Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-10 / 284. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 10. KOMMENTÁR Göncz, Havel és... TÓTH MIHÁLY A közvetlen elnökválasztásról szóló népszavazás előtt mint mindenkinek, úgy nekem is alakulgatott az államfőjelölt-kiválasztási elképzelésem. Eközben újból és újból a szomszédokhoz „látogattam" tapasztalatcserére. Csehországba és Magyarországra. „Szomszédolásom" összegzésének az lett volna a lényege, hogy déli és nyugati szomszédunkban talán azért nem otrombultak el a politikai viszonyok, mert olyan személyiség áll mindkét ország élén, akinek véleményét a legerőszakosabban monomániás miniszterelnök is kénytelen figyelembe venni. Mind Göncz Árpádról, mind Václav Havelról elmondható: vonatkozik rájuk a Költőnek az a minősítése, amely szerint a bátraknál csak azok különbek, akik még bátrabbak. Hadd ne köntörfalazzak, hadd árulom el, hogy politikatudományilag és a konkrét hazai helyzetet tekintve nem egészen helytállóan és nem egészen realista módon azt is érdemül említettem volna a két államfő méltatásakor, hogy egyikük sem volt tagja a kommunista pártnak, és egyikük sem hagyta magát beszervezni a titkosrendőrség által. Számot vetettem a tényekkel, és tudomásul vettem, hogy Szlovákiában legkésőbb 1994. november 3-ának parlamenti éjszakája óta okafogyottá vált arra hivatkozni, hogy a képviselőségben, a miniszterségben stb. bárkit is diszkvalifikál a tény, hogy az illető besúgó volt. Igaz, ott még nem tartunk, hogy állami kitüntetést is osztogatnának érte... A másik szempontot, a kommunista párttagságot nem is említem. Nyolc év alatt tapasztalhattuk, a volt állampárt tagsága erősen differenciálódott a fordulat után. Paradoxon és örvendetes, hogy az utódpártnak nevezett DBP-ben ma a baloldal legjobb értelemben vett szellemi elitje tartózkodik. A volt CSKP (SZLKP) szó szoros értelmében vett söpredéke átigazolt a nacionalistákhoz, hogy azokkal az elemekkel, akik még a kommunistáknak sem kellettek versengjenek az ország Szibéria felé orientálásában. Mindent összevetve: azért mégiscsak érdemes lenne legalább megkísérelni olyan államfőjelölteket kiválasztani, akik rendelkeznek Göncz és Havel tulajdonságaival. Nem sokan, de ilyenek is előfordulnak. JEGYZET A harc ma is tart FEKETE MARIAN A század második felében a világpolitikát alapvetően meghatározó európai politika túlnyomórészt az emberi jogokról szólt. így született meg 1948. december 10-én az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is. Az ENSZ által elfogadott nyilatkozat 31 emberi jogot említ. A jog logikájából következik, hogy ezeket az alapvető jogokat mindenütt egyformán tiszteletben kellett volna tartani. Tudjuk, nem ez történt. A kommunista pártok ideológusai hamar „felfedezték", hogy az emberi jogoknak kétféle koncepciója van. Egy helyes, a szocialista emberjogi koncepció és egy helytelen, a gonosz kapitalista Nyugat koncepciója, amely arra szolgált, hogy „egyes imperialista államok az emberi jogok nemzetközi védelmének ügyét elsősorban az egyes szocialista államok belügyeibe való bevatkozásra" használják fel. Talán véletlen, de ezek a fordulatok kísértetiesen emlékeztetnek jelesebb politikusaink nyilatkozataira. Nem véletlen az sem, hogy „egyes szocialista államokról" szóltak a propagandisztikus kijelentések. Az emberi jogok szocialista koncepciója sem volt egyetemes. Az Emberi Jogok Kódexét, a polgári és politikai jogokról, illetve a gazdasági, szociális és kulturálisjogokról szóló 1966. évi két ENSZ-okmányt is eltérő módon fogadták a szocialista országok. Magyarország 1970-ben törvényerejű rendelettel hirdette ki az említett paktumokat. Csehszlovákia 1976-ban is csak értesítéskéntjelentette meg a törvénytárban, hogy az ország vezetése aláírta az egyezményeket. Ennek megfelelően a gyakorlat is más volt. Ez a helyzet, sajnos, a 89-et követő két év viszonylagos nyugalma kivételével nem változott. 1992 óta gyakorlatilag minden évben ismét meg kell védeni egy-két alapvető emberijogot, szabadságot, amelyekről 1989-ben azt hittük, hogy azt már senki sem vonhatja kétségbe. Meg kellett védeni a gyülekezés szabadságát, a tulajdonhoz való jogot (a kormány által tervezett kisajátításokkal szemben), a törvény előtti egyenlőséghez való jogot. Minduntalan védeni kell a sajtó-, a szólás- és a véleménynyilvánítás és a szakszervezetek szabadságát, a törvénytelen letartóztatás és fogva tartás ellen garanciákat nyújtó emberijogokat, a szabad választásokhoz való jogot stb. A mai gyűlések, népfórumok erről a harcról szólnak. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Mečiar: - Mit finnyáskodnak? Ha fölhergelnek a nyugati urak, mert nem veszik be Szlovákiát az Európai Unióba, hát majd nekik is mutogatok ilyet! (Szűcs Béla karikatúrája) Az alkotmányos tényezők tegyék meg a lépéseket EU-tagságunk érdekében Ne késsük le az európai vonatot! Az Európai Bizottság szerint ugyan a tíz csatlakozni kívánó ország közül egyik sem teljesíti az EUtagsághoz szükséges valamennyi gazdasági kritériumot, ám öt ország kilátásai a megfelelő mértékben ígéretesek ahhoz, hogy meghívják őket azokra a tárgyalásokra, amelyek lehetővé teszik számukra a felvételt az első körben. ÍRTA: MICHAL KOVÁČ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Ezek az országok az EU támogatási alapjából már jövőre megfelelő anyagi eszközökhöz juthatnak műszaki infrastruktúrájuk korszerűsítéséhez és más szükségleteik kielégítéséhez. A Szlovák Köztársaság meggyőző makrogazdasági mutatói ellenére jelenleg abban különbözik a többi jelölt országtól, hogy egyetlen államként nem teljesíti az európai uniós tagság politikai kritériumait. Sajnos, nyilvánvaló erényeink - példul a GDP viszonylag nagy ütemű növekedése, az infláció jelenlegi alacsony mértéke - ebben a helyzetünkben önmagukban nem nyitják meg számunkra az Európai Unió kapuját. Az Európai Bizottság nem állítja azt, hogy a Szlovák Köztársaság nem demokratikus ország. Ugyanakkor azonban rámutat politikai életünk komoly hiányosságaira, amelyek egyelőre akadályozzák meghívásunkat az EU-tagsággal kapcsolatos Tiszteletben tartani az alapvető demokratikus elveket tárgyalásokra. Elsősorban a belpolitikai életünkből jelenleg hiányzó, alapvető demokratikus szabályok megtartásáról van szó. Az Európai Bizottság jelenOLVASÓI LEVELEK Csak nevetni tudtam Szavamra mondom, jót nevettem az Új Szó november 21-én megjelent számában a Jutalmat kap a hivatalvezető címmel közölt tudósításon. A cikk arról tudósít, hogy a rimaszombati munkaügyi hivatal naponta berendelte az állástalanokat. A kötése a végrehajtó hatalom működésének legnagyobb gyengeségét abban látja, hogy a kormány nem tartja tiszteletben más állami intézmények feladatait és felelősségét, s gyakran túllépi azokat a határokat, amelyeket a demokráciában hagyományosan elismernek. Ennek a helyzetnek egyik példája a kormány és a köztársasági elnök közötti kapcsolatokat jellemző szüntelen feszültség. A köztársasági elnök és a kormányelnök nemrég nyilvánosságra hozott közös nyilatkozata azt a jó szándékot tükrözi, amely lehetővé teszi a feszültségek megszüntetését. Ezzel együtt pedig azoknak a lépéseknek a megtételét, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Európai Unió bizalma Szlovákiával kapcsolatban helyreálljon. Az Európai Bizottság jelentése rávilágít azokra a körülményekre, amelyek között a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa végzi a feladatát. Ezek a körülmények nincsenek összhangban a demokrácia működésének bevált szabályaival, elsősorban az ellenzék parlamenti jogait illetően. Az Európai Bizottság jelentése az állami intézmények stabilitásának közvetlen veszélyeztetését látja abban, hogy semmibe veszik a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának és a Központi Népszavazási Bizottságnak a májusi referendummal kapcsolatos döntését, az utóbbit a kormány részéről. A jelentés rámutat arra is, hogy még mindig nem született meg a nemzetiségi kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról rendelkező törvény, holott ezt a Szlovák Köztársaság Alkotmánya is megköveteli. A jelentés hangsúlyozza, hogy az európai uniós tagság elérésének egyik alapvető kritériuma az a képesség, amely lehetővé teszi a tagságból eredő kötelesség teljesítését, vagyis a politikai, gazdasági és a valutaunióval kapcsolatos célok elérését. Az Európai Parlament vetkezményeket tudjuk, ezért Boros Zoltán, az Együttélés képviselője a történtek kivizsgálását kérte. Természetesen a munkaügyi hivatal vezetőit mégsem váltották le, mi több, dicséretben, azaz jutalmazásban részesült az illetékes munkaügyi hivatal vezetője. Ezek szerint az kap dicséretet, aki másoknak rosszat tesz, vagy másokat lehetetlen helyzetbe hoz. Vajda András Szete 1997. október 27-én elfogadott dokumentuma is kifejezte azt az elvárását, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa meghozza az elengedhetetlen intézkedéseket František Gaulieder képviselői jogainak teljes visszaállítása érdekében, s a kormánnyal együtt minden szükséges lépést megtesz azért, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák az emberi és a kisebbségi jogokat, a demokrácia és a jogállamiság elveit, s így teljesülhessenek azok a megkövetelt feltételek, amelyek nélkülözhetetlenek Szlovákia Európai Unióba való integrációja folyamatának a folytatásához. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Unió a szó nemes értelmében különleges klub, amelynek tagjai különleges gazdasági előnyöket élveznek. Ha mi is szeretnénk Az EU különleges gazdasági előnyöket élvező, különleges klub hozzájutni ezekhez az előnyökhöz - márpedig nem valószínű, hogy valaki ennek az ellenkezőjét akarná -, akkor készeknek kell lennünk arra, hogy ennek a klubnak a szabályai szerint cselekedjünk. Nincs szó semmiféle diktátumról az Európai Unió részéről, azt viszont elvárják, hogy mi is tiszteletben tartsuk a demokratikus, civilizált világban régóta honos elveket. Ha Önök, tisztelt polgárok valóban óhajtják, hogy az Európai Unió tagjai legyünk - s meggyőződésem, hogy döntő többségük ezt akarja -, akkor követelniük kell, hogy a felelős alkotmányos tényezők, elsősorban pedig a képviselők tegyék meg azokat a lépéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy Szlovákia mielőbb tagja lehessen ennek a jelentős politikai és gazdasági szervezetnek. (A levél első részét tegnap közöltük.) Megsértették a pedagógusokat A Nem szabad megijedni c. olvasói levélhez szeretnék hozzászólni. Bathó Hubert marcelházi olvasó levelében durva és sértő hangon minősítette a hazai pedagógusokat, egy kalap alá vette őket. Jó volna, ha a levélíró megjegyezné, hogy ez a hatalom mindenkit térdre kényszerít. Nem ismerek meghunyászkodó NOVY CAS A lap értesülései szerint Ľudmila Buláková menesztett kormányszóvivő rögtön az állásának elveszítését követő napon munkába állt a Szlovák Gázművek állami vállalatnál, melynek vezérigazgatója Ján Ducký egykori gazdasági miniszter, a DSZM jelenlegi parlamenti képviselője. A vállalat szóvivője is megerősítette ezt, de nem részletezte, mi lesz Buláková feladata, egyelőre annyit tudni, hogy a sajtóosztályra kerül. Tibor Repta szóvivő közlése szerint maga Ducký döntött Buláková alkalmazásáról. Magda Pospíšilová miniszterelnöki szóvivő új állásával kapcsolatban egyelőre nincsenek konkrét információk, kiszivárgott hírek szerint diplomáciai tevékenységet folytat majd. .^Oy^NSKÁ REPUBLIKA Az EU-bővítéssel kapcsolatban a kormánybarát lap leszögezi, hogy a brüsszeli központ ellenőrizhetetlen bürokráciája, rejtett nacionalista egoizmusa és a döntéshozás átláthatatlan folyamata miatt egyre kevésbé tekinthető demokratikusnak az Európai Unió, és ez mindinkább ellenérzéseket vált ki a tagjelölteknél, sőt a tagországokban is. A szerző az erősödő német hangokra mutat rá, melyek szerint több jogkört kellene kapniuk a nemzetállamoknak. „Egyre több helyről hallani a nemzetállamok nagyobb jogköreinek visszaállítására vonatkozó követelést, mert az EU központosító törekvései csalódást és undort váltottak ki" - írja a lap, majd megjegyzi, Szlovákia számára további figyelmeztetés, hogy Németország elégedetlen az uniós pénzek elosztásával. „Ez kézzeífogható jelzés arra, hogy a szegényebb államok támogatása üres jelszó maradhat, és az unión belül a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lesznek" véli a Republika. KURIER Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő az EU hétvégi csúcstalálkozójáról és a bővítésről nyilatkozott az osztrák lapnak. Juncker lát esélyt a csoportos tárgyalást és az azonos startvonalat szorgalmazók közti vita áthidalására, ezt egy vitorlázásból vett példával szemléltette. „Mindenki egyszerre indul a startvonalról, de a mezőny széthúzódik, akiknek „jobb hátszelük" van, hamarabb érnek célba, de az első állam csatlakozása aligha lehetséges 2000 előtt." Juncker külön hangsúlyozta, hogy Szlovákiára ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a többi tagjelöltre. „A brüsszeli bizottság objektív kritériumokat határozott meg, és Szlovákiával kapcsolatban megállapította, hogy az intézményi felépítésben egyes dolgok nem működnek. Ezt elmagyaráztam a szlovák kormánynak is, és az volt az érzésem, hogy megértették mondandómat' - mondta a luxemburgi politikus. pedagógusokat, csak józanul gondolkodó tanítókat és tanárokat, akik ha ki akarnának is menni az utcára, akkor mi nem engednénk. Ugyanis Slavkovská és társai éppen arra várnak, hogy a magyarul oktató pedagógusokat az utcára tegyék, és éberen figyelik, ki szegi meg a törvényt. A pedagógus maradjon az osztályban, készüljön az órára és pallérozza a gyerekek tudását! Nagy Magda Komárom