Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-31 / 299. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 20. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZ OM BA T fl G Akik valahol a Jók és Gonoszok között élik valóságos életüket. Nyolcvan évvel ezelőtt született Heinrich Böll Művei dokumentum értékűek Az esendő ember méltósága Képzelgésre adhat okot, vajon mi mindenre gon­dolt volna, ha megéli a ka­rácsonyi ünnepek hangu­latában 80. születésnapját. KISS JÓZSEF A kelet-európai olvasó hajlamos azt hinni, hogy hozzá hásonlóan talán maga. az író is, az új esz­tendő küszöbén, a szilveszteri mulatozás készülődéseit látva elmereng groteszkbe hajló, majd negyedszázaddal ezelőtt megjelent Egy bohóc nézetei cí­mű regényén. Kiváltképp annak záró jelenetsorain, amikor a lel­ki és szakmai válságba került, állását vesztett, pénztelenül ma­radt pantomimművész bohóc­ként letelepszik a pályaudvar előtt és gitáiján liturgikus éne­keket játszva koldul a karneváli sokaságban. A Böll-regény elő­kelő családból származó sarjá­nak bohócelkülönülése a meg­gazdagodás képmutató világá­ban az emberi önazonosság megőrzésének szimbolikus ér­telmű írói leleménye. De napja­inkban túlontúl valóságos és életteli képzeteket keltve idézi fel az utcasarkok és aluljárók ké­regetőinek világát - akár az im­már válaszfalak nélküli Berlin fényűzésének árnyékában is. Beigazolódni látszana Böllnek az a gondolatmenete, melyet az 1972-ben odaítélt Nobel-díj stockholmi székfoglaló beszédé­ben, azidótájt már harmincnál is több regény szerzőjeként vetett fel? Böll arra utalt, hogy az írói képzelőerő testetöltésében min­dig marad valami kiszámítha­tatlan, megmagyarázhatatlan, előreláthatatlan: valami titok. S hozzátette: milyen kicsi ez a rej­tély a „pénzmisztika" áttekint­hetetlenségéhez képest! Őt magát a háború szenvedései érlelték íróvá. Már katonai ke­nyérzsákjában - a magyarorszá­gi (netán a bodrogközi, a mai szlovákiai?) Szentesen állomá­sozva is, ahogy ez feleségéhez küldött leveleiből kiderül - sza­Archív felvétel porodtak a papírra vetett felis­merések. Ezek meghatározó lö­kést adtak számára, hogy ott le­gyen a háború utáni német lelki­ismeret-vizsgálat romokon szü­letett és „rom-irodalomnak" is nevezett megalapozói között. Keresztényi és humanista indít­tatású szépíróként és termékeny publicistaként Nyugat-Német­országban az emlékezet ébren­tartásáért szállt síkra akkor is, amikor már a német gazdasági csoda ugyancsak feledtette az ocsúdás és közösségi önszembe­sülés erkölcsi lidércnyomását. Megvetően írt azokról, akik „ki­szálltak a háborúból, akár egy vülamosból, amely éppen a la­kásuk előtt lassít egy kicsit, le­ugrottak és meg sem fizették a viteldíjat." (Az üzlet az üzlet) Azt hihetnénk, hogy azokról a helyezkedő posztkommunista haszonélvezőkről szól mindez, akik ma, itt újból a napos olda­lon talán már meg is mernék tá­Őt magát a háború szenvedései érlelték íróvá. madni őt, hogy túlságosan szor­galmazta a kelet-nyugati köze­ledést. Miközben a hetvenes évek Csehszlovákiájában tiltott listára került. Támadás érte Böllt még életé­ben, többek között azért, hogy az ellenterror elszabadulásától tart­va követelt jogállami következe­tességet és higgadtságot a terro­ristákkal szemben. Személyét ki­kezdte a sajtó. Ennek úgymond lereagálásaként született a Katharina Blum elvesztett tisz­tessége című elbeszélése, mely­ben egy jólmenő ügyvédcsalád házvezetőjének meghurcoltatá­sáról ad a pamflet stílusában fo­gant utánozhatatlanul eredeti marólúgos ládeletet. A házveze­tőnőt a rágalmazás légköre, ami tulajdonképpen az ügyvédcsalád társadalmi ellehetetlenülésével jár együtt, szinte belehajszolja az üldözött terrorista bújtatásába. S ennek a ténynek komoly társa­dalmi üzenete van. De a kisre­gény igazi írói „bosszúját" a záró­jelenet nyelvi megoldásában is tettenérhető kétértelműsége jel­zi. A házvezetőnőhöz még továb­bi kiforgatható adatszerzés szán­dékával érkező szépfiú újságíró azzal az ajánlattal kezdi, hogy „mindenekelőtt lőjünk egyet". S erre a meggyötört, megalázott Katharina Blum élesre töltött pisztolyt ránt elő és elkattintja a ravaszt. Boldizsár Iván, aki an­nak idején még Münchenben ol­vasta a kisregényt, a Nagyvilág hasábjain eltűnődött azon, hogy a magyar fordító majd miként birkózik meg az újnémet bumsen igével. Mert Böll ezzel fejezte ki, hogy tollával ugyanazt cseleked­te, becsülete védelmében, mint női alteregója. Boldizsár Iván né­mi képzavarba keveredve a kety­tyintés szót használta. A magyar fordító bízott a lövés kétértelmű­ségének kifejezőerejében. Mind­ez a „szójáték" a kisregényből ké­szült nagysikerű film szinkroni­zálóinak figyelmét elkerülte. De elsikkadt a magyarországi, rá­adásul a redszerváltás visszássá­gaira hangolt remek színpadraál­lításban is. Kicsiség? Fő, hogy az olvasó megérzi és megérti: Böll művei az írói keresztény-katolikus fel­fogáshoz híven az esendő ember méltóságát védelmezik, akik va­lahol a Jók és Gonoszok között élik valóságos életüket. Janics Kálmán köszöntése Az idei év utolsó napjaiban ün­nepli nyolcvanötödik születés­napját a szlovákiai magyar nem­zeti közösség sorsának alakulá­sát éberen figyelő és azt doku­mentumértékű műveivel, illetve publicisztikai tevékenységével megörökítő dr. Janics Kálmán orvos, történész, publicista, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tiszteletbeli elnöke. A hontalanság évei című köny­vével összefüggésben 1978-ban elűzték jolsvai állásából, s kiuta­sították őt a Rozsnyói járásból. Akkor költözött Vágkirályfára, ahonnan azóta is szakmai ala­possággal, történészi elhivatott­sággal és a szlovákiai magyarsá­got féltő gonddal fejti ki közéle­ti és publicisztikai tevékenysé­gét. Az 1989-es események után aktív politikai és közéleti mun­kát vállal, egyik megalapítója és 1990-ben első országos elnöke a Történészi elhivatott­sággal fejti ki publicisz­tikai tevékenységét. Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. Az első szabad választásokat követően két évig a mozgalom parlamenti képvi­selője az akkori Szlovák Nemze­ti Tanácsban. 1989-ben Bethlen Gábor-díjat kapott. Publiciszti­kai tevékenysége az Új Élet, az Új Szó, a Hét és az Irodalmi Szemle hasábjain váltott ki elis­merést. Somogyi Tibor felvétele A szlovákiai magyar nemzeti kö­zösség jogfosztásának politikai hátterét és okait tárja fel megha­tározó művében A hontalanság éveiben, amely 1979-es megje­lenését követően angolul és szlovákul is napvilágot látott. E dokumentumértékű alapműhöz Illyés Gyula írt előszót, aki sze­rint „Janics mondatfűzésén megérzik, hogy klasszikus tisz­taságában tartja s kezeli írómű­szerét is, felelősséggel bontja a fölhámot. Számít a türelmes fi­gyelemre, akkor is, ha elevenbe vág. Bízik a gyógyíthatóságban. Sebeket tép föl? Nem. Gondos fertőtlenítés után sebeket vág föl és tisztogat." A jubiláló Janics Kálmánnak erőt, egészséget, töretlen mun­kakedvet kívánunk valamennyi­ünk érdekében és javára, -rd­Szlovák Rádió magyar nyelvű adása Szilveszteri és újévi műsorajánlat Szilveszteri Rádiókabaré A fiatal irodalmárok lapja nosztalgikus olvasatban Nekünk már ismét önmagánál a Szőrös Kő nyolc! Nekünk már nyolc! címmel je­lentkezik a Rádiókabaré szil­veszteri műsora a Kossuth adón szerdán, azaz ma 20.05 órától. Az óévbúcsúztató program hét­fői ajánló tájékoztatóján jelen volt Hajdú István, a Magyar Rá­dió Rt. elnöke is. Elhangzott: a B. Ú. É. K., 1998! szóvivője Fábry Sándor. A rádió társaságában szórakozók fülta­núi lehetnek többek között a fa­lugyűlésnek. Előadói: Bajor Im­re, Boncz Géza, Ihos József, Szilágyi Tibor és Usztics Má­tyás. Anyuka szintén elbúcsúzik az 1997-es esztendőtől Kern András segítségével. Ismét hall­hatók lesznek az elmúlt három­százhatvanöt nap legjobb hírei. A rádiókabarés csapatnak Hofi Gézát is sikerült megnyernie egy félórás műsorra. A zenéről pedig Ayala és Brindisi, Heilig Gábor és Benkő László „gondos­kodik". A Nekünk már nyolc! című mű­sor szerkesztői: Farkasházy Ti­vadar és Sinkó Péter. A munka­társak névsorából ezúttal sem hiányzik a kabarésok fáradha­tatlan doyenje, Bán Zoltán, aki éppen ötven évvel ezelőtt volt először közreműködője a szil­veszteri műsornak. A mintegy négyórás kabaré teljes műsorá­nak ismétlését január harmadi­kán reggel a Kossuth adón, ja­nuár nyolcadikán délután pedig a Petőfin hallgathatja a publi­kum. (MTI) DUSZA ISTVÁN Egy röpke nyári vendégeskedés után, amikor a Kalligram idei jú­niusi száma fogadta be a Szőrös Kő irodalmi folyóiratot, ismét önmagánál van otthon. Össze­vont harmadik és negyedik szá­ma december közepén jelent meg, s aki önzetlen és önző ér­deklődéssel figyeli a fiatal iroda­lom történéseit, az most néhány napra csemegézhet. Lelki indíté­kától függedenül méltatlankod­hat, hogy a folyóirat pályázatára kevesen küldtek alkotásokat, s legkevésbé a meghirdetett mű­faji keretekben (beszély, legen­da, széphistória, episztola, epig­ramma, passiójáték). Pedig a magamfajta irodalmi kéjenc jó előre örült, hogy a Csehy Zoltán költői ujjgyakorlataira is utaló szerkesztői kiírás irodalmi stí­lusgyakorlatokra serkent sok ifjú költőt és prózaírót. A győztesek Másfajta kételyeket éb­reszt bennem a folyó­irat változó külalakja. alkotásai sem az irodalom stílus­és szerepjátékainak felelnek meg, mert „komoly" műalkotás­ok. Egy ilyen folyóirat-recenzió keretein belül nem elsősorban a szokásos rovatokon belüli alko­tásokra figyelek, hanem az érde­kes és különös dolgokra, Nos, ilyen a lapban Polgár Anikó szer­SZÖKŐS KŐ IRODAI.OM, Ml'VKS/KT kesztői üzenete Németh Zoltán­nak, aki egy versantológia utó­szavában érinthette meg a szer­ző-szerkesztőt, aki mint ironizá­ló feminista leckézteti a kriti­kust. Legalább ennyire felfigyel­tető Juhász Katalin A dublini Odüsszeia című esszéje James Joyce-ról. De ha már az angol­szász irodalomnál álltam meg, akkor szólni kell Németh Zoltán kortárs angol nyelvű költőnők fordításairól. Egy-egy folyóirat­közlés alatti dátumokra figyel­ve, elgondolkodtam afölött, mennyire naprakész ez a folyó­irat. Hiszen a Fiatal prózaírók rovatában egymás után 1995, 1996 szerepel. De a versrovattal sem jártam jobban, hiszen ott is vannak tavalyi és még régebbi versek is. Azt azonban örömmel olvastam, hogy eléggé sok első, második vagy sokadik kötet áll megjelenés előtt a fiatal és a fia­talabb költők verseiből. Annál kevesebb a készülő prózakötet. (Persze, persze, ahhoz előbb egy kicsit öregedni kell, vagy ta­lán mégsem?) Másfajta kételye­ket ébreszt bennem a folyóirat változó külalakja. Elszaporod­tak benne - főleg a rovatcímek esetében - az ún. komputerbe­tűk, amelyek vizuálisan seho­gyan sem illeszthetők a klasszi­kusnak számító betűtípusokhoz. Az egyes rovatcímek mellé beil­lesztett képek stílusa a fotótól a karikatúraszerű tollrajzig ér, ami nem segíti a lap grafikai ar­culatának -szerintem - az előző számokban még meglévő egysé­gének megtartását. Ha változást akar az AB-ART kiadó, akkor erőteljesebb, a tördelést, az ol­daltükröket is érintő radikális átalakítást eszközöljön, vala­mely fiatal grafikus közreműkö­désével. Információim szerint a Szőrös Kő helyzete - már ami a szerkesztők maradását illeti ­stabilizálódott. A Csehy Zoltán, Juhász Katalin és Polgár Anikó triumvirátus marad, tehát felte­hetőleg a lap szerkesztésében sem következik be gyökeres vál­tozás. Egyetlen óhajom lenne: szélesedjen a publikáló fiatalok köre, akik talán nem is tudato­sítják igazán, milyen lehetősé­get kínál az induláshoz ez a fo­lyóirat. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A munkanap ellenére 9.00 óra­kor kezdi sugározni műsorát a Szlovák Rádió magyar nyelvű adása. A hírek és műsorismerte­tés után 9 óra 20 perckor ngyven percben foglaljuk össze az év politikai eseményeit. 10.00 órától délig RANDA... VÚÚÚ Csenger Ferenccef és Pu­ha Józseffel. Ebben a műso­runkban jelentkezik a Szerelem első hallásra szilveszteri külön­kiadása, lesz kanditelefon, s megtudhatják többek között azt is, hogy miről tárgyalt Ciccolina a Backstreet Boys tagjaival. A stúdióban a két műsorvezető várja a hallgatók hívásait. A déli hírek után nótacsokor hangzik el hazai és külföldi elő­adók tolmácsolásában. 13.00­tól 18.30-ig tart a SZILVESZ­A Szilveszter '97 című műsor 13.00-18.00 óráig tart. TER '97, a magyar adás óévbúcsúztató vidám műsora A két műsorvezető Bárdos Ágnes és Papp Sándor. A szilveszteri délután műsorában a csalló­közkürti és a kassai nyilvános rádiófelvételekből közvetítünk válogatást hazai magyar művé­szeink közreműködésével, köz­életi személyiségek szólalnak meg, természetesen ezúttal egy kicsit másképpen, és lesz telefo­nos játék is. A jó hangulat meg­teremtéséhez hozzájárul a sok jó muzsika is. Január elsején ugyancsak ki­lenckor kezdjük adásunkat. 9 óra 10 perckor ökumenikus egyházi műsort sugárzunk. Mics Imre rappi esperes-plébá­nos újévi köszöntése hangzik el, dr. Erdélyi Géza püspököt és a református egyházi intézmé­nyek képviselőit az új év remé­nyeiről kérdezzük. A Világosság után egyházi zenét közvetítünk. 10.00 órától húsz perces össze­foglalót hallhatnak az önálló szlovák állam ötéves évforduló­ja alkalmából, visszapillantunk az elmúlt öt év jelentős esemé­nyeire és beszélgetés hangzik el a szlovák törvényhozás elnöké­vel, Ivan Gašparovičcsal 10 óra 20 perctől a gyermekek kíván­ságait próbáljuk teljesíteni, lesz vers, mese, interjú és zene is. 11.00 órától megismételjük a december 31-én elhangzott po­litikai összefoglalót. Délig csár­dásokat közvetítünk. A hírek után 12 óra 10 perckor verseket hallhatnak Ruttkai Éva tolmácsolásában, majd 13.00 óráig a The Star Sisters együt­tes énekel. 13.00 órától a köz­társasági elnök újévi beszédét közvetítjük. 13 óral5 perctől 14.00 óráig újévi hangverseny szól. 14.00 órától egy órában megszólal az 1997-es év leg­jobb szlovákiai magyar sporto­lója, szót kap az egyik legismer­tebb hazai atléta-edző, Pogány Mihály, valamint értékeljük a Forma-l-es gyorsasági autós­világbajnokságot és az 1997-es sakkesztendőt. Műsorunkban egy olyan sportolóval is elbe­szélgetünk, aki néhány nap múlva részt vesz az év első ran­gos sportrendezvényén, az A­usztráliában sorrakerülő úszó­és vízilabda-világbajnokságon. 15.00-tól az Irigy hónaljmirigy felvételeiből közvetítünk. 15. 20-tól Új esztendőt köszöntünk címmel hangzik el néprajzi mű­sorunk. 16.00 órakor hírek, majd a Pa-Dö-Dő énekel. 16.25­től Csillag született - Krúdy Gyula írását hallják Petőfi Sán­dorról. 16.45-től egy órában hallgatóink újévi jókívánságait közvetítjük. 15 perces hírössze­foglalóval 18.00-kor zárjuk mű­sorunkat. (ML)

Next

/
Thumbnails
Contents