Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-02-26 / 9. szám

Modern élet 1997. február 26. 5 Amerikai szakemberek tanácsa: beszéljünk, zenéljünk a gyerekkel, és ha kell, dicsérjük meg Az öröklött hajlam épp oly fontos, mint a család A tudásszomjat nem elfojtani, hanem ösztönözni kell Lehetőségeinkhez mérten a maximumot nyújtjuk az emberek­nek * Somogyi Tibor felvétele Az „olasz pékség” társtulajdonosa: A pénzzel volt a legkevesebb gondunk Képzeljék el a következő helyze­tet: van egy 9 és egy 10 éves gye­reke, és úgy érzi, hogy lehetősé­geihez mérten mindent megtett szellemi fejlődéséért. Amikor ki­csik voltak, esténként mesét ol­vasott nekik, a fantáziát fejlesztő játékokat vásárolt nekik, együtt mentek a könyvesboltba, és most a gyerekek kitűnően tanulnak. Ez valóban csak a szülő érdeme? Egyes tudósok véleménye sze­rint mindez az állandó unszolás, odafigyelés nélkül is elérhető. Dávid C. Rowe, az arizonai egye­tem munkatársa a család szere­péről írt tanulmányában azt állít­ja, hogy a szülők nevelési mód­szerei egyáltalán nincsenek ha­tással a gyerek intelligenciájára. Több szakembernek az a vélemé­nye, hogy az intelligencia nagy részben genetikaüag meghatá­rozott és a fajtól függ. Nem nehéz elképzelni, milyen nagy vihart kavart és heves vitát váltott ki Amerika-szerte ez a megállapí­tás. Hatására 52 kutató kényte­len volt nyüatkozatban kijelente­ni: tudományos kutatások iga­zolták, hogy a gyerek intelligen­ciájának kialakulásában mind az öröklött hajlam, mind pedig a család óriási szerepet játszik. Érthető, hogy ez az állítás pedig azokat a szülőket háborította fel, akik éveken át azt hangoztatták, hogy milyen fontos a gyerek in­tellektuális képességeinek fej­lesztése. Ezek után minden igye­kezet hiábavaló, felesleges volt? A szakemberek döntő többsége szerint nem. Az Amerikai Pszi­chológusok Asszociációja a kö­zelmúltban bizottságot hozott létre, amelynek végkövetkezte­tése: a gyerek szellemi fejlődése szempontjából éppoly fontos az öröklött hajlam, mint a család. Még ha el is fogadjuk, hogy a főszerepet a gének játsszák, a végeredményre, a gyerek szelle­mi képességeire mindenképpen óriási a szülők hatása. Egyre több tanulmány bizonyítja, hogy a szülők állandó figyelme, főleg az élet első éveiben, amikor az agy még fejlődik, valóban meghatá­rozó. Érdekes kísérletet végeztek az észak-karolinai egyetem munka­társai a létminimum határán élő négyhónapos gyerekekkel. Az első csoporttal pedagógusok ját­szottak, énekeltek, foglalkoztak. A másik csoport nem részesült ilyen gondoskodásban, csak táp­lálék-kiegészítést kapott. Óvo­dás korban az első csoport intelli­genciahányadosa 10-20 ponttal magasabb volt. Mivel magyaráz­ható ez a lényeges különbség? A tudósok véleménye megegyezik abban, hogy a gyermekkorban kapott pozitív ingerek nagymér­tékben elősegítik az agy fejlődését. Mit tehet hát a szülő csemetéje intelligen­ciájának fejlesztésé­ért? Az mindenkép­pen megszívlelendő, hogy nem kell állan­dóan a szó szoros ér­telmében tanítani a gyereket, de a „mun­kát” már egy-két hét­tel a kicsi megszüle­tése után el kell kezdeni. Fontos, hogy a csecsemő miha­marabb meg tudj a különböztetni az ismertet az ismeretlentől, az azonosat a különbözőtől. Ez ugyanis a tanulás alapfeltétele. Nem hiába javasolják a szakem­berek, hogy kezdettől fogva be­szélni kell a csecsemőhöz. Érde­kes és tanulságos az egyik édes­anya tapasztalata: kislányához megszületésétől kezdve sokat beszélt. Amikor hároméves lett, egész regényeket mesélt már a kicsi. Még ötéves sem volt, ami­kor egyszerűbb szövegeket olva­sott. A „munka”, a sok beszéd te­hát nem volt hiábavaló. Egyre többen ismerik fel, hogy a zene nemcsak a melódia és rit­mus elsajátítására alkalmas. A kaliforniai egyetem szakemberei szerint tökéletesíti a gyerek tér­beni és időbeni gondolkodását, ami viszont elengedhetetlen a matematika és a természettudo­mányok megértéséhez. A gyerekek éhesek az új ismere­tekre, lelkesen igyekeznek felfe­dezni mindent, ami a környeze­tükben van. Ne korlátozzuk, de ne is kényszerítsük őket. Annak csak örülhetünk, ha a gyerek fo­gékony az újra, érdekesre. A kis felfedezők akkor is kutatnak, amikor az ágyban fekszenek és tekintetüket a körülöttük levő tárgyakon legeltetik. Hihetetle­nül kíváncsiak, ezért mindent megkóstolnak és megtapogat­nak. Ne gátoljuk őket ebben. Érdekes felfedezés, hogy már a csecsemő képes felismerni, hogy a piros szín más, mint a zöld. Még nem tudják megnevezni, de már egyéves korukban tudják, hogy a színek különbözőek. A szülők feladata, hogy megnevezzék a színeket, a nagyságokat és a for­mákat. Soha ne fukarkodjunk a dicséret­tel. Ha a kicsinek si­kerül egyedül innia a bögréből, dicséljük meg! Ez nemcsak örömet okoz a gye­reknek, hanem je­lentős pozitív folya­matokat indít el az agyában. Ha a szülő legna­gyobb igyekezete el­lenére sem változik szemmel láthatóan a gyerek intelligenciahányadosa, ez nem jelenti azt, hogy rosszul fog tanulni az iskolában. Nem biztos, hogy Einstein válik a gye­rekből, de intelligenciáját tekint­ve a szülőknek nem kell szégyen­kezniük. (A Vybér nyomán: ki) Kovács Ilona ___________ Vál lalkozó, és nem is akármilyen. Nem véletlen tehát, hogy ott volt a sikeres diósförgepatonyiak ta­lálkozóján. Pongrácz Sándor gyorsan kijavított, amikor azzal szólítottam meg: úgy tudom, péksége van Dunaszerdahelyen.- Nem nekem, nekünk van pék­ségünk. Mindig többes számban beszélek, mert sógorommal, Bartalos Lászlóval társtulajdo­nosok vagyunk. Öt évvel ezelőtt Du­naszerdahelyen há­rom pékség műkö­dött. Két fiatalember, kevés vállalkozói ta­pasztalattal útjára in­dította a negyediket, az „olasz” pékséget. Meglepett, amikor Pongrácz Sándor azt mondta, hogy a legkevesebb gondjuk a pénzzel volt.- Az állami takarékpénztár igaz­gatójához fordultunk, 4 millióra volt szükségünk. Bennünket is váratlanul ért, amikor azt mond­ta, hogy azonnal tudja a pénzt fo­lyósítani, ha megszerezzük hoz­zá a bankgaranciát. Megszerez­tük. Másfél hónap múlva meg­volt a pénz. Karnyújtásnyira volt régi álmom, amely akkor szüle­tett meg bennem, amikor 1991. novemberében elvittek egy ga- lántai pékségbe. Akkor azt mondtam: nekem is kell ilyen. Számomra a nagy kérdés az volt, hogy kivel társuljak. Végül a só­gor mellett döntöttem. Március 17-én viszonylag rövid idő alatt megkezdődhetett a ter­melés. A drága gépek dolgoztak, csak ember volt kevés és a szállí­tással voltak gondok.- Az utóbbi másfél évben nem ment el tőlünk senki. Lehetősé­geinkhez mérten a maximumot nyújtjuk az embereknek. Kezdetben meg kellett küzdeni­ük a megélhetésért. Jobbat kel­lett nyújtaniuk, mint a másik há­rom pékség, bár nem tartoztak a legolcsóbbak közé. A hitelt tör­leszteniük kellett.- Hála istennek, ma már nincse­nek nagy gondjaink. S ami na­gyon fontos, minden hitelt tör­lesztettünk. Szerdahelyre és a környező falvakba szállítunk. Merem állítani, hogy a piac 30 száza­lékát mi látjuk el. S hogy mitől olasz ez a pékség? A beren­dezésektől. Az itt ké­szült termékek íze semmiben sem kü­lönbözik a konkurens terméke­kétől. Nem is törekszenek arra, hogy olyan kiflit készítsenek, mint Veronában. Azt nálunk nem tudnák eladni. Azért mégis van valami, amiről fel lehet is­merni az „olasz pékség” kiflijét: más a formája.- A forma a gép beállításától függ. Ha csavart kiflit lát Szerda­helyen, akkor az biztosan a mi termékünk. A pékségnek nincs szüksége rek­lámra, de ha mégis, akkor csak a járásban. Minden terméknek megvan a saját reklámja. A pék­áru legjobb reklámja az, ha a főnök hetente egyszer körbejárja a boltokat, megkérdezi az üzlet­vezetőtől, mennyire elégedettek a vásárlók a termékekkel, és mi az, amin javítani kell. A duna- szerdahelyi „olasz pékségben” ezzel a módszerrel jó tapasztala­taik varrnak. Még szerencse, hogy a járás kicsi és a 100 üzletet három nap alatt könnyen körbe lehet futni. Mára csecsemő is képes megkülön­böztetni a színeket. ... a piac 30 százalékát mi látjuk el. Minikönyvtár Optikailag nagyon attraktív megoldás, ha a nem használt ajtó rámáját könyvtárnak használjuk. Lehetőleg üveg­vagy fapolcokat vásároljunk hozzá. A minikönyvtárat a fe­lül elhelyezett lámpa világítja meg. Lakástippek Kellemes levegő a szobában A bőrnek és a légutaknak ned­vességre van szükségük. A köz­ponti fűtésű lakásokban erről a párologtatók és az ablakpárká­nyon elhelyezett virágok gon­doskodnak. A radiátorra sze­reljen polcot, és telepítsen oda virágokat. Nagyon hatékony légpárásító a szobai szökőkút is. Cipőtartó az előszoba sarkában Maradt az ajtó mellett az előszobában egy szabad sarok? A képen látható cipőtartó könnyen elhelyezhető ott. Fakeret, csavarok és polcok kellenek hozzá. Elkészítése egyezer- mesternek egyáltalán nem okozhat gondot. Ruhaakasztó gyerekeknek A gyerekek este gyakran szét­dobálják a ruháikat. Ennek az lehet az oka, hogy nincs saját ruhaakasztójuk. Az ágy támlá­jára erősítsünk kampókat, ahová a gyerekek felakaszthat­ják ruháikat. A felhajtható bútor helyet takarít meg A panelházak konyháiban nincs sok hely. A 65x65 cm-es felhajtható asztal és két kerti szék ugyan csak szerény ké­nyelmet nyújt, de a reggelihez mindenképpen elegendő és praktikus. Az étkezés után az asztalt csak fel kell hajtani, a két széket összecsukni és máris felszabadult egy jelentős hely a konyhában. M. D. A Vybér felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents