Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-10 / 284. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 10. KOMMENTÁR Göncz, Havel és... TÓTH MIHÁLY A közvetlen elnökválasztásról szóló népszavazás előtt mint mindenkinek, úgy nekem is alakulgatott az államfőjelölt-kivá­lasztási elképzelésem. Eközben újból és újból a szomszédok­hoz „látogattam" tapasztalatcserére. Csehországba és Ma­gyarországra. „Szomszédolásom" összegzésének az lett volna a lényege, hogy déli és nyugati szomszédunkban talán azért nem otrombultak el a politikai viszonyok, mert olyan szemé­lyiség áll mindkét ország élén, akinek véleményét a legerő­szakosabban monomániás miniszterelnök is kénytelen figye­lembe venni. Mind Göncz Árpádról, mind Václav Havelról el­mondható: vonatkozik rájuk a Költőnek az a minősítése, amely szerint a bátraknál csak azok különbek, akik még bát­rabbak. Hadd ne köntörfalazzak, hadd árulom el, hogy politi­katudományilag és a konkrét hazai helyzetet tekintve nem egészen helytállóan és nem egészen realista módon azt is ér­demül említettem volna a két államfő méltatásakor, hogy egyikük sem volt tagja a kommunista pártnak, és egyikük sem hagyta magát beszervezni a titkosrendőrség által. Számot vetettem a tényekkel, és tudomásul vettem, hogy Szlo­vákiában legkésőbb 1994. november 3-ának parlamenti éjsza­kája óta okafogyottá vált arra hivatkozni, hogy a képviselőség­ben, a miniszterségben stb. bárkit is diszkvalifikál a tény, hogy az illető besúgó volt. Igaz, ott még nem tartunk, hogy állami ki­tüntetést is osztogatnának érte... A másik szempontot, a kom­munista párttagságot nem is említem. Nyolc év alatt tapasztal­hattuk, a volt állampárt tagsága erősen differenciálódott a for­dulat után. Paradoxon és örvendetes, hogy az utódpártnak ne­vezett DBP-ben ma a baloldal legjobb értelemben vett szellemi elitje tartózkodik. A volt CSKP (SZLKP) szó szoros értelmében vett söpredéke átigazolt a nacionalistákhoz, hogy azokkal az elemekkel, akik még a kommunistáknak sem kellettek verseng­jenek az ország Szibéria felé orientálásában. Mindent összevet­ve: azért mégiscsak érdemes lenne legalább megkísérelni olyan államfőjelölteket kiválasztani, akik rendelkeznek Göncz és Havel tulajdonságaival. Nem sokan, de ilyenek is előfordulnak. JEGYZET A harc ma is tart FEKETE MARIAN A század második felében a világpolitikát alapvetően meghatározó európai politi­ka túlnyomórészt az emberi jogokról szólt. így született meg 1948. december 10-én az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is. Az ENSZ ál­tal elfogadott nyilatkozat 31 emberi jogot említ. A jog lo­gikájából következik, hogy ezeket az alapvető jogokat mindenütt egyformán tiszte­letben kellett volna tartani. Tudjuk, nem ez történt. A kommunista pártok ideoló­gusai hamar „felfedezték", hogy az emberi jogoknak két­féle koncepciója van. Egy he­lyes, a szocialista emberjogi koncepció és egy helytelen, a gonosz kapitalista Nyugat koncepciója, amely arra szol­gált, hogy „egyes imperialista államok az emberi jogok nemzetközi védelmének ügyét elsősorban az egyes szocialista államok belügyei­be való bevatkozásra" hasz­nálják fel. Talán véletlen, de ezek a fordulatok kísértetie­sen emlékeztetnek jelesebb politikusaink nyilatkozataira. Nem véletlen az sem, hogy „egyes szocialista államok­ról" szóltak a propagandiszti­kus kijelentések. Az emberi jogok szocialista koncepciója sem volt egyetemes. Az Em­beri Jogok Kódexét, a polgári és politikai jogokról, illetve a gazdasági, szociális és kultu­rálisjogokról szóló 1966. évi két ENSZ-okmányt is eltérő módon fogadták a szocialista országok. Magyarország 1970-ben törvényerejű ren­delettel hirdette ki az emlí­tett paktumokat. Csehszlová­kia 1976-ban is csak értesí­téskéntjelentette meg a tör­vénytárban, hogy az ország vezetése aláírta az egyezmé­nyeket. Ennek megfelelően a gyakorlat is más volt. Ez a helyzet, sajnos, a 89-et köve­tő két év viszonylagos nyu­galma kivételével nem válto­zott. 1992 óta gyakorlatilag minden évben ismét meg kell védeni egy-két alapvető em­berijogot, szabadságot, ame­lyekről 1989-ben azt hittük, hogy azt már senki sem von­hatja kétségbe. Meg kellett védeni a gyülekezés szabad­ságát, a tulajdonhoz való jo­got (a kormány által terve­zett kisajátításokkal szem­ben), a törvény előtti egyen­lőséghez való jogot. Mindun­talan védeni kell a sajtó-, a szólás- és a véleménynyilvá­nítás és a szakszervezetek szabadságát, a törvénytelen letartóztatás és fogva tartás ellen garanciákat nyújtó em­berijogokat, a szabad válasz­tásokhoz való jogot stb. A mai gyűlések, népfórumok erről a harcról szólnak. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Mečiar: - Mit finnyáskodnak? Ha fölhergelnek a nyugati urak, mert nem veszik be Szlovákiát az Euró­pai Unióba, hát majd nekik is mutogatok ilyet! (Szűcs Béla karikatúrája) Az alkotmányos tényezők tegyék meg a lépéseket EU-tagságunk érdekében Ne késsük le az európai vonatot! Az Európai Bizottság sze­rint ugyan a tíz csatlakoz­ni kívánó ország közül egyik sem teljesíti az EU­tagsághoz szükséges vala­mennyi gazdasági kritériu­mot, ám öt ország kilátá­sai a megfelelő mértékben ígéretesek ahhoz, hogy meghívják őket azokra a tárgyalásokra, amelyek le­hetővé teszik számukra a felvételt az első körben. ÍRTA: MICHAL KOVÁČ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Ezek az országok az EU támo­gatási alapjából már jövőre megfelelő anyagi eszközökhöz juthatnak műszaki infrastruktú­rájuk korszerűsítéséhez és más szükségleteik kielégítéséhez. A Szlovák Köztársaság meggyőző makrogazdasági mutatói elle­nére jelenleg abban különbözik a többi jelölt országtól, hogy egyetlen államként nem teljesíti az európai uniós tagság politikai kritériumait. Sajnos, nyilvánva­ló erényeink - példul a GDP vi­szonylag nagy ütemű növekedé­se, az infláció jelenlegi alacsony mértéke - ebben a helyzetünk­ben önmagukban nem nyitják meg számunkra az Európai Unió kapuját. Az Európai Bizottság nem állítja azt, hogy a Szlovák Köztársaság nem demokratikus ország. Ugyanakkor azonban rámutat politikai életünk komoly hiá­nyosságaira, amelyek egyelőre akadályozzák meghívásunkat az EU-tagsággal kapcsolatos Tiszteletben tartani az alapvető demokrati­kus elveket tárgyalásokra. Elsősorban a bel­politikai életünkből jelenleg hi­ányzó, alapvető demokratikus szabályok megtartásáról van szó. Az Európai Bizottság jelen­OLVASÓI LEVELEK Csak nevetni tudtam Szavamra mondom, jót nevet­tem az Új Szó november 21-én megjelent számában a Jutalmat kap a hivatalvezető címmel kö­zölt tudósításon. A cikk arról tu­dósít, hogy a rimaszombati munkaügyi hivatal naponta be­rendelte az állástalanokat. A kö­tése a végrehajtó hatalom mű­ködésének legnagyobb gyenge­ségét abban látja, hogy a kor­mány nem tartja tiszteletben más állami intézmények felada­tait és felelősségét, s gyakran túllépi azokat a határokat, ame­lyeket a demokráciában hagyo­mányosan elismernek. Ennek a helyzetnek egyik példája a kor­mány és a köztársasági elnök közötti kapcsolatokat jellemző szüntelen feszültség. A köztár­sasági elnök és a kormányelnök nemrég nyilvánosságra hozott közös nyilatkozata azt a jó szándékot tükrözi, amely lehe­tővé teszi a feszültségek meg­szüntetését. Ezzel együtt pedig azoknak a lépéseknek a megté­telét, amelyek szükségesek ah­hoz, hogy az Európai Unió bizal­ma Szlovákiával kapcsolatban helyreálljon. Az Európai Bizottság jelentése rávilágít azokra a körülmények­re, amelyek között a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa végzi a feladatát. Ezek a körül­mények nincsenek összhangban a demokrácia működésének be­vált szabályaival, elsősorban az ellenzék parlamenti jogait illetően. Az Európai Bizottság jelentése az állami intézmények stabilitásának közvetlen veszé­lyeztetését látja abban, hogy semmibe veszik a Szlovák Köz­társaság Alkotmánybíróságának és a Központi Népszavazási Bizottságnak a májusi referen­dummal kapcsolatos döntését, az utóbbit a kormány részéről. A jelentés rámutat arra is, hogy még mindig nem született meg a nemzetiségi kisebbségek hiva­tali nyelvhasználatáról rendel­kező törvény, holott ezt a Szlo­vák Köztársaság Alkotmánya is megköveteli. A jelentés hangsú­lyozza, hogy az európai uniós tagság elérésének egyik alapve­tő kritériuma az a képesség, amely lehetővé teszi a tagságból eredő kötelesség teljesítését, vagyis a politikai, gazdasági és a valutaunióval kapcsolatos célok elérését. Az Európai Parlament vetkezményeket tudjuk, ezért Boros Zoltán, az Együttélés kép­viselője a történtek kivizsgálását kérte. Természetesen a munka­ügyi hivatal vezetőit mégsem váltották le, mi több, dicséret­ben, azaz jutalmazásban része­sült az illetékes munkaügyi hi­vatal vezetője. Ezek szerint az kap dicséretet, aki másoknak rosszat tesz, vagy másokat lehe­tetlen helyzetbe hoz. Vajda András Szete 1997. október 27-én elfogadott dokumentuma is kifejezte azt az elvárását, hogy a Szlovák Köz­társaság Nemzeti Tanácsa meg­hozza az elengedhetetlen intéz­kedéseket František Gaulieder képviselői jogainak teljes vissza­állítása érdekében, s a kor­mánnyal együtt minden szüksé­ges lépést megtesz azért, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák az emberi és a kisebbségi jogokat, a demokrácia és a jog­államiság elveit, s így teljesül­hessenek azok a megkövetelt feltételek, amelyek nélkülözhe­tetlenek Szlovákia Európai Uni­óba való integrációja folyamatá­nak a folytatásához. Végezetül szeretném hangsú­lyozni, hogy az Európai Unió a szó nemes értelmében különle­ges klub, amelynek tagjai külön­leges gazdasági előnyöket él­veznek. Ha mi is szeretnénk Az EU különleges gaz­dasági előnyöket élve­ző, különleges klub hozzájutni ezekhez az előnyök­höz - márpedig nem valószínű, hogy valaki ennek az ellenkező­jét akarná -, akkor készeknek kell lennünk arra, hogy ennek a klubnak a szabályai szerint cse­lekedjünk. Nincs szó semmiféle diktátumról az Európai Unió ré­széről, azt viszont elvárják, hogy mi is tiszteletben tartsuk a demokratikus, civilizált világ­ban régóta honos elveket. Ha Önök, tisztelt polgárok valóban óhajtják, hogy az Európai Unió tagjai legyünk - s meggyőződé­sem, hogy döntő többségük ezt akarja -, akkor követelniük kell, hogy a felelős alkotmányos té­nyezők, elsősorban pedig a kép­viselők tegyék meg azokat a lé­péseket, amelyek lehetővé te­szik, hogy Szlovákia mielőbb tagja lehessen ennek a jelentős politikai és gazdasági szervezet­nek. (A levél első részét teg­nap közöltük.) Megsértették a pedagógusokat A Nem szabad megijedni c. olva­sói levélhez szeretnék hozzászól­ni. Bathó Hubert marcelházi ol­vasó levelében durva és sértő hangon minősítette a hazai pe­dagógusokat, egy kalap alá vette őket. Jó volna, ha a levélíró meg­jegyezné, hogy ez a hatalom mindenkit térdre kényszerít. Nem ismerek meghunyászkodó NOVY CAS A lap értesülései szerint Ľudmila Buláková menesztett kormányszóvivő rögtön az állá­sának elveszítését követő na­pon munkába állt a Szlovák Gázművek állami vállalatnál, melynek vezérigazgatója Ján Ducký egykori gazdasági mi­niszter, a DSZM jelenlegi parla­menti képviselője. A vállalat szóvivője is megerősítette ezt, de nem részletezte, mi lesz Buláková feladata, egyelőre annyit tudni, hogy a sajtóosz­tályra kerül. Tibor Repta szóvi­vő közlése szerint maga Ducký döntött Buláková alkalmazásá­ról. Magda Pospíšilová miniszterel­nöki szóvivő új állásával kap­csolatban egyelőre nincsenek konkrét információk, kiszivár­gott hírek szerint diplomáciai tevékenységet folytat majd. .^Oy^NSKÁ REPUBLIKA Az EU-bővítéssel kapcsolatban a kormánybarát lap leszögezi, hogy a brüsszeli központ ellen­őrizhetetlen bürokráciája, rej­tett nacionalista egoizmusa és a döntéshozás átláthatatlan fo­lyamata miatt egyre kevésbé te­kinthető demokratikusnak az Európai Unió, és ez mindinkább ellenérzéseket vált ki a tagjelöl­teknél, sőt a tagországokban is. A szerző az erősödő német han­gokra mutat rá, melyek szerint több jogkört kellene kapniuk a nemzetállamoknak. „Egyre több helyről hallani a nemzetál­lamok nagyobb jogköreinek visszaállítására vonatkozó kö­vetelést, mert az EU központo­sító törekvései csalódást és un­dort váltottak ki" - írja a lap, majd megjegyzi, Szlovákia szá­mára további figyelmeztetés, hogy Németország elégedetlen az uniós pénzek elosztásával. „Ez kézzeífogható jelzés arra, hogy a szegényebb államok tá­mogatása üres jelszó maradhat, és az unión belül a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lesznek" ­véli a Republika. KURIER Jean-Claude Juncker luxem­burgi kormányfő az EU hétvégi csúcstalálkozójáról és a bővítés­ről nyilatkozott az osztrák lap­nak. Juncker lát esélyt a csoportos tárgyalást és az azonos startvonalat szorgalmazók köz­ti vita áthidalására, ezt egy vi­torlázásból vett példával szem­léltette. „Mindenki egyszerre indul a startvonalról, de a me­zőny széthúzódik, akiknek „jobb hátszelük" van, hamarabb érnek célba, de az első állam csatlakozása aligha lehetséges 2000 előtt." Juncker külön hangsúlyozta, hogy Szlovákiára ugyanazok a feltételek vonat­koznak, mint a többi tagjelöltre. „A brüsszeli bizottság objektív kritériumokat határozott meg, és Szlovákiával kapcsolatban megállapította, hogy az intéz­ményi felépítésben egyes dol­gok nem működnek. Ezt elma­gyaráztam a szlovák kormány­nak is, és az volt az érzésem, hogy megértették mondandó­mat' - mondta a luxemburgi politikus. pedagógusokat, csak józanul gondolkodó tanítókat és tanáro­kat, akik ha ki akarnának is men­ni az utcára, akkor mi nem en­gednénk. Ugyanis Slavkovská és társai éppen arra várnak, hogy a magyarul oktató pedagógusokat az utcára tegyék, és éberen fi­gyelik, ki szegi meg a törvényt. A pedagógus maradjon az osztály­ban, készüljön az órára és pallé­rozza a gyerekek tudását! Nagy Magda Komárom

Next

/
Thumbnails
Contents