használjunk Or­thocid 50-et. Kijuttathatok még további szer- veshatóanyag-tartalmú szerek is, hatásuk azonban alacso­nyabb, mint a fentieké. Ilyenek pl. a Syllit 65 (0,2%), Melprex 65 (0,2%), Venturol (0,2%), De- lan 750 SC (0,15%). A permetezés lemosó jellegű le­gyen, ezért nagyobb lyukú szó­rófejet használjunk. Megkérdeztük a szakértőt-----------­Ki lehet semmizni az édasapámat? Özvegy édesapánk megnősült. Az új feleség gyermektelen volt, ml pedig négyen vagyunk testvérek. Mostohaanyánk nemrég meghalt, és mindenét egy haszonleső Idegen asszony­ra hagyta, pedig mi és édes­apánk gondoztuk őt hosszú betegsége során. Sokszor már meg sem ismert ben­nünket, annyira beszámítha­tatlan volt. Ilyen állapotban íratta a végrendeletet is. Az nem számít, hogy mi gon­doztuk és ápoltuk? KI lehet semmizni az édesapánkat? Az Ön mostohájának nem volt gyermeke, tehát ha nem végrendelkezett volna, akkor a törvényes öröklési rend sze­rint a második csoportban megjelölt személyek örököl­nek, vagyis a házastárs, az örökhagyó szülei, valamint az ún. együttélő személyek, mi­közben a házastársnak leg­alább a vagyon felét kell meg­örökölnie. Viszont az örökha­gyónak joga van végrendel­keznie. Itt csupán akkor szab a törvény megkötéseket, ha leszármazóról van szó. Tehát, ha a mostohának gyermekei lettek volna, a végrendelet­nek nem szabadna ellenkez­nie a köteles részről szóló ren­Dr. Szabó Elena delkezésekkel. Viszont mivel gyermeke nem volt, arra hagyhatta a vagyonát, akire akarta. Ebből a szempontból nem lényeges, hogy ki törődött vele betegségében, ki gondozta stb. Végrendeletet minden olyan természetes személy készít­het, aki cselekvőképes. Hogy ki a cselekvőképes, azt a pol­gári törvénykönyv határozza meg. Mindenesetre az a ter­mészetes személy, akit telje­sen megfosztottak cse­lekvőképességétől - bírósági határozat által -, valamint azok, akik elmeállapotuk vagy szellemi fogyatékosság miatt nem tudják megítélni tetteik következményeit, nem készíthetnek végrendeletet. A közjegyző által készített vég­rendelet esetében nehezen el­képzelhető, hogy a fent emlí­tett szabályok nem lettek fi­gyelembe véve, és hogy a vég­rendelet nem törvényes. Grafológia Jelige: „Krsna” A megváltást saját magunk­nak kell elvégezni - ezt Ön is tudja. A régi sérelmeket félre kell tenni. Hogyan? Relaxál- va, meditálva, a csend állapo­tát megismerve lehet min­denkinek megbocsátani, de elsősorban önmagunknak. A kisebbségi érzést úgy lehet kompenzálni, hogy először tudatosítjuk - magát az ér­zést-, s aztán rádöbbenünk, hogy nem vagyunk sem keve­sebbek, sem többek a többi embernél. A magányt akkor nem érzi az ember, ha megta­lálja önvalóját, és ott felisme­ri küldetését, feladatát. Meg kell érteni, hogy az „Önvaló” nem a fizikai testünk, hanem a tiszta lelki energiánk. Az Bartalos Mária grafológus anyagi világban mindenki megpróbálja kihasználni a másikat. Természetesen az ideális az lenne, ha minden­kit a lelki szintre lehetne emelni. Kézírását figyelve azt látom, hogy Ön az anyagi vi­lág vonzásában, stresszhatás alatt él, és komoly gondokkal küzd. Küzdelmében akkor lesz eredményes, ha szubli­mációs készségét kifejleszti. Szexposta A névvel és címmel ellátott levél a következőket tartalmazza: 25 éves vagyok és van egy fiam, aki most lesz 10 éves. Fiatalon, alig 16 évesen szültem és szü­lés közben annyira tönkretet­tek, hogy most hiába szeretnék második gyereket, nem lehet. Az orvos szerint petevezeték­összenövésem van. Öt évig Da­nával védekeztünk, egyszer sem volt terhességmegszakítá­som, a petefészkemmel nem volt probléma, még sincs segít­ség... Az első férjemtől elvál­tam, a második férjem most gyereket szeretne. Ahogy meg­tudta, hogy nem lehet, el akar válni tőlem. Kérem, doktor úr, segítsen, mert én még egy vá­lást nem élnék túl. Kedves Asszonyom, nem hi­szem, hogy Önt a szülésnél tet­ték tönkre annyira, hogy nem lehet második gyereke. Azt írja, hogy a petevezetékek össze vannak nőve, tehát nem átjár­hatóak, vagyis a spermium a pe­tével nem találkozik és a petét nem lehet hagyományos mó­don megtermékenyíteni. Ezt az állapotot valamilyen kismeden- cei gyulladás váltotta ki még ak­kor is, ha erre Ön nem emlék­szik. Két lehetőséget látok prob­lémájának megoldására. Az első: műtéttel átjárhatóvá tenni a petevezetéket és utána meg­próbálni a teherbe esést. A má­sodik: az Ön petéjét a szerveze­tén kívül megtermékenyítik a férje spermájával és a megter­mékenyített petét visszahelye­zik az Ón méhébe. Ha szeren­cséje van, akkor a megterméke­nyített pete beágyazódik a méh- be és fejlődésnek indul. Ezt a műveletet Pozsonyban a kramá- rei nőgyógyászati klinikán vég­zik. Előfordulhat, hogy még így sem jön létre terhesség, de min­denképpen meg lehet próbálni. „Ismeretek nélkül”: 16 éves vagyok. A problémám az, hogy fáj a mellem. Minden menzesz előtt érzem a fájdalmat, de a menstruáció megkezdése után el szokott múlni. Most vi­szont egész hónapban fáj. Na­gyon félek a ráktól. Milyen tü­netei vannak a mellráknak? Csomót nem érzek a mellem­ben, de nem tudom pontosan, hogy hol kell „tapogatnom”. Különben többször megütöt­iAfe- I Dr. Pálffy Károly tem a mellem, de nem olyan nagyon. Igaz, hogy a mellrák nem fáj? A mell érzékenységével a nők főleg 35 éves korig bajlódnak. Leggyakrabban a tisztulással kapcsolatban jelentkezik. A mell megtelik, a mirigyek megduzzadnak, érzékennyé válnak, vagy csak a mellbim­bó fáj. Ezeket a panaszokat a női hormonrendszer okozza. Egy menstruációs ciklus alatt a hormonszintek (ösztrogén és progeszteron) változnak a szervezetben és erre reagál nemcsak a méh nyálkahártyá­ja, de a mell mirigyei és a szö­vetek is. Ezzel a panasszal gyakrabban találkoznak azok az asszonyok, akiknek rend- szertelen a menstruációs cik­lusuk. Mindenképpen ki kell vizsgáltatni a mellét. Nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni. Akkor sem, ha a mellrák az egyik leggyakrab­ban előforduló daganatos megbetegedés. Főleg 45-55 éves kor között jelentkezik. Azt ajánlom Önnek, szakor­vossal vizsgáltassa meg a mellét (nőgyógyász, onkoló­gus stb.). A szakorvos írhat fel fájdalomcsillapítókat, de a fájások elmúlhatnak gyógy­szeres kezelés nélkül is. Min­den tisztulás után 3-5 nappal végezzen mellvizsgálatot. Ha minden menstruáció után megvizsgálja a keblét, olyan gyakorlatra tesz szert, hogy észre fogja venni a legkisebb elváltozást is. Feküdjön ha­nyatt, a bal mellét jobb kéz­zel, a jobb mellét bal kézzel vizsgálja úgy, hogy az ujjaival lassú, köröző mozdulatokat végez. Egymás után vizsgálja meg mind a négy negyedet (a mellet képzeletben 4 részre osszuk fel). Mindig a mell­bimbó irányába végezze a vizsgálást és a mellbimbó kör­nyékén fejezze be.

Next

/
Thumbnails
Contents