Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-06 / 281. szám, szombat

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 6. TANÁCSADÓ Teljes csőd L. E.: Földjeinket 1945-ben konfiskálták, kobozták el, mert magyarok vagyunk. 1990 után kérvényeztem a földek visszaadását, és be­jelentkeztem a szövetkezeti transzformációba, mert a földeket a helyi szövetkezet használta. A földek haszná­lata fejében tavaly kaptam egy értesítést, amely szerint 90 ezer korona összegű ré­szesedésem van a szövetke­zet vagyonából. Megállapo­dást kötöttünk a földek visszaadásáról is. A megál­lapodást a földhivatal jóvá­hagyta. Mindennek ellené­re én eddig csak fizettem {telekkönyvi kivonatokért, hitelesítésekért, ügyvédek­nek). Összesen tizenötezer koronát. Most tudtam meg, hogy a szövetkezet csődbe ment egy hónappal ezelőtt. Kitől kapom meg a 90 ezer korona részesedésemet, és a földek bérleti díját leg­alább 1992-től? FEKETE MARIAN Ha a szövetkezettel szemben csődeljárás indult, az igényeit be kellene jelentenie a csődbiztosnál. Ugyanakkor viszont nem akarjuk Önt fö­löslegesen biztatni. Ha a szö­vetkezet, amely eddig a föld­jeit használta, csődbe jutott, nem igazán remélheti, hogy hozzájut a 90 ezer korona va­gyoni részesedéséhez, illetve a földek 5 évi bérleti díjához. A szövetkezet vezetői nyilván alapítottak már egy újabb ke­reskedelmi társaságot, ahová átmentették az átmenthető vagyont, vagyoni jogokat. Ez­zel az újabb társasággal köt­het majd feltehetőleg bérleti szerződést a 15 ezer koronáért visszaszerzett föld­jeire. A földbérleti díjakat is­merve, sok évbe telik, míg a 15 ezer koronája megtérül. Szlovákiában ez már csak így játja, idézhetjük a Szlovák Nemzeti Párt képviselőjének kijelentését. Apropó, a telek­könyvi kivonatokért, hitelesí­tésekért nem lett volna sza­bad fizetnie, mert törvény ál­lapította meg a restitúciós igényekkel kapcsolatos ille­tékmentességet. Akkoriban, 1992-ben, írtunk is erről, mert egyes hírek szerint a közjegyzóségek, bíróságok stb. alkalmazottai megköve­telték az illetékfizetést ­mégpedig jogtalanul. Jövőre is kötelező Pozsony. A szlovák autóklub felhívja az autósok figyelmét, hogy a szlovákiai, a csehor­szági és az ausztriai autópá­lyákon jövőre is kötelező lesz sztrádamatrica használata. Amennyiben enélkül autó­zunk - és igazoltat a rendőr -, a büntetés hazánkban a mat­rica értékének kétszerese. Ausztriában ennél sokkal na­gyobb bírságot rónak ki, sőt, ha nem tudunk fizetni, a rendőr lefoglalhatja a gépko­csiban található értéktárgya­kat is. Más-más sztrádamat­rica érvényes a motorkerék­párra, a személygépkocsira, a tehergépkocsira, illetve az au­tóbuszra, sót Ausztriában az érvényesség időtartama is kü­lönböző. Szlovákiában a sze­mélygépkocsikra 1600 cm 3 hengerűrtartalomig 200 koro­nás matricára van szükség, 1600 cm 3 felettt 400 koronás­ra. A 3,5 tonnánál könnyebb haszonjárművek 1000 koro­nás, a 3,5-20 tonnásak 1500, a 20 tonnán felettiek 2000 koronás matricával közleked­hetnek az autópályákon. Cse­hországban a 3,5 tonna alatti járművekre 800 koronás (szlovák korona), a 3,5-12 tonnásakra 2000, a 12 tonna felettiekre 4000 koronás mat­ricát kell ragasztani. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK EXIM-bankok együttműködése Pozsony. A gazdasági kap­csolatok fejlesztése keretében tegnap együttműködési szer­ződést írt alá František Orolín, a szlovák EXIM Bank elnöke és Anatolij Timofe­jevics Timochin, az orosz EXIM Bank alelnöke. (TA SR) Túlteljesítette tervét a Škoda Prága. A legnagyobb cseh au­tógyár, a Škoda Mladá Boleslav ebben az évben ed­dig több, mint 93 ezer sze­mélygépkocsit adott el a bel­földi piacon és ezzel már telje­sítette az idei tervét. Az év vé­géig további 7000 autó eladá­sával számol. 1997-ben össze­sen 329 866 személygépkocsit gyártott a Škoda. Ez a szám év végéig 340 ezerre emlekedik. Jövőre a genfi autószalonon mutatja be a gyár új modelljét, az Octavia Combit. (TA SR) Százas a ponty kilója Zsolna. A hazai 500 tonnás karácsonyi halszükséglet mintegy harmadát a zsolnai Slovryb szállítja. A részvény­társaság igazgatójának tájé­koztatása szerint a ponty kiló­ját saját elárusítóhelyeiken 99 koronáért kínálják. Nagybani felvásárlás esetén 15-20 szá­zalékos kedvezményt adnak. Nem kizárt azonban, hogy a fogyasztók ennél jóval drá­gábban jutnak majd hozzá a karácsonyi pontyhoz. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. december 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 57,422 Osztrák schilling 2,769 Francia frank 5,821 Svájci frank 24,133 Kanadai dollár 24,275 USA-dollár 34,500 Német márka 19,479 ECU, EU 38,606 Olasz líra (1000) 19,873 Cseh korona 0,986 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,230 18,670 A mezőgazdaság pénzügyi helyzetének javításában fontos szerepet játszik a piaci árak alakulása Segítenek az új törvények? Nyitra. „Ebben az évben a beruházások nagysága a mezőgazdaságban megha­ladja a 8,5 miliárd koro­nát. Ez azt jelenti, hogy a hét éve tartó transzformá­ció során most először lépi túl az egyszerű újraterme­lés szintjét" - mondta Peter Baco földművelés­ügyi miniszter a mezőgaz­dászok szerdai nyitrai or­szágos konferenciáján. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS A szakemberek ezúttal az ágazat finanszírozásának kérdését vi­tatták meg. Ebben - csakúgy mint a nemzetgazdaság más te­rületén - kulcsszerep jut a stan­dard hiteleknek. Sajnos, ezen a téren jelenleg nagyon kedvezőt­len a helyzet, hiszen a bankka­matok az elviselhetőségi szint fölé emelkedtek. A specifikus hi­telezés zöldhitel, garanciaalap és mezőgazdasági váltó formá­jában valósul meg. Az állami költségvetés dotációk és adók formájában járul hozzá az ága­zat finanszírozásához. Mivel azonban a támogatás reálérté­kének növelésére és további adókedvezmények megítélésére kicsi az esély, az ágazat pénz­ügyi helyzetének javításában fontos szerepet játszik a piaci árak alakulása. Ugy tűnik, jövő­re a sertés, a szarvasmarha, a baromfi és a tojás esetében a ke­reset meghaladja majd a kínála­tot, aminek a felvásárlási árakon is meg kellene mutatkoznia. Peter Baco szerint a hamarosan megvitatásra kerülő mezőgaz­dasági, valamint a raktárlevelek­Peter Baco szerint a hamarosan megvitatásra kerülő mezőgazdasági, valamint a raktárlevelekről szóló törvény hozzájárul majd a termelők anyagi helyzetének normalizálásához. (Somogyi Tibor felvétele) ről szóló törvény is hozzájárul majd a termelők anyagi helyze­tének normalizálásához. A rak­tárlevél lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók a betakarítást kö­vetően azonnal pénzhez jussa­nak. Amennyiben terményüket közraktárakban helyezik el, a ki­állított raktárlevél alapján a ban­kok kedvező kamatú hitelt nyúj­tanak nekik, nagyságrendileg a termény értékének 60 százalé­káig. A raktárlevél megoldás le­het a szemesek, beleértve a ku­korica, az olajosok és a hüvelye­sek értékesítésével összefüggő problémákra. A mezőgazdasági törvény viszont a tej, az állatok, a feldolgozásra szánt zöldség és gyümölcs eladásának finanszíro­zására is kitér. A gyümölcs, a zöldség és a burgonya raktározá­sával összefüggő költségek eny­hítésére a miniszter szerint to­vábbra is a hitelkamatok jóváírá­sa tűnik elfogadhatónak. Ugyancsak a termelők érdekeit védi majd a törvényjavaslatnak azon része, amely a felvásárlók, feldolgozók fizetési kötelezett­ségeit szabályozza. Ennek értel­mében a felvásárlóknak, feldol­gozóüzemeknek legkésőbb 14 napon belül fizetniük kell a ter­ményért. Ellenkező esetben a termelők végrehajtó segítségé­vel hajthatják be követeléseiket - és ehhez nem lesz szükségük érvényes bírósági végzésre sem. A dotációk esetében fokozato­san a törvényből adódó jogigény vonatkozik majd az egyes támo­gatási tételekre. A támogatás je­lentős részét a mezőgazdasági biztosításokra lehet majd fel­használni. Napjainkban ugyanis a termelők nagy része nem biz­tosítja terményét, mivel anyagi­lag nem engedheti meg magá­nak a biztosítási díj befizetését. A tövény értelmében a biztosítá­si összeg 30 százalékára állami támogatás igényelhető majd. Azon károk esetében, melyekre nem köthető biztosítás, mint például szárazság, belvizek, a hitelkamatok jóváírásával fog­ják segíteni a termelőket. Ján Paciga, az Agrárkamara el­nöke szerint a mezőgazdaság hi­telezésére különleges jogsza­bályra van szükség; a támogatá­sokra pedig úgy kell tekinteni, mint szükséges kiegészítő pénz­forrásra. Kifejtette, mindaddig, míg a makroszférában nem ol­dódik meg az agrárolló további nyílásának kérdése, addig sem a revitalizáció, sem más támoga­tási módok, illetve törvények nem lehetnek valóban hatéko­nyak. (krasznica) A tudósok keveslik az elért eredményt Melegszik a Föld Česnek a szlovák-orosz kereskedelmi kapcsolatokról Előtérben a régiók MTI-TUDÓSlTÁS Kiotó. A Föld felmelegedésével foglalkozó tudósok szerint a kio­tói környezetvédelmi világérte­kezleten eddig felvetett javasla­tok egyike sem elegendő, és sze­rintük 60 százalékkal kellene mérsékelni 2050-ig a légtérbe kerülő ártalmas anyagok meny­nyiségét ahhoz, hogy az üveg­háztartás néven ismert jelenség megforduljon. Figyelmeztettek: ha még az ártalmas gázok kibo­csátását stabilizálja is az emberi­ség, a 21. század végén akkor is kétszer annyi szennyezőgáz lesz a levegőben, mint az ipari forra­dalom idején. Ez esetben a világ az összes GDP 1-2,5 százaléká­ról kénytelen lesz lemondani. Legalább ekkora kárt okoz majd a tengerek szintjének emelkedé­se, az élelmiszertermelés vissza­esése, a fertőző betegségek terje­dése. A kormányközi tanács azt is hangsúlyozta, hogy a Föld fel­melegedésének ténye bizonyít­ható, hiszen 1860 és 1995 között a legmelegebb tíz év az 1980 utáni időszakban fordult elő. Az ipari országok megállapodtak abban, hogy bevezetik az üveg­háztartásért felelős gázok kvótá­inak adásvételét. E megoldástól vátja az USA, Japán és az EU, hogy világméretekben csökken­teni lehessen azok kibocsátását. TA SR-TUDÓSlTÁS Pozsony. Az orosz-szlovák ke­reskedelmi-gazdasági kapcsola­tok fellendítését a szlovák kor­mány az egyik legfontosabb kül­politikai-gazdasági feladatának tartja - mondta Karol Česnek gazdasági miniszter azon a szak­konferencián, amelyen a két or­szág gazdasági együttműködé­sének lehetőségeit elemezték. Rámutatott arra, hogy Oroszor­szág részesedése hazánk külke­reskedelméből folyamatosan csökken. Míg 1993-ban ez az arány 12,6 százalék volt, addig 1997 októberére 3,5 százalékra apadt. Negatívumként értékelte a behozott termékek összetételé­ből (kb. 85%-át a földgáz, a kő­olaj és az ásványok alkotják) ere­dő külkereskedelmi hiányt. A ki­viteli oldalon az élelmiszeripari és fogyasztási cikkek vannak túl­súlyban. A forgalmat tekintve Oroszország hazánk harmadik legnagyobb kereskedelmi part­nere és Česnek szerint Szlovákia érdeke, hogy megtartsa ezt a po­zíciót. Rámutatott ugyanakkor, hogy a kormányszintű együtt­működés helyett a regionális szintű, konkrét együttműködé­sekre kell helyezni a hangsúlyt. A kapcsolatokat nehezítő akadá­lyok közül az orosz helyi és álla­mi adórendszert emelte ki. ZÖLDSÉGPIACI A R í Pozsony december 4-én Komárom december 4-én Zseliz december 4-én Losonc december 4-én Rimaszombat december 4-én Kassa december 5-én sárgarépa 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/csomó 10-13 Sk/kg 20 Sk/kg 10-12 Sk/kg petrczselye n 18-20 Sk/kg 17-20 Sk/kg 10 Sk/csomó 19-20 Sk/kg . 25 Sk/kg 13-20 Si(.k ? burgonya 6-8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8 Sk/kg 6-7 Sk/kg 6 Sk/kg 6-7 Sk/kg paradicsom 4045 Sk/kg 3844 Sk/kg HHV x 30-39 Sk/kg ­55-60 Sk/kg 36-39 Sk/kg paprika 40-50 Sk/kg 64-67 Sk/kg 5-7 Sk/db X 52-79 Sk/kg 85 Sk/kg 4045 Sk/kg karalábé 10 Sk/kg 64-67 Sk/kg 5-7 Sk/db 8Sk/db 5-7 Sk/db 15 Sk/kg 10 Sk/kg kel X 12 Sk/db X 9 Sk/db 16 Sk/kg 15 Sk/db káposzta 6-7 Sk/kg 6-7 Sk/kg Í V : 6 Sk/kg 5-12 Sk/kg 12 Sk/kg : : 6 Sk/kg ' karfiol 20-35 Sk/db X « X 25-30 Sk/db 20-25 Sk/db sütőtök i.vtr 20 Sk/kg 5-6 Sk/db 8 Sk/szelet lllll 5 Sk/szelet Ml:;,; 10-15 Sk/db hagyma 10-13 Sk. ke 12-14 Sk/kg 10 Sk/ke 14-16 Sk/kg 10-12 Sk/kg 15 Sk/kg savanvúkáf toszta 20 Sk/kg 14-15 Sk/kg 15 Sk/kg 10-20 Sk/kg X 15 Sk/kg fokhagyma 60-70 Sk/kg 60 Sk/kg 50 Sk/kg 8 Sk/db 68-70 Sk/kg 60-80 Sk/kg 60 Sk/kg zeller 20 Sk/kg 6-10 Sk/db 50 Sk/kg 8 Sk/db 17-Sk/kg is sk/db 20 Sk/db szárazbab 50 Sk/kg 40 Sk/kg 20-25 Sk/kg 30-40 Sk/l X 40 Sk/kg cékla 12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/kg liMÉWíMmš 10-12 Sk/kg dióbél 170-180 Sk/kg 150-160 Sk kg 120 Sk/kg 120-140 Sk/kg 120 Sk/kg 100-120 Sk/kg szöK 4045 Sk/kg 56 Sk/kg X 89 Sk/kg 90 Sk/kg X alma 14-22 Sk/kg 16-18 Sk/kg 10-22 10-15 Sk/kg 12-20 Sk/kg 15-20 Sk/kg mák 80,100 Sk/kg 90 Sk/kg 80 Sk/l iliilllllillBllllill 80 Sk/kg méz 80-90 Sk/kg 70-90 Sk/kg 70 Sk/kg • X 75-80 Sk/kg körte 1 ^ 13 20 Sk; k^ ••HMM tojás 2.70-2,90 Sk/db 2,60 Sk/db 3,00 Sk/db 2,50-2,70 Sk/kg 2,80 Sk/db 2,10-2,80 Sk/db

Next

/
Thumbnails
Contents