Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-27 / 296. szám, szombat

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 27. TANÁCSADÓ A biztosítás kedvezményezett] e B. L.: A fiamnak most járt le a gyermekkori biztosítása. Reméljük, hogy a 18. élet­éve betöltését követően meg is kapja a pénzt. Mivel a korábbi biztosítása lejárt, üjabb biztosítást kötöttem számára. A biztosító alkal­mazottja igyekezett min­dent elmagyarázni, de ami­kor hazamentem, és újra el­olvastam a biztosítási köt­vényt, rájöttem, hogy a fiam, és a mi biztosítási köt­vényeinken sincs kijelölve az a személy, aki a biztosí­tási összeget felveheti, ha valamelyikünkkel történik valami. Később szereztem tudomást arról, hogy az egyik rokonom férje meg­halt, és az özvegy egy fillért sem kapott, pedig évekig fi­zették a biztosítást. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, fel kell-e tün­tetni a biztosítási kötvé­nyen a házastárs vagy a gyermek nevét? FEKETE MARIAN Ajánlatos lett volna a levelé­hez a biztosítási kötvényt, kötvényeket (szerződéseket) is csatolnia, mert a szerződés­kötési szabadság ma jóval ter­jedelmesebb, mint 1989 előtt volt. Az adott esetben viszont mindenképpen meghatározó­nak tekinthető a Polgári Törvényköny 817. §-ának rendelkezése, amely szerint, ha a biztosítóval kötött szer­ződés szerint a biztosítási ese­mény a biztosított halála, úgy az, aki a biztosítóval a szerző­dést megkötötte, meghatá­rozhatja azt a személyt, aki­nek a biztosítási esémény be­következtével (azaz, a bizto­sított halálával) joga keletke­zik a teljesítésre (a biztosítási díjra). Ezt ő meghatározhatja konkrétan, név szerint vagy a biztosítottal szembeni vala­milyen viszonnyal. Itt elsősor­ban azt kellene megvizsgálni, hogy a biztosítási szerződése­ik szerint a biztosított halála úgynevezett „biztosítási ese­ménynek" tekintendő-e. Ha ez így van, akkor a biztosítási szerződést megkötő személy meghatározhatja a vezeték­név és a keresztnév, illetve az egyéb azonosítási adatok fel­tüntetésével, hogy a biztosí­tott halála esetében ki legyen a jogosult a biztosítási ösz­szegre. Meghatározhatja ezt viszont azzal is, hogy a bizto­sítási összegre a biztosított szülei, az apja vagy az anyja, a gyermeke stb. jogosult. Ezt Ön nem köteles megtenni. Az említett paragrafus második bekezdése szerint, ha a bizto­sítási esemény idején a jogo­sult (kedvezményezett) sze­mély nincs kijelölve, illetve ha nem szerez jogot a teljesí­tésre (például azért, mert már a biztosított halálát meg­előzően hunyt el), úgy a biz­tosítási összeghez való jogot a biztosított házastársa szerzi meg. Ha a biztosított sze­mélynek nem volt házastársa, akkor a biztosítási összeghez való jogot a gyermekei szer­zik meg. Ha a biztosítottnak nem volt házastársa és nem voltak gyermekei sem, akkor a biztosítási összeghez való jogot a szülei szerzik meg. Ha szülei sem voltak, akkor biz­tosítási összeghez való jogot azok szerzik meg, akik a biz­tosítottal annak halálát meg­előzően legalább egy évig él­tek közös háztartásban és eb­ből az okból gondoskodtak a közös háztartás vezetéséről, vagy eltartásukkal a biztosí­tottra voltak utalva. Ha még ilyen személyek sincsenek, akkor a biztosítási összeghez való jogot az örökösök szerzik meg. Dividend-közgyűlés Az Extra hetilap beszámolója szerint zajos volt a Dividend Befektetési Társaság legutób­bi közgyűlése. Erről főleg az elégedetlen kisrészvényesek gondoskodtak, akik végre osztalékot szerettek volna látni. A leggyanúsabbnak a vagyon kezeléséért elszámolt közel másfél millió korona tűnt számukra. A. F. Zvrškovec elnök azzal érvelt, hogy a Magula-féle pénzügy­GAZDASÁCI Oroszok az Alpokban Bécs. A karácsonyi ünnepek alatt orosz síelők lepték el Salzburgot és a környék alpesi síparadicsomait. Bécsbe char­tergépeken érkeznek az orosz turisták, hetente közel 600­minisztériumi beavatkozások miatt tartósan veszteséges a társaság. Egyébként a pénzügyi tárca épp a túlságosan magasnak ítélt kezelési költségek miatt javasolta a DIVINEND műkö­dési engedélyének bevoná­sát. Az ügy a legfelsőbb bíró­ság előtt van, de az két év el­teltével sem hozott dön­tést. (tl) HÍRMORZSA an, főleg Moszkvából. Az oszt­rák idegenforgalmi szakembe­rek nagy reményeket fűznek az orosz invázióhoz, ugyanis a vendégek ugyancsak költe­kezőek. Míg az átlagos külföl­di naponta 1530 schillinget költ, addig az orosz több mint 2000-et. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. december 27-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 57,461 Osztrák schilling 2,751 Francia frank 5,779 Svájci frank 23,990 Kanadai dollár 24,031 USA-dollár 34,449 Német márka 19,353 ECU, EU 38,318 Olasz líra (1000) 19,738 Cseh korona 0,997 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,400 18,460 A jókai Farkas házaspár állítja: aki gyertyát önt, annak fény költözik a szívébe Szívet-lellcet melengető láng Az alacsony keresetű állampolgárok aránya és az ország gazdasági visszaesése kéz a kézben jár •fflir-' A látvány szemet gyönyörködtető (Somogyi Tibor felvétele) A cukorgyárak vesztesége 700 millió korona Keresetünk 40 százalékát élelmiszerre költjük Növekvő vetésterület Átlagfizetés és lakbér TA SR-INFORMÁCIÓ Dunaszerdahely. Az idén a Juhocukor Rt. a tavalyi 9 749 hektárról 13 200 hektárra növel­te a cukorrépa vetésterületét. Jö­vőre ezt 14 000 hektárra szeret­né bővíteni - mondta Jaroslav Tabačár, a gyár vezérigazgatója. 1997-ben Szlovákiában a cukor­répa átlaghozama 36,3 tonna volt, a Juhocukor partnerei 40 tonnás átlaghozamot értek el. A dunaszerdahelyi gyár 515 ezer tonna répát vásárolt fel, ebből 59 500 tonna cukrot állít elő. Ez­zel a mennyiséggel a hazai piac 25 százalékát uralja. Szlovákiá­ban egyébként mintegy 215-220 ezer tonna cukrot állítanak elő az idén. A tavalyi túltermeléssel együtt az idei kampány végére 64 ezer tonna lesz a felesleg. A cukor árának csökkenése miatt a cukorgyárak az idei évet 700 millió korona veszteséggel zár­ják, ezen belül a Juhocukor 100 mülió korona veszteséggel. TA SR-INFORMÁCIÓ Pozsony. Németországban az átlagfizetések csaknem tizen­egyszer magasabbak mint Szlo­vákiában, kilendszer magasab­bak mint Csehországban vagy Lengyelországban és háromszor meghaladják az osztrák átlagfi­zetéseket. A statisztikai adatok szerint Németországban a havi átlagbér 5 040 márka. Egy né­met család ennek 20-30 százalé­kát költi lakbérre és 10-20 szá­zalékát élelmiszerre. Szlovákiá­ban fordított az arány, a 9 200 koronás átlagbér 10-15 százalé­kát emészti fel a lakbér, ugyan­akkor étkezésre a fizetés 40 szá­zalékát fordítja a lakosság. Csehországban 10 200 cseh ko­rona az átlagbér, ennek 20-25 százalékát lakbérre, 50-60 szá­zalékát pedig élelmiszerre köl­tik. Az osztrákok a 13 500 schil­linges ádagfizetés 25-30 száza­lékát lakbérre, 30-40 százalékát élelmiszer-vásárlásra költik. Jóka. Hosszú évekig szép­érzékét bántották az üzle­tekben megvásárolható gyertyák, amelyek nem voltak alkalmasak arra, hogy emeljék az ünnepi asztal hangulatát - ez adta az ötletet Farkasné Galam­bos Annának. PÉTERFI SZONYA ,A kedvemre való gyertyáért ké­pes voltam órákig várakozni a pozsonyi Lengyel Kultúra előtt kígyózó sorban. Akkor kezdtem el foglalkozni a gondolattal: gyertyaigényeimet senki sem elé­gítheti ki jobban, mint saját ma­gam. Éspedig úgy, hogy megta­nulom a gyertyakészítés tudomá­nyát. így lettem közgazdászból gyertyaöntő" - emlékezett a nyolc évvel ezelőtti kezdetre a Jókán élő Farkasné Galambos Anna. Hazai és külföldi meste­rektől, valamint könyvekből ta­nulta a szakmát, miközben állan­dójelleggel kísérletezett: miképp lehetne a parafinból egyre szebb, tetszetősebb gyertyát formázni. ,A csavartakkal kezdtük, majd a formába öntött, illetve mártoga­tott típusokkal folytattuk a ha­gyományos gyertyakészítést. Minden egyes szál emberi kéz érintésével készül, ezért állítom, hogy gyertyáinknak lelke van. így aztán simogatni, becézni kell, örülni szépségének, a szívet-lel­ket melengető lángjának." A gyertyakészítés tudománya a Farkas házaspár féltve őrzött tit­ka, műhelyükbe tilos a belépés. „Jelenleg 25-30 fajta gyertyát kínálunk, a színskálában pedig a divatirányzatokat követjük ­mutat a ház asszonya a kiállított gyertyákra. A választék valóban szemet gyönyörködtető: a nem lakkozott svéd típusú sima, kes­keny elegáns gyertyák mellett a fenyőfa vagy csepp alakú, a csa­vart mokka, piruett és tangó faj­ták között nehéz eligazodni, ki­választani a legszebbet. - A múltban nem számított a gyer­tya alakja, csupán a színe volt fontos, a piros volt a legkereset­tebb. Mára fejlődött a vásárlók ízlése, bizonyos alkalmakra más-más gyertyát szeretnének. Húsvétkor menő a nyuszi, a ka­csa, a csibe alakú gyertya, bár én ezeket nem kedvelem. Kará­csony előtt a vallási tematikájú­ak, esetleg a fenyőfa alakúak, és természetesen a hagyományo­sak is keresettek. Egyre többen rendelnek arany- és ezüst színű gyertyákat, a fenyőfához illő zöldeket, sőt kéket is. Valaha, bevallom, idegenkedtem a kék­től, mert a színt hidegnek tartot­tam. Mára persze megtanultam, hogy barátságos környezetben a kék is megmelegszik." Anna asszony nem tagadta, hogy nagy gyertyafogyasztó. - A lakásban amerre megyek, ott gyertyát gyújtok. Advent idején a zöld és a fehér a kedvencem, a borongós, ködös napokat pedig narancssárgával vidítom fel. Ap­ró, kis gömbgyertyáink olyanok, akár a napocska, meleget sugá­roznak. Családom gyertyagyúj­tási »kényszerem« miatt el is ne­vezett »gyújtogatónak«. De nem bánom" - közölte mosolyogva. Azt viszont annál inkább, hogy a vállalkozással járó temérdek in­téznivaló miatt egyre kevesebb ideje marad arra, hogy saját ke­zűleg készítsen gyertyát. Ezért gyakran irigyli a műhelyben dol­gozókat, akik az öntéssel, már­togatással készített nyers para­fingyertyákat színnel és fénnyel finomítják. A családi vállalkozás oszlopos tagja a villamosmérnö­ki pályától megváló férj is, aki a gyertyák értékesítésével foglal­kozik. ,Azokat a vevőket szeretem a legjobban, akik mielőtt vásárol­nának, megtapogatják a gyer­tyáinkat. Vannak, akik látják, ér­zik a gyári és a mi gyertyáink kö­zötti különbséget. Sajnos, a bol­tokban a becsomagolt gyertyák­kal már nem lehet ismerkedni, ezért sokan nem is sejtik, hogy jókai gyertya varázsolja széppé, meghitté az ünnepélyes pillana­tokat. Örvendetes, hogy egyre több ember igényli a gyertya­díszt, a színvonalas éttermek, fogadások asztalairól, esküvők­ről nem hiányozhat a színben odaillő. Mi persze azt szeret­nénk, ha az emberek hétköznap­jait is gyertyafény ragyogná be. És ezt nemcsak üzleti érdekből mondom" - közölte kedvesen. Elmondta azt is, hogy bár divat az illatosított gyertya, készítését nem tervezik. „A parfümözött gyertya illata nem természetes. Mivel azonban a vásárlók igé­nyeinek kielégítése a célunk, le­het, hogy megpróbálkozunk a fi­nom, természetes illatú méhvi­asz gyertyák öntésével. Az alap­anyag nem ismeretlen számunk­ra, hiszen méhészkedünk." A Farkas házaspár további tervei között szerepel egy olyan mű­helyrész megnyitása, ahol a gyertyák kedvelői saját kezűleg készíthetnének egy-egy szálat. Állítják ugyanis, hogy aki gyer­tyát önt, annak fény költözik a szívébe. És erre szükségünk van. A napi 4 dollárnál (kb. 138 koronánál) kevesebbet keresők aránya a posztkommunista országokban. Moldovában a drámai gazdasági visszaesés következtében a kiskeresetűek aránya eléri a foglalkozta­tottak kétharmadát. (TA SR) Alacsony bérűek aránya Moldávia Litvánia Észtország Oroszország Bulgária Lettország Románia Lengyelország Magyarország Csehország Szlovákia Szlovénia A posztkommunista országok gazdasági szintje 1997-ben, ha az 1989-es szintet 100 pontnak vesszük. A grafikonból kitűnik, hogy az idén csupán Lengyelország lépi túl az 1989-ben egyszer már elért színvonalat. (TA SR) A gazdaság szintje 1997-ben Lengyelország Szlovénia Szlovákia Csehország Magyarország Románia Észtország Bulgária Oroszország Lettország Litvánia Moldávia 0 20 40 60 80 100 120

Next

/
Thumbnails
Contents