Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-27 / 296. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 3552. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZ

OM

BA

T fl

G Bóna Irén a szlovák nyelv oktatásának új módszeréről, a sikerekről és a félreértésekről Alci nem biztos magában, oktassa a régi módszert A hazai magyar iskolák nagy részében az elmúlt években nagy sikert aratott a Skabela-Bóna féle alsótagozatos szlovákoktatási módszer. Az immár a harmadik évfolyamban tartó módszer helyzetéről Bóna Irénnel, a búcsi iskola tanárnőjével beszélgettünk. TUBA LAJOS Milyen állapotban van a harmadikos tankönyvcsomag kiadása? • A napokban jelent meg a munkafüzet második része, ezzel teljessé vált a csomag. Mi már a negyedikes anyagon dolgozunk. Nagyon reméljük, hogy ezt szeptemberre sikerül teljes egészében eljuttatni az iskolákba. Országos méretekben harmadik éve fut a program. Tapasztalataik szerint mennyire sajátították el a pedagógusok az új módszert? A módszerünkkel oktató pedagógusok munkájának eredményessége könnyen lemérhető: azok oktatják megfelelően, akiknek diákjai örömmel és felszabadultan mondják, éneklik az órán tanultakat. Vannak azonban olyan jelzések is, hogy ez nem mindenütt sikerül. Ennek jeleként általában a tananyag egy részének megtanulását a diákok A szülőknek egyszerűen nem is szabad otthon észrevenniük, hogy a gyermekük szlovákul tanul. (Prikler László illusztrációs felvétele) házi feladatként kapják meg. Ez alapvetően hibás eljárás. A módszerünk alkalmazása során elsőben és másodikban a szülőknek egyszerűen nem is szabad otthon észrevenniük, hogy a gyermekük szlovákul tanul. Legfeljebb úgy, ha a kisiskolás magától ismétli az iskolában hallottakat. A pedagógus dolga, hogy sokszor ismételve addig gyakoroljon a gyermekekkel, amíg mindegyikük megtanulja az anyagot. Házi feladatnak csak a harmadik évfolyamban szabad megjelennie. De az előző két év játékosságára épülve ennek is csak fokozatosan. Ez érvényes a számonkérésre is, mi például a gyengébb tanulókat csak a rendszeres ismétlések után következő témazáráskor osztályozzuk. Olyanok is akadnak, akik soknak tartják a harmadik tananyagot. Mi minden pedagógusnak elmondtuk, hogy a tankönyvekben szereplő mesék és versek közül saját belátása alapján kell szelektálnia, mégpedig az osztálybajáró gyermekek ismeretében. Mert más igénnyel lehet fellépni egy olyan helységben, ahol a gyermekek az utcán is beszélgetnek szlovákokkal, mint egy tisztán magyar faluban. A lényeg az, hogy mindenki a képességeinek megfelelő módon dolgozza fel a tananyagot. Ennek során mindenképpen arra kell törekedni, hogy a diákok akár egyszerűen is, de saját szavaikkal fejezzék ki magukat, ne pedig magoljanak. Hova fordulhatnak azok, akik úgy érzik, hogy nem teljesen biztosak a metodikában? Mi ősszel az egész országban tartottunk metodikai napokat. Természetesen, akinek tanácsra van szüksége, bármikor felhívhat engem, vagy Skabela Rózsát, sőt el is jöhet hozzánk nyílt órára. Az viszont tény, hogy a mi módszerünk nagyon sok munkát és naprakész felkészülést igényel a pedagógustól. Ezért én arra kérek mindenkit, aki nem érez magában ehhez elég energiát, inkább térjen vissza a régi módszerekhez. Ha ugyanis kényszerből tanítja és a tananyag megtanításának munkáját megpróbálja a szülőkre hárítani, akkor azzal nagyon sok mindent elronthat. Écsi Gyöngyi hitvalló népénekeinek témája és a Szentírás kapcsolódásai A hit és az ige rejtett titkainak rendje Nagyanyáink hajdanában...- így kezdi népdalokba, egyházi népénekbe, népi imádságokba, népballadákba sóhajtott reménnyel ékes hitéről valló igehirdetését Écsi Gyöngyi. Olyan énekművész ő, aki igencsak széles skálán képes a magyar zenei néphagyomány és az európai népdalkincs megszólaltatására. Népdalénekesi pályája a világzene műfaja felé is kanyarodott, majd teológiai tanulmányait folytatva a magyar népéletben mélyen, olykor a legbensőbb lelki titkokból fakadó dalokat szedte értelmes rendbe. S ennek a rendnek a Szentírás képezi rendezőelvét. Mintegy megmutatja, hogyan ösztönözte a Bibliába foglalt Ige az egyszerű embereket Moldvában, Zoboralján vagy Erdélyben hitvallásra. Elbeszéli, elénekli és a Szentírásból vett idézetekkel a keresztyén hit magasába emeli mindazt az alkotó tudást, ami ezekben a népdalokban kikristályosodott. Éppen ettől az egyszerű lelkekből vétetett ragyogó dallamoktól és versezetektől telítődik műsora természetes őszinteséggel, a hivalló népénekek igemagyarázatok helyébe lépő hitbeli felfedézésekkel. A rozsnyói református templom úrasztalán a két szál gyertya a csángó magyarok otthonától a zoboralji nagymamák konyhájáig szórta fényét, amikor Écsi Gyöngyi hangján megszólalt a legértőbb, a legérzőbb és a legmaradandóbb igemagyarázat, ami ezekben a népdalokban, népénekekben valamikor megszületett. Gyöngyi ezzel a műsorával már elkezdte körútját, s elmondása szerint a gömöri végekről és Észak-Magyarországról hamarosan Pozsonyba és a Csallóközbe is megérkezik, (dusza) Néptáncest és táncház Zselíz. A Tiszta forrás Alapítvány ma este 18.00 órakor néptáncestet rendez a zselízi művelődési házban, amelynek keretében fellépnek a zselízi Kincső és a szepsi Bódva néptáncegyüttesek. A hajnalig tartó táncházban a táncokat Péter Zsolt és Juhász Sándor oktatják, s a talpalávalót a Mézes zenekar húzza, (ú) MOZI POZSONY HVIEZDA: Herkules (am.) 16 Zsaruk földje (am.) 18, 20.30 OBZOR: Az őserdő hőse (am.) 15.30, 18 Bean (am.) 20 MLADOSŤ: Lotrando és Zubejda (cseh) 15.30Tűzhányó (am.) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Herkules (am.) 15.30, 19 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 Álljon meg a nászmenet! (am.) 17, 20.30 Négy szoba (am.) 17.30, 19 A kapcsolat (am.) 20.30 Eső előtt (ang.-fr.-mac.) 19.30 Valmont (am.) 19.15 KASS

A DRUŽBA: Mikrokozmosz (fr.) 15.30 Peacemaker (am.) 17.45, 20 TATRA: Herkules (am.) 15.30 Sötét zsaruk (am.) 17.45,20 CAPITOL: Herkules (am.) 15.45,18 Fedőneve: Donnie Brasco (am.) 20.15 ÚSMEV: Zsaruk országa (am.) 16,18 Négy szoba (am.) 20 IMPULZ: Pret-a-porter (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASzERDAHELY - LUX: Herkules (am.) 15.30, 17.30 Peacemaker (am.) 20 KOMÁROM - TATRA: Pénz beszél (am.) 17, 19 GALÁNTA - MOZI: Nincs vesztenivalónk (am.) 20 LÉVA - SLOVAN: Álljon meg a nászmenet! (am.) 16.30, 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A kapcsolat (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Zűr az űrben (am.) 18 Kétnapos kínálatunkból válogathatnak Hétvége a rádióban Écsi Gyöngyi hitvalló énekeket ad elő a rozsnyói református templomban (A szerző felvételei) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szombaton 9.00-kor a Hétről hétre című publicisztikai magazinnal jelentkezünk, melynek szerkesztője Molnár Judit. 10.00-kor újból Boszorkányszombat, melyben egy rendhagyó válogatás hangzik el az intim szféra titkairól. A déli hírek után Slágermúzeum. 13.00-kor Szép szó. 13.40-kor a francia sanzon előadói a világ fővárosáról, Párizsról énekelnek. 14.00kor hírek, majd Helyesen szlovákul. 14.10-től 14.30-ig részletek hangzanak el a Csókolj meg, Katám című musicalből. 14.30kor elhangzott riportjainkból ismétlünk meg néhányat. 15.00kor a 60 éve elhunyt Maurice Ravelről emlékezünk meg. A 15.30-kor kezdődő Tudomány és technika című műsorban egy évfoduló kapcsán a régmúlt évszázadokban embermilliókat kipusztított járványról, a pestisről lesz szó. 16.00-kor hírek, utána szokásos Köszöntőnket hallhatják. 17.45-kor hírösszefoglalóval zárjuk műsorunkat. Vasárnap 9.00-kor hírekkel indul a magyar adás. A 9.15-kor kezdődő református félórában Iván István zsigárdi lelkipásztor az első parancsolatról szól igemagyarázatába^.45-től a 10.10-kor kezdődő meséig romantikus zenét közvetítünk. 10.25-kor Kölyökvilág 10.55kor ötperces anyanyelvi rovatunkat közvetítjük. 11.00-kor Segítsünk! A műsorban egy autista kisfiú anyja mondja el harcát az autizmussal, önmagával és a környezetével. 11.30-től a déli hírekig Nótacsokor. 12.10-kor Csenger Ferenccel Randevúzhatnak. A műsor sztárvendégei: Bornai Tibor és a Bestiák együttes. 14.00-kor hírek, zene, 14.15-kor a BBC magyar adását kapcsoljuk. 15.00kor Irodalmi mozaik. Benne többek között beszélgetés hangzik el Pomogáts Bélával, a Magyar írószövetség elnökével, aki a közelmúltban járt Pozsonyban, megszólal még e műsorban Csörgits József, horvátországi magyar költő. A Hazai tájakon című néprajzi műsorban a Szentcsalád vasárnapjához kapcsolódó egyházi szokásokat és énekeket mutatunk be. 16.00kor hírek, Köszöntő. 17.45-kor hírösszefoglalóval búcsúzik a magyar adás. (me) Nemzetközi szemiotikai konferencia Grazban a rokontudományok sokszínű képviseletével, a nyitott határok szellemében. A nyitott határok jegyében a közös hagyományokról LISZKA JÓZSEF Az Osztrák Szemiotikai Társaság 1997. december 12-14-én konferenciát rendezett a grazi egyetemen, „Pázmány Péter - a közös hagyományok gyújtópontja" címen. A rendezvény apropóját az szolgáltatta, hogy az idén ősszel volt 400 esztendeje Pázmány Pétert Grazba költözésének. A „Nyitott határok" című rendezvénysorozat első darabjaként megvalósult tanácskozásra ausztriai, horvátországi, magyarországi, németországi, szlovákiai és szlovéniai tudósokat hívtak meg. Első • hallásra talán furcsának tűnhet, hogy vajon mi köze Pázmánynak, életművének, vagy akár korának a szemiotikához (jeltudományhoz), ehhez az igencsak fiatal, inkább az utóbbi évtizedekben megszilárduló tudományághoz? Ha azonban meggondoljuk, hogy a jelek, jelrendszerek áthatják egész életünket, kultúránkat, hogy egy szépirodalmi szöveg éppúgy tekinthető megfejtésre váró jelek halmazának, mint a szakrális kisemlékek vagy akár egy filozófiai rendszer, akkor talán érthetőbb a témaválasztás. A Grazban elhangzott előadások is bizonyították ezt, hiszen többek között Richard Blum, német filozófus Pázmány Péter filozófiájának szemiotikai megközelítésére vállalkozott, Balázs Géza magyar nyelvész Pázmány Péter nyelvének, stílusának a jeltudomány szempontjából történő elemzését kísérelte meg. Peter Grzybek, a grazi egyetem szlavisztikai tanszékének munkatársa Pázmány Péter munkásságát, annak művelődéstörténeti, soknemzetiségű hátterét méltatta. Ez az előadás már csak azért is fontos volt, mert nemmagyar szemszögből olyan aspektusokra (pl. Pázmány délszláv kapcsolatai) hívta föl a figyelmet, amire a magyar kutatás ezideig nem is gondolt. Voigt Vilmos, folklorista, a Magyar Szemiotikai Társaság elnöke a magyar szemiotika gyökereiről beszélt, egész Pázmány koráig és Pázmány munkásságáig viszszanyúlva. Nincs most itt értelme az összes előadást szóbahozni, csupán érzékeltetni szerette volna a tanácskozás előadásainak változatosságát. A konferencia különben egy hosszútávú rendezvénysorozat első darabjának is tekinthető. A „Nyitott határok" című vállalkozást azért tartották fontosnak az osztrák kollégák útjára bocsátani, hogy a schengeni egyezmény életbelépése után is biztosítani lehessen a tudomány emberei országhatárokon átnyúló együttműködését. Ezzel mintegy megakadályozva egy újabb „vasfüggöny" kialakulását. A konferenciáról hazafelé utazva azon tűnődtem milyen jó dolog, hogy különböző népek fiai legalább a tudomány mezején megértik egymást, s egyáltalán milyen nagyszerű vállalkozás ez a „Nyitott határok"-program. Magamban már a grazi megállapodásunk gyakorlati kivitelezésének jelentőségeit latolgattam. Abban egyeztünk ugyanis meg, hogy a „Nyitott határok" jövő évi konferenciáját a Fórum Társadalomtudományi Intézet Etnológiai Központja rendezi Komáromban. Szentgothárdra érve a magyar határőrök aztán úgy adták kézről-kézre, úgy nézegették szlovák útlevelemet, mint egy ausztrál törzs fétistárgyát, majd az egyikük negyed órára el is tűnt vele. Közben kikérdeztek, hogy hol és miért mentem át Ausztriába, most hová igyekszem, meg hogy van-e vonatjegyem? Nem tudom, milyen képet vághattam ezekre a kérdésekre, mert az egyik határőr rákérdett, „ugye nem baj, hogy föltettem ezeket a kérdéseket? Mert olyan furcsán néz rám..." Megnyugtattam, hogy nem baj, s közben Máraira gondoltam, aki azért hagyta el Magyarországot, mert a hatalom nem bírta elviselni hallgatását. A Szombathelyre tartó kényelmetlen és koszos magyar vasúti kocsiban, továbbgondolva az előző három nap történéseit, megállapíthattam: nagyon is szükség van az efféle „Nyitott határok"programokra, hiszen Schengen valóban működik. Igaz, Grazba igyekezve ezt még nemigen tapasztalhattam, de vissza már annál inkább...